Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-29 / 126. szám

1983. mdjus 29., rosórnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Kisiparosok az encsi járásban A drótsori hütöpod o finomhengermífbe« Kutatás, kísérlet, gyártmánykorszerűsítés Megbeszélés ox üzemcsarnokból« o napi feladatokról. Barra! a második Mura Imre gyáregységvezetö. Mrzerák István fete, Az encsi járás az ország legnagyobb járása, 82 telepü­lést számlál. A járásban az ipari tevékenység elenyésző, a lakossági szolgáltatásokat •zömmel a kisiparosok végzik. Hogyan tesznek eleget a kö­vetelményeknek, milyen szakmákban járatosak, meny­nyire elégedettek az itt la­kok a szolgáltatás színvona­lával? — erről kérdeztük Szandi Jánost, a K1OS7, encsi alapszervezetének titkárát. — Jelenleg 688 tagunk van — mondja —, közülük 342-en főfoglalkozású, a többi mun­kaviszonyban álló, illetve nyugdíjas kisiparos. A lét­szám az új szabályozók meg­jelenését követően, 1978-ig növekedett, azóta stagnál. Igen nagy a fluktuáció: sok a vállalkozó kedvű fiatal, aki a nagyobb kereset reményé­ben kiváltja az ipart. A vál- lallkozókedv azonban gyorsan elapad, ha rádöbbennek, mégsem lehet olyan hirtelen meggazdagodni, mint ahogy remélték. — Mit nyújthat a lakos­ságnak a kisiparos-hálózat a jelenlegi létszám, mellett? — Sajnos, kevés a járásban a kisiparos — főleg az építő­iparban hiányzik a szakem­ber. Az építőiparban 309 kis­iparos dolgozik a járásban, közülük 139-en főfoglalkozá­súak. Tudjuk, mindenütt szorgalmazzák a magánerős építkezést, s az is bizonyos, hogy az építkezéseken nem tudjuk megfelelő létszámmal képviseltetni magunkat. Ta­valy a járásban 178 új lakás épült, zömmel kontármunká­ban. — Miért? — Sok kisiparos nem ren­delkezik mesterlevéllel, csak1 működési engedéllyel, amely csak javítások elvégzésére jogosít. Bizonyára ez is sze­repet játszik abban, hogy 35 községben tavaly egyáltalán nem épült új ház Az építő­iparban a hiányszakmák kö­I zé tartozik nálunk az ács- és a kőművesmesterség. Kevés az asztalos is, kisiparosaink 35 százalékának van meg csupán a mesterlevele. A ma­gunk módján igyekszünk ja­vítani a helyzeten: komplett munkabrigádokat alakítot­tunk a lakásépítők segítésé­re. Ezenkívül kisvállalko­zásban szállítóbrigádot is lét­rehoztunk. — Mi a helyzet más szak­mákban? — Maradjunk egyelőre a hiányszakmáknál. Nemesik az építőknél kevés a szakem­ber: a járásban nincs egyet­len férfifodrász kisiparos sem, s kevés a cipész és a kozmetikus is. A lakossági szolgáltatás javítására Szik­szón, a nagyközségi tanács segítségével most épül egy új szolgáltatóház, amelyet az év végén adnak át rendeltetésé­nek. Műszerészek, férfi-, il­letve női fodrászok és női szabók jelentkezését várjuk. — Milyen a járás kisiparo­sainak szervezeti élete? — Az érdekvédelem fő fel­adata alapszervezetünknek — jegyzi meg Szondi János. — A kezdő iparosok részére ne­gyedévenként szervezünk tanfolyamot, amelyen infor­máljuk őket. az iparjogról, az adókról, az árak és a bérek alakulásáról. Ezenkívül rend­szeresen szervezünk mes­tervizsga-előkészítő tanfolya­mokat is, s bentlakásos to­vábbképzéseken oktatjuk az aktívákat. — Szakmai panaszokkal is az alapszervezet titkárához illik fordulni ... — A KIOSZ szakmai bi­zottsága vizsgálja meg a la­kosság, illetve a kisiparosok által benyújtott panaszokat. Tavaly 21 esetben kellett ál­lást foglalnunk. Ezek közül 13 panasz a minőségre vonatko­zott, hárman a határidőcsú­szást tették szóvá, öten pedig túlszámlázás miatt lettek pa­naszt. Az esetek nyolcvan százalékában a panaszos ügy­felek és a kisiparosaink meg­egyeztek. A többi esetben a szakmai bizottság az építke­zés helyszínén döntött Há­rom panaszos fordult ezután a bírósághoz, amely viszont elfogadta a szakmai bizottság véleményét. — Hányféle szalonét foly­tatnak a járás kisiparosai? — Számszerűleg nehéz vol­na megmondani — igen gaz­dag a szakmai palettánk. Van szíjgyártó kisiparosunk és mézeskalácskészítőink i*. Nem halt. még ki a vándor­iparos szakma sem: egy kö- szörüsmester járja fáradha­tatlanul az encsi járás tele­püléseit. Az encsi kisiparo­sokról nem szólhatunk anél­kül. hogy ne említsük meg a járásban végzett társadalmi munkál, ami bizony tavaly is igen jelentős volt. Tavaly a járás kisiparosai 600 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek. Ebből 320 ezer forint értékű munkát az en­csi, több célú sportcsarnok építésénél teljesítettek. — dévaié — Egy régi jó fórum Különböző üzemekben, in­tézményekben járva sokszor láthatunk színes, érdekes fa­liújságokat. de a jó példák mellett — ilyeneket láttunk a Lenin Kohászati Művek acél­művében, vagy a Diósgyőri Gépgyár több üzemében — sok munkahelyen minlha az utóbbi években kiment volna a „divatból”. Az elmúlt na­pokban is számos helyen ta­lálkoztunk május elsejei jel­mondatokkal, írásokkal — vagy el feledkeztek ezekről, vagy arra gondoltak, még nem sok idő (három-négy hét) telt el. a legközelebbi nagyobb ünnepünk úgyis csak augusztus 20-a lesz —, addig hadd maradjon. Pedig, ahol „él” és naprakész a fali­újság, ott az üzemi, munka­helyi demokrácia egyik fóru­ma. Ezeken a helyeken nem­csak a nagy ünnepekről, vagy a nemzetközi helyzet kérdé­seiről (úgysem lehet — és nem is kell — versenyezni a tömegkommunikációs eszkö­zökkel) írnak, hanem a mun­kahely, a közvetlen könnye­zel, a szűkebb koillektíva éle­tét érintő kisebb-nagyobb kérdésekről. A faliújságok a munkahely életét hűen tükrö­ző híradók lehetnek, amelyek az agilációnak és a vélemény- cserének gyors és rugalmas módját is lehetővé teszik. Már csaik azért is, mivel a különféle tanácskozásokon serit vélemény van, ami nem hangzik eL Van olyan ember, alti szókimondó ugyan, de gát­lásokkal küzd. ha sok ember előtt kelt beszélnie De ama is volt niár példa, hogy egy ter­melési tanácskozáson már nem volt idő arra, hogy el­mondja a véleményét: ilyen esetekben is felhasználható a fab újság. Nem egy parttalan demokratizmusba fulladó ta- cepaóra gondolunk, hanem a párt-, a KISZ-, a szakszerve­zet, vágj’ más tömegszervezet és aktíváik által szerkesztett, gondozott faliújságra. Amety a maga közvetlenségével, egy- Buerűsógérel ági táti van járul­hat hozzá a gazdasági felada­tok megoldásához, a demok­rácia kiteljesedéséhez. Ahol jót csinálják, ott tudják, hogy ez a régi jó fóiram hatéle ony eszköze lehet a helyi politi­kai, mozgalmi munkának. A faliújság nem avult el ma sem, a pártszervezetek, a tő- megszervezetek irányításával és ei lenőrzésével napjaink­ban is eredményesen töltheti be a hivatását. Ahol pedig el­feledkeztek, vagy időnként elfeledkeznek róla, ott ideje, hogy leporolják az üresen, vagy elavult írásokkal „ékes­kedő” faliújságokat (Trtrrt Ami a «hengermű-gyáregy­ségre vonatkozik, az jellem­zi az egész vállalat, az Óz­di Kohászati Üzemek törek­vését. A gyorsan változó es az egyre nehezebbé való gaz­dasági körülményekhez iga­zodva már évek óla a ter­mékek minőségének javítá­sára, a gyártmánystruktúra korszerűsítésére, új termékek bevezetésére, az export bő­vítésére, a gazdasagosság fo­kozására törekednek. A ko­hászatban a gyártmánykor- szerúsités nem egyszerű fel­adat mivel a hagyományos termékekre, az olyan henge­relt árura, mint például ax úgynevezett I-, U- és L-acé- lok, a lapos szelvények, a koracélok és a huzalok, még sokáig szükség van itthon és külföldön egyaránt Az idén több mint 600 ezer tonna hengerelt árut gyártanak — ahogy erről a gyáregység va~ zetóje, Murn Imre tájékoz­tatott Ebből 174 ezer tonnát tókés megrendelésre, 56 ezer tonnát pedig a szocialista or­szágokba szállítanak. A ter­melési értékterv 7 milliárd 200 millió forint ami az egész vállalat árbevételének több mint felét, 58 százalé­kát teszi ki. Ezek a felada­tok vetekednek a múlt évi tényekkel, amelyért a 2300 fős kollektívát a Kiváló Gyáregység címmel tüntet­ték ki. A hagyományos termékek jó minőségben, gazdaságosan történő előállítása mellett egyre többet foglalkoznak az igények, a piac diktálta új termékek előállításával. Mint a gyáregységvezető fogalma­zott: a kohászatban a ter­mék korszerűsítésének két útját járják. Vagyis, új gyárt­mányokat kísérleteznek, fej­lesztenek ki egyrészt, más­részt pedig a termékek fel­dolgozási fokát növelik. Fel­mérték például a mezőgazda­sági termelési rendszerek igényeit abból a szempont­ból, miként lehetne a jelen­leg gyártott kohászati félter­mékekből olyan termékeket, eszközöket helyben előállíta­ni, amelyek helyettesítenék az eddig nyugati importból származó alkatrészeket. Ez mar nemcsak a termelő és a felhasználó vállalatok ér­deke, hanem népgazdasági eljutni, bevonva a környe­ző termelőszövetkezetek mel- léküzemágait is. Üj, más vállalatokkal, üze­mekkel közösen gyártott ter­mékek is szerepelnek idei programjukban. Így például a MÁV megrendelésére nagy mennyiségű alátétet gyárta­nak szintén termelőszövetke­zeti melléküzemággal közö­sen, az úgynevezett magas sínleszorítókhoz. A gyáregy­ség adja az alapanyagot, a szerszámokat és a technoló­giát. Egy alátét valóban je­lentéktelen dolog. De ha meggondoljuk, hogy ebből milliókra van szükség, akkor érzékelhetjük ennek a kö­Rekordok dőltek meg Ahibákból farmivá Gép nélkül, pár darab ló­val 1949 őszén tizenhat em­ber küszködött a kesznyéte- ni határban. Gabonát, búzát termeltek a falu életében elő­ször közösen. Ennyien vol­ta . tagjai az első szövetke­zeinek. Ez a maroknyi tagság ké­sőbb is kitartott, bízva ab­ban, hogy a szövetkezeti gazJ dálkodás eredményesebb, s könnyebb lesz az egyéninél. Ez lev van még akkor is. Szabadság Termelőszövetke­zet tagsSgának, hogy közben a mezőgazdasági termelés közgazdasági fcltélelei rosz- szabbodlak. bet az előző ötéves terv át­lagától, s így nem lehet cso­dálkozni azon, hogy a több- letlermésért kapott prémi­ummal együtt hétmilliós üze­A gazdaság az időjárási té­nyezők hatásának ellensúlyo­zása érdekében olyan mel­léküzemágakat alakított ki, amelyek kedvezőtlen év ese-' ha szinte egyértelműen til­takoztak kezdetben az agro- nómusok, brigádvezetök al­kalmazása ellen, amíg saját, kárukon be nem látták, hogy a lelkesedés a szaktudást nem pótolhatja. Mindezek el­lenére jó évtizedes eltérés­sel kétszer követtek el olyan hibát, ami veszteséges ter­melésbe sodorta a termelő­szövetkezetet. Túlméretez­ték a beruházásokat, nem • vették figyelembe a helyi adottságokat, Így nem kerül­hették el a ráfizetést. Há­rom évvel ezelőtt megint új vezetés kerüli, a szövetkezet ' élére, s az elmúlt évben az územ összes termelési értéke megháromszorozódott, s nye­resége meghaladta a 19 mil­lió forintot. Mindezt úgy si­került elérnie a kesznyéteni Nemkin Bélát, a szövetke­zet elnökét amikor a gyors fejlődés titkáról faggattam, ugyancsak tömören válaszolt: — Elsősorban jó és meg-' alapozott tervek kellenek. Ugyanis ennek a szövetke­zetnek tagsága már többször bebizonyította, helyes cél ese­tén, nagy szorgalommal, eredményesen dolgozik. Mi csak az elképzelésekei vá­zoltuk fel, a többit a szívós munka hozta meg. Hogy mit? Több mint 5,7 tonnát takarítottak be az el­múl! évben kenyérgabonából. Közel 120 mázsát kukoricá­ból, s ez az eredmény nem­csak a legjobb megyei ho­zam, hanem országosan is e második legnagyobb hektá­ronkénti állag. Gabonából 2540 tonnával termellek tok-' mi nyereséggel zart a nö­vénytermesztési föágazat, Az elnök: — Az állattenyésztésben sikerült megismételni — ha nem is olyan mértékben — a szántóföldi eredményeket. Szakosított tehenészeti tele­pünkön 410 literrel fejtünk több tejet egy állattól, mini az előző évben, Sikerült a juhászatot nyereségessé len­ni, ugyanakkor « mortiahiz- lalás állami támogatás nél­kül is eredményt hozott. A 3,5 millión felüli nyereség jónak mondható, de az ál­lal tenyésztésben a fejlesztés könnyebb szakasza ezzel le­zárult, most már nem száz- literekért, hanem literekért, abrakdekagrammokért kel! majd szervezettebb, fegyel­mezettebb munkával dolgoz- nőnk ten is luajaK magasan» ár­bevételükkel pótolni a bel­víz, vagy a kedvezőtlen idő­járás kárait. Az elgondolást kezdetben sokan vitatták, de ma már annal többen támo­gatják, hiszen az ipari és szolgáltató üzemagak 87 mil­lió forint árbevételt és ki- lencmilLió forintos üzemi nyereséget jelentettek a szö­vetkezetnek. * Az elmúll kimagasló eredményeiért a Mezőgaz­dasági és Élelmezési Mi­nisztérium, elismerő oklevél-' lel jutalmazta a kesznyéteni Szabadság Termelőszövetke­zet tagságát. Az oklevelet, tegnap ünnepi közgyűlés ke­retében nyújtották át r* karma« «■= törekvés is. Közvetlenül olyan hengerelt árukat kí­vánnak gyártani — többek között —, olyan új szelvé­nyeket, amelyeken eleve el­hagyható néhány megmun­kálási művelet. Ilyen pél­dául az ekevas, amelyet a szálban való legyártása után megfelelő méretű szelvénnyé dolgoznak fel, illetve bizo­nyos műveletek — darabo­lás, lyukasztás — után fel­használhatók. Az idén e té­ren a késztermékig akarnak Feszültség alá vették és szombaton a MÁV Miskolci Igazgatósága üzembe helyez-' te a Sajóecseg és Kazinc­barcika közötti újonnan vil­lamosított vasúti szakaszt. Vasárnaptól — az új menet - rend életbelépésétől — már villamos mozdonyok vontat­ják mind a személy-, mind pedig a teher vonalokat egé­szen Kazincbarcikáig. Csak itt cserélnek mozdonyt, az Ozdig továbbhalad0 szerel­vényeknél. A tizennyolc kilométeres vonalon a villamos felsővé­zös vállalkozásnak a jelen­tőségét. A kohászatban ma már csak alapanyagot gyártani nem gazdaságos tevékenység. - A hagyományos termékek to­vábbi feldolgozására, új ter­mékek gyártására, közös vállalkozásokra van szükség. A gyáregység kollektívája támogatja ezeket a törekvé­seket. Tudják, hogy a gyár­ban viszonylag magasabb ke­reseti átlaguk csak így le­het tartós. O. J. zeték szerelését ha! hónap alatt végezték el. A mint­egy ötvenmillió forint kölM ségü munka során kiépítet­ték a vezeték leágazását H bereutet, úgynevezett szép- pályaudvarra is. így lehe­tővé válik, hogy az ország minden részébe induló irány­vonalok az eddiginél gyor­sabban érjék el céljukat a ■rrsodi bányákból kikerülő szénszállítmányaikkal. Az új villamosított KBS kasz átadásával a menetidő öt-húsz perccel rövidül, j Új vülamosítoit vasúti szakasz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom