Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-30 / 101. szám
1983, tSpHTrs 38.. »©«»fwüf eS2M-MA©¥ARO*SZÄG 3 ános nyilatkozata a Magyar Televíziónak és a Magyar Rákiénak / i •I íFaflpSsrftfe es 1. eSS®Sr&5i driver vagyunk. Tehát. m-rv próbáljuk senkibe sem bele- szuggerálni art, amit, látni szeretnénk, hanem — ameny- nyire ez lehetséges — objektiven akarjuk látni a valósa-- got, így készült el a mérlegünk. A határozatot — a Politikai bizottság indítványára — a Központi Bizottság teljes egészében közzétette. hogy ne legyen semmiféle misztifikáció: amit a Központi Bizottság elhatározott, az —• a nyílt politika jegyében — a nyilvánosság elé került. A határozat kedvező fogadtatásáról már eddig is voltak híreink, s ezeket a mostani, , angyalföldi látogatásomon megerősítették. Azt mondták, hogy a Központi Bizottság felelős számvetést végzett, a helyzetet objektiven ítélte meg, bizonyos kérdéseket jobban megvilágított, és jó progKÉRDES: Kádár elvtárs az Imént utalt a nehezebb feltételekre. Ez a nemzetközi helyzettel ts kapcsolatos, hiszen az elmúlt három évben feszültebbé válla világpolitikai helyzet. Hogyan értékeli a Központi Bizottság a nemzetközi helyzet alakulását.? TÁLASZ: A Központi B'i- aottüág természetesen igen nagy figyelmet, szentelt a nemzetközi politikai helyzet alakulásának, hiszen ez befolyásolja a mi munkánkat is. A nemzetközi politikai helyzet — megítélésünk szerint — az. utóbbi időszakban, bizonyos mértékig éleződött. Mi, mint kommunisták és mint a szocialista rendszer hívei, a legjobb .lelkiismerettel, is csak azt mondhatjuk: az éleződésnek az az oka, hogy a NATO vezető köreiben döntő szóhoz jutó imperialista és militarista tényezők a ínaguk javára akarják megváltoztatni az erőviszonyokat. Ennek érdekében új fegyverkezési hullámot próbálnak elindítani. Ismert, hogy többek között az amerikai középhatótávolságú rakéták európai telepítésére is készülnek. Ez nagyon bonyolult és nehéz helyzetet teremt, amely önmagában is fokozott veszélyeket jelent az emberiség számára. Űg'y ítélem meg: nem arról van szó, hogy az imperialisták ma programba vették egy új világháború kirobbantását, hiszen ez esztelen ség volna részükről. De katonai téren mindenképpen erőfölényre törekszenek, amit politikai diktátumokra akarnak felhasznál™. Az imperialistáknak es s hibás, rossz terve az. emberiség érdekei ellen irányul. A fegyverktezési hullám újabb veszélyt jelent a népek biztonságát a és óriási terheket ró az egész emberiségre. Ami bennünket, a Magyar Népköztársaságot és szövetségeseinket, a Varsói Szerződés országait illeti, természetesen folyamatosan értékeljük a helyzetet, és elhatározásunk szilárd: nem engedjük megvalósítani az imperialistá- militarista körök azon tervét, hogy a fegyverzet terén fölényhez jussanak, mert akkor az emberiség halálos veszélybe kerül. Ez az első következtetés. A második pedig: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megakadályozzunk egy új, kiszámíthatatlan távlatú fegyverkezési hullámot, megőrizzük az enyhülés vívmányait, megóvjuk a nének biztonságát és a világbékét. Mély meggyőződésünk, — és ezt a Központi Bízol,I.:ág ismét leszögezte, és hangsúlyozta —, hogy az imperializmus tervei kiviheletlenek, mert megváltoztak azok a hajdanvolt viszonyok, amikor az imperializmus a világ egyedüli ura volt, és minden akadályt egyetlen megoldással, a háború eszközével távolíthatott el «ltjából. Ez a világ egyszer és mindenkorra elmúlt. Az imperialista tervek valóra váltósat megakadályozsák a saovsemst s«4stt m taÄs bhses^katvoE. Ami a* ön taaráfcrM teértilésél illeti, a. Központi Bizottság határozatában rámutatott: a XII. kongresszus óta eltelt három esztendőben a kongresszusi határozatok végrehajtásának feltételei nehezebbek lettek, mint ahogyan annak idején ezzel számolni lehetett. Ennek: ellenére « gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a kongresszus állásfoglalása helyes volt. Ezért most a Központi Bizottság kimondhatta, hogy a kongresszus és a VI. ötéves terv fő célkitűzései változatlanul érvényesek. következő két esztendőben megfelelő hozzáállással, erőfeszítésekkel és bizakodással dolgozva a kongresszus fő céljait elérhetjük, a VI. ötéves terv előirányzatait — amelyeket eddig is nagyjából, általában, sikerült tartanunk — az ötödik év Végére sikeresen teljesítjük. cialista országok, .amelyek rendelkeznek az önvédelemhez szükséges politikai, anyagi és katonai erővel, meg tudják védelmezni népeink szocialista vívmányait és békéjét. A másik nagy erőnk, hogy álláspontunk igazságos. Olyan tények mutatják ezt, mint a Szovjetunió nyilatkozata arról, hogy nem fog elsőként atomfegyvert alkalmazni. Az európai telepítésű középb a tótávolságú rakéták kérdésében Andropov elvtárs legutóbb a Spiegelnek adott, interjújában ismét pontosan körvonalazta a Szovjetunió állásfoglalását: kész saját fegyverzetét arra a szintre csökkenteni, amellyel jelenleg e fegyvernemben a két NATO-tagország, Anglia és Franciaország rendelkezik, A szocialista országoknak számtalan más, időszerű javaslatuk is van. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé legutóbbi prágai ülésének határozatában és nyilvános felhívásában azt ajánlottuk: a NATO-ossná- goknak: kössünk megállapodást arról, hogy a két szövetségi rendszer egymás eilen nem alkalmaz katonai eszközöket. A fokozott veszélyt, .a népekre nehezedő súlyos terheket nemcsak mi tesszük szóvá. A kapitalista országokban, Nyugat-Európában, magában az Egyesült Államokban is hatalmas békemoz- galmak bontakoztak ki, amelyekre bizonyos NATO-pro- pagandisták azt mondták: ezek szovjet, búj tóga tásra, kommunista bujtogatásra keletkeztek. Szerintem ez a résztvevőkre bizonyos értelemben talán sértő is lehet, meri ebbe a békemozgalom - ba világnézetre, politikai pártállásra való tekintet nélkül bekapcsolódnak a legkülönbözőbb hivatású emberek: tudósok, orvosok, művészek, egyszerű dolgozók, akik megértik ennek az útnak a veszélyességét és rájuk nehezedő súlyos terheit. Ha azt mondják, hogy ez a nyugati békemozgalom valamiféle kommunista agitáció nyomán születik, azt hiszem, elég arra utalni, hogy soraiban felléptek volt NA- TO-tábornokok, felelős nyugati leszerelési és felderítő szakértők, a legkülönbözőbb . egyházak vezető lelkészei, hi- vatkozhatom itt az Amerikai Egyesült Államok katoli. kus püspökeire is. Én az ő nevükben nem akarok nyilatkozni. de nem Íriszem, hogy ők valamiféle kommunista ügynökök hatására, léptek volna föl. Felébredt a lelkiismeretük, az önmagukkal. családjaikkal, népeikkel szembeni kötelességérzetük. s ez a- föllépés részükről Önvédelem. Amikor azt mondom, hogy álláspontunk igazságos, akkor ezt mély meggyőződéssel állíthatom, mert a kimondott tételek teljesen vükigo- sak. Mi azt képviseljük, hogy a »emaetköai heiyaet »Mwicn vitae MÉwdését tárgratások útján, a mindkét fél érdekeit figyelembe vevő megálla- podfflsotkkal kell megoldani. Ez vonatkozik még a fegyverzet kérdéseire is, amelyben s mj álláspontunk úgy szól, hogy egyenlő biztonságot — a fegyverzet alacsonyabb szintjén. Ez tisztességes ée képviselhető álláspont. Felvetődnek' olyan kérdések is a lakosság különböző rétegeiben, bogy mi magunk mit tehetünk a béke védelmében. Erre azt mondhatjuk: támogassák pártunk, kormányzatunk és szocialista szövetségeseink igazságos álláspontját. Mindenki a maga lehetőségei között emelje fel a szavát a béke védelmében. Akiknek módjuk van rá. minden nemzetközi fórumot használjanak fel arra. hogy felhívják a figyelmet a helyzet veszélyességére, arra, hogy mi készele vagyunk minden jóakaraté emberrel egyetértésben fellépni a béke védelmében, amely minden népnek érdeke. Ha azt kérdezik, hogy itthon mit lehet tenni a béke érdekében, azt tudom mondani, hogy politikánk és a nép erőfeszítéseinek eredményeként van bizonyos nemzetközi tekintélye a Magyar Népköztársaságnak. Kis ország vagyunk, do most van súlya a magyar szónak, a magyar szavazatnak. A döntő az, hogyan intézzük dolgainkat itthon. Ha a hazai feladatokat még jobban megoldjuk, akkor a mi kis országunk szavának a nemzetközi kérdésekben is még nagyobb súlya lesz. Ami az általános perspektívát illeti, nekem az a meggyőződésem, hogyha, az emberiség józan erői összefognak, a világháború nem végzetszerűen elkerülhetetlen, hatásosan fal lehet lépni a háború megakadályozása érdekében. Országunk vezető tényezői mindent meg fognak tenni, hogy népünk biztonsága fölött őrködjenek. A magyar nép eddig elért szocialista vívmányait minden körülmények közt megvédj ük, azokat nem veheti ei tőlünk senki sem. KÉRDÉS»: Következő kérdésem a vi I ág gazdasággal kapcsolatos. Hogyan látja a tőkés világ gazdasági válságai? VÁLASZ: Az objektív tények alapján úgy latjuk, hogy a kapitalista világ mély gazdasági, politikai válságban van. Erinek tüneteit népünk is ismeri, akik pedig jönnek-mennek a világban, közvetlenül is tapasztalhatják, hogy még a legfejlettebb kapitalista országokban is jelentkezik az infláció, s munkanélküliség, a gazdasági fejlődés megtorpanása, a pénzügyi krízis. Ezek a jelenségek a kapitalista világrendszerben politikai válságokkal járnak. Országunk adottságai olyanok, hogy bizonyos mértékben a nemzetközi környezettől is függünk. Ez a nemzetközi környezet azonban kétféle. Külkereskedelmünk feszi»«« szocialista, részben KÉRDÉS: Az cfttiitM három évben feszültebbé vált * nemzetközi helyzet és gondjaink Is szaporodtak. A közvéleményben ezzel kapcsolatban bizonyos fokú aggodalom jelenik meg. A Központi Bizottság ebben a helyzetben hogyan ítéli meg az ország belpolitikai helyzetét? V ALASS: A Központi Bizottság nagyon gondos és lelkiismeretes vizsgálat alapján, a valóságnak megfelelően úgy ítéli meg az ország belpolitikai helyzetét, hogy az srálárd, olyan, amilyennek egy szocialista országban lennie kell. A párt, mint a tár- wadalons vezetője ée a tömegek között a kapcsolat egész- adass, eooso#, Őszintén m fi nemzetközi helyzet alaWísa nem «oci&Msta wynrajpakksl bonyolódik. Exportunk értéke csaknem eléri a nemzeti jövedelmünk felét. Nemzetközi kapcsolataink így alakultak, ezért bizonyos értelemben hátrányosan érint minket a kapitalista gazdasági válság. Valahány évig azt hittük, hogy ezt nem kell annyira figyelembe venni, de a tapasztalai, azt mutatja, hogy a -külkereskedelem megtorpanása számunkra is értékesítési nehézségeket jelent, és más vonatkozásban is érezzük a kapitalista válság hátrányait. Nekem olyan a beosztásom és kötelezettségem, hogy találkozom többek között, a kapitalista világ néhány vezető politikai, gazdasági, pénzügyi tényezőjével is. Mindnyájan ezen a földön noAmi hKywto* sokfelé oteosr. hteonyos aggodalmat. Mindig akadnak olyanok is. aki k megzavarodva, felelőtlenül összevissza besfelnek és ebből szükségszerűen bizonytalanság is keletkezik. Mi itt a teendő? Folytatni kell a nyílt, - tisztességes politikát, feltétlenül ragaszkodni kell a párt, és s tömegek közötti, vagy ha úgy tetszik, a dolgozók és a. vezetők közötti kölcsönös bizalomhoz, és itt. nem kizárólag a Központi Bizottságra és a kormányra gondolok. Ha ez a kölcsönös bizalom megvan, akkor nem kell félnünk a feladatoktól és a problémáktól. Az értelmes és gondolkodó ember sraensbenéz. a -nehézségekké! és keresi * megoldásokat,. A* aggodalmaskodók * szubjektív adottságaiknsíí megfelelően reagálnak a nehézségekre, megijednek, lebénulnak. Társadalmunk fő pozitív erőinek rájuk is hatniuk kel! és meg kell győzniük őket arról, hogy mindé» körülmények között lehet és kell dolgozni, és az. erőfeszítésnek van eredménye. A mostani központi bizottsági ülés számvetése, a mögöttünk tevő három év mérlege is éppen azt mutatja, hogy a céltudatos erőfeszítés nagyor* nagy nehézségek közepette Is meghozza gyümölcseit, eredj menyeit. Mi minden probié-, mára, ami a belpolitikában,1 ar- országban adódik, a céltudatos cselekvést, az értelmes emberi munkát tartjuk a megoldásnak. élünk, és ezért a békés egymás mellett élés jegyében tárgyalnunk kell. Volt szerencsém a múlt esztendőben találkozni az úgynevezett Harmincak klubjával, a nemzetközi pénzvilág korifeusaival, akik akkor Budapesten tartották ülésüket, $ most Tokióban tanácskoznak. Arról beszélgettem velük, hogy nem nézhetjük leegyszerűsítve különböző világszférák problémáit A szocialista országoknak vannak fejlődési nehézségeik. A. kapitalizmus kibékíthetetlen belső ellentmondásai miatt súlyos problémákkal küzd. Az úgynevezett. harmadik világban, több fejlődő országban pedig a nép, amely évszázadok után most nyerte el ismét függetlenségét, elmaradott viszonyok között él. Ma tetszik nekünk, ha nem, egyiknek a gondja a másiké is, és hogy- • ha az emberiség nem akarja önmagái ripusrzfcítam, a civilizációi; megsemmisíteoi, íückor meg kell tanulnunk együtt élnünk. Es akkor a világ közös problémáit, vagyis a világgazdaság és a világkereskedelem problémáit is valamiképpen . összehangoltan kellene rendezni, s megoldást találni arra, hogy az em beriség bekében élhessen és dolgozhasson. Mert ennek egyeöen elképzelhető formája a békés egymás mellett élés, ami nem egyszerűen a háború hiánya, hanem azt is jelenti, hogy a különböző társadalmi rendszerű országoknak kölcsönösen előnyös diplomáciai, po- ' litikái és gazdasági kapcsolatokat kell tartaniuk egymással, és a kulturális érintkezést is meg kell őrizni. A tőkés gazdasági válságról mint kommunista,, talán mondhatnám, hogy ez a tőkések baja, de más részről bizonyos mértékig ez minket is érint Az emberiségnek vannak közös gondjai, a gazdaságban éppúgy, mint a természeti környezet védelmében. Hogyha nem fegyverkezéssel foglalkozna az emberiség, s a kormányok a békés egymás mellett élés elvét valósítanák meg, akkor itt. lenne az ideje, hogy együttesen vegyék kézbe a termer szeli környezet védelmét is, hogy ne pusztítsuk el az emberiség létalapjait, a tiszte levegőt, a tiszte vizét. Sok tekintetben ez a gazdaságra is vonatkozik. Gazdaságpolitikánk módszerei nyíltan beszélünk irrtmfewrK*» és minden kérdésről. A pari; nyílt politikája — amelyhez a továbbiakban is tartjuk magunkat — nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az emberek sokat fejlődtek az országos gondok megértésében is. Az egység,' az összeforrottság társadalmunk fő ereje. Ez szilárd politikai helyzetei jelent, amit mindenütt számon tartanak, figyelnek és nagyra értékeinek, még azok is, akik nem nagyon szeretnek minket. Az. alapvető pozitív és jó tényezők mellett figyelembe kell vennünk a közhangulat hullámzásait, változásait is. Féltik a békét, a gazdasági nehézségek nyomán pedig az riéri. termelés» és oklsiiwwKÉRDÉS: Mi a véleménye Kádár elvtársnak arról, hogy egyes nyugati elemzők azt hangsúlyozzák: ebben » nagyon nehéz és bonyolult világgazdasági helyzetben Magyarország azért tud eredményeket elérni, meri gazdasági módszerei egyre jobban hasonlítanak a tőkés gazdaság módszereihez? .VADASSf: Tannak äy*an né- ■ . zetefc, es ennek okait sokféleképpen. lehet; megközelíteni. El lehet indulni onnan is, ahogyan a kapitalista világ közvéleménye 1956-baen találkozott Magyarországgal közvetlen közeiből. Sajnos olyan időpontban, amikor az ország egy súlyos és mély vakságot élt át;: a hibák óriás halmaza gyűlt össze a saocsa- íizmös építésében, s eileotor- r adaton törekvések jelentken- tefc. Utána, amikor — egy tó- eset a világ csodálkozására — Magyarország kezdett magához térni és kikapaszkodni ebből a gödörből, a kapitalista propagandistáknak is valami magyarázatot kellett erre találniuk. Nem akarták kimondani, hogy a konszolidáció a szociatizrnas eneqe és vívmánya, a szocialista céljához ragaszkodó nép erőfeszítésének az eredménye. Ezt a bizonyítványt nem akarták kiállítani, ehelyett — jobb híján — kitalálták, hogy mi kapitalste módszereket ah:almazunk. Az • igazsághoz tartozik: az ilyenfajta hírverést elősegítette,, hogy a szocialista gyakorlatban újítottunk, újítanunk kellett bizonyos dolgokban. Ezeknek a változtatásoknak a lényege az, hogy a rendszer alapvető szocialista jellegét megőriztük és tovább építettük — a mezőgazdaság szocialista átszervezésével tulajdonképpen a konszolidáció időszakában fejeződött be a szocializmus alapjainak a lerakása —, de bizonyos dolgokkal szakítanunk kellett. Arra kellett törekednünk, hogy a felelősséget; és a gondolva* is megosszuk a dolgozó milliókkal, s bevonjuk őket a cselekvésbe. A szocialista rendszer működését egy kicsit rugalmasabbá, és hozzá tehetem. demokrattkusabbá is tettük. Ez decentralizálással járt, az emberek vállalkozókészségét, a vállalatok önálló és hatékony működését kellett serkentenünk, és ez srs módszereket, új roeg- o+dásokal. is jelentett. De hogy ezeknek semmi közük a kapitalizmushoz, azt százféle módon lehet bizonyítani. Ez egyébként a központi bizottsági ülésen is szóba került. Az előadói beszédben is rá- nMJtattam, hogy annak idején milyen elemi, egyszerű kérdésekről is vitatkozni kellett. Fél kellett oldani például a munkás munkahelyhez kötöttségéit, éppen a jobb, szocialista tmmka érdekében. Meg kellett szüntetni a begyűjtési rendszert és át kellett térnünk a mezőgazdasági termékek szerződéses rendszerű felvásárlására. Megtörtént a mezőgazdaság szocialista átszervezése — megkezdődött a rite » háztáji gazdaság körül. Ete ne«» átesne*» » «égtekwííé-' gig sorolni, a fontossága miatt még csal: azt említem: kor-j Kzerűsítenürtk kelleti, gazdo-i ságirányításd rendszerünket ír! Ezek. nem kapitalista mód-1 szerek, ezek a szocialista társadalom szocialista módszerei, amelyeknek a fő célja ezj hogy a felelősség, a kezdem é-í nyezöképesség, az alkotókész-j ség növelésével felszabadít-1 Kuk, és megfelelő, rugalmas módszerekké! segítsük a. szeri cializirsns építését, a saocf&i lista társadalom atopjainali további szilárdítását; A Központi Bizottság úfe-j sén is megemlítettem, bit közismert tény, hogy Magyaoj országon a termel óeszközókí 38 százaléka köztulajdont}®'» van. Megnéztük, hogyan osa-j lőtt meg a különböző szefeto-j rok között az 19S2-es éri te*5-, melés. Kiderült, hogy az ipadl termelés több mint 93 száza-} lékát a szocialista szektori termelte, 5,6 százalékát m szövetkezetek, tehát az ipari termelésnek csak 1,3 százaké-* teái; adta a magánszektor. A mezőgazdaságban hasai»* k> a helyzet. 1982-ben a me* zőgasdasági termékeknek állami gazdaságok 16.5 százalékát, a szövetkezetek tobte tnsrtt 68 százalékát, a ki-} segítő gazdaságok pedia több mbit; 14 százalékát állították elő. Ez mind a szocialista mezőgazdaság integráns része. A hajdanvolt magán- gazdaságok, amelyek szórványosan, szinte múzeumi darabként, egyes vidékeken meg léteznek nálunk, a mezőgazdasági termékeknek mindösz- sze 1,1 százalékát termel lew meg. A kereskedelmi forgalma* nézve kiderül, hogy a múlt évó teljes forgalomnak mintegy 63 százalékát az állami, löb« mint 36 százalékát a szövetkezeti kereskedelem bonyolította le, a maradványt pedig a magánkereskedelem. Mi serkentjük, ösztökéljük a kisipari tevékenységet, aaÉ akarjuk, hogy éljen és működjék a kiskereskedelem ott,' ahol helye van, és működnie kell. Ugyanígy vagyunk minden egyéb olyan vállalkozási formával, mint amilyen újabban a kisvállalkozás. A eél az alkotókészség kibontakoztatása, a szocialista gazdaság jobb működése, a lakosság számára pedig az, hogy a* eddiginél jobbak legyenek a szolgáltatások. Szerintem ezek nem kapitalista módszerek. Vagy nézzük a kérdés már at oldalát, amit úgy hivnafcj hogy hatékony vagy nyereséges gazdálkodás. Megmondom őszintén, számomra ez elvi kérdés is. Ha egy gazdasági egység a tőkés kezében bizonyos nyereséget ér el, akk<* megkövetelhetjük, hogy szocialista köztulajdonba véve még nyereségesebben működjék. Vajmi miért kapitalista módszer az, ha arra törekszünk, hogy a munka mag«*1 sabb termelékenységével, b ráfordított munkaidő csökkentésével, kevesebb anyaggal. kevesebb energia felhasználásával jobb minőségű ars»* termeljünk ? * 1. oÜnfa-feMri 1l Belplitikai helyzetiakréi
