Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-30 / 179. szám
T9S3. július 30., szoinbaí ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Egységleremtö érövéi BESZÉLGETÉS A NÉPFRONTRÓL POZSGAY IMRÉVEL r A Hazafias Népfront — mint politikai mozgalom — áthatja életünk minden területét. Mindazt, ami a politika szférájába esik, "Tegyen az akár gazdasági, akár kulturális. A népfrontnak erről az átfogó szerepéről beszélgettünk Pozsgay Imiével, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárával. — Képesnek tartja-e a mozgalmat arra., hogy tevékenysége során tükrözze társa' dalműnk mai^ állapotát, a. megvalósulás útjára tereljen jogosan megnyilvánuló társa- ■ dalmi igényeket és mozgalmi módszereivel formálja jelenünket, jövőnket? 1 '■ — Mindig is tiszteltem azt a programot és azt a szerepkört, amelyet a mozgalom betölt. Amióta azonban hivatásos munkásként dolgozom itt, azzal a felismeréssel járt, hogy fontos társadalmi rétegek, csoportok, a társadalom legkülönbözőbb képzettségű emberei ebben a mozgalomban keresnek kifejezési eszközöket, formákat, politikai, közéleti te- ' vékenységükhöz. Igazán jó tapasztalat, hogy fáki őszinte szándékkal és jobbítani akarással kíván részt venni a közéletben, az itt meg is találja a mozgásteret hozzá, megtalálja a fórumokat. Bizonyos fontos kérdésekben még a döntésben való részvétel lehetőségét tis. Ami pedig társadalmunk mai állapotának > t ükrözését illeti, arra éppen azért képes, mert mindenki benne van a népfrontban, mindenki személyes tapasztalatát hozza el a fórumokra, és mert nyílt demokratikus intézményrendszer működik. Így annak sincs akadálya, hogy az emberek tapasztalataikat szorongás és fenntartások nélkül kifejezzék. Egyik legnagyobb ériéknek éppen azt tartom, hogy fórumainkon — beszéljünk akár választott testületekről, akár munkabizottságokról — nyílt beszéd folyik, és ebben a vitás és vitatható nézetek is helyet kapnak. Ebben semmi botrányos nincs, ellenkezőleg: ez pozitívum és kívánatos, hogy ezentúl is így legyen. A társadalmi igényekkel kapcsolatosan. az a nézetem, hogy manapság ezek közé az igények közé mind jobban odatartozik a különböző érdekek képviseletének a lehetősége. Ügy látóm: a népfrontmozgalom az utóbbi időben e tekintetben is jó irányban fejlődött, megfelelő formákat talált ahhoz, hogy a lakóterülethez, településhez, köz- igazgatáshoz, környezetvédelemhez, időskorúak helyzetéhez és más társadalmi csoportok helyzetéhez fűződő érdekeket; nyíltan kifejezze. Ezekben az ügyekben már kritikusan, igenyformálóan és szükségletkielégitő módon vegyen részt. Hozzá teszem még: a népírontmozgalom fontos új vonásának tartom, óogy egyre elmélyültebben vesz részt a gazdaságpolitikai munkában, hovatovább -iitársalkotója lehet a gazdaságpolitikának is, — a szocialista nemzeti egység is — mint minden társadalmi törekvés — viták során valósul meg. Hogyan ítéli meg a viták szerepét a. népfrontmozgalomban? — Vita nélkül megölnénk a mozgalmat. ■ Egyébként is minden társadalmi szervezet és mozgalom dolgában az a véleményem, hogy ahol nincsenek alkotó, tisztázó, akár kés- •■.ahegyig menő viták, ott egy mozgalomnak leshet akár milliós tábora is, az csak szekta. Valójában akkor mozgalom, ha ezek a viták a bázistól a központig mindent áthatva szolgálják a tisztázást, a kibontakozást. A vita elfojtása és a türelmetlen reagálás a vitás nézetekre idegen a népfrontmozgalomtól. Aki ilyen magatartást tanúsítana, az a népfront szellemét és a népfront célját tagadná meg. A vitában nem egységbontó, hanem egységkovácsoló, egységet teremtő erőt látok. Éppen ezért a viták nem fenyegetik a szocialista nemzeti egységet. A már meglevő, és a jövőben formálódó egységet a hallgatás veszélyeztetné legjobban. — Nyilvánvaló, hogy a népfront politikai szándékokat igyekszik megvalósítani. Mai társadalmi Valóságunk alapján me.(,%■ lyelc a döntően meghatározó feltételei e po- ■: litikai szándékok érvényesülésének? , — Ha valamikor, akkor most igazán érvényes, hogy a legelső feltétel itt. is a gazdaság kibontakozása, a stagnálás, a lassú növekedés állapotából egyfajta újabb gazdasági növekedési pálya előkészítése. Hiszen a nem- rzeti jövedelem növekedése lehet forrása a /további jólétnek. E növekedés lehel kiindulása a helyi önkormányzatok megerősödésének, mert mind több anyagi erő keli ahhoz, hogy a helyi önkormányzatok saját hatáskörükben dönthessenek. Így például fejlesztési feltételekről, amelyekhez viszont anyagiak szükségesek. A másik feltétel: tovább tökéletesíteni az érdekképviseleti viszonyokat a társadalomban. Részt venni a politikai dön- • lések előkészítésében és meghozatalában, hogy legyen miért becsülni a mozgalom résztvevőinek magát a mozgalmat. Nem feltétlenül csak kritikai szerepben látom ezt. Ez lehet konstruktív együttműködés is a kormányzattal, a politikai vezetéssel. A lényeg az, hogy az érdeknyilvánítás — miként a vita is — egységteremtő erő legyen. Ezenkívül a mindennapi munkánkat illetően politikai szándékaink érvényesüléséhez újabb és újabb aktivisták tömegeire van szükség. Olyanokra, akik már jól értik azt a szellemiséget, amivel a népfrontnak dolgoznia kell, hogy betölthesse társadalmi szerepét és funkcióját. — A tapasztalatok szerint vannak-e társadalmunknak olyan sajátos rétegei, vagy csoportjai, amelyekre szövetségi politikánkban megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk? — Szerintem mindig azokra a társadalmi csoportokra kell különösebb figyelmet fordítani, amelyek éppen a legnehezebb helyzetben vannak. Az alapképlet nem változik. A munkásosztály a hegemén osztálya ennek a szövetségnek, de ezt a hegemóniát, amely a párt vezető szerepében érvényesül, soha nem változtathatja át uralmi viszonnyá, mert az akkor megölné a szövetséget. Partneri viszonyként kell ezt működtetni. Ilyen alapon a partnerség erősítését tartom a legfontosabbnak a szövetségi politikában. Ha a nehézségeket nézem, akkor úgy vélem, hogy két fontos generáció az, amelyik most különleges figyelmet érdemel. Az Ifjúság, amely a pályaválasztás, az életkezdés gondjaival küszködik és identitás-zavarban szenved, nem tudja beilleszkedésének az összes teltételét megteremteni. A másik az időskorúak helyzete, amelyen javítanunk kell ahhoz, hogy ne rossz perspektívát lássanak a felnövekvő nemzedékek maguk előtt. De nem csupán ilyen politikai szándékból, hanem humanitárius, emberiességi okokból is erre a társadalmi csoportra nagy figyelmet kell fordítanunk. Ez a szövetségi politikánknak is nélkülözhetetlen alkotóeleme. — Az MSZMP Központi Bizottságának július 6-i határozatából ismerjük választási rendszerünk továbbfejlesztésének főbb kérdéseit. Az új választójogi törvény kidolgozásában milyen feladatok megoldása hárul a mozgalomra? — Az előzményekről ma már sok mindent tud a közvélemény. Tudják, hogy a párt Központi Bizottsága — a mi politikai tapasztalatainkat is figyelembe véve — kezdeményezte a választási törvény megújítását. A kezdeményezéshez tartozott az is, hogy a Központi Bizottság felkérte a Hazafias Népfront Országos Tanácsát: mondjon véleményt azokról a politikai elvekről, amelyek eddig ez ügyben kialakultak. Ezt meg is tette az országos tanács, és így tért vissza újra a Központi Bizottság az új választási törvényt előkészítő politikai elvek kialakítására. Most ott tartunk, hogy a Központi Bizottság meghatározta az új választási rendszer, az új választási törvény iránti követelményeket, és ezzel a kormányon belül megkezdődhetett a kodifikációs munka, az Igazságügyi Minisztérium szakértői a politikai szándékot törvénytervezetté lormálják. Ez a készülő törvény azonban politikáikig akkor válik igazán éretté, hatásában viszonyainkat kedvezően formálóvá, ha az országgyűlés vitáját megfelelő társadalmi vita előzi meg. Politikai értelemben az általános kiterjedésű vita. az emberek sokaságának azonosulása jelenti a hatálybalépést. Ezért a népfront következő szerepe, hogy széles körű társadalmi vilaso- rozatot szervezzen az új választási törvény előkészítésére. Ez a széles körű, tömegeket megmozgató vita már egyszersmind előisko- Jája lehet a népfronlmozgaloln és az állampolgárok számára az 1985-ben esedékes, új módon lebonyolítandó választásoknak. Ha ezen a vitán túl leszünk, a népfront országos tanácsa összegezi a tapasztalatokat, és eljuttatja a kormánynak. A viták tanulságait hasznosítják a törvényelőkészítés végső szakaszában, hogy ezt követően kerüljön 'ez év végén az országgyűlés elé. Ez a menetrendje az új választási törvény megalkotásának. Egyértelmű tehát, hogy a népfrontmozgalom és az , állampolgárok sokasága érdemben, ténylegesen részt vesz e fontos törvényünk létrehozásában. Horváth László Teljes kapacitással őrölnek a hazai malmok; az új búza rövid ideig tartó pihentetése után hozzáláttak a •termés feldolgozásához, a liszt készítéséhez. A búza , fogadását megelőzően 76 ma- t lomban kisebb-nagyobb felújításra került sor, kijavítol- I ták a hibákat és kicserélték egyebek között az elhasználódott szállítószalagokat. Ko- i rabban évente 8—10 helyen 1 volt nagyobb rekonstrukció, ennek keretében a gyakran 5Q évesnél is idősebb malomépületeket építészetileg csak kisebb mértékben alakították át, viszont nagyobb mértékben korszerűsítették a gépi felszerelést. A szűkebb anyagi lehetőségek miatt a Rekonsfriiiició í rekonstrukció üteme az idén némileg csökkent; jelenleg három nagyobb üzemben végeznek átfogó korszerűsi- tő-bóvítő munkálatokat. A kalocsai Margit-malom rekonstrukciója két évvel ezelőtt kezdődött, meg. Már felújították az épületet, és befejezéséhez közeledik az új, korszerű géprendszerek felszerelése. A korábbiaknál minden tekintetben korszerűbb egységeket, a hazai vállalatok szállították. A malom kapacitása naponta 20 tonnával növekszik, s eléri majd a 120 tonnát. malomiparban Az üzemi rekonstrukciókat azért részesítik előnyben, mert a költségek cgyharma- dából — feléből az új malmokhoz hasonló teljesítményű létesítményekhez jutnak, mivel megtakaríthatják a költséges építőmunka egy részét. A beruházás idejét is csökkenthetik. Jó példa erre a kalocsai rekonstrukció, ahol fele annyi idő alatt készülnek el a munkával, mint ameddig a miskolci új malom építése tartott, és mindkét létesítmény azonos teljesítményre képes. Magtárban a termés A megye északi részein még lábon álló néhány kisebb kalászos tábla, főleg zabvetés kivételével, megyénk mezőgazdasági üzemeiben már magtárba került az idei gabonatermés. Sok termelőszövetkezetben az elmúlt szombat és vasárnap nyújtott műszakjain sikerült befejezni az aratást. A száraz időjárásnak köszönhető, hogy a gazdaságok tetemes szárítási költséget takarítottak meg. A szerencsi Lenin Tsz képünkön látható szárítóját is csak néhány napig kellett üzemeltetni. A termés zömét tisztítás után, szárítás nélkül továbbíthatták a háttérben látható 800 vagonos magtárba, amelyet a tsz valóságos rohammunkával, alig három hónap alatt épített fel ez év tavaszán. (Fojtán László felvétele) Mindennapi tejünk Ezekben a meleg, nyári napokban a kinti hőmérséklet nemritkán árnyékban is meghaladja a 30 tokot. A szabadban tárolt élelmiszerek, köztük elsősorban a tej egy órán belül megsavanyodik, közvetlen fogyasztásra alkalmatlanná válik. Ezután legfeljebb aludttej készíthető belőle. Számos felnőtt és gyerek mindennapi italának előállítása nem kis feladat, a kánikula nyilván rendkívüli figyelmet követel a tejipar dolgozóitól. Ez volt az első kérdés a Borsod megyei Tejipari Vállalat miskolci üzemében, ahol Izsépy Béla üzemigazgató kalauzolt. — Valóban így van —• mondja. — Az üzemet 13 éve, körülijeiül 1Í»0 000 liter tej feldolgozására építették, most több, mint a dupláját dolgozzuk fel. A rekonstrukció során a hűtőkapacitást is a duplájára növeltük. Hűtés nélkül nem lehet tejet feldolgozni, — bizonygatja, míg a technológiai sorrend szerinti első fázishoz a tej fogadására szolgáló részleghez igyekeztünk. Az üzemben jelenleg a megyében levő 250 gyűjtöcsar- nokból körülbelül 230—240 ezer liter tejet hoznak be. (A többit a társvállalatok adják). — Az átvétel előtt ellenőrizzük a minőséget — mondja az igazgató — ez a legfontosabb. Hőmérsékletre, savfokra, zsírszázalékra és tisztaságra vizsgáljuk. Ha megfelelő, a feldolgozóláncba kerül, ahol lehűtik, pasztö- rizálják, majd mivei az üzem elsősorban napi cikkeket gyárt, a tej túlnyomó részéből zacskós tejet, kakaót, karamellás tejet és csokoládés tejet készítenek. Ha nem megfelelő, mondjuk magas a savfoka, azt az alapanyagot máris elkülönítik a többitől. A miskolci üzem ellátási körzete a megye nagy részé, összesen körülbelül 700 000 ember, ebből is elsősorban a városok. Miskolc, Kazincbarcika, Ózd és Leninváros. Ennyi ember issza tehát naponta a tejet, ha úgy tetszik. a munkájuknak ennyi kritikusa van. — A technológiai folyamat megszervezése, továbbá a gyártás előtti, közbeni és az utólagos ellenőrzések adják a biztonságot — mondja az igazgató —és ezek ma már együttesen kizárják, hogy az üzemből kifogásolható termék jusson ki. Ügy tudjuk, időnként mégis születnek reklamációk, történetek keringenek arról, hogy valamelyik boltban savanyú tejet vásároltak, nézzük meg tehát, mennyire biztonságos egy ilyen feldolgozási folyamat. Az igazgató készségesen rááll és végigvezet a pasztörizálás, a hűtés, a vajkészítés, a csomagolás, a Gervais, a Daniella, valamint az ízesített termékek készítésének részlegein. A pasztörizálásnál például 76 Celsius- íokra melegítik fel a tejet, így csíréttanítják. E műveletről automatikus rendszer gondoskodik, és egyúttal le is állítja a folyamatot, hibás működés esetén. Minden műveletet hűtés zár, ez biztosítja, hogy a termék minősége kifogástalan — folytatja az igazgató. A tej feldolgozása során ez a legtontosabb kérdés, hogy akár nyersről, akár feldolgozottról legyen szó, ellenőrizetlenül a hőfoka ne emelkedhessen tíz fok fölé, a szakember tehát akkor tekintheti a feldolgozás folyamatát megnyugtatónak, ha a kifejést követve, a legrövidebb időn belül megkezdik a hűtést, és ez a hűtőlánc a beérkezésig megmarad. A feldolgozás és a raktározás során ők gondoskodnak erről, a továbbiakban pedig a kereskedelem. — Ez viszonylag egyszerűnek látszó dolog, de