Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-29 / 126. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1583. május 29., vasárnap A KÖNYVTÉREN Nézelődök a sátornál ' Kapaszkodik már felfelé a nap égi pályáján, de a reggel lúdbőröztető hűvösségéből még maradt csipetnyi. A könyvtér is csendbe burkolózik még, üresen tátonga- nak a sátrak. Azaz mégsem, mert bár kilencet sem kongatott még az éra, de a korán kelőbb könyvesek ott bent, a könyvtér hátsó sátrainál már kirakodtak. S pakolnak szemközt is. SzomJ 5 bat van — lassan ébred a j város, lassan ébred a könyv- [ tér is. Ügy törli le „arcáról” | az éjszakai-reggeli csendet, I ahogy a nap szárítja fel a | sátrakról a reggeli harma- j tot. f Hangulatos, szép lett a I könyvtér. Zsibongásával, j időnkénti tumultusával is | nyugalmas sziget a belváros | zajos forgatagában. Ügy tű- I nik, végül is jól ötlet volt, | jó választás idetelepiteni, ! mert lépés csap a főutca, | ahol annyian járnak. A hétvége csendesebb forgalmából [ is jutnak érdeklődők. Érdeklődők pedig vannak. A könyvtérre péntek délben pakoltak ki — s a fél nap forgalma kétszázezer forint. S eredménye: néhány könyv, a könyvhét kiadványaiból máris az elfogyott listára került. — A Lady Chatterley-t.. I — Már nincs. A beszélgetést — ha ugyan ezt beszélgetésnek lehet nevezni — a szomszédos Kazinczy könyvesboltban csíptem el. A „büntetett előéletű regény”, amelyet megjelenése idején, 1928-ban pornográfia vádjával elkoboztak, valóságos sokkot váltott ki. Ügy keresik, mint a cukrot. Persze visznek mást is, irodalmabb irodalmat. Bó- zendorf Ferencnével, a könyvesbolt vezetőjével gyors mérleget készítünk. Csoóri Sándor válogatott kötete, a Várakozás a tavaszban, már elfogyott. Biztató jel a hétfői író—olvasó találkozó előtt. A Magyar Hírmondó sorozatának nem kell reklám. Az elmét vidító elegy-belegy dolgok — a régi kalendáriumok hangulatát idéző összeállítás — mutatóba sincs már. Szerb Antal Száz vers című kötete gyönyörű, akár a Helikon fakszimile kiadásában megjelent Balassi Bálint— Rimay János Istenes énekei. S kelendők a mai írók művei is, Csörsz István könyve, Esterházy Péteré, s elfogyott az trószemmel is. Gyerek kis cetlivel. A cetlin vagy nyolc könyveim felírva. Zsörtölődő szófoszlányok. — Meg kellene tiltani, hogy kinyissanak! Szóval tényleg nem tud nekem szerezni legalább egyet? Ide hordom a nyugdíjamat. ?. — Meg I.-hez ... — Muszáj. Az régi szerelem ... Lassan kupacba gyűlik a könyv az idős ember előtt. A jó ismerősök évődése volt csak. A számla sem túl nagy. Ügy látszik, igaz, a könyvhéten megjelent könyvek mérsékelten terhelik pénztárcánkat. Fruskák, csapatban. — Csak beugrottunk. Strandra megyünk. Amíg nem jön a kettes. Két Ra-Re regény csak bekerül a fürdőruha, a naptej és a törülköző mellé. Jó lesz olvasnivalónak a napozáshoz. — Valamit a gyereknek. Gyereknapra. Szép képeset, mert még kicsi. — Talán ezt. Szép Ernő versei. Fel tetszik olvasni neki. A könyv odakerül a szatyorba. Az asszony a piacról jöhetett. Lassan dél. Már él a könyvtér. Futó vendégekkel és komótosan nézgelődők- kel, egyszeri vásárlókkal és imerős könyvbarátokkal. — Olyan is régen volt, hogy nyitás előtt sorba álltak a könyvesboltnál vásárlók — mondja még a Kazinczy vezetőnője. — Most pedig ez történt Tovább már nem folytathatjuk, telefonhoz hívják. Még hallom, hogy mondja: — Nem tudok segíteni. Három sátram van a téren, oda kell a könyv, hogy ne menjenek hiába._ Közel 140-féle könyv Jelent meg az ünnepi könyvhétre, a „csak ígértek” listája mindössze kettőt Szerencsére idén van miből válogatni. S úgy tűnik, válogatunk is. Csutorás Annamária Miskolci művészek Gyermekeink 365 napja Mérhetetlen öröm zúdul — sugárban — a fiataJ emberpárra, amikor a szülőszobán felsír Ö. Ilyen öröm nem teremhet fákon, bokrokon, odúkban, fövenyen, barlangokban, mert csak mi, emberek tudjuk igazán, mit jelent életet adni. És jönnek sorban Ök, mindig egy-egy nemzedék, akiktől azt várjuk, hogy legyenek különbek nálunk. Az életünket adnánk értük — hangoztatjuk. Bizonyára sok felnőttvér hullana, ha az életünket kellene adnunk értük, szerencsére nincs erre szükség, felvilágosult században élünk — babonák és hiedelmek nélkül. Mi csak meleg otthont, szép ruhát, tudást, élményeket, tapasztalatokat adhatunk kicsinyeinknek — lehetőségeink szerint. Amit kapunk mindezért — leírhatatlan. Meg vagyunk mi fizetve busásan! Hát érhet többet valami a csecsemők göcögős kacajánál, a pici kezek simogntá- sánál, a borongós órák gyermekien naiv vigasztalásánál? És amikor megkapjuk az első piros pontot, az első ötöst? Amikor a hivatalos papírt hozza a postás: felvették a kicsit a szakmunkásképzőbe, a középiskolába, az egyetemre? Az egyetemre is a „kicsit’.’ veszik föl, mert nekünk ők mindig a kicsinyeink. Alaposan megdolgoznak • mi örömeinkért! Hajnalba« kelnek, hisz’ nekünk munkába kell mennünk. Cipelik szegénykéink a több kilós iskolatáskát, melyekben bonyolult feladványok lapulnak. Olyan bonyolultak, hogy a televízió Kapcsoltan műsorában egy bevallottan mérnökcsoport nem tudta megoldani azt a feladatot, amit a mi kis nyolc-kilencéves, harmadik osztályosainktól elvár az oktatáspolitika ... Gyűjtik ök szorgalmasan — egymásra licitálva — a papírt, a rongyot, a vetélkedőkre jelentkeznek jól felkészülten, korrektül. Ha otthon, a közös ebédnél rossz helyre kerül a szalvéta, megigazítják, hiszen így tanulták ... És, ha mi felnőttek, apák és anyák borúsan térünk haza, hát akkor énekelnek,, eljátszanak nekünk — hangszeren is, mert Ilyenek ők — egy vidám dalt. Oszoljon a rosszkedv, nézd, nézzétek, itt vagyok én, itt vagyunk mi, ilyenek vagyunk, még ilyet is tudunk ... Ha olvasni tudsz, olvasd. ha pedig még nem tudsz olvasni, tolmácsolja neked a mamád, a papád: szeretünk benneteket, tőletek várjuk a mi öregkorunk fényét, a folytatást. Ma pedig azon vagyunk, hogy segítsünk a gondjaitokon, hiszen Ilyenkor — még — rajtunk a sor... Gyermekrajzok Szeretem a színeiket. Az élénkpirosat, a citromsárgát, az égszínt utánzó kéket, a harsogó zöldet. Már messziről szembetűnnek, lefognak, vonzanak, s szinté észre sem veszem, derűjük átköltözött reggeli dörmögéseim helyébe. A gyermekrajzoknak utánozhatatlan bájuk van. A gyermekrajznál természetes, ha bumfordi lesz az alak, ha a túlpart fái fölé nőnek az innensőknek. A gyermekrajzon nem igazak a távlatlátás felnőtt szabályai, a kompoz!ciós elvek. A gyermekrajzok éppen azért természetesek és eredetiek, megismételhetetlenek, mert a gyerek érzelemvilágát tükrözik, kedélyét és hangulatát, mert örömet adnak készítőiknek, mert az öröm szüli meg őket. Lenyomatok azok a gyermekrajzok is, amelyek Miskolcon, a Rónai Sándor megyei Művelődési Központ színházi előcsarnokában láthatóak tegnap déltől. Készítőik gazdag érzelem- és érzés- világának lenyomatai. Arról „beszélnek”, ami valóságosan is megtörtént velük, s arról is, amelyet csak fantáziájuk gazdag szárnyalása hitetett el megtörténtté. Az egyik rajzon csupán egy vidám gyermekfigura sugallja, hogy a Ws alkotó jól érzi magát e világban, a másikon egy jól sikerült estét idéz vissza a vízi- cirkusz felelevenítésével. S amíg a mélykék kozmoszban, száguldó űrhajót rajzolták, egészen bizonyos, hogy magát képzelhette az alkotó a kabinba. A gyermeknap mindig várt eseménye a megyei gyermek- rajzpályázat, amelyet ezúttal már tizenkettedik alkalommal hirdettek meg. Hogy várt esemény, arra álljon Itt egy beszédes számadat: több mint ezer rajzot küldtek be a gyerekek a megyéből és Miskolcról. Városból csakúgy, mint a kisebb településekről. A tegnap déli díjkiosztáson sokan, harmincán kaptak ajándékot. Könyveket, festéket. Lesz mivel újabb rajzoltat készíteni. <*s. a.) Mesevilág a kapcsagáji tenger partján Nem mindennapi ajándékkal lepték meg az Alma-Ata-i építőipari főiskola hallgatói a gyerekeket. A kapcsagáji ifjú tengerészek klubjának tagjai nemrég vették át a középkori vár jelképes kulcsait. A kapcsagáji tenger partján épült erődítményt magas kőfalak veszik körül, tornyokkal, lőrésekkel. A diák tervezőknek az volt az elképzelésük, hogy a ka- zah építészeti hagyományok felhasználásával, középkori európai stílusú várat építenek. A várat a legolcsóbb alapanyagból, kőből építettéit, ami bőven található a kapcsagaji víztároló partján. A meleg, kényelmes helyiségek, a kandallók, a tengerre néző színes üvegablakok, a csipkézett falak, a régi ágyúk makettjei, a várfalakon és tornyokon — mind a tengeri romantika hangulatát idézi. r A megyei múzeumi igazgatóság és a 2.. agyar Képző- és Iparművészek Szövetségének észak-magyarországi területi szervezete rendezésében nagy érdeklődésre számot tartó kiállítás nyílt e hét végén Miskolcon. A Herman Ottó Múzeum Papszer utcai kiállítótermében 15 Ismert, neves művész munkái láthatók, ez év novemberének végéig. A kiállításra belépő látogatót az ajtóval szemben Varga Éva Ivőkút-terv című munkája fogadja. Hogy lesz-e valamikor „életben” is látható e munka, nem tudni. A kiállítás egészének megtekintése után viszont azzal a jó érzéssel távozhat a látogató: alkal- l ima volt egy jóizűt „kortyolkiállítása ni" a Miskolcon élő képzőművészek munkásságából. Még akkor is így van ez, ha a festmények, grafikák, érmék. szobrok, textilek megtekintése közben sok ismerős, már egyéni kiállításon látott alkotással találkozhatunk, így, egy helyütt, egymás mellett elhelyezve a tizenöt művész 72 munkája: különös láthatóságot, vizuális és gondolati élményt kínál. Az utóbbi egy-két évben született alkotások összeválo- gatásával a képzőművészetet szeretők ezúttal Is rangos kiállítással lettek gazdagabbak: Barczi Pál, Csabai Kálmán, Feled•» Gyula, Kalló László, Kunt Ernő, Mazsaroff Miklós, Máger Ágnes, Nagy Gy. Margit, Pető János, Seres János. Szanyi Péter, Tóth Imre, Varga Éva és Varga Miklós munkái mellett ott sorakoznak a tárlaton a közelmúltban elhunyt Lenkey Zoltán alkotásai is. Közeleg az igazi nyár, a kirándulók megszaporodnak Miskolcon is. Az ország sok tájáról érkeznek ide látogatók, s közülük bizonyára sokan látogatnak majd el a Papszer utcai kiállitóterembe. A miskolci művészek most megnyílt kiállítása alapján meggyőződhetnek arról: ebben a nagyvárosban kimagaslóan magas színvonalú képzőművészeti élet van. Alkotók biztosítják ; alkotások bizomyítKözépkori vár bástyákkal, törésekkel, tornyokkal Ez érdekesnek ígérkezik. És együtt könnyebb a választás is.
