Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-21 / 171. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1983, július 21,, csütörtök Film levél Á régi nyár Ruttkai Éva, A régi nyár főszereplője Tizennégy esztendő után újra előttünk pereg A régi nyár, hogy ebben a mai, forró, hőgutával 'fenyegető nyárban másfél órányi de­rűs kikapcsolódást, felüdü­lést hozzon a szórakoztató filmek barátainak. A régi nyár nagy múltra tekint vissza. Hajdan Honthy Han­na volt a főszereplője szín­padon, aztán a felszabadu­lás után sok-sok évvel, elő­vette a József Attila Szín­ház és Törőcsik Marira bíz­ta a főszerepet, majd ezt követően, 1969-ben a Ma­gyar Televízió és a Svéd Rádió koprodukciójában Ke­leti Márton rendezett belőle filmet és ennek legfőbb szereplője Ruttkai Éva. Maga a történet 1928-ban játszódik, tehát egy olyan világban és olyan társadal­mi körülmények között, amely a mai magyar nézők nagy többsége számára már ismeretlen, ám ez semmi ne­hézséget nem jelent a film fordulatainak értésében, fő­leg pedig a derűs szórako­zásban. A filmet Békefi Ist­ván írta, zenéjét Lajtai La­jos szerzetté. Talán szük­ségtelen is nagyon odafi­gyelni magára a történetre, bár tagadhatatlan, mesteri , módon építették fel fordu­latait, hiszen Békefi István ennek a fajta librettóírás­nak egyik utolérhetetlen mestere, Keleti Márton pe­dig szinte poént poénra hal­moz, nem hagy ki egyetlen egy nevettetési lehetőséget sem, az egyes szerepekre pedig olyan színészeket vá­logatott, hogy maga a sze­replőgárda névsora biztosí­totta hajdan a film sikerét és hisszük, hogy biztosítja ma is. (Nem éppen zenés iilmvígjátékról szóló jegy- i aetbe illő megjegyzés, de nem lehet említés nélkül hagyni, hogy a film szerep­lői közül igen sokan örök­re eltávoztak már közülünk. Latinovits Zoltán, Várkonyi Zoltán, Pécsi Sándor, Kiss Manyi, Szendrő József csak­úgy elhunyt, mint Békefi István és Keleti Márton.) A megidézett ötvenöt év előtti világ jellegzetes figu­ráival találkozunk e fiimen. A gazdag svéd gyároshoz feleségül ment, idegenbe szakadt asszony fia hazalá­togat Magyarországra apját felkeresni; feltámad apja húsz év előtti szerelme az őt elhagyó színésznő iránt, és sok-sok bonyodalom, de­rűs fordulat után végül is a Svédországból hazalátogató fiú és a színésznő lánya ta­lálja meg egymást az ope­rettek örök szabályai szerint. Ugyanis rendkívül ügyes szerzői leleménnyel, a játék színházi keretbe ágyazódik, többszörösen „a játék a já­tékban” szerkesztési elv alapján, amikor is a valós történet mellett egy új ope­rettet izzad össze a színi­direktor, a librettista és a komponista, és amit kitalál­nak, az a játék egy másik rétegében természetesen meg is valósul. Látszik, hogy az összes alkotók kitűnően ér­tik ezt a műfajt, és a szí­nészek mind-mind jókedv­vel játszották. Hangulatos, kellemes film ma is A régi nyár, dallamai ismerősek, ma is gyakran elhangzók, s igazán kellemes időtöltés minden különösebb szellemi igénybevétel nélkül idősnek, fiatalnak egyaránt. Az em­lített színészeken kívül még Venczel Vera, Gobbi Hilda, Voith Ági, Márkus László, Bodrogi Gyula jegyzendő fel. Igazi nyári szórakozást ígér A régi nyár. Ez igen! f Hasonlóan könnyed és szó­rakoztató az Andrew Berg­man rendezte amerikai film­vígjáték, amely Lz igen! címmel látható mától kezd­ve. Történeti szála ennek is egyszerű: egy csőd szélén álló divatcég-tulajdonos egyetemi tanár fiát bevonja az üzletbe, s azon egy sze­relmi légyottról menekülés közben szétreped egy női | farmernadrág, mire azt hi­szik róla, hogy ez a divat. Hatalmas üzletet csinál, ám egy íéltékenységi drámába is belekeveredik. Helyen­ként fergeteges iramú víg­játék kerekedik ki ebből a szituációból, nagyszerű szí­nészi játékkal, sok-sok lát­ványossággal, fordulatosán, érdekesen, s bár kévés ma­radandó emléket hagy, amíg •nézzük, jól szórakozunk. Benedek Miklós DyÉszáz mines a [Éji Nizaul r Igen jelentős gyűjtemény­nyel gazdagodott a Borsod megyei Múzeumi Igazgató ság. A sokirányú gyűjtő­munkájáról országszerte is­mert Béres Béía tokaji es­peres ajánlotta lei a mú­zeumnak a nyolcszáz daráé egyház- . és iparmű vésze ti alkotásból álló gyűjtemé­nyét. Ezek között található százharminc igen értékes ikon, sok-sok XVI—XViH. századi könyv, különféle val­lások szertartási kincsei, egyebek. A gyűjtemény a befejezés «jött álló és a várhatóan közeli jövőben megnyíló Tokaji Múzeumban kap majd helyet oly módon, hogy az epület két legna- gyobo termében állandó ki­állítást rendeznek belőle. A majdani múzeum egyéb, már korábban begyűjtött értékei mellett ez a nagy értékű gyűjtemény, amely temati- , kailag szervesen kapcsolódik í a görög kereskedők hajdani ! világát bemutató, korábbi I miskolci múzeumi kiállítás- 1 hoz, kronológiai lag mintegy folytatása annak, bizonyára igen sok érdeklődői vonz majd. r I Mindenütt van egy ember... Trizsi könyvbarátok Részlet a gyűjteményből. Demeter István a régi tárgyak között a mai trizsi emberekről beszélt. Milyen a közlekedési fegyelem? Ülést tartott az MKBT elnöksége Tegnap Miskolcon, dr. Tú­rós András rendőr ezrecíes, megyei rendőr-főkapitány elnökletével ülést tartott a Megyei Közlekedésbiztonsá­gi Tanács elnöksége. Borsod közlekedési helyzetéről Pó- nus Ferenc rendőr őrnagy, a Borsod megyei Rendőr-íő- kapitányság közlekedésren­dészeti alosztályának veze­tője, az MKBT titkára adott számot. Elmondta, hogy az első fél évben 1,4 százalék­kal csökkent a közúti bal­esetek száma á megye út­jain, ugyanakkor hetven százalékkal emelkedett a halálos kimenetelű balese­tek aránya. Hasonlóképpen gondot okoz, hogy tovább nőtt az ittasan előidézett balesetek száma: a tavalyi félévi adatokhoz képest öt százalékkal. A legkirívóbb, hogy a közúti tragédiák többsége a gyorshajtás szám­lájára írható. Mindezekből adódnak a következő idő­szak feladatai is. Július köz­lekedésbiztonsági hónap, amikor is több átfogó ellen­őrzésre kerül sor aZ utakon az önkéntes segítők bevoná­sával. Vizsgálják a menet­leveleket, ellenőrzik a rako­mányokat, műszerek segítsé­gével a zaj- és fústkibocsá- tást, radarkészülékekkel mé­rik a járművek sebességét. A súlyosabb szabálysértések esetében gyakrabban folya­modnak majd a vezetői en­gedélyek bevonásához, hi­szen nyilvánvaló, hogy a sú­lyos sérüléses és a halálos balesetek a közúti szabályok durva megszegéséből szár­maznak. Valamennyi közle­kedő érdeke, hogy a fegyel­mezetlenül, agresszív módon közlekedőkkel szemben kö­vetkezetesen és szigorúan al­kalmazzák a szükséges rend­szabályokat, annál inkább, mivel érezhetően romlott a közlekedési fegyelem a me­gyében. A beszámolói köve­tő vita után az elnökség tá­jékoztatást -hallgatott meg a sátoraljaújhelyi városi-já­rási KBT munkájáról. Azt követően pedig az MKBT el­ső fél évben végzett tevé­kenységéről szóló tájékozta­tót fogadta el az elnökség. — Jó, hogy jöttél Imre, úgyis meg akartalak keres­ni. Váratlanul, de .úgy látszik jókor toppantunk be Sle- zsák Imrével, az edelényi járási könyvtár igazgatójá­val Demeter Istvánhoz, Pis­ta bácsihoz,' trizsi otthoná­ba. A kis asztalon az Ide­gen szavak szótára, s né­hány sűrűn teleírt füzetlap. Sürgős -munkában van szük­sége a könyvtárigazgató el­igazító szavára, nemsokára lejár a Szabad Föld pályá­zati határideje, s Pista bá­csi arra is készít pályáza­tot. Is, mondom, mert már csak gépelésre vár az a dol­gozata, amely az Istvánffy Gyula pályázatra készült a gyermekjátékokról. Így azután előbb Pista bácsi dolgát beszéljük meg, de azután csak szó kerül ar­ról is, amiről ide jövet be­szélt Slezsák Imre, hogy másfél esztendeje Demeter István a helyi könyvbarát kör vezetője. Amikor ugyan­is a megürült iskolaterembe átköltözött a helybeli könyv­tár, s vele a járási könyv­tár könyvtártörténeti gyűjte­ménye, az avatóünnepségre meghívták Fábián Zoltánt, az azóta mar elhunyt Jó­zsef Attila-díjas írót. A ta­lálkozón voltak idősek, fia­talok, de leginkább az idő­sebbek, akik amúgy Is vár­tak már az alkalomra, hogy legyen alkalmas hely esti beszélgetésekre. A többség a földdel foglalkozik, akárcsak Pista bácsi, így hát amikor elhatározták, hogy létrehoz­zák a kört, természetesen választották az első beszél­getések témájául a mező- gazdaságot, hogy mi új van a technikában, a biológiá­ban? Havonta egyszer a já­rási könyvtár hoz ki elő­adót, a kör tagjai persze gyakrabban összejönnek, be­szélgetni arról, hogy volt régen, de arról is, hogy mit szeretnének, mármint miről szeretnének hallani egy-egy összejövetelen. És hát a falu dolgát is meg- hányják-vetik. Idén kémiai előadások voltak és lesznek is még, de mielőtt bárki megkérdezné, hogy mi köze van ennek a könyvtárhoz, gyorsan tegyük hozzá, volt és lesz író-olvasó találkozó, beszélgetnek majd a hely­ben szokásos népdalokról. Itt inkább férfiemberek jár­nak a körbe, de ahol asz- szonyokból verbuválódnak, mint a szomszédos Aggte­leken, ott uram bocsá’, még a főzéstudományról is szót ejtenek. • A könyvtár — mondja Slezsák Imre — nem Szent­ség, ahol csak fennkölt dol­gokról eshet szó. Igaz, ilyen alkalmatos, kényelmes könyvtár még nincs minde­nütt a járásban, de azért igyekeznek kuckót teremte­ni, ahol van igény, a kö­zösségi életre. Igény meg van, ezt még Demeter Pis­tii bácsi erösítgette, ámbár az iparkodásban sokan csak a forintot nézik. Hogy egy­ből miként lehet kettőt csi­nálni. De akárhogy is, min­denkinek kell a találkozás is, meg a beszélgetés is. Divatos szóval élve ezt ne­vezik az olvasó népért moz­galomban művelődő kiskö­zösségeknek. Az elnevezés lehet divat kérdése, a lé­nyegen nem változtat. Azon, hogy a maga módján fia­tal és öreg egyaránt igény­li a beszélgetést. Amihez a könyvtárigazgató szerint leg­előbb is hely kell. Trizsben sikerült ilyen helyet kiala­kítani. Igaz, ehhez kellett az Országos Közművelődési Ta­nács segítsége is, a tőlük kapott ötszázezer forintból vásároltak ide is — mert máshová is jutott — tech­nikai eszközöket. Televíziót, tv-foeit, magnót, rádiót, le­mezjátszót. Ez utóbbiak a fiatalok körében népszerű­ek, akik, bár talán csak harmincán, ha vannak a fa­luban, gyakran összejönnek. Igaz, minden faluban nem lehet felhalmozni sem le­mezeket, sem magnószala­got, de a járási könyvtár­ban igen, s kölcsönözni on­nan is lehet. Akkor meg már van a faluban is. Er­re a segítségre futja a já­rási könyvtár pénzéből, kell, hegy fussa. A trizsi kör egy a sok kö­zül. A járás tizenhat tele­pülésén sikerült megtalálni azt az embert, akinek a sza­vára hallgatnak a többiek. Van, ahol ez a könyvtáros, s van, ahol valaki a falube­liek közül. Mint Trizsen Demeter István. Hozzá ha­sonló „adatközlők”, — olya­nok, akik összegyűjtötték magukba közösségük tapasz­talatait, emlékeit — szinte minden faluban vannak, csak meg kell találni őket — mondja a könyvtárigaz­gató. S ebben az is benne van, hogy érdemes megke­resni őket, mert nélkülük elég nehéz elképzelni, hogy közösségi élet lesz a falu­ban. A járási központokból lehet segíteni, de közösségi életet szervezni nem. Ez egyszerű, tényszerű igazság. Persze, nem elég csak fel­ismerni. Trizsbe — eredetileg a könyvtártörténeti gyűjte­mény miatt mentünk. A já­rási könyvtár gyűjtögette össze az anyagot, régi nép­könyvtári könyvszekrényt, szabadkönyvtári ládát a hozzá tartozó könyvanyag­gal, egykori falusi könyvtá­rak pecsétjeit őrző könyve­ket ... Csupa olyasmit, ami veszendőbe menne. Pedig nemcsak a szakmának le­het érdekes megmutatni, honnan indultak a könyvtá­rak egykor falun. Különösen így, együtt a jelennel, ami­lyennek most képzeljük egy kis település könyvtárát ott,’ ahonnan már elment az Is­kola, s ahol a művelődést ház egyetlen hodálynyi ter­mét talán sohasem sikerüt megtölteni. De ahol az ott­maradtak dolgoznak, élnek.' Csutorás Annamária Fotó: Fojtán László (Folytatás az 1. oldalról) ürítik. Miután az LKM te­rületén lévő Tatár utcai fű­tőmű két különálló hidrau­likai rendszert lát el, ezért az említett városrészek és az avasi lakótelep fűtési és melegvizes rendszerének fel­újítását a következő hetek­ben összehangoltan kell el­végezni. Az Avason Julius 25-töl szünetel a melegvíz- szoigáltatás és augusztus 10- ig tart, így a közös hőfor­ráson belüli felújításokra egy hét marad — tájékoz­tatott Torma Iván, a Bor­sod megyei Távhőszolgáitató Vállalat főmérnöke, majd elmondta, hogy az évenként sorrakerülő nagy munkában több vállalat is részt vesz, köztük az Észak-magyaror­szági Állami Építőipari Vál­lalat távvezeték-építő főépí- tésvezetósége, illetve a hő­források üzemben tartói, mint az LKM, Ózdon az ÓKÜ sib.*. Az LKM-ben adódó feladatokból viszont a Borsodtávhő szakemberei is kiveszik a részüket, többek között egy gőzvezeték kom­penzátorainak cseréjén dol­goznak. Jelenleg, néhány nappal a munkák kezdése után úgy látszik, az ígért határidőre befejezik a nagyjavítást. A íávhőszoigáltatók jó előre értesítették a vállalatokat, intézményeket, lakásszövet­kezeteket, hogy a melegvíz­szolgáltatás szünetében ma­guk is elvégezhetik — még­pedig zavartalanul — a fa­lakon belüli javításokat, helyreállításokat. Mivel azonban a hőközpontok ja­vítása csak később követke­zik, lehetséges, hogy egy-két napos leállások, vagyis me­legvíz-hiányok előfordulhat­nak még. Ilyenkor nyílik alkalom az új vezetékek bekötésére is a megyeszékhelyen, • a kö­vetkező napokban, hetekben kapcsolják rá a városi há­lózatra a Jókai utcai veze­téket. \ Miskolc többi fűtőművé­nél, a Bulgárföldön, Diós­győrben, a HCM környékén már befejezték a nyári fel­újítást, mint ahogy a külön­álló, Szentpéteri kapui to­ronyház {ütőrendszerén is. — Hogyan állnak a mun­kákkal a megye többi fűtő- művénél és a hozzájuk tar­tozó vezetékrendszereken? — A megye többi váro­sainak fütőműveit néhány kivételtől eltekintve augusz­tus elseje után iktattuk a felújítási menetrendbe. Sá­toraljaújhelyen az egyik fű­tőrendszer felújítását már befejezték, a másikon jelen­leg dolgoznak. Sárospatakon az egyiken a jövő héttől kezdik meg a felújítást és mindössze öt napra terve­zik, míg az Ady Endre ut­cai kazánház karbantartási munkái augusztus 5-ig tar­tanak. Mezőkövesden, Le- ninvárosban, Ózdon és Ka­zincbarcikán egyaránt * au­gusztus elseje a felújítási munkák kezdetének idő­pontja. A leghamarabb a tervek szerint Mezőkövesden végezne«, ahol mindössze öt napot vesz igénybe a nagy karbantartás. Kazincbarci­kán augusztus 12-ig, Ózdon 13-ig, Leninvárosban pedig augusztus 15-ig szünetel a melegvíz-szolgáltatás, vagy­is ennyit vesz igénybe a nyári felújítás az említett fűtő- és melegvizes rendsze­reken — mondta a főmér­nök. Ezekkel a munkákkal öt­venezer lakás távfűtésének és melegvíz-szolgáltatásának alapjait teremtik meg egy évre a fűtőművek gazdái, üzemben tartói, a Hő- és Hidrotechnika Vállalat, több gazdasági munkaközösség szakemberei, mintegy tizen­öt vállalat dolgozói. A feladatok megtervezé­sén, összehangolásán múlik, hogy a határidők sehol se kényszerítsék sietségre azo­kat, akik évről évre na­gyobb tapasztalattal vesznek részt a nyári karbantartási - munkákban. N.J. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom