Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-25 / 122. szám

T983. május 25., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 II megújulásról, a villásról a luezpta Könnyebb gépjárművek Fontos gazdasági érdek fűződne hozzá, hogy mi­nél nagyobb számban szü­lessenek kisebb tömegű, megfelelően korrózióálló és csekélyebb fogyasztású sze­mély- és haszonjárművek. E kívánalmak megvalósí­tásának fontos eszközei a könnyűfémek és a mű­anyagok. Az alumínium fokozottabb alkalmazása a gépjárműveken kétség­kívül csökkenti a jármű tömegét, s ezáltal kisebb lesz a tüzelőanyag-fogyasz­tás is, ugyanakkor meg­marad a jármű korábbi hasznos terhelhetősége (sőt bizonyos esetekben nő). Ám, nem szabad figyelmen kívül hagyni — vélik egyes szakemberek —, hogy az alumínium előállításához jóval több energia szüksé­ges, mint a többi szerke­zeti anyagokéhoz, ami va­lamelyest rontja az ener­giamérleget. Energiamegla- karílás azonban minden­képpen kimutatható. Nyugatnémet adatok sze­rint l!)50-ben átlag 3 kg műanyagot építettek be egy személygépkocsiba, 1960-ban már 10 kg-ot, 1970-ben 40-ct, és 1900­ban már a 100 kg-ol is elérte ez a mennyiség. Es ezek a számok figyelmen kívül hagyják a szinteti­kus kaucsukféléket és a műszálakat, amelyekből kb. 50 kg található ma egy személyautóban (40 kg kaucsuk és 10 kg műszál). A teherautóknál jóval na­gyobbak az egyes model­lek közti különbségek, ezért egységes adatokkal itt nem szolgálhat a sta­tisztika, annyi azonban bi­zonyos, hogy ezeknél több műanyagot használnak fel, mint a személygépkocsik építésénél. .ló példa erre a képünkön látható nyerges- vontató, amelynek vezető­fülkéje túlnyomórészt saj­tolt műanyagból készült, s a gyártás szerszámköltsége kb. egyötöde, mint a ha­gyományos, teljesen acél­ból készülő vezetőfülkénél. A műanyag fülke legfőbb előnye, hogy korrózióó Dó­sága révén élettartama na­gyobb. Érik az egres, a szamóca Számítógépes borsószüret f Ami a termelési értékterv és az exporllcrv teljesítését illeti, a számok kedvezően alakultak 19B2-ben a Bor- sodnádasdi Lemezgyárban. A tervezett 1 milliárd 391 millió ' forint termelési ér­tékkel szemben 1 milliárd 452 millió valósult meg, míg a dollár elszámolású export- tervet a tervezettnél többre, összesen 6 millió 400 ezer dollárra teljesítették. Ám, a jó termelési és az export- eredmény ellenére a nyere­ség a tervezettnél jóval ke­vesebbre, mindössze 22 mil­lió forintra alakult. Szerény szám ez, ha figyelembe vesz- szük, hogy a tervekben 44 millió forint nyereség el­érése szerepelt. Balikó Mi­hály műszaki igazgatóhelyet­tes: — Az elmúlt cvben két alkalommal változtak meg az anyag- és energiaárak, s a költségek növekedését nem tudtuk ellensúlyozni. Csök­kentette az eredményt, za­vart okozott a termelőmun­kában az alap- és segéd­anyagok ütemlelen szállítá­sa, amelynek következmé­nyeit csak számottevő túl­munkával (szabad szomba­tok és vasárnapok) lehetett valamelyest mérsékelni. Min­dent összevetve, ez a két fő probléma okozta, hogy a nettó árbevétel arányában a nyereség csak 1,4 százalék lett s tervezett 3 százalék­kal szemben, igaz, ezt. vi­i szont kevesebb létszámmal értük el. j E nagy múl tó gyártat« is mind többször esik szó a megújulásról, a váltásról. Ejtő kényszerít az elmúlt evek meglehetősen kemény tapasztalata. a piac meg­változott értékítélete. Bor- sodnádaodon is arra töre­kednek, hogy bővítsék * vevők által keresett, tehát jól értékesíthető termékek választékát. Mindez persze magában hordozza a korsze­rűség követelményét, a be­ruházások, a fejlesztések szükségességét. Tehát: fej- ] leszteni keil, amihez pedig j ötlet, elképzelés, vállalkozó I kedv és nem utolsósorban, ! mint legfontosabb mozgató- I rugó, pénz szükségeltetik. — A kisebb nyereségből sajnos kisebb fejlesztési alap képezhető — mondja a mű­szaki igazgatóhelyettes. — Ötletben, elképzelésben nincs hiány, ezt bizonyítják az el­múlt évben megkezdett fej­lesztések, amelyek a válla­lat profilváltását, a piac igényeihez való alkalmazko­dást, segítik elő. Ilyen pél­dául az úgynevezett COj eljárás, amelynek lényege, hogy hazai alapanyagból elvan formákat gyártsunk, amelyekkel jó minőségű önt­vényeket lehet előállítani, megszüntetve ezzel az ed­dig alkalmazott, meglehető­sen drága formázási eljárá­Logikus, nem!? Mert mikor keresse u kaszát a falun élő gazdálkodó, ha nem akkor, amikor a lucerna, a lóhere, a fű vágásra érett. Szóval ilyenkor, májusban, És iga­zán örvendetes, hogy az egy­kori fogyatkozás után újra növekszik a kaszát kézbe venni szándékozók száma, mert ez több betakarított ta­karmányt jelent, s a több ta­karmány, több húst. több te­jet. Úgy gondolom, nem kell ezt senki előtt különöskép­pen bizonygatnom. De amennyire örvendetes a meg­növekedett. gazdálkodási kedv, annyira szomorú, sőt bosszantó bizonyos eszközök, szerszámok hiánya. Például a kaszáé! A szend- rői mezőgazdasági boltban ott-tartózkodásom röpke ne­gyedórája alatt Gombkötő István boltvezető, három ve­vő előtt tárta szét. a kezét sajnálkozva: — Kasza saj­nos nincs! Hozzátehetem, sarló sincs és nincs fejsze sem, hogy so­roljam tovább a hiába kere­sett termékek listáját A fi­sokat. Az új módszert, az alapberendezést Csepelről vettük át. Meg kell említe­ni, hogy a termeléscsökken­tés Csepelen és a termelés- felfutás itt Nádasdon ko­rántsem volt problémáktól mentes. A berendezést ugyanis telepíteni kellett, ügyelve a rendkívül szigo­rú munkavédelmi előírások­ra. A második, már megkez­dett fejlesztés elsősorban népgazdasági érdekeket szol­gál. Arról van szó — foly­tatja az igazgatóhelyettes—, hogy az Ikarus autóbuszok­nál használt fékpofák a fej­lesztések révén módosultak, súlyuk csökkent, a gyártá­si technológia is változott. A vevő — az Ikarus — igé­nyei parancsolták, hogy olyan fékpofákat gyártsunk, amilyenre szükség van. A fejlesztés megvalósítása több okból következően nem ment könnyen, s számos problé­mát oldottunk meg siker­rel. Ígéretünkhöz híven az idén legyártjuk a nullszé­riát, ezt kővetően pedig megkezdődik az új fékpo­fák sorozatgyártása. , A népgazdaság fizetési mérlegének javításával kap­csolatos az a fejlesztés is, ami a Trilex kerékpántok gyártásának korszerűsítését szorgalmazza. Ez is, mint a többi fejlesztés és beruhá­zás, . saját erőből valósul meg, ami azt jelenti, hogy jelenleg nem terheli adós­ság a vállalatot Ám, amint a műszaki igazgató megfo­galmazta: a kevés nyere­ségből csak kévés fejleszté­si alap képezhető. Ezért je­lentős hiteleket kell felven­ni * további fejlesztések anyagi fedezetének biztosí­tósára. Ám, ezek « fejlesz­tések hosszabb távon meg­alapozhatják * gyár jövő­jét. Az »gargalóhetyettes: — A piac jelzi az igé­nyeik s vannak jé elkép­zeléseik. Szeretnénk Időben felkészülni az új, úgyneve­zett ferdevállü, mély ágya­zásé kerékpánt gyártásóra. Annál is inkább, mert egy­értelmű, hogy a korszerű autóbuszokhoz jobb tulaj­donságú kerekekre van szükség. A beruházás költ­sége mintegy 400 millió fo­rint, ám ez az összeg a gyár fejlesztésének, a gon­doknak csak egy részét old­ja meg. Fejleszteni pedig mindenképpen szükséges, mert néhány ev múlva a je­lenleg gyártott kerékpánt­jaink eladhatatlanok lesz­nek a piacon. A változás elkerülhetetlen a járművek­nél, s Ha mi tudunk tenni azért, hogy a gyárfás itt maradjon helyben, Borsod- nádasdon, akkor több száz ember munkáját több évti­zedre biztosítani tudjuk. Eh­hez a fejlesztéshez kapcso­tetűirtó, a csigaölő, a rotá­ciós kapa, a keritésdróU a patkószög, a trágyavilla úgy­szintén a hiánycikkek listá­ján szerepel. — Rendelek én minden­felől, járok is utána. Her- meshez. Skálához, Agroker- hez. Valamit kapok, de na­gyon sok áruból — főleg a szezonban — rendkívül aka­dozó az ellátás — sorolta a boltvezető. — Nézze, itt, a kaszamegrendelés is 150 da­rabra! Mindmáig nem kap­tam meg. * Az újságíró megjegyzése... A miskolci Kertész Áruház, vagy a mezőkövesdi mező- gazdasági bolú-oz viszonyítva apró kereskedelmi egységnek számit a szendrői mezőgaz­dasági bolt. És hasonlókép­pen látszólag apróságoknak számító dolgokról esett, szó, hiánycikkek címén. Mondom látszólag. Mert ez a bolt vi­szonylagos aprósága ellenére is a Felsó-Bódva völgyének nagyon fontos üzlete! És ezek az „apróságok” a háztá­ji termelés nélkülözhetetlen lódik egyébként a már em­lített CO, eljárás bevezeté­se is, ami anyag- és ener­giatakarékos beruházás, il­letve a takarékosságot szor­galmazza, a költségeket csökkenti. Nem utolsó szem­pont az sem, hogy jelentő­sen mérsékeljük a nehéz fizikai munkát, a művele­teket gépesítjük, a dolgozók csak a műveleteket irányít­ják a jelenleginél jobb munkakörülmények között. Az eljárás bevezetése után növekszik ugyan az üzemi létszám, de ennél nagyobb mértékben emelkedik a ter­melés és a nyereség. A számítások szerint ez az év sem ígérkezik köny- nyebbnek a kohászati alap­anyagokat feldolgozó, a ko­hászattal valamilyen formá­ban kapcsolatban lévő vál­lalatoknál. A világpiacon nemigen mutatkoznak a fellendülés jelei, már ami a kohászati termékek eladha­tóságát illeti. — Ebben az évben is fon­tos törekvésünk a várható, további drágulások hatásai­nak ellensúlyozása, az ed­dig importból beszerzett al­katrészek és alapanyagok kiváltása, hogy gazdálkodni tudjunk azzal a valutakész­lettel, amit kaptunk. Ez a készlet a 81-es évi bázis­számnak csak mintegy 80 százalékára tehető. Figye­lembe véve a drágulásokat, fcleararri eszközzel kell gazdálkodnunk, mint két évvel ezelőtt. Ezért a vál- J-atót kollektívája mindent megtesz a költségek, a ter­melés ráfordításainak csök­kentése érdekében. Az el­múlt esztendőben jó évet, zártak újítóink, s ennek ha­tása igazán csak az. Idén lesz érezhető. Fő feladatunk, hogy a vállalat vezetése ösz­tönözze az újítói munkát, minden lehetőséget ragad­jon meg a hasznosítható el­képzelések valóra váltására, ösztönözze az újat alkotó embert. Eredményi szeret­nénk ' elérrri az anyag- és energiatakarékosságban, bő­vülő termelés mellett. Ter­veinket, elképzeléseinket az esztendő elején munkásgyű­léseken ismertettük a válla­lat kollektívájával. Szóltunk az új bérgazdálkodási sza­bályzatról is, amely kemé­nyebb követelményeket tá­maszt mindenkivel szemben, örömmel mondhatom, hogy a kollektíva egyöntetű tá­mogatásáról biztosította a gyár vezetését. Természete­sen. mindent megteszünk azért. hogy a tervezettnél jobb eredményt érjünk el. Reméljük, hogy az. export­árak valamelyest, javulnak, s ismét lehetőségünk lesz, ba szerényen ts, hozzájárulni a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. She,. T>. eszközei! Márpedig Szendrő­töl Rakacáig, Debrététől Szinpetriig e tájon még na­gyon sok (ö- és mellékfog­lalkozású gazdálkodó él. Es ők — különösen amióta az utazási költség megemelke­dett — Miskolc helyett, gyak­rabban keresik fel az 1977 ótó üzemelő szendrői boltot. Sajnos, nemegyszer ered­ménytelenül. Szezonális áru­ból bizony — és ebben Gombkötő István is megerő­sített —, nagyon finoman fo­galmazva: nem mindig rózsás a helyzet. Pedig a szóban forgó eszközök, vegyszerek, szerszámok is — az értékesí­tési biztonsághoz hasonlóan —, nagymértékben befolyá­solják. szabályozzák a terme­lést kedvet. Mondanom sem kell, a hiánycikkek negatí­van. Éppen ezért a mező- gazdasági árutermelés bizton­sága érdekében megérné — mi több. kötelesség lenne — az okokra, s főleg azok meg­szüntetésére az eddiginél na­gyobb figyelmei fordítani. U Még néhány nsr és be­gördülnek az eksó, egressel és szamócával megrakodott gépkocsik * Magyar Hűtő­ipari Vállalói Miskolci Gyá­rának kapuján. Egresből hatszáz, szamócából három­száz tonnát szeretne feldol­gozni az idén s gyár. Kül­földön megnőtt a kereslet az egres iránt, ezért a tava­lyi tói többel. termeltettek Hajdú, Szabolcs és Szolnok; megyében. Szokatlan képet wywjt ilyenkor az özem. A ki­glancolt gépek mellett nem áll még senki, csönd van. És rend, tisztaság minde­nütt. Jókedvű asszonycsapat kerül elő az egyik szeglet­ből Tízórai szünet. — Vihar előtti csönd — mondják. — Néhány nap múlva rá m lehet ismerni az özemre. Nyakunkon a szezon. — Mit jelent • szezon a hűtőházi asszonyok életé­ben? — Azt, hogy három-négy hónapig nem lesz pihenő­nap, pihenés. Kaphatnánk ugyan szabadnapok de nem vesszük igénybe. Evek ótó itt dolgozunk, ebben a gyár­ban. tudjuk, mennyire fon­tos ez a néhány hónap. A zöldség. a gyümölcs igen romlékony, óriási vesztesé­gek keletkezhetnek. No és a pénz, a kereseti lehetőség sem érdektelen. A nyári hó­napokban igazán szépen ke­resünk. ezer-kétezer forint­tal többel, mint ilyenkor, szezonon kívül — mondja a Petőfi Sándor szocialista bri­gád vezetője, Fazekas Sán- dorné. A brigád harmadszor kap­ta meg május 1-én a Vál­lalat kiváló brigádja kitün­tetést. —- 1975-ben alakítottunk brigádot, négy év kellett az összerázódáshoz, bár a fokozatokat akkor is elér­tük. De ez valóban szép, hogy egymás után három even keresztül ezt * magas kitüntetési kapjuk — véle­kedik Kovács Katalin, majd hozzáfűzi: — Tizenhármán dolgozunk a brigádban, ti­zen kettőnknek van már egy­két kitüntetése. — Nagj/on elfáradnak « jtrezon »égére? — A férjem és «nod már a fiam is itt dolgozik — mondja Juhasz Imréné. — A lanyom is nagy már. 16 eves. Szépén beosztjuk az otthoni teendőket, így meg­oldható a szezon. — Édesanyám nagy-nagy segítségével én is vállalni tudom a nagy hajtási, pe­dig egyedül, férj nélkül ne­velem a hétéves és a tizen­két éves gyerekemet. A dél­előtti műszak a legnehe­zebb, mert negyed négykor kell fölkelnem, hogy elren­dezzem a gyerekeket és be is érjek Szakáidról. A vo­nat háromnegyed órát vesz el, plusz még négy kilomé­ter a vasútállomásig, gya­log. — Nem kell ám persze azt; hinni, hogy a mi éle­tünket csak a munka tölti ki. Utazgatunk ide-oda, meri. gyermekintézményeket pat­ronálunk. És valamennyi utazás, pihenés is egyúttal, szórakozás. Most is van egy sor programunk. Gesztelybe üttörőavatásra vagyunk hi­vatalosak. Girincsre pedig gyermeknapi ünnepségre — sorolja Harsányt Sándorné. — El ne felejtsd a pén­teket, akkor is szórakozunk. Akkor rendezzük a „szezon- előkészítő összejövetelt" a Május 1. brigáddal. — Az mit jelent? — Ök is nemrég kapták' meg a Vállalat kiváló bri­gádja kitüntetést, ezért el­határoztuk, bogy csapunk egy bulit az ebédlőben. Most, amikor még ráérünk, szezon előtt! — Tűzoltógyakorlat is lesz még a héten — emlékezteti a brigádot Tcslér Janosné, — dvtöberiő! elvaöahrtrf; a műszak . önkéntes tűzoltói szerepkörét. — Ez a szezon egyébként rendhagyó lesz — mondja a brigádvezető. — Augusztus 20-tól tíz napon át együtt leszünk Zamárdiban, a vál­lalati üdülőben. Ilyen meg nem volt. Elfogynak a szendvicsek, a brigád munkára indul. Pataky Pál gyárigazgató napontó többször is meg­hallgatja az időjárásjelen- tést: — Néhány nap múlva érik a borsó, két héttel ko­rábban. mint az elmúlt evekben. De eső, eső kelle­ne! Mindenből nagyobb len­ne a termés, ha még idő­ben érkezne a csapadék A borsót egyébként, az idén már számítógépes adatfel­dolgozás alapján vei ették a partnergazdaságok, most pe­dig a gépi program alap­ján aratunk. Vetéskor több szervezési munkát igényel a gazdaságokban a módszer, de azt hisszük, megéri, mert. selejtmentes a betakarítás. A Nyíregyházi Konzerv­gyárnál alkalmazták a szá­mítógépes borsóvetést elő­ször. Mi az idén továbblép­tünk, a zöldbabvetést is szá­mítógép vezényli ezekben a hetekben. — Mennyit fizet a gyár ezért a szolgáltatásért? — Kétszáz-kétszázötven- ezer forintot. Reméljük, bő­ven megtérül Ez lesz a negyedik nyár, amikor a kistermelőktől közvetlenül, a gyárkapuban felvásárolják a gyümölcsöt. Egresből, szamócából, piros és fekete ribizliből, szomo- lyai fe germersdorfi cse­resznyéből, málnából, sze­derből. meteor-, Pándy-, maliga- és cigánymeggyből tavaly több mint 3 millió forint értékűt vásárolt fel a hütöház. A kiskerttulajdono­sok már tudják, hogy mi-' lyen érettségi fokon dolgozd ható fel a gyümölcs. lém Györgyi Májusban a kaszát keresik! /

Next

/
Oldalképek
Tartalom