Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-01 / 77. szám
ÉSZAK-MAGYAÄORSZAG 4 1983. április 1., péntek Miskolc egységesebb kulturális életéért Miskolc város kulturális élete, annak kisugárzása a valóságban sokkal jobb, mint a hire, és rosszabb, mint lehetne, meg gyengébb, mint kellene; holott Miskolc nemcsak a miskolciaké, hanem a környezeté és a megyéé is, — ezzel a ‘ gondolattal zárta tartalmas, sok útmutatással gazdag hozzászólását Kövér Árpád, az MSZMP Borsod megyei Bizottsága propaganda- és művelődési osztályának vezetőie azon a tanácskozáson, amelyet az MSZMP Miskolc városi Bizottsága és a városi tanács avégett hívott egybe, hogy a város kulturális életének fejlődését jobban szolgáló köz- művelődési koordináció kialakítását megvitassa. A tanácskozáson dr. Kovács László, a városi párt- bizottság titkára tartott nagyon értékes, sokszínű vitaindítót, amelynek alapja egy korábbi pártbizottsági állásfoglalás volt a város kulturális életének átgondoltabb tervezéséről, s mind ebből a bevezetőből, mind pedig a nagyszámú hozzászólásból az tükröződött, s ezt mindenkinek, aki a város közművelődése iránt érdeklődik, személyes tapasztalatai is igazolhatják, hogy Miskolcon a kulturális erők szétforgácso- lódnak, nem elég jó a koordináció és ezért mélységesen igaz, amit Kövér Árpád, a város életéről megállapított, és amivel e cikket indítottuk. Miskolc városban a kulturális élet irányítása több szektorit, tanácsi, szakszervezeti, helyi és országos, vállalati irányítású intézmények működnek, és jóllehet, ezeknek a munkássága megfelelő, sok az átfedés, egymás munkájának keresztezése, ami az összmunka hatását gyengíti. Dr. Kovács László megállapította, hogy a város kulturális tevékenységének átgondolt tervezéséről csak megszorításokkal lehet beszélni, az egységes városi szemlélet, egységes városi akarat nem érvényesül kellően, ■ ez még inkább indokolttá teszi az eddigi koordinációs tevékenység szorosabbá tételét. A városnak az intézményi ellátottsága sajnos szegényes, vannak területek, ahol nem is mérhető, holott, ott nagy a népesség, és éppen ezért az egyes közművelődési intézményeknek a város egészébe kell integrálódniuk, ráadásai, a jelen gazdasági körülmények között mind szigorúbb koordinációban. A városi közérdekek nem szorulhatnak az intézményi érdekek mögé. A munkahelyek ma nyitottabb- nak tűnnek a kulturális együttműködés iránt, mint , korábban, így a közművelődési intézmények közeledésének jobbak a lehetőségei a munkahelyekhez, csakúgy, mint az iskolák többségéhez, mert az iskoláknak is egyre inkább közművelődési célokat is kell szolgálniuk. , A városban fehér foltot jelentenek a lakótelepek köz- művelődési ellátottság tekintetében, holott az ottani népességnek kétharmada harminc éven aluli fiatal. De még a legtöbb helyen nincs meg a megfelelő kapcsolat az iskolák, a -meglevő köz- művelődési szervek, a tömeg- szervezetek és egyéb szervek között. A megállapítás szerint a Miskolc városi Művelődési Központ több területen bizonyította már életrevalóságát, sok értékes eredményt mutathat már fel, de nincs intézményi háttere, és mert a fejlesztésnek lehetőségei igen szűkösek, az ökonomikusabb gazdálkodás és a jelenleginél feszesebb együttműködés és munkaegyeztetés szükséges. Régóta folyik a koordináció a város művelődési intézményei között, azonban annak jelenlegi keretein az élet már túllépett. Ez a forma nem kielégítő, nem volt eléggé városléptékű, és a különféle irányítású intézmények — mi tagadás! — nem is vették mindig eléggé komolyan. Nagy baj volt például az is, hogy még ha az intézmények között meg is volt a koordinációs készség, a fenntartóik nem koordináltak eléggé. Pedig sokfelé mutatkozott jó kezdeményezés, például a Rónai Sándor Művelődési Központban két lakótelepről, mintegy háromezer családról van hjuklcár- tyás nyilvántartás az érdeklődési körökről, ■ a különböző rendezvényekre annak megfelelően hívják a közönséget És ilyen jellegű hasznos kezdeményezések másfelé is vannak, csak éppen megmaradnak az intézményi kereteken belül és nem lesznek városi léptékű intézkedések, tettek. Nagyion-nagyon szükséges, amit a városi pártbizottság és a tanács tervez: alakuljon és tartósan működjön egy olyan rendszer, amely a tökéletes koordinációt biztosítja a város különböző művészeti és közművelődési szervei között, de ez a koordináció ne cél, hanem eszköz legyen. A gazdálkodási nehézségek tagadhatatlanul jelen vannak. Előtérbe kell lépni bizonyos menedzselési munkának is. S jóllehet, nagyobb figyelmet kell a realitásokra fordítani, a gazdaságosság nem helyezheti háttérbe azt a szempontot, hogy mindenkor az értéket kell előtérbe helyezni. Nem jó, ha az intézmények műsort rendelő és közvetítő irodákká válnak ahelyett, hogy a tehetséges emberek gyűjtőhelyei lennének, mint az korábban volt a városban. A tanácskozáson elhangzott, mely intézménynek, milyen területen kellene előbbre lépni, mit vár tőle a város közössége, és Miskolc nagy kiterjedésű területén hol, melyik részen, milyen a közművelődési ellátottság. E tekintetben négy szekcióra oszthatók a város lakóterületei. A tanácskozáson jelenvoltak, a különböző művészeti és közművelődési szervek felelős vezetői, most kidolgozzák azt a programot, hogy a maguk területén mivel segíthetik jobban a város közművelődési, általában kulturális életét, és milyen elképzeléseik vannak egy feszesebb koordinációba való bekapcsolódásra. Az így beérkező terveik, elképzelések alapján alakítják majd ki azt az egységes koncepciót, amelyre a jövőben a város kulturális életének koordinációs rendszere alapszik, és amelynek segítségével egységesebb, inkább városléptékű életet kívánnak teremteni. A kor parancsoló szükségessége a város kulturális élete egészének megemelése, ezt követeli a gazdasági feladatok sora is, ez azonban csak minden művészeti és közművelődést szerv összefogásával és folyamatos együttműködésével valósítható meg, és csak így lehet Miskolc, mint megyeszékhely is kisugárzó erejű és nem olyan, mint amilyenként, de sajnálatosan igazságosan, a bevezetőben idézett megállapítás láttatni volt kénytelen. Benedek Miklós Juhász Gyulaemlékére! Juhász Gyula születésének századik évfordulója alkalmából készítette el — a Szegedi Éremgyűjtö Klub felkérésére — Tóth Sándor szobrászművész azt a 42.5 milliméter átmérőjű bronz- patinázott érmét, melynek egyik oldalán Juhász Gyula portréja látható. Az emléktárgy másik oldalára a Szegedi Nemzeti Színház homlokzatát és a költő Színházi szonett című költeményéből vett „Szeretlek színház, pompázó hazugság ... 1” szavakat, mintázta az érem alkotója. Az érem így utal arra is, hogy száz éve, 1883-ban épült a Szegedi Nemzeti Színház, és arra is, hogy a költő rövid ideig a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltása után létrehozott színházi direktórium vezetője volt. Az érdekes új érmét szerdai napokon 16 órától, vasárnaponként 9 órától a szegedi éremgyűjtők foglalkozásain, a szegedi Juhász Gyula Művelődési Központban szerezhetik be az érdeklődők. Két kiállításon 1. Sárospatakon: Feledy Gyula A minap megnyitott impozáns sárospataki művelődési ház egyik termében látható Feledy Gyula Kossuth- díjas grafikusművész kiállítása. Az új közművelődési intézmény első, a nagyközönséghez szóló megnyilvánulásával a megye egyik kiemelkedő rangú művészének munkásságát kívánja a város közönségével, és az Odalátogatókkal megismertetni. Feledy jól érzékelte, milyen anyaggal kell jelentkeznie egy életét most kezdő intézményben, s igen helyesen utolsó évtizedének munkásságáról ad képet hatvan lapjával. A kiállítóterembesn látható hatvan lap a művész munkásságát már ismerő művészetbarátok előtt nem idegenek, ám Sárospatakon feltehetően nem kevesen nem kísérhették nyomón évtizedeken át Feledy munkásságának alakulását Egész életművét átívelő tárlat rendezésére a terem kevés, így hát tíz esztendő tükrét nézhet] üli, s benne a már egyes témákat elhagyó, illetve egyes, korábbi témaköreinek domináns jellegét visszaszorító művész munkásságát ismerhetik meg a patakiak. A kiállított hatvan mű többségben egyedi munka — tusrajz, olajtempera, olajpasz- tell, tehát festmény, sokféle vegyes technikájú mű —, a sokszorosító grafikát, Feledy korábbi jelentkezési formáját néhány litográfia képviseli. Ez az összetétel igen markánsan jelzi a művésznek az utóbbi évtizedben végbevitt kifejezésieszköz- váltásait, majdnemhogy műfajváltását. Lapunk olvasói sűrűn találkozhatnak hasábjainkon is Feledy tusrajzaival, a pataki olvasók most eredetiben láthatnak Feledy- rájzokat, ismerkedhetnek a tiszta vonalvezetésű, köny- nyen áttekinthető művekkel, a művész vissza-vissza térő motívumaival. De láthatják a nógrádi bányászok emléke előtt tisztelgő Karancslejtős- sorozat egyes darabjait, az elhunyt barát és pályatár* Csohány Kálmán emlékét idéző alkotásokat, a népbal- lada-változatokat és Feledy sok más, az utolsó tíz évre jellemző munkáját. E feljegyzésnek nem feladata Feledy Gyula munkásságának méltatása, sem a kiállított művek elhelyezese a gazdagodó életműben. Pusztán örömmel regisztrálandó a patakiak cselekedete, hogy elsőként Feledyt mutatják be, mert szeretnénk hinni, hogy e bemutatás elindítója lehet egy, a megyében élő rangos művészeket hasonló keretek között bemutató sorozatnak. Múzeumi tárlatai dacára, megfelelő kiállítóhelyiség hiányában Pataknak van lemaradása e tekintetben. Most pótolható. Előállások emlékei, a Mícsaraekban Harmonika Dráma és tér címmel színházi és televíziós díszletkiállításra készül a Műcsarnok. Hasonló méretű kiállításra hazánkban eddig még nem volt példa, bár az utóbbi évtizedben Miskolcon és Budapesten rendeztek díszletkiáll ítást. A nemzetközi színházi életben korántsem számít újdonságnak a díszlettervezők legjobb produkcióinak bemutatása: Prágában például négyévenként tartják a quadriennálét, amely a maga műfajában a világ egyik legjelentősebb rendezvénye. A budapesti kiállítást követően az itt bemutatott anyag egy része is útra kel, hogy Prágában képviselje a magyár díszlettervezést. A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a művészeti élet nem értékeli kellőképpen a díszlettervezők munkáit. Pedig egy színházi előadás sikeréhez jelentősen hozzájárulhat a jól tervezett és gondosan kivitelezett díszlet, amely sokszor önmagában is képzőművészeti alkotás. Természetesen a díszletek addig „élnek”, amíg a darab fut. További sorsukat már jórészt a színházi raktárak befogadóképessége határozza meg, * naert «* korántsem elegendő, gyakran értékes munkák r. pusztulnak eL j. A rendezők n$rrt szakmái bemutatónak szánják. a; kiállítást. Céljuk, hogy ^ kp- , zönség „tapintásközelből” 'is—- merje meg a díszleteket: a • tervek szerint a bemutatott tárgyak, ruhák és rekvizltu- mok körbejárhatok, megfoghatók. Számtalan nagy sikerű budapesti és vidéki színházi előadás díszleteit állítják ki. Látható majd például a Nemzeti Színház emlékezetes XV. Henrik előadásának néhány tárgyi emléke, valamint a Pygmalion televíziós változatának díszlete is. A kaposvári' színház 6 darabból álló tárgyegyüttest mutat be: legsikeresebb előadásainak nélkülözhetetlen darabjait. Az Állami Bábszínház bábfigurákkal és diavetítésekkel várja a látogatókat. Makettek, modellek, kosztümök és gazdag fotóanyag is illusztrálja a kiállítást. Bemutatkozik a Képzőművészeti Főiskola díszlet- és jelmeztervező tanszéke. A hallgatók tervei mellett kiállítanak egy, az Ódry Színpad számára készült komplett díszletet is. A kiállítást április 8-án ■yitják Meg. Be fftart meoni a szobába. Nekigyűrkőzött. mély lélegzetet vett, és óvatosan megmozdította... volna pz az nem mozdult Űjből rtekrdtináito magát, ki- csij?. iOkteJ-Yúpt-a állt, hátivá jobban tud erőt kif^iteöli, elvégre--nem hiába» »tanult a fizikában a vektorokról... ám ismét kudarcot vallott. Bedühodött. Erőteljes rántással rontott a kilincsnek: nyékiek! Az ajtó szánté ösz- szecsuklott A gyerek ijedtében felsírt majd amikor látta, hogy nem a homokozó dömper kelt életre, csupán apja robogott be a szobába, mosolyra derült az arca. Megfordult. Az ajtó. mint egy szatir, röhögött mögötte. Szép narancssárga ajtó, ami igencsak beleillett a fehér fal. a mélybarna bútorok és kellemes, pasztell függönyök alkotta meleg színű környezetbe. Valósággal odaillett! Figyelmesebben megvizsgálta. Az ajtó kerete, mint egy szélfútta faág, lengedezett a tokban. A küszöbnél és a felső keresztfánál tenyérnyi háromszög-nyílások sorakoztak ... mert nem akármilyen ajtó volt. Haimomka- •9bk Gyártja a BorsocB Vegyi Kombinát... mármint a kis laps aeletk éket, és egy egri ktsz szereli össze. Nagydíjas. Vásári nagydíjas a termék! Akkor, ott, a százezernyi szem mindenféle színben láthatta. Volt harna. faerezetes, fehér, narancs- sárga, drapp, meg amilyen csak kell. Most csak ezt a különlegesen ízléses pelenka-narancssárgát kínáltak a boltban ... potom ezer forintért. Megvette, mert a panelház apró szegleteivel úgy gazdálkodik az ember, ahogy bír. Eddig a stabil, hagyományos ajtót nyitogatta, ám akkor külön feladatot jelentett benyúlni a szekrénybe, onnan visszalépni a gyerek- ágyhoz, és most, hogy jön a második csöppség is, gondolta: egyszerűbb a harmonikaajtó. Nézte, »őrié a színes tákolmányt, a esúfondárosan félrebillent ajtót (tizediknek választotta ki), és mosolyra derült... jó lesz ez a kicsiknek ,.. majd ők harmó- nikáznak rajta ... elvégre a muzikalitásra is adni kell... (Maáraá 2. Miskolcon: Bálint Endre kollázsai éa montázsai láthatók napjainkban — május 1-ig — a Miskolci Galériában. Az idős művész, aki közel fél' évszázada vesz részt a hazai és európai képzőművészeti életben és ötvennél több önálló kiállítást tudhat maga mögött itthon és Európa más külhoni nagyvárosaiban, több mint hat éve nem fest, hanem a montázs és a kollázs lett primer kifejezési formája. Miskolcon több mint tíz éve volt kiállítása, s a mai tárlatlátogatók, a Miskolci Galéria termeibe belépő érdeklődök közül bizonyára igen sokan a művész korábbi munkásságának ismerete nélkül szemlélik a mintegy 150 kiállított művet — köztük több sorozatot —, s állnak meg kétkedve-töp- rengve. érteni akarással, vagy elutasító értetlenséggel a képtáblák előtt. A kollázs olyan technika, amelyet a kubisták kezdtek alkalmazni abból a célból, hogy valamely reális anyag, illetve tárgy, töredék applikálásával formáik absztrakt rendszerét a szemet megtévesztő hatással a realitással kapcsolatba hozzák: a montázs pedig kompozíciós eljárás, mely időben és térben egymástól távoleső, de egymással asszociatív kapcsolatba* álló dolgokat helyez Bálint Endre egymás mellé, — tanítja a szakirodalom Bálint Endre itt bemutatott munkáinak technikájáról. Ezek ismeretében, meg több képnél a cím segítségével, a, néző szabad asszociációkkal következtethet a kivágott újság- képek, fotók, héber imakönyvi lapok, egyéb töredékek egymás mellettiségének mondandójára. Van kép, ahol ez viszonylag könnyű, például ahol az előtérben éhező meztelen gyermekek altestjeit látjuk és mellettük egy csinos női alsó testet amely korántsem kelti éhező felnőtt képzetét, de sok az olyan kép, amelyet igen nehéz megfejteni, nehéz a mozaikot összerakni, a különböző anyagú, látványú. tartalmú — például Bartók-kot- ták — anyagdarabkák egymáshoz tartozásából kikövetkeztetni az ábrázolni kívánt képet, és az azzal tolmácsolni szándékolt alkotói mondandót. Bálint Endre kiállítását nem lehet futva megnézni. Nem kínál könnyű műélvezetet, a nézőnek is meg kell küzdenie a megközelítő értésért. De mindenképpen érdemes többször végigjárni, megpróbálni megfejteni a, tellragasztott táblák, lapok lényegét. (b. m.)
