Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-30 / 101. szám

eSZM-MÄGTÄRORSZÄG I T983. őprifis 3Ún stom&tá Kádár Jánas nyilatkozata a Magyar Televíziónak és a Magyar Rádiónak rntytet*s M 3. irffíaMW r KÉRDÉS: Kádár elvtárs a* imént utalást tett a gazdaság- irányítás rendszerére, amit 1968-ban vezettünk be. Mi­lyennek ítéli meg a jelenleg működő gazdaságirányítási rendszert és milyen korábbi teendőket lát? VÁLASZ: Jó, hogy ez is szóba kerül; mert a gazdaság- irányítási rendszer reformjá­ról, amit kidolgoztunk és 1968. január 1-én. bevezettünk, itt­hon is, nemzetközileg is vita folyt Ennek a gazdaságirá­nyítási reformnak az a lénye­ge, hogy a törvénybe iktatott szocialista népgazdasági ter­vet. a piaci viszonyok figye­lembevételével, a közvetlen termelő gazdasági egységek nagyfokú önállóságával való­sítjuk meg. Az irányítás nem a központi terv részletes és tételes fölbontásával, az egyes vállalatok feladatainak kije­lölésével, hanem közgazdasá­gi szabályzókkal történik. Ez bonyolultabb, áttétele­sebb, de a gyakorlatban jól •működő, hatékony szocialista irányítási rendszer. Legalább­is mi meg vagyunk erről győ­ződve, bár soha senkinek sem ajánljuk a módszereinket, mint valami egyedüli üdvözí­tőt. Korábban, amikor a köz­ponti tervet felbontottuk minden gazdasági egységre, az össztermelés mintegy 8 százaléka került a raktárak­ba úgy, hogy sem itthon, sem külföldön nem kellett senki­nek. Ezt is megszüntettük az új irányítási rendszerrel, amelynek: hatására az üzemek a piaci igényeket jobban fi­gyelembe veszik. Bár sajnos nem olyan mértékben, mint szeretnénk, de mindinkább azt termeljük, amire valódi szükséglet vám itthon, vagy amit nemzetközileg értékesi- | teni lehet. Ez a mi irányítási rendszerünk. Vannak persze olyanok ás, akik valamilyen okból kiin­dulva, mindig valamit újíta­ni akarnak. Hallottunk olyan véleményeket, hogy most a •reformot is meg kellene refor­málni. Ez eszünk ágában sincs. Mi szocialista irányítá­si rendszert valósítunk meg, amely a gyakorlatban bevált I Ezzel kapcsolatban az a fel- I adatunk, hogy a tapasztalato- : kát figyelemmel kövessük, és ha az intézményeken, mód­szereken igazítani és fejlesz­teni kell, ezt meg fogjuk ten­ni. De ezt az irányítási rend­szert valami gyökeresen más­ra felcserélni nem fogjuk. ' KÉRDÉS: Az emberek szá­mára egyre világosabb, hogy az életszínvonal megőrzése nem ígéret, hanem közös tár­sadalmi feládat. Mégis tény az, hogy az emberekben él egyfajta aggodalon , vajon ez a program tartható-e, meg­valósítható-e? VÁLASZ: Statisztikai muta­tóink az országos átlagot fe­jezik ki, amitől természetesen az egyének és az egyes csa­ládok helyzete eltérő. De hát nincs más tudományos mérő­eszköz, mint az országos át­lag. A kongresszuson három évvel ezelőtt a párt úgy ítél­te meg a helyzetet, és arra vállalt kötelezettséget, hogy - figyelembe véve a hazai le­hetőségeinket' és a nemzetkö­zi körülményeket, az eddig elért életszínvonalat országos átlagban számolva megtart­juk. Most nagyon gondosan megvizsgáltuk ezt és megál­lapítottuk, hogy ezt a köte­lezettséget, a rendkívüli és akkor még nem látott nehéz­ségeket leküzdve, betartot­tuk. Az adatok bizonyítják, hogy az első két esztendőben, 198Í- ben és 1982-ben a reáljöve­delem valamivel több, mint három százalékkal, a lakos­sági fogyasztás pedig majd­nem négy százalékkal növe­kedett. A múlt év végén, az 1983-as terv jóváhagyásánál megmondtuk, hogy a reális számvetés szerint, az idén bizonyos megtorpanással kell számolnunk. Most úgy ítéljük meg, hogy ha az előző két évben elért lendületet megőrizzük, ' és munkánkat továbbra is ja­vítjuk, akkor teljesíteni tud­juk a kongresszuson vállalt kötelezettséget: az elért élet­színvonalat megőrizzük. Egyébként az emberek na­gyon jól tudják, hogy nem alacsony szint az, amelynek a megőrzésére vállalkoztunk. Van mit becsülnünk és vám mit féltenünk, megszilárdíta­nánk, sőt, majd a jövőben •lm «.r --S*-----1.....«•-—»­fOva OiyiC5iCB*s€WiBn^ Képünk a párt kfaiyüká- vat, kormányzatunk veretesé­vel tisztességes életszínvona­lait teremtett önmagának. Nagyon bízom abban, hogy ezt az eredményt megtartjuk és megszilárdítjuk és jön majd olyan idő, amikor to­vábbfejlesztjük és magasabb szintre emeljük. A Központi Bizottság utalt rá: ezt a célt csők jooo imm savai ttKfjoíc elérni. Népünk ezt vállalja. Az angyalföldi látogatáskor is százféle formában tapasz­talhattam ezt a készséget Kerületi vezetőkkel, ifjúsági vezetőkkel, gyári munkások­kal beszélgetve, a műhely- ropgyűléseken is kifejeződött, hogy az emberek értik ennek a határozatnak a lényegét s azt reálisnak tartják. A lelkemre kötötték, mondjam meg a Központi Bizottságnak, hogy készek vállalni a feladatot, hogy elérhessük mindazt amit a központi bizottsági határozatban célként magunk elé tűztünk. A szocializmus helyzete a világban KÉRDÉS: Az utóbbi évek­ben élesedett a két világrend­szer közötti eszmei harc. El­lenfeleink nagy előszeretettel beszélnek a szocializmus vál­ságáról. Hogyan látja a ma­gyar párt vezetése a szocializ­mus helyzetét és lehetősége­it? VÁLASZ: A társadalmi rendszerek harca "égóta fo­lyik. Idén világszerte meg­emlékeztek Marx Károly szü­letésének 165. és elhunyténak 100. évfordulójáról. Marx ki­magasló történelmi személyi­ség, zseniális ember volt. Ta­nításait kezdettől fogva tá­madják, de az élet ezzel sem­mit nem törődött, és Marx eszméi világszerte elterjed- ; tek. Az emberiség szerencsé- ’ jére Marx és Engels után feltűnt századunk kimagasló teoretikusa és forradalmára Lenin, aki továbbfejlesztette ’ ezt az elméletet. Létrejött a világ első szocialista országa, a Szovjetunió. Azóta a szo­cializmus — nem könnyű feltételek között — világ- rendszerré vált. Lenin zse­niális megállapítása, hogy ott lehet az imperializmus lán- t «át átszakítani, ahol az »leg­gyengébb. Az első szocialista államok valóban nem a leg­fejlettebb kapitalista orszá­gokban jöttek létre, s emiatt nagyon nagy történelmi hát­rányt kellett leküzdenünk. Itt van például hazánk, a Magyar Népköztársaság. Ami. kor 38 éve felszabadult, tu­lajdonképpen félfeudális, iparilag elmaradott ország volt, a lakosság döntő ?”