Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-04 / 104. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1983. május 4., szerda mi A mozi a művelődéspolitika integráns része címmel számoltunk be március 20-án «, Borsod megyei Moziüzemi Vállalat termelési . tanácskozásáról, azzal zárva információnkat, hogy bizonyos fejlesztési, szervezeti, műsorpolitikai és egyéb feladatokról még külön szólunk, illetve azokra visszatérünk. A napokban ismét tájékozódtunk a mozivállalat művelődéspolitikai munkájáról, a műsorpolitikát javító tendenciáiról, fejlesztési, szervezési gondjairól. Lengyel Ágoston, a Borsod megyei Mozi üzemi Vállalat igazgatója és öt vezető munkatársa válaszolt kérdéseinkre, és a beszélgetésből a következőkben vázolt kép alakult ki. Először arról váltottunk szót, miként folyik a mozi- . vállalat teljesebb beépülése a ! megye művelődési rendsze- ' rébe, miként lesznek népművelőkké a mozidolgozók. ; Mint a válaszokból kitűnt, a 1 vállalat szellemi kapacitása j * biztosíték rá, hogy jobban i beépülhessenek a megye köz- ! művelődésébe, bár a gazda- I sági tevékenység és az eb- ' ben felbukkanó nehézségek meglehetősen korlátozó feltételként jelentkeznek, behatárolják a lehetőségeket Folyamatosan vizsgáljál:, hogy milyen formák és tevékenységi területek adódhatnak a közművelődési munka további fejlesztéséhez, és milyen műszaki feltételek állnak rendelkezésre. A teljes beépülés, mint ezt az igazgató helyettese — Gyulai Lajos — hangsúlyozta, csak egy középtávú tervben várható és előfeltétele annak, hogy a szakmai fenntartó és irányító szervek is ebbe az irányba hassanak. Ez többek között azt is jelenti, hogy milyen irányban kell alkotmányosan érdekeltté tenni a mozi dolgozókat. Az új dotálási rendszer is ezt célozza, mert elsősorban a közművelődési munkát kívánja serkenteni, s ebben az üzemvezetőkig bezárólag érdekeltek lesznek a mozivállalati dolgozók, a jövedelmi lehetőségeik a népművelési alapállás mind markánsabb elfogadása felé fordítják őket. Helyesen állapította meg Gyulai Lajos, hogy a népművelői attitűd, alapállás nélkülözhetetlen, a továbblépés Szintúgy, mert akik ma megfelelnek, nem biztos, hogy jövőce is alkalmasak lesznek- A közönséggel való kapcsolattartás, a filmisme- retefe szükségessége vitathatatlan. Ezt segítik a különféle képzési formák, tájékoztató tevékenységek. Nem érdektelen az az adalék sem, hogy ahol a helyi szervek igényesek, ott intenzivebb a mozi kapcsolata a helyi közművelődéssel. Mint. például Kurityánban, vagy Abaújszántón, ahol legutóbb a községi tanács végrehajtó bizottsága is foglalkozott a mozinak a község művelődési életében betöltött szerepével, és határozatban jelölte meg a fejlesztés útját. Sajnos, még ez nem jellemző a borsodi települések többségére. A jobb közönségkapcsolatok és ennélfogva a jobb k -művelődési munka továbbfejlesztését várják a létrehozott területi mozi csoportok rendszerétől. Mert igy — Láng László mozihálózati csoportvezető szerint — intenzivebb a bekapcsolódás a helyi közművelődési életbe. Gondot jelentenek az aprófalvak e tekintetben, ahol a lélekszám csökkenésével szemben az átlagéletkor növekedése jelentkezik, s ahol kizárólag a mozi az egyetlen művelődési fórum. Legalábbis nagyon sok helyen. Ha ez is megszűnnék, csak az italbolt maradna. E kis településeket mozgó mozik rendszerével látják el. Ugyancsak szükséges a közművelődési munka jobbá tételéhez a megye más művelődési inté~ményeivel való együttműködés kiépítése, szorosabbá tétele. A beszélgetésben nagy helvet foglalt el a műsor-politika, illetve, hogy miként politizál a mozivállalat a műsorokkal. Szóba kerültek a szórakoztató és a magvas, értékes filmek aránya körüli anomáliák, és sajnos, ebben nem tudtunk közös nevezőre jutni, mert a gazdaságossági kényszer olyan fegyvernek tűnik, amelyre mindig hivatkozni lehet, adott esetben meg is lehet lovagolni. A mozivállalatokat nyereségérde- keltségű szervezeteknek ismerjük, ám mint Pavlyák Péterné, a vállalat főkönyvelője a beszélgetésben megjegyezte, már nem nyereségérdekeltségről, hanem csaknem a vállalati létfenntartás előteremtéséről van szó. E gazdasági nehézségeket nem lehet vitatni, ugyanakkor azt sem, hogy a mozik nemcsak szórakoztató létesítmények, hanem elsősorban művelődéspolitikai szervek, és az előzőekben elemzett művelődéspolitikai tevékenység jobbá tételéhez a műsorpolitikai arányok javítása elengedhetetlen. Tagadhatatlan, hogy közrejátszik as országos filmkínálatban és műsorosztásban jelentkező sok negatív vonás is, de talán helyileg is lehetne még többet tenni. A klubmozik hálózatának a fejlesztése, a miskolci, most megnyíló Ady Művelődési Házban működő mozi közművelődési profiljának kialakítása enyhíthet az összképen, azonban a műsorokkal való politizálás nem szorítható a klubmozik szűkös keretei közé. Szükségesnek mutatkozna az is, hogy jobban ismerjék a közönség filmigényét egy-egy mozi környékén, s mint Lengyel Menyhértné, a / propagandacsoport vezetője utalt rá, kellene egy közönségkataszter a rétegigények megismerésére, valamint szükséges, hogy legalább a nagyobb, „bázismozik” vezetői előre megfelelően tájékozódhassanak a filmekről és így maguk is jobban tájékoztathassanak. A tömegkommunikációs szervek is sokat segíthetnének a közönségigények helyes irányú orientálásában. Külön gond a vállalat életében és beszélgetésünkön is igen sok szó esett róla, hogy milyen Miskcdcnak és a megyei mozivállalatnak a kapcsolata. Ismeretes, hogy az elmúlt harminc évben több ezerrel csökkent a moziférőhelyek a városban, ugyanakkor a megyei váttalat intézményeinek fejlesztése a városon belül nehézkes. Miskolc város a közös intézményeknél jó partner, tehát például az Ady Művelődési Házban, de a legnagyobb mozi, a Béke, vagy az avasi lakótelep gondjainak megoldásában nem tud segíteni. Vidéken könnyebb a műszaki fejlesztés, mint Miskolcon. Jobb a kontaktus a helyi vezetőkkel, igen jó példa erre Sárospatak, Leninváros, Kazincbarcika, Gönc, Izsófalva, Taktaharkány, Sátoraljaújhely stb., de Miskolcon — s ez. nem biztos, hogy csak a város hibája — nagyon nehéz az előrelépés. Eklatáns példa a Fáklya mozi. amelyet a városrendezés ugyan megkímélt a lebontástól, abból kiindulva, hogy új lakótelep épül köré, legyen hát mozija. Az elhanyagolt, teljesen lerobbant kis mozi körül azóta benépesült a környék, tízezres nagyságrendű lakó- közösség fogja gyűrűbe, a mozi azonban nem vonzó, fejlesztése nem vehető észre; óvodai, iskolai vetítések vannak benne, a rendes műsorában utánjátszó, kis látoga- tottságú. A mozivállalat vezetői szerint roppant nagy- arányú felújítás lenne itt szükséges, amit a város segítsége nélkül nem tudnak megoldani (vagy talán meg sem kísérlik megoldani), a város meg — a hallott tájékoztatás szerint — ez ügyben nem segít. Patthelyzet állt elő, ami annál is, meghök- kentőbb, hiszen más városokban boldogok lettek volna, ha az új lakótelepen megvalósítható a mozi, itt pedig először a mozi volt adott. Korántsem beszéltünk meg a művelődéspolitikai, műsor- politikai, és -fejlesztési témakörökből minden kérdést. Ám, mert a mozi — Lenin tanítása ma is érvényes! — számunkra igen fontos művészetközvetítő, tudatformáló, százezrekre ható intézmény, és művelődéspolitikánk integráns része, Borsodban és Miskolcon is fokozott figs/el- met igényel, s ez ».beszélgetés ennek szükségességét csak megerősítette. Benedek Miklós A Magyar nemzeti Mézeib ajánlataiba! A Magyar Nemzeti Múzeum, amely korábban „Szabad szombat” és JBrigádséta” címmel már több múzeumi programot hirdetett szocialista brigádoknak, munkahelyi csoportoknak, újabb csoportos programokat hirdet és várja a látogatókat Többek között ajánlja a Kárpátmedencében élt népek történetét az őskökortól a honfoglalásig bemutató régészeti kiállításának anyagát Akik eljönnek csoportosan e kiállítást megtekinteni, azok a gyermekeiket sem kelt hogy a játszótéren hagyják, mert amíg a felnőttek diavetítéses előadást, tárlatvezetést hallgathatnak a kiállítás gazdag anyagából vett témában, addig a gyerekek ugyanazzal a korral ismerkedve, fantáziájuk és kézügyességük segítségével — szakemberek irányításával — játszva újrateremthetik évezredekkel ezelőtt élt őseink tárgyait, megismerik életét, felidézhetik szokásaikat, képpé formálhatják meséit, mondáit és képet kapnak a múlt kutatóinak mindennapos munkájáról Is. Így tehát a család együtt tekintheti meg a kiállítást, közösen szerez élményeket. A közeli hetek a tanúimé, nyí kirándulások időszakát is jelentik. A Magyar Nemzeti Múzeum segítséget kínál az osztálykirándulásokat szervező pedagógusoknak, szülői munkaközösségeknek. Az eiőaetesMS bejelentett húsz-harminc fős csoportok, nak tárlatvezetést és foglalkozást biztosítanak. Több iskolai csoport együttes érkezése esetén játékos feladatlappal segítik, hogy a gyerekek jobban eligazodjanak, összefüggéseket felismerjenek, a tananyagba beilleszthető ismereteket szerezzenek. A magyar koronázási jelvények és köztük is a legjelentősebb hatalmi jelkép, a korona, érthetően eddig is sok látogatót vonzottak. Nemcsak azért, mert a középkori Európából ez az egyetlen ilyen épségben megmaradt együttes, de azért is, mert a magyar nép a koronát évszázadokon keresztül különös tisztelettel vette körül. A koronázási jelvények történetéről is tárlatvezetést hallgathatnak a • múzeumot felkereső csoportok. A vadászfegyvereket bemutató kiállításon pedig nyomon követhetik a vadászfegyver technikai fejlődését, s ugyanakkor megcsodálhatják a művészetté vált ipar magyar és külföldi remekeit. Mindazoknak, akik a múzeum kínálatáról bővebben akarnak tájékozódni, csoportos látogatásokon részt venni — legyenek azok munkahelyi közösségek, vagy iskolák —, a Magyar Nemzeti Múzeum közművelődési csoportja (Budapest, VIII., Múzeum krt. 14—16. 1370) ad részlete« tájékoztatást. A kislány öröme kettős, sőt... A kóla jó dolog, ez az öröm egyik forrása. A nagyfülü nyuszit formázó luftballon sem kutya, ez az öröm másik oka. Pc a tavaszi napsütésben ki. rándulni, s bizonyára apuval, vagy anyuval, aki a kólát meg a lufit vette, ugyancsak öröm lehet (Fotó: Fojtán) Változó Balaton Mind több magyar mondhatja el már, hogy látta a Balatont, felment a badacsonyi Kisfaludy-házba stb. De hányán ismerik vajon a balatoni táj kialakulásának történetét, a tó és környéke élővilágát, tudják-e mik azok a tanúhegyek és a szerkövek? Ezekre is választ ad Entz Bélának a Mezőgazdasági Kiadónál most megjelent Változó Balaton -j- élet a vízben és a parton című könyve. Entz Béla híres Balatonjai tató család tagja, a Tihanyi Biológiai Kutató Intézet munkatársa elkötelezett szerelmese a tónak. Könyvében igen élvezetesen ismertet számos alig vagy félig ismert tényt a tóról és környékéről. Mik a kecskekörmök, milyen volt a téli halászat a jégen, mely állatok tisztítják a vizet, miért kell télen levágni a nádast? Ilyen és hasonló érdekességek tudhatok meg a kiadványból, amelyet minden Balaton-rajongónak, azaz minden honfitársunknak ajánl a kiadó. Lassan a felnőttkor küszöbéhez érkezik egy mozgalom. Az egy évtizedes múltat átlépve, az olvasó- tábori mozgalom — amely az olvasó népért mozgalom talán egyik legizmosabb, legéletképesebb gyermeke — túllépett a kísérletezések fázisán. Sok-sok kísérletezés, próbálkozás után kezdenek letisztulni a vadhajtások is, ugyanakkor gazdagabbá, sokrétűbbé is vált ez a munka azzal, hogy a csak az olvasás megszerettetése mellett fontos feladatuknak tekintik a fiatalok és felnőttek Ön- és társadalmi ismereteinek fejlesztését, cselekvő képességének fokozását. E nagyon általános megfogalmazás mögött az rejlik, hogy az olvasási igény felkeltése nemcsak cél, hanem eszköz is ahhoz, hogy erősítsék a résztvevőkben a művelődési, az önművelési készséget, segítsenek abban, hogy önkifejezésüknek, alkotó készségüknek (s ez nemcsak művészi alkotás) lehetséges módozatait megtalálják. A teljesebb élet igényét és lehetőségét villantják fel e táborokban a résztvevők előtt, ami már azért sem elhanyagolható, mert az olvasótábori mozgalom éppen azok felé fordult nagy intenzitással, akik szociális hátrányokkal indulnak az életnek. Borsod megyében az Ady Endre Művelődési Ház — most a Miskolc városi Művelődési Központ a fenntartója — olvasótábora tekinthet vissza a leghosszabb múltra — országosan is az elsők között hívták életre. Rejtek, majd Kékmező adott otthont neki — most már jó ideje szakmunkástanulók önművelődését segíti. A kékmezői olvasótábor mellett azonban szinte gomba módra szaporodtak a többiek —■’ könyvtárak, művelődési házak, de olykor üzemi kultúrházak is szerveztek táborokat. Talán nem véletlen, de mindenképpen említésre érdemes, hogy a főváros és Pest megye után — amely a mozgalom szülője — nálunk szervezik a legtöbb olvasótábort Az elmúlt évben például tizenhetet rendeztek meg, s idén is tizenhat pályázat érkezett be, amelyből 13 kap állami támogatást is. A legkülönbözőbb tematikával szervezik a táborokat amelyekben általános iskolás korúak éppúgy részt vesznek, mint szakmunkás- tanulók, sőt ifjúmunkások is. Lesz szlovák nyelvű olvasótábor — ezúttal Bükkszentkereszten kap helyet —, és idén is megtartják a megyei könyvtár és a megyei útlörőszövetség közös szervezésű táborát a Csa- nyikban a cigány származású gyerekek, részére. A pályázatokat olvasgatva — utalva e mozgalom jelentőségére — örömmel fedezhetjük fel; e táboroknak már vannak visszatérő résztvevői. Olyan fiatalokban sikerült felkelteni a művelődés iránti vágyat, akik korábban csak „ritka olvasók” voltak. A mozgalom felnőtté válását jelzi egyébként az is, hogy egyre több helyütt nem egyszeri alkalomnak tartják az olvasóvá nevelést; a hátrányos helyzetű fiatalokkal való foglalkozás nem korlátozódik csak a nyári tábor |jz-tizennégy napjára. A könyvtárak — de a művelődési házak is — egyre inkább felismerik; a tábori foglalkozások csak akkor „mozgósítják” a fiatalokat hosszú távon; ha a kapcsolat nem szakad meg, ha két nyár között is lehetőségük és alkalmuk van arra, hogy találkozzanak, hogy a legkülönbözőbb témákról, a legkülönbözőbb formákban beszélgethessenek. Egyre több táborszervező hosszabbítja meg kapcsolatát a fiatalokkal oly módon is, hogy a tanév alatt is — klubokban — összetartja őket. Bevett szokássá vált a megyei szervezésű táboroknál, hogy a helyi könyvtár figyelmét felhívják a táborozókía, ajánlják a velük való fokozottabb törődést. Tény, a tizenhat olvasótáborban is csak csekély hányadát tudják fogadni azoknak a fiataloknak, akik igényelnék az ilyesfajta foglalkozást. Az anyagi lehetőségek azonban szorítóak itt is. S az is igaz, nem feltétlenül szükséges, de nem is az, hogy az olvasóvá nevelés a tábori mozgalomra korlátozódjon. S ha már az anyagi lehetőségekről esgtt szó: említettük, Borsodbán talán nem véletlenül izmosodott meg az olvasótábori mozgalom. Épp az ipari környezetben van szükség arra, hogy a fiatalok körében több figyelem jusson az olvasás megszerettetésének. S mindannak, amit a mozgalom nyújt. Gondolom, ezért is fordult a táborok szervezőinek figyelme elsősorban a szakmunkástanulók felé. Hiszen ma már ők vannak többen, akik nyári időtöltésként táborba készülnek. Csutorás Annamária A rácfíó Fórum-műsorában kérdezték Miskolci témák A Magyar Rádió Miskolc körzeti. Stúdiójának legutóbbi Fórum-műsorában környezetünk védelmével és településeink tisztaságával kapcsolatos kérdésekre válaszoltak az illetékesek. Miskolc köztisztaságával — úgy gondoljuk, nem véletlenül — sok kérdés foglalkozott, közülük háromra lapunkban válaszol Pável János, Miskolc város Tanácsának osztályvezetője, illetve Varga Zoltán, a miskolci városgondnokság vezetője. — Mit lehetne tenni a város .tisztaságának javítása érdekében — tette fel kérdését az egyik miskolci hallgató. Véleménye szerint mindenképpen meg kellene már fékezni a parkrongáló- kat, tisztább lehetne a Szin- va medre, s a sorsjegyárusok is jobban ügyelhetnének a rendre. — A város tisztaságának javítása a városüzemeltetési program egyik fontos feladata. Az ebben érdekelt vállalatok és intézmények — a köztisztasági, kertészeti és ingatlankezelő vállalatok. a tanács — külön feladatterv alapján e kérdést kiemelten kezelik. Márciusban például a Széchenyi út belső udvaraiban nagytakarítási akciót tartottak. Az úgynevezett főutcai járdák mosását a köztisztasági vállalat intézményesen végzi el, s a gépeket éjszakai műszakban is dolgoztatni fogja. A gyors, azonnali intézkedést igénylő feladatok megoldására ugyancsak a köztisztasági vállalat egy „rohambrigádot” alakított, amelynek tagjai rendszeresen, s meghatározott útvonalon járják a várost. A tanács és a' Miskolc városi-járási Rendőrkapitányság vezetői a közelmúltban együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a tanácsi és rendőri szervek közös, helyszíni ellenőrzéseket tartanak majd Miskolc közterületein, s szükség esetén bírságolnak. — Aggódom a Szinva befedése miatt — kezdte kérdését Ince Béláné, miskolci hallgató. — Szerintem így lehetetlenné válik tisztítása, s a lefedett mederben elszaporodhatnak a fér-, gek és a rágcsálók. 'Mit lehet tenni ennek megakadályozására? — A befedéssel a patak tisztítása nem válik lehetetlenné, mert az ilyen, zártszelvényű szakaszok takarítására már most is megfelelő módszereink vannak. A szelvények elején egyébként külön hordalékfogó akadályozza meg, hogy nagyobb mennyiségű szemét a lefedett mederbe jusson. A Rudas László alatti szakaszt a már befedett szakaszokhoz hasonlóan rendszeresen tisztítani fogjuk, s lehetőségünk van a rágcsálók elszaporodásának megakadályozására is. — Miskolcon az Eperjesi utcában tanúja voltam a társadalmi munkának, amelynek során — baltával Inkább csonkolták, mint' met- , szették a fákat. Miért nem ellenőrzik az illetékesek az ilyen, inkább kárral, mint haszonnal járó munkát — kérdezte Sz. S.-né, miskolci hallgató. — Ilyen eset valóban előfordulhatott, de utólag már nem tudjuk megállapítani, hogy ki gallyazta le az említett fákat. Az esztétikailag és szakmailag nem megfelelő munkát kiiavittatjuk. (n)
