Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-29 / 126. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1983. május 29., vasárnap a szcciaíisia Iri Az Építők Rózso Ferenc Művelődési Házában tartották a szocialista brigádvezetök VI. országos tanácskozását. Képünkön; Gáspár Sán. dor, a SZOT főtitkára szólal fel. ' • (Folytatás az 1. oldalról) merjék a fejlődésért viselt felelősségüket, és fejlesszék aktivitásukat. A szocialista brigádok, a munkajavító mozgalmak körükbe vonták az üzemi dolgozók legaktívabb részét. Ahogy azonban átfogó mozgalommá kezdtek válni, változott a helyzet. A munkahelyek gyakran nem tudtak reális célokat kitűzni és érvényesíteni, amelyek mindenütt élő mozgalomként fent tudták volna tartani a szocialista brigádokat. A gazdasági vezetés egy része gyakran munkaszervezési, irányítási problémáinak áthidalására, saját vagy a gazdaság más területeinek működési zavarait kiküszöbölő segédcsapatként kezelte a szocialista brigádokat és a munkaversenyt. A szocialista brigádmozgalmat változatlanul a dolgozók társadalmi aktivitása nagyon fontos formájának tekintjük. A mozgalom a termelésbe való beleszólás, a termelési folyamatok irányításában, végrehajtásában, ellenőrzésében való részvétel fontos eszköze. A brigádmozgalom megújulása alapvetően a megfelelő tudati és szervezett munkához szükséges feltételektől függ. Mindenekelőtt attól, tudunk-e javítani a munka szervezésén, az anyagellátáson, a gazdaságiműszaki vezetés színvonalán. Ha valahol a munka feltételei nem felelnek meg a minimális . igényeknek, akkor milyen önkéntes, kezdeményező cselekvést várhatunk el a dolgozóktól? Mielőtt a munkás dolgozni kezd, másoknak kell ellátniuk kötelességüket. Ha ez nem történik meg, a dolgozók találékonysága, ügyessége, ten- niakarása valamit segíthet a helyzeten, de aktivitása nem tud megfelelően kibontakozni. Fontos feltétele a brigádmozgalom fejlődésének, hogy a mozgalomban ne engedjük tovább érvényesülni a bürokratikus, hivatalnoki szemléletet. A brigádok legyenek önállók, és ezzel legyen arányos a felelősségük is a munkáért, egész életükért. Ne szervezzük kívülről egyes brigádok életét, ne licitáljunk kívülről az elérhető célok fölé. A belső mozgatóerőket kell reálisan egyesíteni a munkahelyi lehetőségekkel és igényekkel. Megérett az idő, hogy erőteljesen csökkentsük a központi szabályozást. Néhány olyan elvet kell megfogalmazni, amely módot ad a rugalmasságra, a helyi lehetőségekhez, eredményekhez igazodásra, amely nem fékezi, hanem felszabadítja a mozgalom kezdeményezőkészségét, szüntelenül többié, jobbra törekvő erejét. Olyan 'állalati-üzemi közvéleményt, érdekeltséget és ösztönzést kell teremteni, amelyből minden dolgozó számára világossá válik: az adott időszakban mit kell tennie, mit várnak el tőle. A kötelességeket teljesíteni kell. A munkaverseny-vál- lalások a kötelességekre épüljenek, mint alapra, irányuljanak a költségek csökkentésére, a minőség javítására, a takarékosságra, az export növelésére. Nagyobb teret kell adni a dolgozók, a brigádok vállalásában és munkájában az egyéni lehetőség, az egyéni arculat és képesség megjelenésének. A dolgozók korban, képességben, érdeklődésben, családi háttérben különbözők, s ezzel számolni kell. A szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom olyan feltételeket teremtsen, hogy egyetlen hasznos kezdeményezés se vesszen el az érdektelenségbe, a közömbösségbe. Ne sikkadjon el egyetlen jó gondolat, előrevivő javaslat sem. A gazdasági vezetőknek, a pártszervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek és a KISZ-nek nagy a felelőssége abban, hogy a brigádok zavartalan munkájához minden feltétel meglegyen. Bátorítani, népszerűsíteni kell a jól dolgozó, a kezdeményező embereket. Nem szabad, hogy a kezdeményező dolgozók megpróbáltatásokon menjenek keresztül, ha újítani, ésszerűsíteni akarnak, ha felelősséget éreznek a munkahelyen történtekért. Az erkölcsi elismerésnek rendkívül fontos ösztönző szerepe van, ezért a szocialista brigád címek odaítélését az adott munkahelyen, ahol jól ismerik a brigádot, a dolgozók gyűlése határozza meg, ha lehet, titkos szavazással. Célszerű lenne, ha a szocialista brigád cím elnyerése egy évre szólna, és pályázattal lehetne — esetleg ismételten — elnyerni. A szocialista társadalom nemcsak anyagi tekintetben emeli fel az embert, hanem megváltoztatja egész életét. Ezt a követelményt nagyon jól kifejezi a mozgalom hármas jelszava: szocialista módon dolgozni, tanulni, élni. Ez a jelszó ma is időtálló. Gáspár Sándor a továbbiakban arról szólt, hogy népgazdaságunk helyzetének javításához, feladatainak megvalósításához minden olyan eszközt és módszert igénybe kell venni, amely hazánk gazdasági erejét növeli. Ilyenek a gazdasági munkaközösségek is. Hiányt pótolnak, aktivitást hoznak felszínre, kezdeményeznek. A szocializmus építésének útján járunk, céljaink változatlanok. A fejlődés új, még magasabb színvonalára akarunk emelkedni. Modern, hatékony, erős szocialista gazdaságot és szocialista társadalmat építünk — mondotta. Azt akarjuk, hogy a tisztességes, jó munkát becsüljék, ismerjék el erkölcsileg, ezt állítsák követelménynek milliók elé. Az ilyen dolgozók előtt nyíljék meg az előremenetel, a még magasabb képzettség lehetősége. Az ilyen dolgozókból legyen a politikai, a gazdasági és mozgalmi vezetők utánpótlása. Ilyen dolgozókra kell elsősorban támaszkodni, velük kell tanácskozni, és a döntések előtt tanácsukat kérni. Hazánkban még nem épült fel a szocialista társadalom. A gazdaságban is, a társadalmi viszonyokban is, az emberek magatartásában, gondolkodásában és egymáshoz való viszonyában is jelen van az átmeneti időnek minden velejárója. Bármihez fogunk céljaink megvalósítása közben, sok pénz, tehetség, fegyelem, felelősségérzet kell és a korábbinál jobb munka. Gazdaságunk, ha lassan is, de már elindult azon az úton, hogy Tisztelt tanácskozás, kedves Elvtársnők, kedves Elvtársak! Megtisztelő és szívesen vállalt kötelezettségnek teszek eleget, amikor átadom a tanácskozás résztvevőinek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, személy szerint Kádár János elvtárs szívéa fejlődésnek ezeket a nehézségeit legyőzze. Nem kétséges, hogy erőfeszítéseinknek, munkánknak meglesz az eredménye — fejezte be beszédet a SZOT főtitkára. Gáspár Sándor előadói beszédét széles körű vita követte. A szocialista brigád- és munkaverseny-mozgalom eredményeit értékelve sokan rámutatlak: a mozgalom negyedszázados sikerei bizonyítják, hogy a brigádközösségek mozgatórugói, motorjai a társadalmi és gazdasági fejlődésnek. Egyetértve a mozgalom hármas jelszavának változatlan időszerűségével, többen kifejtették, hogy az új követelményekhez való alkalmazkodás a korábbiaktól eltérő módszereket, feltételeket igényel. A felszólalók utaltak azokra a szélsőséges véleményekre is, amelyek szerint a szocialista brigádmoz- gaiom megtorpant, visszaesett Mint mondták, visz- szaesés csak ott tapasztalható, ahol a gazdasági vezetés nem támogatja kellőképpen a mozgalmat, ahol a különböző feladatok kijelölésekor nem veszik számba a szocialista brigádok segítőkészségét, tenniakarását A tanácskozáson felszólalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke is. lyes üdvözletét és a Minisztertanács jókívánságait. Kérem önöket, hogy munkahelyükre visszatérve, a szocialista brigádok tagjainak tolmácsolják az üdvözleteket és a jókívánságokat. Kedves Elvtársak! Tanácskozásukat, politikai életünk e fontos eseményét, közvéleményünk megkülönböztetett figyelme kíséri. Ez teljesen érthető. A szocialista brigádmozgalom, amely a munkásosztály legjobbjainak kezdeményezéséből született és negyedszázada indult útjára, tiszteletet, tekintélyt és elismerést szerzett magának. Nagy hatású, közel másfél millió tagot számláló tömegmozgalommá vált, amely megszületése óta állandóan megújuló, fontos tényezője társadalmunknak, és már hosszú idő óta szocialista rendszerünk alapvető értékei közé tartozik. A 25 évvel ezelőtt született okos és szép hármas jelszó: a „Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni” semmit sem vesztett időszerűségéből, mert azt fejezi ki, aminek mindinkább általános magatartás-normává kell válnia. A képen a tanácskozás résztvevői Kedves Elvtársak! Mint 25 évvel ezelőtt, s az azóta eltelt időben oly sokszor, most is elmondhatjuk, bonyolult világban élünk, és nap, mint nap nehéz feladatok megoldása vár ránk. A Központi Bizottság áprilisban megtartott ülése, amikor megvonta a XII. kongresszus óta végzett munka mérlegét, az eredményeket méltatva, de azokat nem szépítve, kendőzetlen nyíltsággal szólt gondjainkról is. Arról, hogy az eddig nyújtott teljesítmény a kongresszuson kitűzött célok eléréséhez nem elég, magasabbra kell emelni a mércét. A Központi Bizottság megállapítása szerint, ha el akarjuk érni a magunk elénk tűzött célokat, magasabbra kell emelni a mércét. Vajon miért van erre szükség? Rosz- szabbul dolgoztunk ■ talán, mint korábban, vagy mint 1980-ban, amikor a hatodik ötéves terv megfogalmazta a feladatokat? Azt hiszem sem az egyikről, sem a másikról nincs szó. Ellenkezőleg. A dolgozó kollektívák közül sokan, számos területen a tervezettnél is jobbat és többet nyújtottak. Olyan időszakban élünk és dolgozunk, amikor sok, korábban jó szolgálatot tett megoldáson változtatnunk vagy legalábbis módosítanunk kell; esetleg a megszokottnál gyakrabban. Reformunk bevált alapelveire építve előre kell lépnünk irányítási rendszerünk minden fő elemének — a nép- gazdasági tervezésnek, a közgazdasági szabályozásnak, az irányítási szervezetnek — a fejlesztésben, és erősítenünk kell az intenzív szakaszra való áttérés társadalmi-tudati feltételeit. Mind- et csak akkor és csak úgy lehetséges, ha van bátorságunk és kellő elhatározottságunk, hogy változtassunk azon, amin az élet már túllépett. A mai tanácskozásnak ki az egyik központi kérdése éppen az — erről sokan szóltak —, hogy mit kell tenni azért, hogy a szocialista brigádmozgalom, a munkaverseny a mai viszonyok között ugyanúgy előrevivője legyen fejlődésünknek, mint volt megszületésekor, vagy abban a korábbi szakaszban, amikor a célokat még egyszerűbben fogalmazhattuk meg, mint ma. Kedves Elvtársak! A közvetlenül előttünk álló feladatokról, az 1983. évi terv eddigi végrehajtásáról szólva elmondhatom, hogy vannak biztató, de vannak figyelmeztető jelek is. Kedvező, hogy a munka szervezetten indult, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tervben kitűzött célok elérhetők. Külön is említést érdemel, hogy a nehéz külpiaci viszonyok ellenére, a dollárelszámolású forgalomban kiviteli többletet értünk el. Az viszont nem sorolható a kedvező jelek közé, hogy az ipari termelés az első négy hónapban elmaradt a tervezettől; exportáraink egy része tovább csökkent, s hogy a számítottnál nagyobb a belföldi, különösen a beruházási kereslet. i A továbbiakban úgy kell dolgoznunk, hogy kivédjük az egyensúlyi követelmények betartását veszélyeztető hatásokat. Arra kell törekednünk, hogy teljesítsük az ipari és a mezőgazdasági termelés előirányzatait; elérjük e tekintetben azt, amit magunk elé tűztünk; a belföldi felhasználásban pedig betartsuk a terv előírásait. Ez utóbbi többek között azt kívánja, hogy intézkedjünk a terven felüli beruházási vásárlóerő mérséklésére, amit meg is tettünk. Szigorúan ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy a bérek és a jövedelmek legyenek arányban a tényleges teljesítménnyel és betartsuk a fogyasztói árak növelésének elhatározott mértékét. Ezek nem könnyű, de teljesíthető feladatok. Az alkalmat felhasználva kérem Önöket, ki-ki a saját területén jobb minőségű és szervezett munkával járuljon hozzá, hogy teljesíteni tudjuk az ez évre magunk elé tűzött feladatokat. Amikor még egyszer tolmácsolom pártunk és kormányunk jókívánságait, felhasználom az alkalmat, hogy külön is köszöntsem azokat a brigádokat, elvtársainkat és barátainkat, akik példamutató munkájukért kitüntetésben részesültek; önöknek pedig személy szerint is sok sikert és jó egészséget kívánok. Köszönöm figyelmüket. Gáspár Sándor vitazárója A vitában elhangzottakra Gáspár Sándor válaszolt. Reálisnak mondotta azokat a javaslatokat, amelyek szerint időszerűvé vált, hogy újrahangolják a Miniszter- tanács, a SZOT és a KISZ határozatát, amely a brigádmozgalomról, a szocialista munkaversenyröl szól. Mint mondotta, ez a jogszabály egy konkrét időszakban jól segítette a munkamozgalmakat, a fejlődés azonban itt is módosításokat igényel. A mostani tanácskozáson is egyértelműen kifejezésre jutott, hogy helyes, ha a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom üzemi hatáskörbe tartozik, így válhat a mozgalom rugalmasabbá. A SZOT főtitkára figyelmeztetett azonban arra, hogy ha nem vigyáznak, a munkahelyen is elbürokratizálódhat a verseny irányítása. A gazdasági vezetésnek, a párt-, a szakszervezeti és a KISZ- szervezeteknek jelentős feladatuk, hogy jó feltételeket teremtsenek az értelmes és hasznos brigádmunkához, a szocialista munkaversenyhez. Határozzák meg a célokat, karolják fel a kezdeményezéseket, de sohase vállaljanak át olyan feladatokat, amelyek magára a brigádra tartoznak. A munkaverseny csak akkor szolgálhatja valóban jól a vállalati feladatok teljesítését, ha szoros kapcsolat épül ki a munkahelyi vezetők és a brigádok között. Az emberek akkor tudnak eredményesen dolgozni, ha mindenkor tudják mit várnak tőlük, ha megfelelő tájékoztatást kapnak arról, hogy milyen feladatra készüljenek fel. Magát a munkaversenyt, a brigádmozgalmat is helyesen kell értelmezni ahhoz, hogy megfeleljen céljának. Az még nem munkamozgalom, nem szocialista munkaverseny, ha valaki azért megy a munkahelyére, hogy ellássa azt, amiért megfizetik. Ez egyszerűen a munkaviszonyból adódó kötelezettség, amelynek teljesítése mindenkitől jogosan várható el. A szocialista munkaverseny és brigádmozgalom ennél több: önként vállalt JiötelezelLség, és ezért óriási az erkölcsi és anyagi ereje. Ezért fontos számunkra, hogy a mozgalom az új követelményekbe* igazodjék és ezzel segítse nehézségeink áthidalását, szélesítse továbbhaladásunk útját — mondotta a SZOT főtitkára. ik Gáspár Sándor válaszbeszéde után állásfoglalás-tervezetet fogadott el a tanácskozás, úgy határoztak, hogy az állásfoglalási a tanácskozáson elhangzót! javaslatokkal kiegészítik, majd nyilvánosságra hozzák. Ezzel befejeződött a szocialista bri- gádvezelők országos tanácskozása. Lázár György felszólalása
