Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-04 / 104. szám
T983. moffws^-ssefclw FSZAK-MAGYARORSZAG 3 Egy közvélemény-kutatás tapasztalatai A pártegység helyzete a BÁEV-n f A tudomány és a gyakorlat szerencsés, de nem véletlen találkozásáról írunk az alábbiakban: a szociológia és a párlmunka kapcsolódott abban a vizsgálatban, amelynek összegző jelentése a közelmúltban készült el w megyeszéluielyen, a Miskolc városi Párt- bizottság fegyelmi bizottsága egy közvélemény-kutatást végzett a Borsod megyéi Állami Építőipari Vállalat kommunistái körében. A vizsgálatban közreműködtek a városi pártbizottság fegyelmi bizottságának tagjai, a BÁÉV pártbizottságának aktívái, az érintett, pártalapszervezetek vezetőségei; a gépi feldolgozást a Lenin Kohászati Művek számítástechnikai főosztályának dolgozói végezték el. A közvélemény-kutatás összegzését Káli Lajos nyugdíjas, az ötletadó, a vizsgálat kezdeményezője, a városi pártbizottság fegyelmi bizottságának elnöke és Tóth Ferenc nyugdíjas1 szociológus készítette. A kérdőíves vizsgálat, célja annak megállapítása volt, hogy napjaink különböző kér, «leseiben milyen a párttagság egysége —, milyen a kommunisták alkotó cselekvése, aktivitása, a pártdemokrácia érvényesülése, a párttagok magatartása, a vezetőségek tevékenysége. A reprezentatív vizsgálat 1982. januárjában kezdődött és az év végén fejeződött be. A BÁÉV tíz pártalapszervezetének mintegy 200 tagja — a'vállalat kommunistáinak csaknem a fele — «12 kérdésre válaszol!. A kérdőíves felmérést a dolgozók örömmel fpgadták. Voltak, akik megjegyezték, hogy örültek volna, ha részletesebb válaszokat adhattak volna a kérdésekre, mások szerelték Tolná a kérdőíveket egy beszélgetéssel ősz- szekötve kitölteni. A közvélemény-kutatásban résztvevőknek * többsége SO év feletti volt, viszont háromnegyed részük csak 1956 óta tagja a pártnak. Tehát a válaszokban nagyobb élettapasztalat tükröződik, viszont á pártéi etet. csak:. '1956 óta ismerik- Nagy részük középfoké iskolai •végzettségű, sokok szakmunkás és aäkaänm- sott, volt, kétharmad részének aem volt reme. milyen választott tisztsége. A fentiekkel corfc érzékeltetni akartuk a kiválasztás é» a rétegződés főbb szempontjait, amelyek jelzik, hogy a vizsgálat tanulságai szélesebb körben nem általánosíthatok. Az erkölcsi normák helyzetét fttetöen a számítógépes feldolgozás adatai azt mutatják, hogy a párttagok többségé (S3 százaléka) szerint a legfontosabb kérdésekben: a munkafegyelem megszilárdításában, a feladatok következetes, tisztességes végrehajtásában, a minőségi munkában, a takarékosságban javulás, fejlődés tapasztatható. Több alapszervezetben magasra értékelik a kommunisták példamutató magatartását, javult a bírálathoz való viszony. Az összesített véle- - menyek ugyanakkor azt mutatják, hogy a párttagok egy részének példamutatása közepesnek mondható, még kívánalmakat hagy maga után. (A közepes értékelés azt jelenti, hogy a pozitív és a negatív vélemények felefele arányban megoszlottak.) Másik figyelemre méltó tanulság, hogy a párttagok magas fokú felelősséget éreznek gyermekeikért, szüléikért, de a pártmunkában is tovább kell fokozni a felelősségérzetükért. A pártmegbízatások teljesítése sem a legjobb, de az is fontos tapasztalat, hogy a pártegység erősítése érdekében a kommunistáknak jobban kellene ismerni, segíteni egymást. Mindezekkel összefüggésben az ösz- szegző jelentés készítői javasolták, hogy érdemes volna mélyebben megvizsgálni a BÁEV-nél a pártdemokrácia helyzetét. A párttagok tájékoztatását (és tájékozódását) mind politikai, mind gazdasági és szociális kérdésekben magasra értékelik. A hírközlő szervek közül első helyre a televíziót teszik (95 százalékuk nézi), másodikként, 70 százalékkal a sajtó szerepel. Az adatok arra utalnak, hogy az alapszervezeteknek nagyobb figyelmet kell fordítani az összefüggések hátterének magyarázatára; azért is, mert a hí. veket, tényeket bőségesen ontják a tömegkommunikációs szervek, de kevesebb az értelmezést segítő kommentár. A közelmúltban a BAÉV-nél is erőteljesebben törekedtek a \ népgazdaság és a vállalat életének változásait jobban megértetni, magyarázni: ehhez a vállalat gazdasági és politikai vezetői mellett külső szakemberek segítségét is igénybe veszik. A kommunisták többsége együtt dolgozik, de keveset tud egymásról. Ez arra is utal, hogy nem cinek megfelelően a különböző kulturális összejövetelek stb. által nyújtott lehetőséggel; vagy ezek nem felelnek meg a közösségi igényeknek. Az elzárkózás, a befele fordulás tendenciái is érzékelhetők, számos vélemény szerint az utóbbi időben növekedett azok száma, akik sokszor előtérbe helyezik önös érdekeiket. A megkérdezettelv a péri politikáját jónak tartják, kimagaslónak ítélik meg a külpolitikái, jónak a belpolitikát, ettől gyengébbnek a kultúrpolitikát. Erőteljes igény van a párt- határozatok konkrétabb adaptációjára, személyes felelősség a nem formális ellenőrzés megvalósítására. Az adatok alapján minden ötödik párttag nem tartja kielégítőnek a végrehajtás hatékonyságát és szerintük csak minijén negyedik párttag vesz részi; teljes felelősséggel a végrehajtásban. Az alapszervezetek tevékenységében jelentős színvonalbeli különbségek vannak, emellett a pártfeladatok elosztását nem tartják aranyosiak, a követelményeket viszont magasisak, Mefcezefeb gazdasági helyzetűnk hatással van a vSeményekre; a* efotxS fakadó intézkedéseket csaknem annyiam bírálják, mint amesmyíes* megértéssel fogadják, de többen vannak, akik aktív meggyőző munkái végeznek azért, hogy ezeket dfogadtass^c. Igényiík, hogy az alapezerveuetek vezetőségei nyílta a és őszintén tegyék szóvá, és lépjenek fel az előforduló visszásságokkal szemben. A vélemények szerint a párttagok között kevesebben vannak, akik visszaélnek hatalmukkal, vagy harácsolnak, de ha Ilyen van, akkor er komoly kánokat okos a párt tekintélyének. Vallják, hogy m párt normái minden honwmwssta számára egyformán kötelezőek. A jelentés készítői megfogalmazták javaslataikat a BÁÉV pártbizottságának. A kérdésekre adott szubjektív vélemények összessége, a feldolgozás utódja bizonyos objektivitást adott az értékelésnek. Az ilyesfajta sno- eiológiai módszer alkalmazása még nem gyakori, a névtelenül adott, őszinte válaszok segítették a valóság jobb megismerését, s hogy mennyit tud és mennyit akar hasznosítani a BÁÉV pártbizottsága, alapsaervezetei a közvélemény-kutatás tanulságaiból, és az ösz- szegzésben megfogalmazott, javaslatokból ?. a kérdésre Molnár 1-ajor,, a vállalat pártbizottságának titkára elmondta: a közvélemény-kutatás tapasztalatainak hasznosításai hosszabb időre szóló feladat, amelynek végrehajtását már elkezdték. Különböző testületi üléseken feldolgozzák az anyagot. A legfontosabb tennivalókat beépítették a pártbizottság és az alapszervezetek munkaprogram,iaiba. A feladatokat differenciáltan határozták meg, hiszen a problémák és a gondok nagy része alapszervezetenként különböző. Különböző demokratikus fórumokon, munkagyűléseken, rétegtalálkozókon, taggyűléseken, személyes beszélgetéseken; példamutatással és határozott intézkedésekkel igyekeznek erősíteni a BAÉV kommunistáinak egységét, erősíteni a pártmunka hatékonyságát. Megőrzik, ami jó, törekednek az eddig is Ismert Ás a vizsgálat során jobban felszínre került negatív jelenségek megszüntetésére. Petra Jóswef A futózóüzemben >:? Abaújszóntón teherautó-gumi abroncsok újrafutózását végzik három műszakban. Az országba» egyedül itt újítják fel a nagy értékű földgépek gumiköpenyeit. Személygépkocsik guirűabron- csatnak futózását viszont csak kis mértékben vállalnak. Az abaújszánlói üzemben 43-an dolgainak. Tcbb árutermelő kellene Kisvállaltaik kérdőjelei fefssw kewtemérsyeréve »ott a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottságának, amikor fórumot szerve- reefct a kisvállalkozások ügyében. Meghívót kaptak a városban működő kisvállalkozók; mondják ei ügyes-bajos dolgaikat, gondjaikat. Válaszokat szakértőktől kaptak, így a városi tanács vb- hiva tatának illetékes cw»- tályvezetőjétől, jogi és péns»- ügyi szakemberektől. Hogy mennyire szükség van ilyen és hasonló jellegű rendezvényekre, azt a népfrontfómm létszáma és az itt felvetődött témakörök nagy csokra bizonyítja. 1 Más#& év laeSt cí aaóta, hogy megalaiktt.tt Miskolcon az első kis vállalkozás. Százhuszonnyolc vállalati gazdasági munkaközösség működik a városban és magán-kisvállalkozás. Ez utóbbiaknak 213 tagja van, a vállalati gazdasági munkaközösségeknek 1158. Továbbra sem lankad az. érdeklődés, 20 kisvállalkozásnak az. ügye folyamatban van. Elsőként a szellemi foglalkozásúak „mozdultak”, újabban — és ez nagyon jó — a szolgáltatóipar területén dolgozók alakítják a legtöbb kisvállalkozást. Valamennyi ágazatban van már gazdasági munkaközösség Miskolcon, de egyértelmű a megállapítás, hogy összességében kevés az Kazincbarcika lakosságának jelentős része a Bükk- aljai Bányaüzem dolgozója. Talán ez is magyarázata annak, hogy az illeni bányászok évek óta jelentős értékű társadalmi munkát vállalnak a város csinosítása, gyarapítása érdekében. Kimagasló munkájuk elismeréseként a Kazincbarcikai városi Tanácstól minden évben szép számmal kapnak kitüntető okleveleket, emlék- plaketteket. Ebben az esztendőben például az Esztó Péter szociaBiikkaljai bányászok társadalmi munkája lista brigádot a Közösségért elnevezésű elismerő plakett arany fokozatával, a szelesaknai Lenin szocialista brigádot a plakett ezüst; fokozatával, a Ságvári Endre brigádot p«tóig a bronz fokozatával jutalmazták. Több dolgozó kapott egyéni kitüntetést. is. hiszen a bányászok jelentős részt vállallak a kazincbarcikai csónakázótó építésénél, a sípálya felvonójának beszerelésénél, a gyermekintézmények időszakos felújításánál, a játszóterek rendbehozatalánál. Önkéntes munkájuk kiterjed a városhatáron túlra is. Sajó- szentpéteren például a leendő ifjúsági part« geodéziai felméréseit végezték el, és kisebb-nagyobb értékű munkákat vállaltak Sa.iókazán és Bánhorvátiban az iskolákban, óvodákban. Természetes©« nemcsak üzemen kívüli munkára vállalkoznak a bányászok. Gondot; fordítanak az üzem hi- vatalházának, az aknák kornyékének rendbehozatalára is. Tervtárón például társadalmi munkában építik meg a buszfordulót. Rendbehozzák a bánya környékén levő utakat, és emellett számos akciót szerveznek munkaidőn túl, a hétvégeken, amikor is legtöbbször üzemtérrendezé- si munkákat vállalnak. Az elmúlt; évben közel huszonhatezer óra társadalmi munkát végeztek a bányássok. árutermelő kisközösség, noha bizonyos „pótlólagos” t«=— rőteteken nagy szükség volna a munkájukra. A kérdések egy csoportja a díjszabás köré fonódik. Meglehetős aggodalommal kérdeznek és javasolnak a kis vállal komák. Érthető a résztvevők — és nyilván a fórumon részt nem vevők — aggodalma, hiszen itt ■tfiKS olyan pontosan kidolgozott iránydíj, amilyen például a kisiparosok rendelkezésére áll. Itt megegyezéses árak vannak! Szimpatikus is ez az aggodalom, mert a kérdezők többsége fiatal, tehát nem járatos efféle dolgokban és nem szeretné egyikük sem, ha a „tisztességtelen haszonszerzés” vádja alá kerülne. Azt javasolták, hogy valamilyen úton-módon kapjanak egy díjtételt, még akkor is, ha ez- csupán eligazító jellegű, amolyan „kapaszkodó” lenne. Voltak, akik csak aggodalomból. de voltak, akik saját tapasztalatukra alapozva kérdezték meg: ugyan mi történik akkor a kisvállalkozóval, ha a vállalat — amelynek dolgoztak — egy időre fizetésképtelen. ilyen - kár természetesen kötbér jár a kisvállalkozónak. De a kötbérért is pereskednie kell, s ez pénzbe kerül, a többség azonban nem olyan tőkeerős, hogy bírja a be nem kalkulált költségeket. Nos, vállalataink többsége nem válik hosszú időn át. fizetésképtelenné, az azonban csakugyan gyakori, hogy a kisvállalkozókat igen sok helyen a pénztár előtt sorakoztok legvégére állítják. A sorakozás jelképes, itt. nem embertömegről, hanem időről, hosszú hetekről, hónapokról van szó. Vannak vállalati gazdasági munkaközössegek, amelyek a fizetésre váró sor végén is boldogok lennének. Többen is elmondták, hogy megkapták ugyan a működési hozzájárulást vállalatuktól, de munkát nem igen biztosítanak számukra. Ök valahogy zsákutcába jutottak. Ez á tény azonban megkérdőjelezheti az érintett vállalatok vezetőinek felelősségtudatát. Különleges igényekről is szó vett a fórumon. Megkérdezte egy híradástechnikai képesítésű kisvállalkozó, hogy lehet-e átetes*yc*f>ss szerződést, kötnie nagyon értékes, több tízezer forintot;; rádió adó-vevő készülékek karbantartására. Ezeknek a. készülékeknek a javítására, egyelőre nem sokan vállalkoznak Miskolcon. A kérdés válaszolatlan maradt, mint még több más, hiszen bébi- korát éli a kisvállalkozás. Pedig ebben az esetben nagyvonalú a felajánlási, mert kockázatot vállal a kisvállalkozó: februárban és a többi téli hónapban nem igen csapkod a villám az an. termákba, nyáron »imái inkább. Ha «agy kisvállalkozó — többnyire nem érvényes az egyes szám — gépkocsit vasáról, nem kap rendszámot, forgalmi engedélyt, mert a gépkocsit; nem egyedül vásárolta, hanem a kisvállalkozás, a munkaközösség. Egy ember a sok közül nem igen vállalja, vállalhatja az ezzel járó terheket és az esetleges balesetek ódiumát sem, hiszen nem mindig az. a személy „viszi” a kocsit, akinek a „nevén van”. Sok a panasz a bürokráciára is. Ebben egyetértenek a magán kisvállalkozók és a vállalati gazdasági munkaközösségek. Vannak ugyan jó példák is — például a Miskolci Építőipari Vállalat —, ahol team alakúit a gazdasági munkaközösségek ügyeinek intézésére, és ez a team — a vállalatvezetés beleegyezésével — függetleníti magát a szokvány belső bürokráciától, a munkaközösség a megrendelés másnapján munkába állhat. Nem volna érdektelen, ha az i Íven vállalatokat felkeresnék a tapasztalatnyerés érdekében mások. akiknek még nincs kellő tapasztalatuk. Érdekvédelmi testület is kellene — fogalmazták meg a népfrontfórumon, — egy olyan apparátus, amely választ ad megannyi kérdésre és védelmet is nyújt azok számára, akik kezdők e téren. A többség kezdő. Vállalkozó szellemű fiatal. Védtelenek is a jóakaratukkal, mert egy megrögzött szemlélet nyomását érzik a vállukon. A harácsolás vád.ia éri őket, holott, a többség segíteni akar azon az ágazaton, ahol dolgozik. Cserébe, mondjuk egy lakást remél, Lém? tíyöpcN