* V sége a mezőgazdaságban dol­gozott. Nagy utat tett meg ez az ország 38 év alatt. Számít­suk ki, hány nyugodt évünk volt az építőmunkára, és ezekben az években mit ért el népünk a szocializmus út­ját járva, hány évszázados elmaradottságot hozott be. A szocialista fejlődés olyan színvonalát érte el, hogy bár­ki elé baszkén oda állhat minden magyar és elmond­hatja: igen, én magyar va­gyok, a szocializmust építő magyar nép fia vagy leánya. Az élet az eszmék vitáját már eldöntötte. Amióta ez az eszme megszületett, azóta temetik, de azóta előretör. A szocializmus világrendszerré vált. A világ számos térségé­ben rendkívül súlyos körül­mények között élő országok törnek ki a gyarmati igából és haladnak a szocialista cé­lok felé. Én, mint kommu­nista, meg vagyok győződve arról, hogy az emberiség jö­vője csak az ember ember általi kizsákmányolásának megszüntetése, a szocialista társadalmi fejlődés lehet Hogy' erre milyen rugalmas A fiatalok KÉRDÉS: Szeretném szóba hozni a fiatalok mai megíté­lését, ugyanis vám ak, akik nagyon elégedetlenek a mai ifjúsággal. VÁLASZ: Ma ezt * kér­dést, mint társadalmi kérdést közelítjük meg, akkor kitű­nik, hogy ez minden kor­ban ismétlődő probléma. Mi­óta az emberiség létezik, mindig voltak hasonló meg­állapítások a fiatalokról. Akár a római időkből is idézhetnénk. Sokszor mond­ják, hogy a fiatalok ciniku­sak, de ez természetesen nem így van. A társadalom, az emberiség fejlődik és nemze­dékről-nemzedékre változik az ifjúság is. Van egy másik, egyfajta szubjektív megközelítése is a dolognak: ki-ki a maga el­gondolása vagy tapasztalata szerint szól az ifjúságról. Ilyenkor nagyon sokai segí­tem«, ha mindenki emlékezne ara®, milyen 6 maga, mént fiatal, e milyen volt aki­kor az ifjúság. Hamas1 rájön­ne, hogy akkoriban, is ha­sonlókat mondtak az ifjúság­ra. Persze én azokra a vi­szonyokra emlékszem, ami­kor fiatal voltam, de már ki­csit érdeklődtem a társadalmi kérdések iránt. A fiatalok többsége, tanult, dolgozott, és nem volt vele semmi problé­mája sem » szülőknek, sem másnak. A fiatalok egy ré­sze pedig abban az időben is — akkoriban ezt a kifejezést használták — vagánykodott. Van üt egy optikai csalódás: a szolid, a rendes, a jóravaló, a szorgalmasan tanuló és dolgozó fiatalok — s állítom, ez a többség — nem tűnnek az emberek szemébe. A ran­dalírozó, a huligánkodó, az ordibáló viszont mindig szem­betűnik, s vannak emberek, akik hirtelen indulatból azt mondják, ilyen az ifjúság. Az ifjúság nem ilyen. A tanulóifjúság • többsége tisz­tességgel tanul, a dolgozó fiatalok többsége' tisztesség­gel dolgozik, elvégzi, amit bállal. Ott vannak a fiatalok az élen járók, a kezdeménye­zők között is, a szocialista brigádokban és más munka- közösségekben, példát lehetne róluk venni. A fiataloknak csak kis része olyan, hogy nem érez felelősséget család­jával, a társadalommal, de még saját magával szemben sem. Az az ifjúság, amely ma él és dolgozik — megítélésem szerint — semmivel sem rosszabb, mint a korábbi volt. Jellemző rá, ami általában jellemzi az ifjúságot, hogy nagyon érdeklődő, mindenre kíváncsi, igényei vannak, és néha kellemetlen kérdéseket is fel tud tenni, olyan kér­déseket, amelyekre nem lehet azonnal válaszolni. De ez az ifjúság jó tulajdonságai közé tartozik. Az ifjúságot jellemzi még, hogy igazi teherpróbát még nem kellett kiállnia, és nin­csenek harci tapasztalatai, nem ismeri eléggé a törté­nelem tanulságait, sem a nemzet; sem az osztályhar- eok történetét, sem a társa­dalmi rendszerek lényegét. Ez nem a fiatalok bűne, ha­nem az életkorral jár. A Központi Bizottság ha­tározatában is hangsúlyoz­tuk, hogy a fiatalokkal ter­mészetesen törődni kell. Se­gíteni keH őket a pályák ez­formákat találnak az orszá­gok, az a jövő dolga. Erre nincs sablon. Mi, a szocializmus képvise­lői az emberiségnek alkotó munkát és békességet aka­runk teremteni. Mit tud meg­hirdetni a kapitalizmus? Kor­látozott európai atomhábo­rút, vigaszként? Nem kell félnünk semmiféle összecsa­pástól a világnézetek harcá­ban. A Központi Bizottság jól tette, hogy felhívta a fi­gyelmet: nagyobb súlyt kell helyezni az ideológiai harcra, és a szocializmus lényegéről szóló ismeretek terjesztésére. megítélése dés, a családalapítás, a la­kásszerzés gondjainak meg­oldásában. Ez a társadalom, a szülők, az iskola, a társa­dalmi szervezetek, az állam kötelezettsége az ifjúsággal szemben. De meg kellene értenünk, hogy bár a mai fiatal beleszületett a szocia­lista viszonyokba, ettől még automatikusan nem sajátít­ja el a szocialista gondolko­dásmódot, a szocialista tuda­tot Ez nevelést foglalkozást, törődést és politikai munkát is kíván a fiatalok körében. A fiataloknak persze mondhatjuk, hogy igyekezze­tek, mert a jövő a tiétek, az ország nektek épül. De vala­miképpen azt is meg kell érteniük, hogy a szocialista állam nem tud mindent ma­gára vállalni. Nekik is igye­kezniük keH, és hozzá kell járulniuk a gondok megoldá­sához, s minél inkább felnőtt emberek lesznek, annál job­ban, s arattál nagyobb fiele- JősségKei. Egyébkén® »ártani a «Má­toknál is asz angyalföldi lá­togatás során, beköszöntem a KISZ Központi Bizottsághoz. Egy nem egészen napi kér­dést is felvetettem nekik. Az emberiségnek fejlődése során több százezer évre volt szük­sége, hogy megtanulja a ta­golt beszédet, s ezáltal ki tudja fejezni érzéseit és gon­dolatait. Aki embernek szü­letett, annak emberi nyelven kell beszélnie, érzéseit és gondolatait ember módjára kell kifejeznie. Ha pedig ma­gyarnak született, akkor ma­gyarul kell beszélnie. És a magyar nyelv nem trágár, nem közönséges, hanem kul­turált, fejlett, amelyet meg kell tanulniuk a fiataloknak is. Angyalföldről még eszembe jut, hogy a harmincas évek elején ott dolgoztam, mint ifjúkommunisla munkás. Il­legális munkát végeztünk, és • sohasem felejtem el, hogy a Selyemárugyárban az egyet­len ifjúkommunista egy fia­tal lány volt. Mondtam ne­ki: miért nem mozogsz kicsit a lányok között, és szervezel be még egy-két ifjúkommu­nistát? ö erre azt válaszol­ta: hát ezek a lányok sem­mivel sem törődnek, ezeknek a mozi, a harisnya a fontos, nem érdeklődnek társadalmi kérdéseik iránt. Hat hónappal ezelőtt te milyen voltál? — kérdeztem. — Ugyanilyen, és most öntudatos kommunista vagy. Bízom tehát a fiatalokban, emberi szóval, komolyan kell hozzájuk szólni, mert a tár­gyi tudásuk ma több, mint 30 vagy 50 évvel ezelőtt az akkori ifjúságé volt. Nem le­het náluk mellébeszélések­kel boldogulni, de ha komo­lyan beszélünk velük, annak meglesz a foganatja. KÉRDÉS: Vcgezctü' Kádár elvtárs, szeretnék felveti! egy olyan gondolatot, amely a tömegtájékoztatást érinti. A központi bizottság' ülésen az elismerő szavak mellett jogos bírálatok is érték ezt a terü­letet. VÄLÄSZ: Gondolom, ön­nek nem lesz kifogása elle­ne, ha az elismerő szavakkal kezdem. Ha öt, tíz vagy húsz év távlatából