Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-28 / 125. szám
ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 4 A diákköpenyt és a munkaruhát ma ünneplőre cserélik azok a fiatalok, akik három esztendőn át tanulták a szakmát a szakmunkásképzőben. Innen még a szakmunkásvizsgán, de már túlon nézve a tanulóéveken — sajátos állapot. Több ezer fiatal készül, hogy néhány hét múlva bizonyíthassa: az esztergályos meg tudja munkálni a fémet, a géplakatos működőképessé varázsolja, ami elromlott a gépen, és így tovább. A sok ezer fiatalból, akik nemsokára átlépik a gyárak küszöbét, s akikre milliós értékeket bízunk, hál rommal beszélgettünk. Az esztergályos Bóna Tündével, a géplakatos Csík Tiborral, és a mintakészítő Árvái Józseffel. Mindhárman ma búcsúznak a 100. sz. Pataky István Szakmunkásképző Intézettől és Szakközépiskolától. — Hogyan választottátok a szakmátokat ? Bóna Tünde: — Nyolcadikos koromban lakberendezési eladó szerettem volna lenni, vagy ápolónő, hogy emberekkel fogialkozhassam. Az egyik nem indult, a másikra nem vették fel. Itt volt hely és nem akartam évet kihagyni. Eredetileg marósnak készültem, persze túlzás, hogy készültem- Egyikről sem tudtam semmit, egyik szakmáról sem, akkor azt hiszem, csak úgy rá vágtam. De elsőben nagyon megszerettem az esztergát és mellette maradtam. Ebben az iskolának is nagy érdeme volt. Csík Tibor: Tizennégy évesen, azt hiszem kevés embernek van. pontos elképzelése arról, hogy mi az, amit egy életen át csinálni tudna. Én se ide készültem, hanem a 3-as számú Szakközépiskolába. Édesapám is géplakatos, amikor megjött az elutasítás, ide jöttem. Szokatlan volt. De ha elkezdünk dolgozni, örömet is lehet találni benne. Például, amikor ez ember megtalálja a hibát. Azután, amikor sikerül kijavítania. önérzetet is ad, meg sikerélményt is. Bóna Tünde: — Én ved. szeretem a szakmámban, hogy sokat lehet gondolkodni közben. Kikapom a rajzot, ott az anyag. A pontos méretekre kell elkészítenem. De hogy hogyan készítem el, azon 'mái' nekem kell törni a. fejem. Például: 30 percem van egy fogaskerékre... Hogyan tudnám a leggyorsabban megcsinálni hibátlanul? Ez mindennapos próba — és nem lehet selejt. Ügy kell megcsinálnom, hogy jó legyen! Most az iskolában, de így van ez a gyárban is. Gondolom, így lesz. Árvái József: — Annak, idején második helyen jelöltem a mintakészítést. így engem nem ért csalódás. Szép és fontos szakma — a gépek alkatrészeihez mi készítjük a famintát, amit kiöntenek. — Fontosnak tartjátok a szakmátokat? Csik Tibor: Mind egy i- * künké az. Fia az esztergagép meghibásodik, a karbantartó géplakatoshoz fordulnak, keresse meg a hibát, és javítsa ki. Mondjuk eltört egy alkatrész. Akkor a mintakészítőkhöz megyek. Ügy illeszkedünk egybe, mint a fogaskerekek. Ez egy munkalánc, amelyben egymásra vagyunk utalva. Nem? — Az iskolában többé-lce- vésbé megtanultátok a szakmát. Mire elég ez? Csík Tibor: — Alapot ad. . De ez csak egy hosszú folyamat kezdete. Bemegyünk egy gyárba, bekerülünk egy kollektívába. Amíg meg nem szokom őket, s ők meg nem szoknak engem, addig biztosan nehéz lesz. Bóna Tünde: — Én még nem szerződtem le. Talán az LKM-be megyek, talán a Medicorba. Az elején biztosan nehéz lesz. Az iskolában sok mindent tanultunk, de nem mindent A mester sem lesz ott mellettünk, hogy megkérdezzük, ha megakadunk. De biztosan lesznek tapasztaltabb munkások, akik segítenek. Árvái József: — Már leszerződtem, az acélöntöde mintakészítő üzemében fogok dolgozni. Másodiktól ki voltunk osztva segédekhez, úgyhogy ismerős környezetbe kerülök. Biztosan segítenek majd, Őszi bácsi is. Ű a mesterrel is meg szokta beszélni a munkát. — És meddig élég a most megszerzett ismeret? Csík Tibor: — Csak mdtu- lasnak. Tanulni mindig kell, mert csak akkor tudunk jó munkások lenni. —- Szerintetek milyen a jó munkás? Csík Tibor: —■ Aki. összhangba hózza. a saját érdekeivel a gyár érdekeit, a közösség érdekeit is. Ha miéúk a gyár, akkor érjen is valamit az ember. Bóna Tünde: — Szerintem az, aki a saját munkaterületén az összes fortélyt tudja. Akinek, ha kezébe adnak egy munkát, az príma lesz. Nem lesz benne hiba. Ez nagyon. számít. Ehhez pedig tanulni kell. ■— M.ilyen.nék gondoljátok a munkáséleteteket, mondjuk ót év múlva. Képzeljetek el, egy pénteki napot'. Csík. Tibor: — Lesz munkahelyem. Mondjuk reggel kelek, bemegyek a gyárba. Eddig könnyű. De ha péntek, akkor este próbálni megyek az amatőr színjátszó csoportba. A délutánt pihenéssel, olvasással,'talán kimegyek a telekre. És talán akkor Is megbeszéljük apámmal, ha valamiben megakadtunk. Most is sokszor megbeszélem vele, és ö is megosztja a gondjait, pedig sokkal többet tud nálam. A bizalma jele ez, azt hiszem. Árvái József: — Dolgozni megyek. Még nem leszek nos. Így maradhat a tájékozódási futás, meg az edzés. És persze pihenés is. Bóna Tünde: —■ Én is dolgozni megyek, azután segítek anyunak. Talán elmegyek a kishúgomért az iskolába És hét végén együtt lesz a család, apu is hazajön, mert ö sokfelé dolgozik, és kirándulni megyünk, ahogy szoktuk. Addigra talán már az érettségit is leteszem. Csutorás Annamária ivfelpitársak” (1333 113) - Tokajban jt tokaji művelődési otthon és a Zilahy György Művészetbarátok Köre 260. rendezvényeként rendezik meg a Tokaji Galériában az „Évfolyamtársak’’ (1933—1983) című képzőművészeti kiállítást. E tárlaton tizenöt képzőművész, egykori főiskolai évfolyamtárs állítja ki munkáit, mintegy számot adva fél évszázados munkásságáról. A kiállítást D. Fehér SOsuzsa, ffiúvészettórténésa nyitja, meg májas 29-én, vasárnap délelőtt 11 órakor. A megnyitón közreműködik a Reményi János vezette Miskolci Kamarakórús, valamint a Miskolci Rézfúvós Együttes. Az érdeklődők június 25-ig látogathatják az érdekesnek ígérkező tárlatot. A megnyitót egyébként az egykori évfolyamtársak csaladi-baráti találkozójá- val is összekötik. \ 1983. május 28., szombat Ma este a képernyőn Üjobb műsorával jelent- © kezik ma este 20.05-kor az első műsorban a Telo- pódium, a Magyar Televízió kabarésorozata. Az új műsor címe: Minket, kérem, intormáinak?!, alcíme szerint „Tájékoztató jellegű kabaré”, s előreláthatóan a tájékoztatással kapNagyszabású kulturális rendezvénynek' ad otthoni május 29-én Taktaharkány, A harmadik alkalommal megrendezendő taktaközi dalostalálkozóra IS együttest várnak. A községi tanács, az áfész, a megyei művelődési központ és a KÓTA megyei szervezete rendezésében .sorra kerülő dalosünnep vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik. A községi sporttelepen közös, énekléssel kezdődik az estig tartó bemutatkozó műsor, megnyitót Szunyogh János, a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségének elnöke mond. A vendéglátók népdalkörén kívül ott lesznek Tak- taharkányban a tiszakeszi, a sajószögedi, a mezönyárá- d.i, a rátlcai, a lénárddaróci, a homrogdi, a jósvaföi, az újcsanalosi, a taktaszadai, a herceglcúti, a f üzéri, az ede- lényi, a szir mabesenyői, a görömbölyi, a nekézsenyi dalosok, valamint a mezőesolofos visszásságokat részi célba pontosan tucatnyi szerző — köztük a lápunkból is ismert kazincbarcikai Bagi Aranka — Írásaival, amelyeket ugyancsak pontosan tucatnyi színész jelenít meg. Az előadás rendezője Deák István. Képünkön Tahi Tóth László az egyik jelenetben. keresztesi effcerazenekar tagjai. Foss® kió esetén (reméljük, nem lesz így!) a községi művelődési házban rendezik a dalostalálkozót. naponta együtt elünk. Miskolcon, megyeszékhelyünkön nem vagyunk elkényeztetve a szép örömét adó építményekkel. Ezért is várhatjuk fokozott érdeklődéssel a környezetvédelmi világnap és az építészeti napok keretében június 1-én Miskolcon megnyíló kiállítást. A 1.1. Rákóczi Ferenc Könyvtár elöcsarnolcában az idén Ybl Miklós-dijat kapott építészek munkáit szemlélMint már hírül adtuk, vadasparkot létesítenek társadalmi összefogással Miskolcon, a Köpüsvölgyben. A Bükkben és a Zemplénben honos nagyvadakat és kisállatokat mutatják majd be természetes környezetükben. Mire ez a cikk megjelenik, az 1800 méter hosszú kerítés tartóoszlopainak előkészítették a helyét, azaz kifúrták a lyukakat. Nem kis munka volt ez, hiszen az oszlopok három méterre állnak egymástól, és a talaj is sok helyen köves, sziklás. A 2,60 méter magas kerítés faoszlopait már a helyszínre szállították, és részben leis kérgezték. Az elmúlt hetekben a Borsod megyei Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat ember« mellett — ők tisztítják meg a kerítés, valamint a belső utak nyomvonalát — főleg a Lenin Kohászati Müvek fiataljai dolgoztak a Köpüsvölgyben, naponta átlagosan. 20—40-en. w m. A Miskolci Mélyépítő Vállalat e3 az ÉPFU hozzálátott az. utak alapjául szolgáló kohósalak helyszínre szállításához. A geodéziai vállalat emberei pedig a karámok, volierek határvonalait tűzik ki ezekben a napokban. És még mindig nem értünk a végére az egymással párhuzamosan futó rntrnhetjük majd megL A feüalfi- tást délelőtt 11 órakor f öldest Lajos kétszeres Ybl-di- jes építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnökségi tagja nyitja majd meg és mutatja be a nagy- közönségnek a díjazott munkákat. Az eseményre meghívták a. tizenegy, dijat kiérdemelt építészt is. A kiállítást június 10-ig tekinthetik meg az érdeklődők. kaműveletek felsorolásának. A December 4. Drótművekben elkészítettek 110, egyenként háromméteres kerítéselemet. Jó ötlet volt azt aa erős fémhálót használni erre a célra, amit egyébként a házgyári panelekhez gyártanak. 81 B A Köpüsvölgy eddig nélkülözte a közműveket. A villanyvilágításról az EMÁSZ önkéntes brigádjai gondoskodnak. Az eredeti tervektől eltérően, vízzel is el lesz látva a vadaspark. (Az első elképzelések szerint lajt- kocsikkal hordták volna fel a vadak itatásához, a karámok, volierek tisztán tartásához szükséges vizet.) A csanyiki Majális-park a Kö- püsvölgyhöz legközelebb eső kútjától vezetéket építenek a parkban elhelyezett tárolóig és mesterséges úton felnyomják a vizet. Ezzel lehetővé válik, hogy az ízre, szagra rendkívül igényes vadak Hatójában folyamatosan cserélődjön a víz, , sőt dagonyázhasson is a vaddisznó, szarvas. Az iszapfürdő számukra létszükséglet a nyári hónapokban, ezzel hű- tik le magukat és óvják bőrüket a bögölytől, kullancstól, más élősködőktől. A vízellátás nem kis feladatának megoldásáért dicséret illeti az Észak-magyarországi Regionális Vízmű, a Miskolci. Vízművek és mindazon vállalatok vezetőit, munkásait, akiknél nyitott fülekre talált az operatív bizottság kérése. Sokan kérdezik, hogy e4- készül-e — mint ígérték —■ augusztus 20-ra a város régen hiányolt vadasparkja, Elkészülhet, ha az eddiginél' többen kapcsolódnak be a társadalmi munkába, hiszen ahogy a park építése előrehalad, úgy lesz szükség több szorgos kézre. A fiatalok csapatait, szocialista brigádokat, vállalati kollektívákat kéri, várja : az pperatív bizottság! Muri- •; kára a városgondnokságon lehet jelentkezni. A helyszí- ■> nen is mindig található olyan ember, aki szerszá- -• mól, útbaigazítást ad. Nyári 'tábort is szerveznek fő- v leg olyan fiatalok számára, - akik jól értenek a szerszámok kezeléséhez. < B. D, Dalestalálkoza Taltiísarkányian Ybl-díjas építészek munkáiból Kiállítás nyílik Miskolcon Lakó- és középületekkel Szépen magyarul — szépen emberül Az ismert gyermekmondóka során egy ember kerekedik a papírra. Bizony, az egyszerű írásjelek az írásban is megmutatják az embert; kikerekedik belőlük használójuk jelleme. Mostanában a központozásban sok lazaság, nemtörődömség tapasztalható, s nem mentes ettől a nyomtatott szöveg sem. Pedig helyesírási szabályzatunk talán legegyértelműbben, legszabatosabban az írásjelek hasznlálatát írja elő. A nyomtatott sajtóban mégis bizonytalansággal találkozhat napról napra, az olvasó Szörszálhasogartás- nak tűnik erről külön szólni? Korántsem. A „jelentéktelen” írásjelek szavatolják az írott szó pontosságát, egyértelműségét. Nagyvonalú használatuk esetleg csak nemtörődömségre, a szabályok nem ismeretére vall, ám nemegyszer ■ félrevezető szándékról, vagy akár jellemhibáról ia árulkodhat. Meglehetősen elterjedt nyelvi babona, hogy az és, s, vagy, meg kötőszó elé akkor sem kell vesszőt tenni, ha mellérendelő összetett mondatok tagmondatait kapcsolja össze. Ezzel szemben még akkor is vesszőt kell tennünk, ha egyik (vagy több) tagmondat hiányos, vagy ha azonos mondatrészeket kapcsol ugyan össze, de az egyikhez alárendelő mellékmondat kapcsolódik. Bizonytalanság tapasztalható a kérdőjel használatában is. Sok a kérdőjel manapság, azaz sokan függő kérdés után is kiteszik, pedig ez esetben olyan írásjel dukál, amilyet a tőmondat. kíván. Például: „Lássuk, Uramisten, mire megyünk ketten!” „Azt se tudja, merre felé járjon.” (Arany János) i Egyesek nyakra-főre használják együtt a kérdőjelet és a felkiáltójelet (?!). Az a gyanúm, nera veszik a fáradságot, hogy a gondolatok pontos megfogalmazásával adjanak hangsúlyt a szavaiknak, hanem éppen ellenkezőleg: az intonációval a mondanivaló könnyűségét akarják rejtegetni. A rossz példák helyett a helyes használatra idézünk, szintén Arany JánostóL „Víjunk ketten; hadd lám: te vagy az a híres?!” Leginkább ■ az idézőjel indokolatlan használatakor lóg ki a lóláb; használója lusta megkeresni a pontos, szabatos kifejezést, leírja, ami először eszébe jut, s érezvén a pontatlanságot, egyszerűen idézőjelbe teszi. Példát erre nem is kell hozni, mindenki találhat naponta — sajJ nos — a sajtótermékekben. Túlzott aggályoskodással is találkozhatunk, például amikor nemcsak az idézeteket, hanem a legelterjedtebb Kzólásmondásainkat is idézőjellel írják. (Elrettentő példaként leírom, meg ilyaa formában is olvastam egy cikkben: Két „legyet” ütött <t egy csapásra.) lsinerei.terjesz- tő szövegekben gyakran elő- - lordul,, hogy a szakszavakat \ feleslegesén idézőjelbe teszik (például: „pangó víz”), • pedig ez csak akkor indo- r költ, ba a szó a szak terminológiában egészen mast je-*, lent, mint a köznyelvben, Elharapódzott újabban a , három pont használata. Ih- ; dokoll lehat persze, különösen az iroda)tói alkotásokban, amikor elhallgatást sugall. az író az olvasóra bízza a gondolatsor folytatását. Hivalkodásnak tűnik viszont sokszor, különösen mindennapi témáról szólva, mintha a szerző olyan sokat tudna mondani még. Pedig ... Az előző divatokkal szemben mostoha sorsra jutott a gondolatjel és a pontosvess- sző, pedig használatuk elősegíti a mondat pojitos taő golását, a gondolati egysét gek elkülönítését., tehát a mondandó világos, egyértelmű közlését. ) Persze csak ha a közlőd . nek valóban van közölni wa-j lója’.' •* Ángya! János ( Az írásíelek használatáról A táj állatvilága — természetes környezetben
