Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 T983. Julius 1., péntek (Folytatás az 1. oldalról.) építése pedig nem kezdődött meg. Az óvodai, az általá­nos iskolai fejlesztés a ter­vezettet meghaladta, a ke­reskedelmi és szolgáltató hálózat több, mint 5000 négyzetméterrel bővült, ám­bár a miskolci Avason és a Vörösmarty utcában nem készülték el a létesítmények. A tegnapi ülésen a felújí­tásokról többször is szó esett. Wem is véletlenül, hiszen a tanácsi kezelésben ma már több, mint 11 milliárd forint értékű állóeszköz van, ezek megfelelő gondozását bizto­sítani kell. Erre vonatkozó­an néhány adat. Tavaly 62 általános iskolát, 8 művelő­dési otthont, 6 gimnáziumot, 36 orvosi rendelőt <újítottak fel egyebek között. Mindent egybevetve a me­gye a nehezebb gazdasági körülmények között is gya­rapodott, kiegyensúlyozottan fejlődött. Ehhez eredménnyel járult hozzá a lakók társa­dalmi munkája is. A lakók ezzel a tevékenységgel a legkülönbözőbb feladatok végrehajtását segítették. Az elvégzett társadalmi munka értéke megyénkben tavaly 625 millió forint volt, 117 millióval több a korábbi év­nél. Az egy emberre jutó teljesítés: 784 forint. A .napirendi ponttal kap­csolatosan felszólalt Kosilc Mihály, a számvizsgáló bi­zottság elnöke, aki elmon­dotta, hogy a jelentés meg­felelő módon tükrözi a múlt évi tanácsi gazdálkodást. Felszólalásának további ré­szében az edelényi járásban elvégzett, nagyarányú társa­dalmi munkáról és a járás néhány gondjáról szólt. Fel­hívta a figyelmet az apró- falvakra, melyekre az eddi­ginél is több gondot kelt fordítani. Elsősorban a jó ivóvíz hiánya okoz problé­mát, szükséges lenne min­den kisfaluban legalább egy egészséges vizet adó kutat biztosítani. A magánerős építkezéssel kapcsolatosan a hiányos, akadozó anyagellá­tást cs a bonyolult ügyinté­zést telte szóvá. Rózsavölgyi József, a mis­kolci tanácstagok csoportjá­nak véleményét továbbítva az építőipari gondokról, a miskolci vízellátási nehézsé­gekről szólt. Ez utóbbiról szólva elmondotta, hogy mi­vel a létszám növekszik, szükséges gondoskodni a megfelelő mennyiségű vízről is. A későbbiekben szociális ügyekről és a Széchenyi út lassan haladó rekonstrukció­járól beszélt. Végezetül a tanácsülés el­fogadta a múlt évi gazdál­kodásról szóló jelentést, majd Kopasz Bélának, a mezőgazdasági és élelmezési osztály vezetőjének előter­jesztésében a megyében mun­kálkodó élelmiszeripari vál­lalatok tevékenységéről szóló jelentés került napirendre, melyhez mind az előterjesz­tő, mind pedig dr. Makai Ti­bor, a kereskedelmi osztály vezetője kiegészítőt fűzött. A jelentés megállapítja, hogy az ellátás színvonala a múlt évben emelkedett, az élel­miszeripari vállalatok fokoz­ták termelésüket, alapvető­en eleget tettek kötelezettsé­güknek, a lakosság megfe­lelő ellátásának. A határo­zatban a tanács egyebek kö­zött a termékek minőségé­nek javítását, az olcsóbb áruk biztosítását, a szállítá­si, csomagolási színvonal emelését, az aprófalvak jobb ellátását szavazta meg. Következő napirendi pont­ként ugyancsak súlyos téma került a tanács elé. Dr. Sza­bó István, megyei főorvos, a Vöröskereszt megyei elnöke a megyei vértranszfúziós ál­lomás építésével kapcsolato­san nyújtott be előterjesz­tést. Az 1954-ben épült megyei vérellátási alközpont ma már nem felel meg a megnöve­kedett igényeknek, jelenlegi állapotában nem képes meg­Ember — munka — társadalom A miskolci nyári egyetem egyik legtartalmasabb napja volt a csütörtöki, amikoris három előadás foglalkozott különböző megközelítéssel az innovációval. Elsőként Nagy Aladár kandidátus, a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem do­cense vizsgálta a témát Borítod megye üzemeiben, majd dr. Vecseilyi János, a közgazdaságtudományok kan­didátusa, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság Rendszereiemzési Irodájának osztályvezetője tartott elő­adást Az innovációs folya­mat társadalmi-gazdasági té­nyezői a magyar gazdaság­ban címmel, délután pedig Rozgonyi Tamás az Akadé­mia Szociológiái Kutató In­tézetének tudományos főmun­katársa beszélt az innováci­ót befolyásoló szervezeti vi­szonyokról. Számunkra a legérdeke­sebb nyilván az, hogyan áll Borsód ebben a kérdésben. Jobbak, vagy rosszabbak va­gyunk az új fogadásában, meghonosításában mint más megye? Megyénk üzemei, gazdasá­gai, intézményrendszere se nem jobb, se nem rosszabb, mint az országos vidéki ál­lag. Kis ország vagyunk, hogy ilyen nagy horderejű kérdé­sekben egy megye túlságo­san eltérő képet mutasson. Borsod a magyar vidék nor­mál keresztmetszetét adja, néhány jellemzővel. Ilyen például, hogy itt többen vannak műszaki emberek, míg mellettük aránytalanul kevés az egyéb értelmiségi. Vállalataink tipikusan álla­mi vállalatok, amelyek in­kább ellátó, mint gazdálko­dási tevékenységet folytat­nak, s a szigorú hierarchia alapján szerveződtek, túl­centralizáltak. Ezek a té­nyek nem kedveznek az in­novációs készség kialakulá­sának. Nagy Aladár vizsgálta a helyi tanácsok es a területi pártszervek szerepét is, az innováció szempontjából. Vé­leménye szerint a tanácsok objektiv helyzetüknél fogva idegenkednek az újtói, kon­zervatívak. A pártszervek operatívan befolyásolják a gazdasági szerveket, az új- í donság befogadására nyitót- j tabbak, de hagyományos esz- | közöket használnak a moz- j gósításra. Nincs innovációs gócpont, j a megyében — mondotta az | előadó —, s jelenleg még a I műszaki egyetem sem képes rá, hogy ilyen feladatot ma­gára vállaljon. Pénzintéze­tünk sincs olyan, amelyik innovációt generáló tevé­kenységet folytatna, összes­ségében megállapította, hogy Miskolc nem tekinthető a megye innovációs központjá­nak. Dr. Vecsertyi János, az in­nováció országos helyzetét kutató csoport eddigi ered­ményeiről számolt be. El­mondotta, hogy az innováció nem csupán műszaki, ha­nem gazdasági és társadalmi kategória is. Alapelvei tö­mören: a fogyasztás körében eddig nem ismert javak elő­állítása, új termelési, tech­nológiai eljárás, új értékesí­tési piac megnyitása, új be­szerzési források feltárása, új nyersanyagok felhaszná­A Sárospataki Ruházati Szövetkezetben kél műszakban közel 400-an dolgoznak. Bébi-, ser. dűlő, lányka- és női ruhákat készítenek holland, NSZK és szovjet exportra. Képünk a var­rodában készült- Fotó: Laczó József rendelkező európai országok nagy részében évek óta re­gisztrálható ■ folyamai a né­pességszám lassú csökkenése és minden statisztikái szám­vetés arra mutat, hogy — fejlődésünk és demográfiai helyzetünk egyenlőtlenségei folytán —, magunk is ebbe a kategóriába jutottunk. Több- léje — konkrét adatokon, illetve előrelátható társadal­mi-egyéni szándékok elemzé­sén alapuló előrejelzés sze­rint az ezredfordulóig akár a kétszázezres számot is meg­haladhatja ez a fogyatkozás. A demográfiai hullámhegy a továbbiakban, feltehetően, is­mét bizonyos mértékű szüle- lésszám-emelkedést eredmé­nyez majd, a népességszám stagnálása azonban feltétlenül hosszabb folyamatnak ígér­kezik. JŰLIUS 1-TÖL Ezek a folyamatok részben befolyásolhatók, kedvezőbb irányba terelhetők,' bármeny­nyire is világjelenségről van szó. A befolyásolás eszközei — nem szólva most a tudati elemekről — tekintélyes rész­ben feltétlenül anyagi termé­szetűek. Égető családpolitikai gondjaink oldásáról, enyhíté­sükről a napokban az ország- gyűlésen is szó esett. Lázár Györgynek, a par­lament nyári ülésszakán el­mondott beszédéből elevení­tek fel elöljáróban néhány mondatot. ,,A társadalmi jut­tatások reálértéke az utóbbi két évben is a nemzeti jöve­delemnél nagyobb mérték-, ben, összesen 6 százalékkal Bábolna-szárítóhoz togyasz- lasesökkentó adaptert épí­tettek be. ami évente 3—400 ezer forint megtakarítást fog jelenteni. Nehéz hónapok állnak a gépészeik mögött, mert több, régi típusú kombájn is ta­lálható telepükön. Szűkös gépparkjuk teljesítményét növeli, hogy a tavaly vásá­rolt Claas-Dominátor mellé, idén még egyet sikerült be­szerezniük. Ilyenkor, aratas idején, mint minden gazdaságban, itt is jogos kívánság: zök­kenőmentes, gyors aratást és 4 «vomixwi’óto.dócf cxz*nnI ív/a« oL" emelkedett. Azonban i‘gy is csak szerény előrelépésre volt mód. Most... július 1-i ha­tállyal 490 forintról 600 fo­rintra növeljük a kétgyer­mekes családok gyermeken­kénti családi pótlékát. Az egy­gyermekes családok a jelen­legi 130 forintos jövedelem­kiegészítés helyett pedig ha­vi 300 forintos családi pót­lékot kapnak, a gyermekek 6 éves koráig7’. Feltétlenül segítség — es nem is lebecsülendő nagysá­gú —, a megemelt családi pótlék a családokban. Több mint 70 éves ez a sajátos se- gítési, pénzügyi forma, amely­nek jogosultsági körét 1946- tól lehet erőteljesen társadal­mi méretűnek tekinteni (ek­kor vált jogosulttá család pótlékra a kötelező társada­lombiztosítás hatálya alá tar­tozó összes dolgozó, s a kor­határ a gyermek 16. élet­évére emelkedett). 1966-ban már a kétgyermekes tsz-csa- ládok is kaphatták, 1968-tól a gyermeket egyedül neveié apák jogán is jár, 1972 ja' nuárjától pedig — s ez r szám jelenleg is egyre nő — az olyan, egy gyermeket ne­velő családok is részesévé váltak ennek a családsegítő juttatásnak, amelyekben az idősebb gyermek már betöl­tötte a korhatárt. 1981-ben 2,1 millió gyer­mek után fizettek hazánkban családi pótlékot! A jogsza­bály is csaladokra kedvezően módosult. Ma már a kisipa­rosok és kiskereskedők gyer­mekei is részesednek e támo­gatásban, amely gyakorlatilag teljesen a kiterjedt, és azt a 16—19 éves fiatalt is megil­leti. aki alsó, vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Hogy mit jelent konkrétan ez az anyagi segítség, arra elég néhány utalás. A szá­mítások zerint, eddig a gyer­mekek havi eltartásából át­lagosan 18—19 százalékot vállalt at az állam, ám as. árviszonyok változása miatt, ez az arány az utóbbi évek­ben csökkent. A mostani emelés, várhatóan ennek az aránynaK a szinten tartását hosszabb távon is biztosítja, illetve egy keveset emeli is. Az államkasszából már az 1981-es adatok szerint is több mint 14 milliárd jutott családi pótlék formájában a gyermekes családokhoz. Ez az összeg, a mostani emelési# figyelembe véve, meg fogj* közelíteni a 20 milliárd fo­rintot Ha mostanság a családpo­litikánkról hallunk, statiszti­kai adatokat olvasunk, adjuk hozzá a számsorokhoz ezeket a kedvezményeket is,.. v.! felelő módon eleget tenni a mind nagyobb feladatoknak. Új, korszerű vértranszfúziós állomásra van szükség mind- uhányunk érdekében. Ennek az állomásnak az elkészíté­sé sürgős, megfelelő meny- nyiségű pénz viszont nincs. Ismeretes, hogy a Vörös­kereszt, az SZMT, a Haza­fias Népfront megyei el­nöksége felhívással fordult megyénk társadalmához ösz- szeíogást, segítséget, kérve az állomás mielőbbi felépítésé­hez. Az OTP bankszámlát nyitott (641—350 258—4664) és üzemek, vállalatok szocia­lista brigádjai, kollektívái, vagy éppen magánemberek is küldték, felajánlották jut­tatásaikat, segítségüket. Ed­dig 3,5 millió forint gyűlt össze. A társadalmi segítség összefogására, az állomás megépítésének segítésére a Vöröskereszt elnöke opera­tív bizottság létrehozását javasolta és az előterjesztett javaslatot a tanácsülés egy­hangúan elfogadta. Tegnap tehát megalakult az opera­tiv bizottság. Elnöke Mp/ios János, társelnök Porkoláb Albert, titkár Krasznai Gá- borné. A bizottság tagjai közé választottak több üzem, vállalat, intézmény vezető­jét, szakszervezeti titkárát, szocialista brigádvezetőjét. A következő vállalatok, üze­mek, intézmények tartoznak a bizottságba: BVK, Szén­bányák Vállalat, ÖKÜ, TI­TO, LKM, DIGEP, Volán, TESZÖV, Borsodi Tervező, Nehézipari Műszaki Egye­tem, KISZ, Borsod megyei Beruházási Vállalat, Sem­melweis Kórház, vérellátó- állomás, December 4. Drót­müvek. Hazafias Népfront. Végezetül szervezeti kér­dések szerepeitek napiren­den. A megyei tanács vb új osztálya kezdi meg a mun­káját: a közlekedési osztály. Vezetője1.. Szabó Józsefet, a lei eddig a tanács építés-, köz­lekedés- és vízügyi osztályá­nak csoportvezetőjeként dol­gozott, tegnap nevezte ki a tanácsülés. lása. s végűi, de nem utolsó­sorban új szervezeti pozíci­ók kialakítása. Mi tulajdonképpen az új? Igazán az, ami világviszony­latban is új, de szükebb ér­telemben a vállalatoknál be­vezetett újdonságok is inno­vációnak számítanak. Az elmúlt nap három ér­tékes előadása hasznos is­mereteket nyújtott a mis­kolci nyári egyetem hallga­tóinak. a. i. Aki a KSH egyik kiadvá­nyának, a Statisztikai Havi Közleményeknek a legfris­sebb számába belelapoz, jó­szerivel naprakész ismerete­ket szerezhet Magyarország teljes demográfiai helyzeté­ről. A számok mögé pillantó olvasónak sokatmondó és igen elgondolkoztató sxz alábbi adatok együttese. BOGTAN ALAKUL A NÉPESSÉG SZÁMA? Hazánkban 1930-ban a ne pesség száma 10 millió 113 ezer; a házasságkötések sza­ma 80 331,’ az élveszületéseké — az 1979. évi 160 364-es ma­gas szám után —, még min­dig a 148 ezret meghaladó. A természetes szaporodás azonban — ismét csak össze­vetve az 1979. év több mint 23 ezres lelekszám-növekedé­sé vei, — már csak mintegy háromezer. Ennyivel születtek tehát, többen, mint ahányan meghaltak. A tavalyi adatok, ugyanebben a régióban: össz­lakosság 10 millió 700 ezer; 75 557 házasság köttetett, 133 579 élveszületés történt — a lakosság fogyása 10 533. Es — még egy ízben búvár­kodva ezekben a számokban — a jelen év első négy hó­napjában további 12 ezerrel csökkent a népesség száma, ami annyit, jelent, hogy az 54 ezer halálozással szemben, az élveszületések száma csu­pán 42 ezer volt. Távol álljon a szándék, mintha valamiféle nemzetsi- ratást szándékoznánk végez­ni. A fejlettebb gazdasággal Arainak Szirmabesenyön is Wájnk kilenc község halárában Mint sok helyen, így a szirmabesenyöi Bükkalja Ter­melőszövetkezetben sem gon­doltak arra e tavaszon, hogy mar június 23-an megkezdik az aratást. A bükkaljai dom­bos vidékén, ahol a gazda­ság területének egy része ta­lálható, nem szokás a korai betakarítás. Így az idei rendhagyónak mondható. A mintegy 1800 hektáros kalá­szos és olajos növényt, ki­lenc község határából kell begyűjteni, ami pontos elő- készftési munkát igényel a szövetkezet vezetőitől. A má­jusi aszály 8—10 nappal előbbre hozta az aratás idő­pontját. Ez a gazdaságban 220 hektáron okozott káro­sodást, de szerencsére több táblán biztatóak a termés­kilátások. Az elmúlt napok­ban lehullott 50—60 mm csapadék még képes volt tovább hizlalni a búzasze­meket, ami kompenzálhalja a várható terméskiesést. Re­mélik, hogy meglesz az 1100 hektáron vetett búzá­ból a 40 mázsás hektáron­kénti átlagtermés. Az 5600 hektáros nagy­üzem területe heterogén mi­nőségű. Mintegy fele szántó a Sajó völgyében található, de jelentős része lejtős terü­leten. ami 25—30%-kal nö­veli a termelési költséget. A növekvő kiadások csökken­tesére a gázolaj üzemelésű iinyis a nyermekes családok Mein

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom