Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-30 / 179. szám
ESZAK-MAGYÄKORSZAG * 1983. július 30., szombat Forgatás 36 fokos napsütésben Film az agrárproíetár mozgalmak kezdeteiről <4 Perzselt a kora délutáni napsütés Hejőkürtön, a minap délután, amikor kint jártunk. A meteorológia szerint 36 fok volt, ám ördög Lászlóné portáján ennél jóval több lehetett. Vakító ju- piterlámpák sokszorozták a fényt és a meleget. A szalmatetős öreg, rozzant ház udvarán igen sok ember nyüzs- gött, Ilyen öreg, ennyire a múltat tükröző parasztház messze földön nem található. Nem véletlenül volt itt aso- kadalom, a nyüzsgés: a MA- FILM Hunnia Stúdiója produkciójában készülő Eszmé- lés című filmet részben itt forgatják. A kamera a pitvar ajtajában áll, a belsőt fényképezik. Grünwulsky Ferenc rendező bent az épületben instruálja a szereplőket, a kamera mögött Máthó Tibor operatőr verejtékezik. A kamera előtt pedig a ház gazdája, Ördög Lászlóné idős hejőkürti parasztasszony és a film gyermekszereplője, a 12 éves Csizmadia Ferenc játsszák az egyik jelenetet. Sokszori próba,után többször fel is veszik a filmbeli gyerek' és nagymamája beszélgetését, amelyben arról van szó, hogy egy bizqnyos űrtől örökölt birtokból csak a házat tartsák meg. Amíg a forgatás folyik, kicsit távolabb, hogy ne zavarjunk, Fekete Ibolyával, a film forgatókönyvíró-konzul- tánsával beszélgetünk. Megtudjuk, a filmet Grütvwals- ky Ferenc írta, s a forgatás immár harmadik hete folyik. Egy hétig Kecskeméten, egy hétig Bugacon forgattak, most Hejőkürtön két hétig dolgoznak, utána Kétegyházára mennek, majd visszatérnek Dél-Borsodba és Iiejőbábán, majd hosszabb ideig Négyesen fognak forgatni. Azért esett, a választás erre a területre, mert a film a századfordulón és az azt megelőző időkben játszódik, agrárproletár környezetben és a faluk képe nagyon megváltozott, nehéz a korhű környezetet megtalálni. így esett erre a házra a választás Hejőkürtön; a csendőrségi épületet Mezőcsáton veszik majd fel és még található itt-ott egy régi községházát idéző épület, egyéb. A film főszereplői Andorai Péter, Eperjes Károly, Blaslcó Péter, Blaskó Balázs, Dörner György, Űjilaki Dénes, Cserhalmi György, Jan Novicki, Derzsi János, Csonka Ibolya, Nyakó Júlia, Kishonti Ildikó. Amikor kint járl.unk, éppen színészek nélkül ment a forgatás; a már említett jelenetben ők nem szerepeltek. -A jelenet egyébként az elmúlt század nyolcvanas éveiben .játszódik, amikor a film főhőse még' gyermek volt, s ezt a gyermeket jeleníti meg az említett kisfiú. Egyébként a film első része, a gyermekkor, Kossuth halálának idejével zárul. Délután három órakor rendelt ebédszünetet a rendező. Hatalmas edényekben főtt a szomszéd házban a tojásos lecsó, s amíg a stáb ebédelt, a rendezővel a készülő filmről beszélgettünk. Grünwalsky Ferenc ezt mondja a filmjéről: — A film a magyar munkásmozgalom kezdeteiről- kíván szólni, a szocialista eszmék első magyarországi megnyilvánulásairól. Azt kívánja érzékeltetni, hogyan hatoltak be a szocializmus és konkrétan a marxizmus eszméi a magyar társadalomba,, — Van-e a filmtört&netnék valóságos történeti alapja? — Egy alföldi parasztvárosban megtörtént eseményre alapul. A magyarországi agrármozgalmak kezdeti időszakának kialakulásában játszódik, ezért is Eszmélés a címe. Akkor játszódik, amikor megmozdulnak az emberek, amikor megmozdul a betű, a tudás iránti érdeklődés, amikor az emberek ráéreznek, hogy másképpen is lehet élni. — Ez a harmadik önálló játékfilmje. Az első, a Vörös rekviem is a munkásmozgalomból merítette témáját. Honnan e kötődés, miért választott ismét munkásmozgalmi témát? — Mert ez nem választható el életünktől, világunktól. Azt a történelmi és társadalmi mozgást, amelyről szólni kívánok, nem lehet életünkből, történelmünkből és ennélfogva tudatunkból kihagyni, hiszen ez határozta meg történelmünket és mánkat. Annyiban is eszmélés a filmnek az alap vonulata, hogy egy társadalmi réteg, a szegényparasztság elkezd rájönni a maga történelmi szerepére. A munkásmozgalomnak az a korszaka ez, amikor' jelentkeznek azok az emberek, akiknek addig nem jutott semmiféle szerep. Ezek az emberek szinte semmilyen mintát nem követtek. Ezek az agrárcsoportok legfeljebb a Földművelő című lap körül csoportosultak, de tevékenységükben: általában teljesen ösztönös formák alakultak ki. Két fő- és 5—6 főbb szereplője van a filmnek, akiknek élete a korszak történéseivel egybefonódik. Az előbb felvett jelenet a főhős gyermekkorában, a múlt század nyolcvanas éveiben játszódik, és innen követjük sorsát. Elképzelésem szerint a film' eg.y kisváros agrárproletár mikrovilágában tükrözted az agrármozgalmak indulását és követi hősei sorsát a gyerekkortól századunk első éveiig. Nem beszélgethetünk sokáig, a felvételvezető munkára invitálja a stábot, elhangzik: Csapó 206, s megindul az újabb jelenet felvétele. Benedek Miklós Fotó: Laezó József Gkdög Lászlóné a kamera előtt Gumwalsky Ferenc, a film alkatója Az iskolák nem vaKacio fi n p1 Lr s £ Cá r\ A vakáció kellős közepén iskolai dolgokról szólni — belátom, van ebben némi illetlenség. De hát tulajdonképpen már tűi is vagyunk a nyári vakáció felén, bármilyen hihetetlen — mármint a diákoknak — lassan kifelé ballagunk a szünidőből. Amit egyébként nagyon jól mutat az is, hogy kédvez- ménnyel árusítják a papírboltokban a füzetcsomagokat, hátha elkerülhető lesz így a szeptember eleji nagy sorban állás. Azután vannak más jelek is, hogy jól kell kihasználni még az elkövetkező napokat, például az újságokba „belopott.” híradások, hogy mikor lesznek a tanévnyitók, s hogy augusztus utolsó hétfőjén, 29-én bizony már tanításhoz szól a csengő. És ez a dátum rohamléptekkel közeledik. Hogy mennyire rohamléptekkel, arról alighanem legékesebben az építők tudnának beszélni, mármint azok, akik váltig ígérik, tanévnyitó után birtokba vehetők az új tantereinek, esetleg az új iskolák is, ámbár a tornatermek ügyében már sokkal kevésbé biztosan ígérnek. Sok új iskola nem épül a megyében, ahol viszont készül, mint például Miskolcon, az . Avasdéli lakótelepen, ott tényleg jó lenne, ha nem maradna puszta ígéret, hogy augusztus 29-én megkezdődhet a tanítás. Köztudott, hogy a lakótelep iskolái zsúfoltak, s nem kis lelemény, szervezés szükségeltetik ahhoz, hogy végül is ne egymás ölébe ültessék le a gyerekeket. De mondom, Miskolc 43-as számú iskolája az ígéretek szerint elkészül a tanévkezdésre, de alighanem az utolsó szünidei napokat most is megemlegetik majd az ide szerződött pedagógusok. Régi rossz szokásunk, hogy centizzük a napokat, így azután rendszerint még az építők utolsó csapata is tüsténkedik, amikor pedig már a tantermekbe hurcolják a bútorokat. Valamiféle magyar átok lehet, mert már annak is tudunk örülni, ha így is, de beköltözhető az ú.i iskola, ha elfoglalható az új tanterem. Nem is olyan régen volt példa, hogy eleve csak az év végére vállalták az elkészülést, pedig bármilyen öröm is a gyarapodás, a’ szellősebb, kényelmesebb, jobb körülmények közé kerülés, tanév közben enyhén szólva is kellemetlen a költözés. Egy új iskola „beüzemelése” — bármily csúnya szó, nem találtam jobbat — egyébként sem zökkenőmentes, gond-baj van elég az élet megszervezésével is, hátha még úgy kell kezdeni a munkát, hogy közben mestereket kell kerülgetni, mert a csatlakozó nem csatlakozik, az ajtó nem zár rendesen. Hadd ne soroljam a szokásos hibajegyzékek rövidnek igazán nem mondható sorát. S akkor még nem is szóltunk arról, hogy az iskolaudvar többnyire mindenhez hasonlít, csak udvarhoz nem, aminek persze örülnek a gyerekek; de amitől okkal-joggal idegenkednek a pedagógusok. Jó volna — mondom bátortalanul —, ha azok a már emlegetett híradások az építőkhöz is eljutnának (eljutnak persze, hiszen a tanácsok illetékesei egyre gyakrabban bukkannak fel az iskolaépítéseken, egyre gyakrabban veszik fel a telefont is, hogy érdeklődjenek: rendben mennek-e a dolgok, mikor lehet bútort vinni az épületbe?), s arról is szívvel gondolkodnának el, ami azután következik, amikor átadják a terepet. Lehet, hogy jámbor óhaj, de az iskolákat úgy kellene építeni, hogy ne a tanítás helyett. kelljen bútort huzigálni, szertárt rendezni, mert bár a diákok sokallják a tanév heteinek számát, tulajdonképpen nem sok az idő arra, hogy a pedagógus és a diák rendben elvégezze, amit a tanterv előírt. Ezért is hozakodtunk elő a vakáció derekán az iskolával. Mert a szünet az a diáké és a pedagógusé is persze, de az iskolák nyári szünete nem ugyanaz, mint az övék. Mert - például idén is milliós értékre rúg — pontos számok majd csak azután lesznek, amikor a tanévnyitók után összesítik a végzett munkákat —, amit festésre, mázolásra, az ajtók, ablakok javítására, a vezetékek kiNemzetközi ifjúsági, környezetvédelmi szemináriumot rendeznek augusztus 1-től 5- ig Aggteleken a TIT Borsod megyei szervezete, az Ipari Minisztérium, az OKTH és a TIT országos központja támogatásával. Az első alkalommal megrendezésre kerülő szeminárium résztvevői az ipar és a környezet kupcsocserélésére, a fűtés korszerűsítésére lorditottak az oktatási intézmények. Az ■ óvodák nyári karbantartása meglehetősen köztudott — olyankor egy-két hétre, néha többre is bezárnak. Az. iskolákban más a helyzet, de azért a munka itt sem kevés. Régi nóta: ha a gyerekek csak egy kicsit jobban vigyáznának, kevesebb lehetne a javítani, megigazítani való. Ahol bizony lestett lábazat van, ott nem bír ki többet, mint egy évet a fal. A nyári karbantartásokkal egyébként nincs sok baj — legalábbis ott, ahol csak a rutinmunkákat ütemezték —, van ahol már el is készültek, van ahol augusztusban veszik munkába a „terepet” a szakemberek. Kisebb közösségekben még arra is van példa, hogy a szülök segítenek a tanév előtti nagy rendcsinálásban, merthogy a pedagógusok igen, az majdnem természetes. így hozza többnyire a szükség. A festések, kisebb-nagyobb szakmunkái?, után van mit takarítani -— s úgy van rendjén, ha a gyerekeket rend fogadja. A külső rend nélkül a belső rend is nehezen képzelhető eL És a rendcsináláshoz, a tanév ilyetén előkészítéséhez bizony korábban kell hozzákezdeni, mint amikor becsengetnek. A vakáció napjaiból kell rászánni az időt. Így hát a diákok még nyugodtan vakációzhatnak, lustálkodhatnak és játszhatnak, erősödhetnek, bámulhatnak, s valamivel kevesebb, de a vakációs napokból van még a pedagógusoknak is. Az iskoláról azokhoz akartunk szólni ezúttal, akik igenis tehetnek azért, hogy kevesebb idegeskedéssel, kapkodással lehessen augusztus 29-én ka« put nyitni a gyerekek előtt. latát tanulmányozzák, s ellátogatnak — többek között — a Borsodi Vegyi Kombinátba, a Bükki Nemzeti Parkba. Az országos tapasztalatok mellett megismerkednek a megye környezetvédő törekvéseivel is, ' és bepillantást nyernek az aggteleki bioszféra-rezervátumba. Csutorás Annamária linpzitfíieta ■ Egy bontásra ítélt I ház padlásán... f S t ■ ' 9 ‘ Lsianovszxi kisicsfajáiók Uljanovszkban egy bontásra ítélt ház padlásán a közelmúltban régi ékszereket találtak. A kincseket Iskolások fedezték lel. A kis dobozban briliánsokkal, igazgyöngyökkel díszített ékszerek, aranyórák, kur- perecek és más, értékes tárgyak voltak. Értékük meghaladja az 50 ezer rubelt. A viharos megrázkódtatások, háborúk, hadjáratok során a középkori városlakók gyakran rejtették kincseiket a földbe, falazták be házaikba és előfordult, hogy :é- ! sőbb már nem volt aki „visszakövetelhesse” azokat. A 'megtalálók kötelessége értesíteni az állatni intézeteket, múzeumokat és a szakemberek megérkezéséig gondosan meg kell őrizni a talált tárgyakat. A szovjet tör- | vények értelmében a talált kincs értékének 6 egynegyede a megtalálót illeti, A ladikéban értékes briliánsokká! és igazgyönggyel díszített aranyékszerek voltak Filmesek a pitvarajtóná!: forgatják az Eszmélés egyik első jelenetéi