számos műszaki és egyéb kérdést rejt magában — folytatja az igazgató. — A jelenben például azt, hogy a tejbegyűjtőknél legyenek megfelelő hűtőgépek, a szállítást ma például egész napon át végezzük, idebent az üzemben a hűtőknek jó hatásfokkal kell dolgozniuk, majd megfelelően hűtött raktárban tartjuk az elkészült árut. A kiszállítást pedig termoszkocsikban végezzük. Ezt követve kerül ki az áru az ellenőrzésünk alól, és tudjuk, ma még az 1400 kereskedelmi, vendéglátó egységben, ahová szállítunk, nem mindenütt van megfelelően megoldva a tárolás. De abból is lehet baj, ha mondjuk, valaki megvásárolja az üzletben a megfelelően hűtött tejel, beteszi a szatyrába, és csak két óra múlva megy haza. — Tudjuk, hogy a fogyasztó számára a tegnapi tej, nem tej. — Ez* a mai helyzet. A jövőben szigorúbb szabványok lépnek életbe, és már munkálkodunk a kapcsolatban levő gazdaságokkal, hogy kiki előbbre léphessen.' Egykét éven belül bevezetjük a mikrobiológiai átvételt, ennek alapfeltétele, hogy a tej beérkezéséig is kifogástalan legyen a hűtés. A mikrobiológiai átvétel újabb érdekeltséget fogalmaz meg, hiszen lényeges különbség lesz az első vagy a másodosztályú nyers tej ára között, amely most mindössze 20 fillér. Ne- ‘künk az új átvételi rendszer jobb alapanyagot szolgáltat majd. Ebből természetesen, akár * több napon át is fogyasztható tejet tudunk készíteni. Elindulunk a laboratóriumba és átnézzük a naplókat, is. Féléves átlagban például 0,13 százalék az emelkedett savfokú, a feldolgozásra nem alkalmas beszállított tej aránya. Négy-öt napra visszalapozva a naplóban, most 4300 liter, magas savtokú tej szerepel, ezt természetesen nem dolgozták fel. Működik tehát a szűrő. Megnéztük a reklamációkat is. Az elmúlt három napban két reklamációt jegyeztek be Leninvárosból és Miskolcról, egyik a karamellás tej, a másik a zacskós tej minőségét kifogásolta. Mi ilyenkor a teendő? — Ezeket általában elfogadtuk, bár nem a mi hibánk. Nálunk 10—20 000 liter egy tétel. Ha az üzem követné el a hibát, a fogyasztók ennyit reklamálnának meg. Erre is volt példa, még a szigorúbb vizsgálati rendszer bevezetése előtt, kereken öt esztendeje, akkor 20 000 liter tej ment ki így a hálózatba. A hibákból természetesen lehet okulni. A mostani rendszer jól működik, ha a fogyasztó mégis talál savanyú tejet, az általában arra vezethető vissza, hogy amíg a mindennapi ital az ő asztalára kerül, valahol megszakadt a hűtőlánc. A mindennapi tejünkért 30 tokos melegben és 20 fokos hidegben is sokan dolgoznak. Könnyebb és nehezebb munkakörülmények között dolgoznak azért, hogy a tej időben az asztalunkra kerüljön. Sokan teszik ezt azzal az alapelvvel, hogy a megrendelt tejnek akár éjszaka, akár nappal, de el kell jutni a fogyasztóhoz. Hajdú Gábor Ajánlattevő iroda Leányvállalatot alapított a Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat. A FLAX- MEN, fantázia nevű intézmény nem termelő, hanem ajánlattevő szakértői szolgáltató vállalat. Az itt dolgozó tapasztalt közgazdászok és textilipari szakemberek elsősorban a textil- és a ruházati ipar számára adnak a vállalati gazdálkodást érintő kérdésekben tanácsokat. Felkérésére elemzik a megbízó vállalat gazdálkodását, feltárják a hatékony (munkát gátló okokat és javaslatot tesznek a szervezeti struktúra, az értékesítés, a termelésirányítás, az anyaggazdálkodás ésszerűsítésére. Gyakorlati és elméleti tanácsokat adnak a vállalati érdekeltségi rendszer, a termékpolitika, a fejlesztési koncepciók kidolgozásához. új értékesítési lehetőségek föltárásához.