nézi az ember, akkor — meggyőződésem szerint — népünk politikai­lag ma sokkal érettebb, mint korábban, s ebben természe­tesen óriási munka van. Ben­ne van a párt, a szakszer­vezet, az ifjúsági szövetség és más tömegszervezetek munkája, és formálták az emberek gondolkodását az építőmunka sikerei. S az is, hogy mindig nyíltan beszé­lünk az emberekhez. Hozzá­járult ehhez természetesen a tömegkommunikációs eszkö­zök, a sajtó, a rádió, a tele­vízió elismerésre méltó mun­kája is. De miközben erősö­dött a szocialista közgondol­kodás, növekedett népünk érettsége és dinamikusan fej. lődött az életszínvonal, fel­ütötte a fejét az egoizmus, a kispolgárlasság, és sok minden más is. A tömegtá­jékoztatási szerveink ebbe is „beledolgoztak” egy kicsit: pozitív jelenségek mellett ne­gatív jelenségeket is terjesz­tettek, persze nem tudatos rosszakaratból. Tömegtájékoztatási szerve­ink munkatársainak fokozott felelősségtudattal kell dolgoz­niuk. Ha a rádió megszólal, vagy ha a televízió képer­nyője megvilágosodik, az mil­liókra hat, mégpedig azon­nal. S sokszor ez a hatás mélyebb, mint a tudományos elemzéseké. Mi tulajdonkép­pen erre akartuk felhívni a figyelmet. Megértem, hogy a sajtó embereit az új dolgok izgat­ják, és azzal szeretnének fog­lalkozni. De hogyha nekünk annyi célszerű és értelmes kisvállalkozásunk lenne, mint amennyi cikket írtak róluk, az jó lenne. Nagy itt a* aránytalanság. Ezek a kisvá i- lalkozások most kezdődtek, legalább egy esztendő keli ahhoz, hogy letisztuljanak és a tapasztalatok alapján úgy működtessük őket, hogy a szocializmust szolgálják min­den vonatkozásban. Én in­kább akkor csinálnék na­gyobb dobpergést, s nem most. Ilyesmire is célzott a Központi Bizottság. Azt t3 hangsúlyozta, hogy a Magyar Televízió — mivel itt va­gyunk,' most ezt emlegetem — nem részvénytársaság, s nem magántulajdon. A sajtó, a rádió, a televízió a szocia­lista állam intézményei. Eb­ből következik, hogy nagy felelősséggel kell előmozdíta­niuk és segíteniük a szocia­lizmust építő magyar nép, a magyar szocialista állam tö­rekvéseit. Tréfásan olykor mondogat-: julc, hogy az újságíró is em­ber. Én viszont komolyan merem mondani, hogy a saj­tó dolgozóinak nagy része fej lelős emberekből áll, és ha egy kicsit igazítanak a mun­kán, az javulni fog. De ezt meg kell tenniük, mert az utóbbi években elkényelme- sedtünk mindnyájan, nemcsak a sajtó dolgozói. Végezetül köszönöm a le-' hetőséget, hogy e fontos in­tézmények útján is elmond­hattam valamit nézeteimből. Üdvözlöm és köszöntőm a televízió nézőit, a rádió hall­gatóit és jó egészséget, sike­reket kívánok mindnyájuk­nak. Kitüntetett üzemek, szövetkezetek OaMttei m 1. eMatrét) 1982-ben 17,7 százalékkal nö­vekedett a vállalat árbevéte­le! A több éve folyó tuda­tos termékszerkezet-korsze­rűsítéssel versenyképes és megfelelően alkalmazkodó termékskálát alakítottak ki, és ezek a gyártmányok kere­settek és eladhatók nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacokon is. Az elmúlt esz­tendő dinamikus fejlődését a miskolci gyár nemcsak a ter­melés bővítésével és új ter­mékek készítésével, hanem a gazdaságosabb gyártásra való törekvéssel oldotta meg. En­nek során két esztendő alatt mintegy 25 százalékkal csök­kentették az ezer forint kész­termék előállításához szüksé­ges energia költségét. Ezt követően ér. Bodoitat Imre, a miskolci gyár igaz­gatójának, Bartus Ágostont nak átadta a tröszt által ado-j mányozott kitüntetést és ok­levelet. A vállalat igazgatója köszönő beszédében elmon­dotta, hogy ez a kitüntetés,' a mintegy kétezer fős kol­lektívát további jó munkára ösztönzi. Az ünnepség befejezéseként az elmúlt évi kiemelkedő munkateljesítményük alapján a gyár dolgozói közül hár­man Kiváló Munkáért mi­niszteri kitüntetést, égy dol­gozó SZOT aranyjelvényt, egy dolgozó SZOT-oklevelet, huszonötén a Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést. két szocialista brigád pedig a Vállalat Kiváló Brigádja eP; ismerő címet nyerte el. Tolcsva és Vidéke Áfész Az 1982. évi szocialista munkaversenyben elért ki­magasló eredményeik alap­ján a Belkereskedelmi Mi­nisztérium. a KPVDSZ és a SZŐ VOSZ hatodszor tüntette ki a Kiváló Szövetkezet cím­mel a Tolcsva és Vidéke Áfészt. amely ezenkívül hat­szor részesült miniszteri di­csérő oklevélben, s egyszer elnyerte az országos ván­dorzászlót is. A tegnap, pén­teken megrendezett kitünte­tés átadási ünnepségen Kre- tovics Már fon. a szövetkezet igazgatóságának elnöke is­mertette elmúlt évi munká­jukat. A fogyasztási szövet­kezethez tartozó tíz hegyal­jai településen minden áru­cikkből jó ellátást biztosítot­tak a lakosságnak, korsze­rűsödött bolthálózatuk. Jól koordinálták, segítették a kisárutermelést. három szakcsoportjuk áruértékesíté­se megközelítette a 7 millió forintot. Jelentősen, mintegy negyedével nőtt a felvásár­lási tevékenység is. Az arány­lag kis. évi 224 millió forin­tos összforgalmat lebonyolító áfész gazdálkodósa is igen hatékonynak bizonyult. Tisz­ta nyereségük az előző év­hez viszonyítva, közel 14 szá­zalékkal nőtt. s elérte a 7.1 millió forintot. A tolcsva! áfész nemcsak a helyi lakos­ság ellátását javította. hanem Hegyalja e részének idegen­forgalmát is tói szolgálta. A Kiváló Szövetkezet ki­tüntetést Szunvogh János, a MÉSZÖV elnöke nyújtotta át Elismeréssel szólt eredmdP nveikröl. a dinamikus fejlő­désről. a iól szervezett szo­cialista munkaversenvről. 13 szocialista brigádjuk nélda- mutatásáról. E brigádok leg­jobbja. a 25 éve működő Nagy Ilona szocialista bri­gád. elmúlt évi eredményei alapján magas országos ki­tüntetésben is részesült. Az oiaszliszkai ABC-bolt tíztagú kollektívája elnyerte a Szak­ma Kiváló Brigádja címet amit Böhle Dezső, a SZÖ- VOSZ főosztályvezetőié adott át. Az ünnepségen a SZÖVOSZ Kiváló Szövetkezeti Munká­ért kitüntetését nyújtották át Pásztor Pál osztályvezetőnek. Toronya Lászlóné vasboltve­zetőnek. és tizennyolcán ’-é- szesüllek Kiváló Dolgozó ki­tüntetésben. * A fenti kitüntetéseken kí­vül. tegnap Elismerő Okle­vélben részesült a Miskolci Cementipari Gépjavító Vál­lalat. Dicsérő Oklevelet ka­pott a KPM Közúti Igazga­tósága. a KISZÖV elnöksé-' gének vándorzászlaiál veheté te át a kazincbarcikai Sajó­mén te Inari Szövetkezet és Kiváló Vállalat kitüntetést érdemelt ki elmúlt évi mun­káiéval a Sátoraliaúihelvl Városgazdálkodási Vállalat la. Kiváló gyár lett a Diós­győri Papírgyár, KISZÖV- vándorzászlót ’'apoft a Sárosé pataki Ruházati Szövetkezeti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom