Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-21 / 145. szám

1983. június 21 ^ kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 P Nagyobb áruválaszték a tatár ment: árucserék Hír: .a miskolci Centrum Áruházban a napokban nyílt meg gazdag árukínálattal a kassái Prior Áruházak árusí­tással egybekötött kiállítása. A szomszédos ország kön­nyűiparának termékei iránt már a megnyitót követően nagy volt az érdeklődés. * A szocialista országokból határ menti csereforgalomban beérkező áruk mennyisége az idén várhatóan 20 száza­lékkal növekszik. Csehszlo­vákiából 31, Romániából 4, a Szovjetunióból pedig 2,3 millió rubel értékű áru ke­rül az országba, és ugyan­ennyit szállít a magyar ke­reskedelem partnereinek. A határ menti csere jeléntös' növekedése főként a jó part­nerkapcsolatok ki alak ulásá. nak köszönhető. Igen kedve­zőek a hazai határ menti társaságok működésének ta­pasztalatai, ezek az elmúlt két év alatt mintegy 30 szá­zalékkal növelték forgalmu­kat, s több új cikket vonlak be az árucserébe. Élénkült a piackutató tevékenység, köz­vetlenebbé váltak a kapcso­latok a határ menti vállala­tok. között, rugalmasabb és megalapozottabb lett az da- tetkötés. A1 Konsumea- 1930 manód*: tol évében kezdte meg a ha­tár menta árucsere-forgalom elősegítésére a társaságok szervezését Tevé&enységének eredményeként öt társaság jött létre, Bács-Ktekun, Csongrád és Békés megye 43 vállalata, a román es jugo­szláv, Baranya és Somogy megye 39 vállalata a jugo­szláv, Vas és Zala. megye 38 vállalata a jugoszláv és oszt­rák, Győr-Soproo és Komárom megye 38 vállalata az Ofszt- rák és csehszlovák, a Bor- isod-Abaúj-Zemplén, Hajdú- Bitaar és Szabolcs-Szatrnár megye 65 vállalata a cseh­szlovák, a szovjet és a ro­mán határ menta területeken bővíti az árucserét. A társa­ságokban résztvevő 222 vál­lalat közül 80 ipari, 32 me­zőgazdasági és 110 a keres­kedelmi vállalata. A társaságok a résztvevő állami és szövetkezeti, ipari és mezőgazdasági, valamint kereskedelmi vállalatok ki nem használt kapacitásának es árualapjainak feltárása ré­vén a cserealapot oly módon biztosítják, hogy ez a hazai üzletek ellátását nem érinti. Ellentételként olyan cikkeket szereznek be, amelyek javít­ják a megyék üzleteinek vá­lasztékát, s a társaság tag­vállalatai itthon hiányzó fél­kész termékekhez és alap­anyagokhoz is jutnak. A Konsumex Külkereske­delmi Vállalat a társaságok tagvállalataként tájékoztatja az igazgató tanácsot a kül­piaci helyzetről, ajánlatokat kér a tagvállalatoktól a kül­földi partner részére fel­ajánlható árukra, elvégzi az árakra vonatkozó tárgyalá­sokat, s a szerződés megkö­tésével összefüggő egyéb ten­nivalókat, valamint szervezi fiitematizálási lerendezése!; Megkezdte a folyamatos termelést. az Egri Finomsze­rei vénygyár au torna tizál ás i berendezéseke' gyártó rész­lege. Az Egri P’inomszcrélvény­gyár egyik profilja a pneu­matikus automata ka-elemek gyártása. Ezeknek az alkat­részeknek nagy a piaca és széles a felhasználói köre, de korlátozta az eladást, hogy csak azok a vállalatok ren­delhettek belőle, amelyeknek szakembereik és felszerelé­sük volt az automatika-ele- mek beszerelésében. a tagvállalatok részvételét a nemzetközi vásárokon. A tár­saságok segítségével a szocia­lista országokba irányuló ex­portját is növelte. A 220 partnervállalat közül 127 ipari és mezőgazdasági szö­vetkezetek termékeiből a múlt évben 63 és fél millió rubel értékű árut értékesített a szocialista országokban. A társaságok megalakulása óta számos új termékkel bővült a határ menta forgalom. A hazai vállalatok esereforga- lomban adnak el egyebek között műszőrmét, almát, burgonyát, ugyancsak ebben a formában érkezik hőtáro­lós kályha, rönkfűrészáru, pácolt hal, étkezési geszte­nye. A forgalom erőteljes növe­kedését többek közölt az lo segítette, hogy közvetlenebbé váltak a kapcsolatok a ha- táv két oldalán elhelyezkedő vállalatok között Gyakorib­bak a kölcsönös utazások, amelyeknek során a partne­rek megismerhetik egymás árukészletét, kapacitásait. Az ezen alapuló áruössze­tétel-kialakítás reálissá teszi a szerződéseket illetve azok megvalósítását A társaságok területén működő állatni es 'társadalmi szervek a maguk eszközeivel szántén igen erő­teljesen szorgalmazzák- a for­galom növelését, a választék­bővítéséi:, és számos esetben segítséget nyújtanák a ne­hézségek áthidalásában. A határ menti cserében forgalmazott term ékek devi­záéra! teljesen azonosak a külkereskedelemben alkalma­zott árakkal. Ez a kereske­delmi forma még sok tarta­lékkal rendelkezik, részben azért, meri; a résztvevő vál­lalatok közvetlen anyagi ér­dekeltségen nyugszik, más-' részt, mert az árucserén túl­menően segítheti as együtt­működés még kialakulatlan formáit, egyebek közt az iparvállalatok között. Mire felszárad o föld, talán már indulhatnak is a munkakési gépek, hogy betakarítsák a terményt, összegyüjtsék Sárospatak határának gabonáját. előtt MSnden tiégyeeteentímé- ® tér, műiden tenyérnyi föld, melyen gabona ét- teÜ kalászát, várja a gépeket, m emberek gondos munkáját, Aroiós előtt állunk, Kombáj­nok sorakoznak rajtra készen, tehecoutók gyomra volta a *s«i- taördísyí szemet a Rseeőaasdo- sögi »ogytrssmefebsi!!, köztük Sárospotepko« te, e Kessesß? Termstoszóvefkerefben, ahol e 14 kombájn, 20 IFA gépkocsi, 6 bálázó és a tarlóhántáshoz szükséges gépeken most vég­zik a felkészítés utolsó simítá­sait. Ahogy az aratás idősza­kában egybemosódnak a mtm- konapok és a hét végi pihe­nők, ugyanúgy dologidő volt s ksgotobbi saotísbaton és «szer*- 800 He szükséges, ketten fognék egy csővárén. Pecskehózi láoo* é* Soltész Gábor e kombájn kerekére és lépcsőiére kapás»“ kőd«! ellenőrzi ez elvégzett munkál. f-eto: Lotzo tótss# Több marhahús Ars áSfotforgaJno és héstpe^ rí vállalatok egyre nagyobb [terepet vallatnak, a marha­hús előállításának fokozásá­ban. Nagyobb összegű bank­kölcsönt vesznek fel, és eb­ből támogatják a mezőgazda- sági nagyüzemeket Társula­tokat hoznak létre, ezek ke­retében a hústipusú szarvas- marhát tartó gazdaságok kedvezményekhez Jutna?-, ’Ä támogatás jelentős, mert ál­latonként 30 000 forinttal já­rulnak hozzá a társulás fenntartásához. Az érdeklő­dés máris nagy. Az Állatfor­galmi és Húsipari Tröszt ter­ved szerint, as idén 10 090- rd növelhetik a mezőgazda- j sági nagyüzemek húshasznú j tehénállományukat. i Bemutatok ÁBC-áruházakba# «■szere A Fogyasztok Megyei Ta­nácsának közreműködésével a Borsodi Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat ezekben 8 napokban lehetőséget te­Kíára és Mónika, Varia és CsöpL Lutri nélkül, csak a biztosra Konyha- és íürdőszobabútorok Sátoraljaújhelyről Sokan nem tudják, hogy a cunben is jelzett, lányne­veket viselő, s mai házgyá­ri lakásokban rendkívül praktikusan hasznosítható konyha- és fürdöszobabúto- rok Sátoraljaújhelyen ké­szülnek, a Tisza Bútoripari Vállalat 2. számú gyáregy­ségében. A gyáregység nagy­ságrendben a harmadik he­lyet foglalja el a Csongrád megyei központú vállalat meglévő négy gyárából. Az itteni kollektíva létszáma még háromszáz sincs (a vál­lalaté 1700—1800 körül mo­zog), de termelési értékük évről évre meghaladja a 100 millió forintot. — Milyen lesz az idei kí­nálat, s általában veve mi­lyennek ígérkezik az idei esztendő? — kérdeztük Tóth András igazgatót. — Gyáregységünk ebben az esztendőben 102 millió forint értékű bútor termelé­sét kapta feladatként, amely 2 százalékkal magasabb ér­ték az előző évhez viszo­nyítva. Az eddig is készített termékek körét, választékát nem változtatjuk jelentősen. Továbbra, is profilunk ma­rad a konyhabútorok gyár­tása, ezen belül is az ala­csony árszintű Varia bútor- család termékfajtái, s a Klá­ra és Mónika modernebb, közepes árfekvésű termékei­nek 8 készítése. Viszonylag üj termek (három éve gyárt­ják) as elemes fürdőszoba- bútor, amelynek újszerűsége az, hogy az elemes ertéke- sítesi kategóriába tartozik, Ebben az esztendőben, be­épített gardróbszekrénye­ket is gyártunk mintegy 29 millió forint értekben a Hajdú-Bihar megyei AUarw Építőipari Vállalatnak. Ezt már vörösfenyő utánzatai la- minátos forgácslapból ké- / szítjük, s a lakosságnak is gyártjuk ennek a két vál­tozatát. — Az idén tehát nem várható új termék. Miért? — Ennek többféle magya­rázatát is adhatom. Jelenleg az országban több mint 3000-féle bútor készül az ál­lami vállalatoknál. Ezek nagy hányadát be sem le­het mutatni, mert nincsenek raktárak, országszerte min­denütt óriási a készletezés problémája. Nálunk is! Ar­ról nem szólva, hogy egy új termék jelen körülmények között az érdekeinkkel el­lentétes volna. Megcsappant a kereslet a bútorok iránt, ez érezteti a hatását nálunk is, különösen a közepes ár­szintű termékeknél. Kelen­dőek a 30 ezer forint értékű bútorok és az igen drágák. Vagyis a két véglet. Mert bútorra egyrészt a fiatalok adnak pénzt az új lakásba költözéskor, és ők az olcsót keresik, másrészt szánté hi- aasscikkéftl <* nseánetják (igaz, kevesen!, de akkor aztán az igazan drágát. Az. em'oerek, a csaladok többsé­gé egyre visszafogottabban gazdálkodik. Ilyen körülmé­nyek között egy új termék piacra dobasa lutri, amit nem vállalunk. Különöse« most, az apróbb-nagyobb gondok szorításában. — Melyek ezek? — Sokfélék és szerteága­zók. Elsősorban, hogy úgy mondjam, fáj a fejem az embereim miatt. Hiába dol­goznak jól, mert valóban úgy dolgoznak, a 10 százalékos nyereség) szinttel sem kap­hatnak ebben az esztendő­ben 1.4 százaléknál maga­sabb szintű bérfejlesztést. Szakmunkásgondunk eddig nem volt, remélem, ezután sem lesz. bár ez sem vélet­len. Nálunk tendencia volt a mozgóbér alapbéresítése, hiszen mindenki a havi fi­zetését vágja fejből rögtön, ha kérdezik, nem 'igaz... 7 Viszont nincsen elegendő kvalifikált szakemberünk, például faipari mérnökünk, mert nem tudunk számukra lakást biztosítani. Pedig ve­zetői szinten hamarosan nemzedékváltás következik be a gyárban. Kevés a se­gédmunkások száma is. Nem tudjuk őket megfizetni. Aztán a zsúfoltság, a hely­szűke, az, hogy egyáltalán ninca készáruraktárank, rí- «amt na®?«» wek * sufni, amit roppant nehéz célsze­rűé« kihasználni. Gondolja cL a® elmúlt évi nyeresé­günk több. mint 10 millió forint! volt. Ez igen szép eredmény s többi gyáregy­séghez viszonyítva is. Vi­szont * magyarázat már nemcsak a munkánkban, ha­nem a szegénységünkben is rejlik. A szegénységünket úgy értem, hogy a mi állan­dó fajlagos költségeink niesz- sze kisebbek a többi gyáré­tól, mert alig van értékes gépünk, épületünk, a gép­parkunk regen elavult már... — Beruházás, fejlesztés? — Terveztünk és vártuk te türelemmel, abból a szem­léletből kiindulva, hogy elő­ször a nagyobbakat, a csongrádit és a szolnokit he­lyes „rendbe rakni”. Nos, ez. meg is történt a VI. ötéves terv során, gyáranként 30— 35 millió forintos értékben. Az azóta eltelt idő, a meg­változott gazdasági viszonyok viszont már nem teszik le­hetővé, hogy a VI. ötéves tervben elképzelteket nálunk is megvalósítsák. — Milyen tervek voltak? — Többek, között az, hogy létrehozunk egy tömöralkat- részt megmunkáló bázist, amellyel minden gyáregyse­get innen láttunk volna el. Fontos terv volt a furnéro­zás! technológia itteni meg­valósítása is ... és így to­vább. Mivel ezekre anya­giak híján jelen pillanatban nincs lehetőség, meg keli elégednünk néhány, a mun­kakörülményeket jobbító-ja­vító intézkedéssel. Például ebben az évben egy kom­presszortelep kiépítését va­lósítjuk meg, így a többlet préslevegővel pneumatikus kézi szerszámokat tudunk működtetni. Áttelepítjük a karbantartó műhelyünket, és építünk egy fűrészárut szá­ntó épületet is. KcrcÉittóny Gábrielt* remi. oícsobfc öéhrösserék megvásárlására. Az úgyneve­zett „fehér termekek” bemu­tatójáról, árusításáról van szó, a korábbi években már bevált, sikeres akció felújí­tó sóról. A vállalai az ekő banofca-' tót tegnap, hétfőn rendezte meg Ozdön, a Bükk ABC- áruházban. Különbózó tész­ták, hEzrt.es áruk, teák, ször­pök, édességek stb. szerepel­nek a listán. Valamennyi árt! minősége kifogástalan, cso­magolásuk azonban szeré­nyebb, egyszerűbb, mint a bemutatón kívüli — más vo­natkozásban azonos — ter­mékeké. Példaként hadd áll­jon itt, hogy a filteres teát — 25 darab van egy cso­magban — már 6 forintért, tulajdonképpen az eredeti­nek a fele áráért lehet meg­vásárolni, de minden más egyéb termék is forintokkal olcsóbb. A Borsodi Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat a Mátra Élelmiszer- és Vegyi- áru Nagykereskedelmi Vál­lalattal tart rendszeres kap­csolatot a „fehér áruk” fo­lyamatos biztosításáért. A tegnapi ózdi bemutató után holnap, szerdán Kazincbar­cikán, a Tardona Áruházban, nyitják meg az olcsóbb élel­miszerek bemutatóját, június 27-én a lenlnvárosi Bükk ABC-áruházban, 29-én pedig Sátoraljaújhelyen, a Zemplén szállónál levő ABC-ben. A tegnap kapott tájékoztatás szeriDt a kiskereskedelmi vállalat a későbbiekben ia törekszik ezeknek az olcsóbb áruknak a bemutatójára, a megfelelő mennyiség előte­remtésére. A megyében IS boltot jelöltek ki erre a CÁU~ í*. Kint cs bent, szaktudósukat összeadva szereli Komp Dezső és Hantos László az egyik Claas Dominálsz kombájn kormányműjét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom