Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-19 / 117. szám
1983« május 19.-, csütörtök EIZAK-K1AGSYARQRSZACa 3 llj szolgáltatások az OTP-nél W Újjászületik a Paliig yaiizem Fejlesztik a szállítórendszert — Gyorsítják a vágathajtást — Bezárják a kíráldi aknát Korszerű pcíjzsbiztositósú (ront e pulnoki eknóbcm Hizerók István (elv. Az idén, a terv szerint 500 ezer tonna szenet termelnek a Borsodi Szénbányák Put- noki Bányaüzemének két aknájában. Mint dr. Fiizy Tibor, az üzem igazgatója elmondotta. az első negyedévi előirányzatot túlteljesítették; 36 ezer tonna szenet adtak terven felül. A put- noki akna komplex gépesített frontja, valamint a lci- ráldi akna hagyományos, fával biztosított tömegtermelő munkahelye az egyik legjobb minőségű szenet adja Borsodban. Kiemelt feladatként kezelik a vagathajtási feladatok realizálását is, mivel ez biztosítja az új munkahelyek előkészítését. Az idén összesen 5600 méter hosszú új vágatot kell elkészíteniük. Az első negyedévben ezen a téren is sikerült előnyt szerezniük a tervhez viszonyítva. Áprilisban műszála tanácskozáson alakították ki azt az intézkedési tervet, amelynek a megvalósítása a biztosíték arra, hogy időben előkészítsék az új munkahelyeket. Az intézkedések sorába tartozik — többek között — e szokásos prémiumon felüli magas összegű céljutalmak kitűzése, a műszakszámok növelése, és egy új elővájási munkahely telepítése. A napokban felülvizsgálva az intézkedések végrehajtását, úgy határoztak, hogy az elö- vájó, F-típusú gépek karbantartói is rendkívüli jutalomban részesíthetők, ameny- nyiben az akna a vágathajtási feladatát teljesíti. Több intézkedést hoztak a műszaki feltételek megteremtése érdekében is. — Termelési kapacitásunkat tekintve — mondotta az üzemigazgató —, az idén is elérhetnénk az egymillió tonna szén kitermelését, de ehhez a föld alatti munkahelyeken további gépesítésre, a külszínen pedig a szállítás nagyarányú fejlesztésére van szükség. A szállítást tehat kulcskérdésként kell kezelni — ahogy ezt dr. Reményi Gabor, a vallalat fejlesztési főmérnöke elmondotta. —- A Magyar Állami Fejlesztési Bankkal 550 millió forintos allami kölcsönszerződést kötött a vállalat azzal a feltétellel, hogy 1985. végére a Pulnoki Bányaüzemben megteremtik az évi egymillió tonna szén kitermelésének feltételeit. Jelenleg a IT-es számú széntelepet művelik. Folyamatban van a mélyebben fekvő, a III-as számú telepnek a feltárása, műre való előkészítése. Itt közel öt méter vastag szénmező van, amelyet négy méter vastagságban, egy szeletben tervezünk fejteni. Ehhez különleges magasságú pajzs biztosítóberendezésre van szükség, amelyet a Veszprémi Szénbányák gyárt. A szállítóberendezési, a láncos vonszolót Lengyelországból, a kéttárcsás jövesztógépet, a maróhengert Nyugat-Német- wszágból szerezzük be. Így a jövesztés és a szállítás teljesen gépesített lesz. — Az új szállítórendszer a külszínen folytatódik — mondotta a fejlesztési főmérnök. — Tárgyalásokat folytatunk az Üt- és Vasútépítő Vállalattal, amelyre a tervezés és a kivitelezés nagy feladata hárul, Feladataill között, szerepel, többek között — a 800 méter hosszú gumiszalag-híd megépítése * Sajó ártere fölött a lejtős akna szájától a pulnoki vasútállomásig. Itt. ugyanis bá- romvágányos új szénpályaudvart kell kialakítani, ösz- szesen 1,5 kilométer hosszúságban. A szén tároló bunkersor kapacitását ezer tonnára tervezzük. A bunkersor mellett — vagonhiány esetére — nyolcezer tonna kapacitású depöniateret. kell kialakítani. A gépesítés kiterjed a vagonok mozgatására. töltésére, a rakodásra. Innen a szén Berentére kerül, a központi szénosztályozó most épülő szénmosójába. Csak egy kis hányada marad helyben: innen elégítik ki a nagyközség es közvetlen környékének szénigény eil, valamint a bányászok szénilletinényét. A nagyberuházás előkészítése szervezett munkát igényel a későbbi zavartalan munkamenet biztosítása érdekében. A kivitelezési munkálatok a második fél évben kezdődnek meg es 1985. végere fejeződnek be. Mindezt úgy kel! megoldani, hogy a berendezések kis ráfordítással továbbfejleszt- hetök legyenek, mivel a távlati terv szerint 1995. után a Putnokí Bányaüzem évente 2 millió tonna jó minőségű szenet ad a népgazdaságnak. Mozgalmas éveket él meg sz újjászülető üzem. A 119 éves királdi aknát 1984. január 1-gyel bezárják, mivel kimerül a jelenleg gazdaságosan fejthető szénvagyon. A dolgozók áttelepítése a put- noki, illetve mocsolyási aknába, már folyamatban van. Munkásgyűléseken beszélik meg az átcsoportosítással járó feladatokat, és egyénileg is elbeszélgetnek a vezetők a bányászokkal annak érdekében, hogy személyes kívánságaikat is figyelembe vehessék. Mint az üzemigazgató elmondotta, eddig kétszázan foglalták el új munkahelyüket Nem kis feladat hárul tehát ezekben az esztendőkben az üzem kétezer fős kollektívájára. Hagyományaikhoz híven azonban, a szocialista brigádmozgalorn lendítőerejével ezeket a nehéz, sok esetben bonyolult feladatokat is bizonyára sikerrel oldják meg. Oravee Janón Végre terem a kajszi? Kőgyűitők és f Még nincs évtizedekre visszamenő múltja, de van jövője annak a szolgáltatásnak, ami miatt, egyre többen keresik fel Borsod megyében is az Országos Takarékpénztár fiókjait. S ez nem más, mint az átutalási betétszámla. Ez idő szerint 16 ezer 500 ilyen számlát kezelnek, ami — az ügyfelek egyöntetű véleménye szerint — sok-sok előnnyel jár. Mindenekelőtt azzal, hogy a legkülönfélébb elintéznivalókat — minimális költség mellett — magára vállalja a pénzintézet. E számláról fizethető a lakbér, a telelőn, a gáz, a villany, az újság, mindenféle hiteltörlesztés," tehát mindaz, ami kiadást jelent egy családban, egy háztartásban. Aki megköti a szerződést az átutalási betétszámlára, annak egyetlen dolga van csupán; minden hónapban az előírt határidőig feladni a költségek fedezésére szolgáló összeget,. Ebből az OTP mindent kifizet és az elszámolás egyenlegét megküldi az ügyfélnek. Sokan — nagyon helyesen —- takarékbetétkönyvben helyezik el megtakarított forintjaikat. Nos, az átutalási betétszámla ezt is helyettesíti, ha az ügyfél úgy akarja. Ha például valaki többet fizet be, vagy utaltat át a munkahelynek adott megbízás alapján, a mindenkori, állandóan visszatérő költségeken kívül a fennmaradó összeg után az OTP 4 százalékos kamatot fizet. S itt kell szólni az átutalási betétszámla nyújtotta újabb lehetőségről is. Nevezetesen arról, hogy a dolgozó kérheti vállalatától, hogy egy meghatározott összeget minden hónapban utaljanak át munkabéréből erre a számlára. Ez a fajta módszer — ha lassan is —, de teret hódít. Hogy miért lassan? Ennek több oka van. Ami az ügyfeleket illeti, mindenki szereti átvenni, megszámolni pénzét, amit munkabérként kap. S másnap kitölti a csekket és viszi a postára feladni az OTP címére, ha netán van ilyen kötelezettsége, vagy siet kiegyenlíteni a villany- vagy gázszámlát. Mindez elkerülhető egy átutalási betétszámlával, ami még kényelmesebb, a vállalatnak adott megbízással a munkabérből történő levonásra. Levonás... Ez a következő ok, ami egyfajta idegenkedést szül és gátolja a betétszámla nyitását, s ezzel összefüggően a vállalati közreműködés igénybevételét. A7 a helyzet ugyanis, hogy Errefelé azt mondják: jó a boldogköváraljaiaknak, elvégre ők tudnak a legolcsóbban építkezni. Pedig még bányájuk sincs, de elég egy szekérrel kirándulni a határba, hogy a táblaszélekről hazaszállítsák az alapozáshoz nélkülözhetetlen terméskövet. A Hunyadi János Termelőszövetkezet asszonyai ugyanis a dűlőulak mellé gyűjtik, gördítik a talajból kifordult köveket. Nem kerül sokba ez a művelet? Rudolf István, a növénytermesztés ágazat vezető je megvonta a vállát: — Az évi száz-száztizezer forint munkabér a költségeket növeli. Viszont, ha otthagyjuk a táblában, nem ússzál; meg a gépeink különböző törések nélkül. Még így is húsz-harminc százalékkal magasabb az alkatrészköltségünk, más szövetkezeteknél, ennyibe kerül ráadásként a hajdani vulkáni tevékenység, amely kövekkel bombázta leli vidékünket. .Jelenleg nagyobb hasznot hozó dologra készülnek a szövetkezet tagjai. Az esők múltával, a gyorsan száradó táblákban a vetésszerkezet utolsó főnövényeként megkezdték az étkezési bab vetését. Amíg a kőszedés „örök” sok helyen ha Id kell adni egy igazolási — legyen az áruhitel, személyi kölcsön, vágj' netán az óvoda által kért kereseti igazolás — könyörtelenül rávezetik a papírra az ilyenfajta átutalások összegét is, mint a fizetést terhelő levonást. Mint azt Jávor kúti Andor, OTP megyei igazgatóhelyettese elmondja: ez a vállalati magatartás helytelen. Sem az átutalási betétszámlára levont összegei, de még a KST törlesztő részleteit sem kell rávezetni ezekre az okmányokra. E tételek ugyanis önkéntesen vállalt kötelezettségek, nem egyenértékűek egy letiltással, vagy egy gyermek tartasd íj összegével, ami valóban a fizetést terhelő összeg. Azt már Lóránt Miklósnc, az Árpád utcai fiók vezetője mondja el, hogy az" OTP a munkabérből történő átutalásra szerződést köt a vállalatokkal. Eddig 64 üzem, gyár, vállalat, intézmény írta alá az okmányt, ami — valljuk meg őszintén — nem tekinthető túl soknak. S ezért nem az OTP-t kell hibáztatni, mert ott a legnagyobb készséggel fogadják a vállalatok közeledését is. Sőt! Az OTP képviselői személyesen keresik fel őket, felajánlva ezt a szolgáltatást. Ennek ellenére még mindig tapasztalható egyfajta tartózkodás, ami a vállalatokat illetően semmiképpen sem érthető. Az átutalási módszer nemcsak a dolgozó, de a vállalat számára is sok előnnyel jár. Mindenekelőtt azzal, hogy bérfizetéskor kevesebb bankjegyet kell átvenni a banktól és szortírozni a bérlista alapján. Es ami nem lényegtelen és tagadhatatlan tény: a vállalat kifizeti a munkabért, a dolgozó pedig fogja annak egy részét és viszi a postára, vagy a bankba. S igen gyakran munkaidőben. Eddig mindössze 2200 dolgozó adott megbízást; a bérosztálynak, hogy fizetése egy részét utalják ét az OTP-nél kezelt betétszámlájára. Az átutalási betétszámlához kapcsolódik a takarék- csekk, ami egészen új dolog. Biztonság és kényelem a jellemzője ennek is, hiszen, áld ezzel rendelkezik, csekkfüzet útján juthat pénzhez, vagy vásárolhat azokban a boltokban, áruházakban, ahol az erre utaló OTP-ambléma látható. Borsodban tizennégy ilyen vállalat áll a takarékcsek- kel fizetők rendelkezésére. De ki kaphat lakarékcsekmunkája az itt élőknek, a hüvelyes növény az utóbbi években futott be nagy karriert. Az ágazatvezető: — Az elmúlt évben például hektáronként két tonnán felül termett. Pénzes növény, de rengeteg munka van vele. Idén száz hektáron termesztjük, s egyre többen foglalkoznak vele a háztájiban. Érthetőn, mert gondos művelés s nyüvés eseten családonként — hektáronként — tízezer forintot is hozhat. A szövetkezetnek a nagy kézimunkaerő-igény miatt, már korántsem jelent ekkora jövedelmet, de muszáj foglalkoznunk vele, mert a gabona vetésterülete annyira nagy, hogy tcrniés- fokozó elöveteménykéiit a babra mindenképpen szükség van. A közös gazdaság közel 2300 hektáros szántóterületéből ezerháromszáz hektáron díszlenek kalászosok. Már ebből ez arányból látszik, kel? Ehhez az első feltétel, hogy az ügyfélnek legyen átutalási betétszámlája. S ha az erre érkező összeg nem munkabérből történő levonással kerül átutalásra, akkor a számlán 20 ezer forint kell, hogy legyen. Aki munkabérből utaltatja át a pénzt, de az átutalt összeg nem éri el az ötezer forintot, akkor legkevesebb 10 ezer forint kell, hogy legyen a számlán. Ha valaki 5 ezer, vagy ennél nagyobb összeget utaltat át munkabéréből, akkor nem szükséges, hogy külön fedezel is legyen a számlán. Átutalási betétszámlára mindenki a lakhely szerinti OTP-fióknál, vagy takarékszövetkezeinél köthet szerződést. Aki pedig takarékcsekkel rendelkezik, az az ország bármely OTP-fiókjá- nál, vagy takarékszövetkezeténél vehet fel pénzt. Érdemes tehát bekapcsolódni és igénybe venni ezt a szolgáltatást, mert az mindenképpen előnyös. Az OTP azonban arra is figyelemmel vall, hogy nyomon kövesse az ügyintézés legkülönfélébb változásait, tgy például most, amikor a lakbérek szinte mindenkinél növekedtek, az ügy teleknek nem kell külön jelenteni az OTP-nél, hogy milyen összeggel növeljék a lakbér címén esedékes összeget az átutalási betétszámlán. Ezt az OTP hivatalból rendezi. Ugyanez a helyzet az átalánydíjaiknál is. Ezt is igyekszik hivatalos úton rendezni a takarékpénztár. Nem rajta múlik, hogy egyfajta zűrzavar tapasztalható ezen a területen. Amióta a GEL- KA, mint ilyen megszűnt, problémát jelent, hogy az átalánydíjakat mii cent. rendezzék. Az történt ugyanis, hogy a lakossági szolgáltatást végző VILLKÉSZ ki- rendeltségei mind ez ideig nem küldték el az OTP-hez a jegyzéket, kitől, mennyit vonjanak le és a betétszámláról az OTP hová utalja az összegei. Ennek rendezése annál is inkább sürgős, mert az ügyfelet nem érheti hátrány semmilyen vonatkozásban a vállalati mulasztások miatt. Remélhetőleg e tekintetben megteszik a szükséges lépéseket a GELKA utódjai ia. Akit as átutalási betétszámla, vagy az ezzel ösz- szefüggő feltételek és ügyletek érdekelnek, információt a megye bármelyik OTP- fiókjánál, vagy takarékszövetkezeténél kérhet. Mindenütt készséggel állnak az ügyfelek rendelkezésére. T. F, hegy * retésváltással bizony gondok adódnak. Sok táblában ' kell gabona után gabonát vetni, ami köztudott, nem használ a termés- eredményeknek. Az ágazat- vezető más érveket használt: — Viszont a jelenlegi köz- gazdasági feltételek között a kalászosok a legbiztonságosabban, s legnagyobb jövedelemmel termeszthetők. Azzal, hogy magas a gabonafélék aránya, tényleg kockázatot vállalunk. De akkorát mégsem, amit a jelenlegi szabályozó rendszer ne indokolna. Ugyanis az állam a gabonafélék többletterméséért prémiumot fizet. Az elmúlt évben 1,1 milliót kaptunk ezen a címen, sőt még idén is számíthatunk félmillióra. Ekkora jövedelmet más növény nein hozhat. De mivel a kalászosok területét nem emelhetjük, a hozamokat is csak kismértékben, mindenképpen számításba kell venni egy olyan kultúrának a beillesztését a vetésszerkezetbe, amely jó eló- vetemény, s megfelelő jövedelmet hozhat. Valószínű a napraforgóval próbálkozunk majd. Idén végre — hét szűkös év után — jó terméssel kecsegtet a gazdaság kajsziültetvénye. A 48 hektáros gyümölcsös telepítése annak idején nem a legjobban sikerült. Az ültetvény egy része annyira „lecsúszott” a völgybe, hogy a fagy szinte minden évben érzékeny károkat .telt a virágzó fákban. (Közel húsz hektáron az állomány annyira kiritkult, hogy a megmaradt fák kivágásán gondolkodnak.! — Á többi viszont, jól terem. Ha nem kapunk fagyokat. vagy jégesőt, akár kétszáz tonnás (érmésre is számíthatunk. Ez nemcsak nagy árbevételt jelent — kétmillió forint körül —, hanem jó nyereségei is, hi»*e« s költség nem lesz több egymillió forintnál. A gönci kajszinak — ebbe a tájkörzetbe tartoznak — az exportpiacon jó csengésű neve van. Így ára is magasabb. A szakosított tehenészeti telep mellett négy hete megkezdték a „zöld futószalag” vágását. Ezek eltérő időpontban beérő takarmánykeverékek, amelyek rendkívül ízletes zöldtakarmányt biztosítanak az állatállománynak, így még a kihajtás előtt elérhetik a tejtermelés növelését. Az ágazatvezető: — Erre nagy szükség is van. Az elmúlt évben 3400 litert fejtünk egy tehéntől, ami nem a legrosszabb eredmény, de az idén fokozni akarjuk. Erre a tenyésztési alap megvan, hiszen az állomány zöme vöröstarka lapállyal van keresztezve. Megfelelő, jó minőségű takarmányozás mellett akár húsz százalékkal is nőhet a tejtermelés. Az eredmények eddig biztatóak, úgy néz ki, hogy négyszáz tehén átlagában sikerül annyira növelni a fejt tej mennyiségét, hogy azért fél-egymillió forint közötti prémiumot kapjunk az államtól. Ez a sok évvei ezelőtt kialakított keresztezést vonal, nagy nyereménye * szövetkezetnek. Ugyanis a vörös- tarka lapály jó tejtermelő képességű fajta. Igaz, a holsteinfrlz teljesítményéi nem éri cl, viszont nem rontja a húsvonalat. A gazdaság évente felhizlalt 250 szarvasmarhája majdnem teljes egészében exportra kerül. Mivel a szabályozó rendszer változása a tejtermelést kedvezőtlenebbül, a hizlalást kedvezőbben érintette, a boldogkőváraljaiak kéthasznú fajtája biztos nyereséget termelhet. Ügy tűnik — hacsak az időjárás nem gondolja meg magái — a szövet kezet idén is biztonsággal elérheti kitűzött célját, a négymillió forintos nyereséget. Dicséretükre mondva, csak alaptevékenységből. Hosszú időn át nélkülözni tudták az ipari, szolgáltató ágazatok rá- adásjövedelmét. De meddig? Mert ez a négymillió lisztes eredmény a mezőgazdasági termelésből. Tisztes. De nem több! Hiányoznak azok a nyereségmilliók, amelyekkel a termelést, új. magasabb szintre lehetne helyezni. Melléküzemágak nélkül, pedig nem növekszik a jövedelem. — kaflnéi
