Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1983. július 1„ péntek Kádár János találkozott Gilberto Vieirával Kádár János, az MSZMP KB első titkára találkozott a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Gilberto Vieirával, a Kolum­biai Kommunista Párt főtitkárával. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön a KB szék­házában találkozott a hivata­los látogatáson hazánkban tartózkodó Gilberto Vieirával, -a Kolumbiai Kommunista Párt főtitkárával. . A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen tájékoztat­ták egymást pártjaik felada­tairól. Véleményt cseréltek a kommunista mozgalom, vala­mint a nemzetközi élet idő­szerű kérdéseiről, különös fi­gyelmet fordítva Közép- és Latin-Amérika helyzetére. A két párt vezetői aggoda­lommal szóltak a reakciós erők fokozódó beavatkozási kísérleteiről a Karib térség­ben, amelyek veszélyeztetik a világbékét. Támogatásukról biztosították a népelnyomó diktatúrák és támogatóik el­len, a szabadságért, a társa­dalmi igazságért küzdő sal- vadori. chilei és más latin­amerikai hazafias erőket. Ki­fejezték szolidaritásukat a ku­bai és nicaraguai néppel, ame­lyek országaik függetlensé­gét és építőmunkájuk ered­ményeit védelmezik. Állást foglaltak amellett, hogy a la­tin-amerikai válsággócokat tárgyalásos úton számolják fel, mert ez jól szolgálna az amerikai földrész, a nemzet­közi béke és biztonság ügyét. Megerősítették készségü­ket a pártközi együttműkö­dés elmélyítésére és hangsú­lyozták, hogy a jövőben is elősegítik a mindkét nép ja­vát szolgáló sokoldalú kap­csolatok fejlesztését a Magyar Népköztársaság és a Kolum­biai Köztársaság között. A találkozón jelen volt Vár- konyi Péter, az MSZMP Köz­ponti bizottságának titkára. Kinevezték a drótpyár új igazgatóját Tegnap, a December 4. Drótművekben rendkívüli műszaki-gazdasági konferen­cia keretében köszöntek ei a drótgyár nyugdíjba vonuló igazgatójától dr. Imre Fe­renciül és Soltész István ipa­ri miniszterhelyettes átnyúj­totta a megbízólevelet a gyár új igazgatójának, az eddigi műszaki igazgatóhe­lyettesnek, Kiss Bélának. A konferencián jelen volt dr. Havasi Béla, az MSZMP Borsod megyei Bizottsága titkára, Dudla József, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra, a társadalmi szervezetek, valamint számos gazdasági, külkereskedelmi szervezet, vállalat, intézmény képvise­lője is. Soltész István bejelentet­te, hogy a délelőtt folyamán Méhes Lajos ipari miniszter Budapesten átnyújtotta, az Elnöki Tanács által adomá­nyozott, Szocialista Magyar- országért Érdemérmet a nyugdíjba vonuló dr. Imre Ferenc igazgatónak. Az ipar, a szakma és a kollégák megbecsülését a nyugállományba kerülő igaz­gató munkásságának politi­kai, közéleti aktivitásának elismerését meleg szavak­kal méltatták a jelenlevő po­litikai. gazdasági vezetők. Harmincöt évi drótgyári munka után adta át a nyug­díjba vonuló igazgató utód­jának az elkövetkező évek komoly felelősségét. JÚLIUS 1-TÖL üvegvásár A VASGYÁRI VÁSÁRCSARNOKBAN Egyes kerámiák, üveg- és műanyag áruk 3Ű—40 százalékos árengedménnyel kaphatók! A török miniszterelnök csütörtöki programja (Folytatás az 1. oldalról.) Irak, Kuvait országútjain is. Törökország útjain több. mint 600 Ikarus emblémájú jármű gurul. Bülend Ulusu érdeklődött az alkatrész­utánpótlásról, a fejlesztési el­képzelésekről és az autóbusz- gyártásban kialakítható ma­gyar—török kooperáció lehe­tőségeiről. Ezt követően a vendégek a szerelőcsarnok­ban megtekintették a gyártá­si folyamat egyes mozzana­tait. maid az üzem udvarán rögtönzött termékbemutatón ismerkedtek meg az Ikarus gyártmányaival, a belföldre és az exportra készített autó­buszokkal. Bülend Ulusu Budapestre visszatérve — Gérnyi Kál­mán. a Fővárosi Tanács el­nökhelyettese kalauzolásával — a főváros nevezetességei­vel ismerkedett. A Déli pá­lyaudvarnál a génkocsiból ki­szállva. metrón folytatta út­ját a Batthyány térig, útköz­ben Daczó József, a BKV ve­zérigazgatója tájékoztatta a török kormányfőt Budapest tömegközlekedéséről, a metró és a szentendrei HÉV forgal­máról. Ezt követően a mi­niszterelnök útja Gül Baba türbéjéhez vezetett, ahol megismerkedett a török hó­doltság idején Budára érke­zett. s itt elhunyt mohame­dán szerzetes sírkápolnájá- nak történetével, s emlékez­tető sorokat írt be a vendég­könyvbe. A program a főváros leg­nagyobb középületeként szá­mon tartott, úijáépítésével nemzeti kulturális intézmé­nyek otthonává lett Budavá­ri Palotában folytatódott. A török kormányfő a Nemzeti Galéria középkori művészeti gyűjteményét, valamint a ké­sőreneszánsz és barokk kor alkotásait bemutató tárlatát tekintette meg. A délelőtti program befe­jezéseként a török minisz­terelnök a most is sok hazai és külföldi érdeklődőt vonzó Mátyás templomban időzött, majd a Halászbástyáról Bu­dapest panorámájában gyö­nyörködött. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön az Országházban hivatalá­ban fogadta Bülend Ulusut. A szívélyes légkörű találko­zón részt vett Hagy János külügyi államtitkár, Ercü- ment Yavu Alp külügyi ál­lamtitkár Fóti Iván és Os­man Basman. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön délután a KB székházéban fogadta Bü­lend Ulusut, a Török Köz­társaság miniszterelnökét, aki hivatalos látogatáson tartóz­kodik hazánkban. A szívélyes légkörű talál­kozón véleménycserét foly­tattak a nemzetközi élet idő­szerű kérdéseiről, különös tekintettel az európai biz­tonság és együttműködés problémáira. Megelégedéssel állapították meg, hogy or­szágaik együttműködése ered­ményesen fejlődik és meg­erősítették készségüket a kölcsönösen előnyös kapcso­latok további elmélyítésére. A találkozón jelen volt Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Ercüment Yavu Alp, valamint Fóti Iván és Osman Basman. Csütörtökön kétoldalú meg­beszélésekre került sor a Bü­lend Ulusu kíséretében levő személyiségek és magyar partnereik között. Váncsa Jenő mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­ter Sabahattin özbek élel­mezési. mező- és erdőgazda­sági miniszterrel találkozott. A megbeszélés során áttekin­tették a növénytermesztés­ben. állattenyésztésben és az erdőgazdálkodásban adódó együttműködési lehetősége­ket. Megállapították, hogy lehetőség kínálkozik közös fellépésre a harmadik pia­con. A nap folyamán a török miniszter felkereste a Gyü­mölcs- és Dísznövénytermesz­tési Fejlesztő Vállalatot, a Magyar Tudományos Akadé­mia Martonvásári Gabonater­mesztési Kutató Intézetét, és a gyúrói Egyetértés Terme­lőszövetkezetet. Bajnok Zsolt államtitkár, a Tájékoztatási Hivatal elnöke Candemir Önhon török mi­niszterelnökségi tájékoztatá­si államtitkárral tárgyalt a két hivatal és a tájékoztatá­si intézmények munkájáról, az együttműködés' lehetősé­geiről'. Megállapították, hogy adottak a lehetőségek a kap­csolatok továbbfejlesztésére, különösen a két ország tele­víziói és újságírói között. Este Bülend Ulusu és fele­sége Lázár György és felesé­ge társaságában megtekintet­te a KISZ Központi Művész- együttes tánckara és rajkó­zenekara folklórműsorát, az együttes székházában. Az elő­adáson jelen volt a török miniszterelnök kíséretének és a magyar tárgyaló csoport­nak több tagja. Másodszor találkoztak Miskolcon MHSZ szocialista brigádok képviselői Második alkalommal ta­nácskoztak tegnap Miskol­con a megyei MHSZ-bázi- son, megyénk MHSZ előr.e- vet viselő szocialista brigád­jainak vezetői. A résztvevő­ket Eles Gábor alezredes, az MHSZ megyei titkára kö­szöntötte. Ezt követően be­számolót tartott az 1981-ben megtartott első tanácskozás óta eltelt időszakban végzett munkáról. Az 1960-as években ala­kultak meg az MHSZ előne­vet viselő szocialista brigá­dok, s 1981 óta 12 új bri­gáddal gyarapodtak, számuk 75-re növekedett. Túlnyomó többségük elnyerte a szocia­lista brigádmozgalom bronz-, ezüst- és aranykoszorús fo­kozatait. Az MHSZ előnév differenciált tevékenységet biztosít tagjainak a szocialis­ta munkaversenyben; a brigá­dok tagjainak többsége tag­ja az MHSZ-nek, kiemelt feladatuk a hazafias nevelés elősegítése a fiatalok köré­ben; jelentős munkát vé­geznek az MHSZ-szakosztá- lyokban, -klubokban. Az 1981—82-es évben több. mint 10 milliárd forinttal járul­tak hozzá gazdasági felada­taink teljesítéséhez. Miskol­con és a sátoraljaújhelyi já­rásban olyan MHSZ szocia­lista brigádok működnek, amelyek a Szakma, illetve a Vállalat Kiváló Brigádja cí­meket érdemelték ki. Kazincbarcikán és Miskol­con tevékenykedő MHSZ szocialista brigádok elisme­résre méltóan végzik az if­júság nevelését, patronálják az iskolákat és sokat tesz­nek a fiatalok hazafias ne-; velése érdekében. Az MHSZ szocialista bri- |gádok további feladatai közé tartozik a gazdasági építő­munka segítése, a szocialis­ta brigádok programjainak összehangolása, a helyi MHSZ-szervezetek éves prog­ramjaival, az MHSZ honvé­delmi munkájának és tö­megsportjának még intenzí­vebb támogatása. A vállalá­sokban legyen kiemeltebb feladat az MHSZ-létesítmé- nyek fokozott patronálása, építése. A beszámolót hozzászólá­sok követték, amelyekben a brigádvezetők és területi MHSZ-titkárok szóltak gond­jaikról, előterjesztették ja­vaslataikat a további színvo­nalas munka érdekében. Marjai József hazaérten Moszkvából (Folytatás az 1. oldalról.) és nyersanyagok ésszerű hasznosításában, valamint a lakosság élelmiszer-ellátásá­nak javításában. Határoza­tot hozott arról, hogy az együttműködésnek ezekről a területeiről készült írásos anyagokat a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának ülésszaka elé terjesztik. A KGST-nek a tanács XXXVI. ülésszaka óta eltelt időszakban végzett munkájá­ról szóló beszámoló előkészí­tésével kapcsolatban a vég­rehajtó bizottság ülése meg­állapította, hogy a tagálla­mok a kommunista és mun-' káspártok által megszabott jelenlegi ötéves tervfeladatok teljesítése során tovább nö­velték nemzeti jövedelmüket, ipari és mezőgazdasági ter­melésüket. * Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-kép- viselője csütörtökön hazaér­kezett Moszkvából. Az EMSZ főtitkára az NDK-ban . Négynapos hivatalos láto­gatáson a Német Demokra­tikus Köztársaságban tartóz­kodik Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára. Cuellar — aki szerdán délután érkezett Berlinbe az NDK kormányá­nak meghívására —, csütör­tökön várhatóan találkozik Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával. Soronmó a háború útjában Bekövetkezhet-e egyálta­lán olyan helyzet, hogy a nukleáris háború „véletle­nül” robban ki a világ va­lamely térségében, válság­gócában? A meghökkentő­nek tűnő kérdés feltevése korántsem indokolatlan. El­méletileg és gyakorlatilag ugyanis nem lehet kizárni ilyen eshetőséget. Sőt, a ka- tasztróíaveszély annál való­színűbb, minél inkább meg­nyílik az út a nukleáris fegyverek birtoklásához és elterjedéséhez. Az emberiség egyetemes érdeke diktálta, hogy elejét vegyék ennék a folyamatnak és bezárják az „atomklub” ajtaját. A „klubba” bizo­nyos időeltolódással belépett hatalmak a következők: a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Kínái Népköztársaság. Az ötökön kívül azonban számos or­szág — egyebek között az NSZK, Kanada, Svédország, Japán, India, a Dél-afrikai Köztársaság, Pakisztán, Iz­rael és még vagy két tucat­nyi állam — műszaki-tech­nikai bázisának fejlettségé­nél fogva képes lenne az atomfegyver önálló előállí­tására. Ez a fejlődési ten­dencia már az 50-es évek végén, a 60-as évek elején előrelátható volt, szükséges­sé vált tehát megtenni a megfelelő korlátozó ellenin­tézkedéseket. A Szovjetunió kezdeményezésére — mint­egy első lépésként — húsz esztendővel ezelőtt, 1963. augusztus 5-én az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselőinek részvételével Moszkvában aláírták az atomcsend-egyezményt, amely betiltotta a légkörben, a víz alatt és a világűrben az atomfegyver- kísérleteket. A szerződéshez eddig több mint 100 állam csatlakozott. Fran­ciaország és Kína viszont mindmáig sem írta alá, mi­vel mindkettő szabad kezet akart biztosítani, magának nukleáris fegyvertárának bő­vítéséhez. A szovjet kormány abból a meggondolásból kiindulva,- hogy hatékony nemzetközi garanciákkal megakadályoz­zák az „atomklub” nemkívá­natos kiszélesülését, a tö­megpusztító -eszközök gyár­tási titkaihoz való hozzáfér­hetőséget, tovább folytatta erőfeszítéseit. Ennek ered­ményeként — több évig tar­tó tárgyalások és előkészítő munka után — az ENSZ- közgyűlés 22. ülésszaka 1968. június 12-én jóváhagyta az atomsorompó-szerződés vég­leges szövegét. Az erről szóló, nemzetközi érvényű doku­mentumot tizenöt esztendő­vel ezelőtt, 1968. július 1-én egyidejűleg írták alá Moszk­vában, Washingtonban és Londonban. A hatályba lé­pés feltétele az volt, hogy a három nagyhatalmon kívül még további 40 alairó ál­lam törvényhozása is ratifi­kálja a szerződést. Ennek megtörténte után az atom­stop 1970. március 5-étöl emelkedett törvényerőre. Megjegyzendő, Franciaország és Kína megint csak távol tartotta magát ettől a köte­lezettségvállalástól, holott 1983-ig több, mint 110 ál­lam csatlakozott az egyez­ményhez. Ennek az aktusnak a je­lentőségét aligha lehetne túl­becsülni A szerződés értel­mében az atomhatalmak szi­gorúan tartják magukat ah­hoz a vállalásukhoz, hogy sem közvetlenül, sem köz­vetve nem adnak át más országoknak atomfegyvere­ket, nem nyújtanak ne­kik segítségei ilyen esz­közök előállításához vagy megszerzéséhez. Az atom­fegyverrel nem rendelkező országok pedig arra kötele-, zik magukat, hogy nem gyár­tanak és máshonnan sem szereznek be ilyen eszközö­ket, továbbá nem kérnek és nem fogadnak el külföldi támogatást 'saját nukleáris potenciáljuk megteremtésé­hez. Az atomstop ezzel szem­ben nem tiltja az aláíró fe­leknek a nukleáris energia, békés célú felhasználását és az ezzel kapcsolatos kutatá-. sokat. Így tehát nincs sem­mi alapja az olyanféle el­lenvetéseknek, amelyek sze­rint a szerződésben való részvétel gátolná az ilyen irányú tudományos-technikai haladást. A most tizenöt éves atom­sorom pó-egyezménynek a mai feszült nemzetközi helyzet­ben, amikor a nukleáris há­ború fenyegetése megnöve- kedett. különös időszerűsé­get kölcsönöz az emberiség életben maradásáért, a nuk­leáris katasztrófa elhárításá­ért vívott világméretű küz­delem. Ma minden nép lét­fontosságú érdeke, hogy a nemzetek közösségének egy­befogott erőfeszítésével át­hághatatlan sorompókat ál- . lílsanak az atomháború szer­vezőinek útjába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom