Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-01 / 77. szám

f9S3. április t, péntek

ESZAK-MAGYARORSZAG 3

te élei Mini is nplnssáp! és vállalkozó szellemet követel

Beszélgetés dr. Eleki Jánossal, a TOT főtitkárával

' I/erajlottak a zárszámadó közgyűlések az ország mintegy 1300 mezőgazdasági, halászati és egyéb szövetkezetében. A nagy eseménysorozat végső összegezést igényel, amire dr. Eleki Jánost, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkárát kértük fel. Már azért is, mert a főtitkár — aki korábban tsz-elnök volt Mezőkovácshá- zán — nemcsak az írásos jelentésekből tájékozódott, hanem maga is részt vett hat zárszámadáson, így sok a személyes élménye.

Ma már egyértelmű: 1982- ben a tsz-ek nagyobb nyere- . ségre tudtak szert tenni, mint j bármikor korábban. Kézen- | fekvő az első kérdésünk: vajon minek köszönhető ez a . kedvező fejlemény?

— Való igaz, az 1981. évi i 1*,# milliárd forintról 21,6 1 milliárdra nőtt a tsz-ek nye- I resége, ami majdnem tízszá- 1 zalékoa emelkedést jelez —

| mondja a főtitkár. — Az okok I elemzése igen terjedelmes 1 beszélgetést igényelne. Én ! nem az időjárást sorolnám

az első helyre, jóllehet két- . ségtelen, hogy ennek is te- , temes része volt gabonater- I mesztési eredményeinkben.

I Az előző évihez képest 14 j százalékkal emelkedett a gabonagazdaság produktuma,

. ami nagy szerepet játszott . abban is, hogy hosszú idő , első ízben múlta felül

a növénytermesztés növekedésének üteme a* állattenyésztését. De — visszatérne mx okokra —, a legfontosabbnak azt tartom, hogy olyan folyamatos agrárpolitika szabta meg a tsz-gazdál- kodás keretét, amely lehető-,, vé tette a rugalmasságot, gyors alkalmazkodást az új helyzetekhez. Mert az önálló ■ vállalati — ■ immár nem , ampán vállalatszerű — gazdálkodást folytató snüvetke- I aetek alighanem első ízben , érezhették közvetlenül a vi- i I ágpiaci változások hatását, t ez a hatás a lehető légidmé- . letlenebbül gyűrűzött be —, hogy e divatkifejezést használjam.

— EnncSs ellensúlyozására jwsnsrae, Itthon is különböző fcntéskedések azülettóc év közben...

— Kétségkívül így van. Hűnör történt meg, hogy ugyanazon esztendőben kétszer is módosították a köz- gazdasági szabályozókat A második, az év közepi kétségkívül váratlanul ért mindenkit, csakhogy olyan külpiaci gondokra kellett gyors orvoslást találnunk, amelyek ellen nem volt más módszer. Mindez még nem volt elég. Év közben' derült ki az is, hogy nincs elég olyan vevő, aki elfogadható árat fizet a megtermelt agrárjavakért. Nem akarok a részletekbe bocsátkozni, hiszen valamennyire is tájékozott, olvasó tudja, mire gondolok: baromfi- és almaértékesítési gondokra, meg több, más termék világpiaci árának süllyedésére. Ezért az élelmiszergazdaság csak úgy tudott hozzájárulni külkereskedelmi egyenlegünk javításához, hogy többet volt kénytelen exportálni, mint azelőtt — ugyanazon bevétel fejében. Mindezeket figyelembe véve, kétségtelen sikerként könyvelhető el, hogy a tsz-ek nettó árbevétele tavaly 13 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, s elérte a 247 milliárd

forintot.

Nyilvánvaló aaonban, hogy a több nyereséget több teher kísérte, a termelési költségektől a különféle adókig, amint finoman mondják: az elvonásokig ...

— Igen: a jövedelemadó 18, a munkadijadó 12 százalékkal emelkedett, hogy csupán e két .főbb mutatót említsem. Ezért is kevesebb a szabad fejlesztési alap, mint

1981-ben volt —, bár a nyereségből 13 százalékkal többet képeztek —, hiszen az idevágó alaphiányok az egy évvel korábbi kétszeresére rúgtak. Ami a beruházásokat illeti, 21 milliárd forintot tettek ki 1982-ben, ami 4 százalékos növekedést tükröz, de tudni kell, hogy eközben az állami támogatások egynegyeddel apadtak.

— A Hajdú-Bihar megyei Tsz-szövetségben a közelmúltban fültanúja voltam egy .vitának. Az latolgatták, mi történjék egy immár sok éve veszteséges gazdasággal? Feloszlassák netán a szövetkezetei?

— Való igaz, a kedvező gazdasági év ellenére sem csökkentek a veszteséges szövetkezetekkel kapcsolatos gondjaink. Már azért sem, mert nem mindegyikhez volt kegyes az időjárás: gondoljunk csak a Vas és Zala megyei árvízre, a Tisza-menti vagy Bihar, megyei belvizekre, a megkárosított szabolcsi almáskertekre. De azért sok szövetkezetünk állta a sarat, hiszen a kedvezőtlen termőhelyi adottságú Borsod például kiugrott teljesítményével. Ebben nagy része volt a megye »ofc virágzó melléküzemének is.

Az állam további másfél milliárd forinttal emelte tavaly a kedvezőtlen adottságú tsz-eknek nyújtott árkiegészítést, ártámogatást Ennek is nagy szerepe van abban, hogy e tsz-ek vesztesége 1981-hez képest 13 százalékkal csökkent De még így is . elérte a 470 millió forintot, arra intve bennünket, hogy a jövőben is több figyelmet kell szentelni e gazdaságokra.

— Eltekintve a számoktól

meg a részletektől: végül is milyen törekvéseket hangulatot tükröztek a zárszámadó közgyűlések? Milyen út- ravalót adtak a jövőre nézve?

— Mind a hat közgyűlésen, amelyen részt vettem, megnyugvással tapasztaltam, milyen higgadt a légkör, menynyire érvényesül a tagság felelősségérzete. Ezt különösen az idei. tervek tárgyalása során lehetett megfigyelni. Gazda módján vizsgálták, elemezték, hol nyílik lehetőség további költségmegtakarításokra. Általában: a viták azt tükrözték, hogy a szövetkezetek felkészültek a további váratlan helyzetek kialakulására, tudják, hogy csak akkor számíthatnak tartós sikerre, ha rugalmasan alkalmazkodnak az új követelményekhez, ha megőrzik,' sőt erősítik a vállalkozó szellemüket. Minthogy az idei év sem ígérkezik könnyebbnek a tavalyinál, a jövőben is nagy szükségük lesz erre a szövetkezeteknek — mondotta befejezésül dr. Eleki János, a TOT főtitkára.

K. N.

Gazdaságosabb baromfitartás

Magyar találmány, a baromfiólak takarékos fűtésének, szellőztetésének új rendszere vizsgázott a gyakorlatban sikerrel: az^ Innovációs Alap anyagi támogatásával a Sasad Tsz puszta- ■ámori baromfitelepén rendezték be azt a kísérleti broyler-nevelőistállót, amely különleges fűtőrendszerével — a vizsgálatok szerint — 80 százalékkal Kevesebb energiát használ fel, mint a hagyományos baromfiólak.

Raldex Szemek külföldön

A növényvédelem jő segítője most a putnoki határban a növényvédő helikopter, taposás! kár nélkül szórja a gyomirtó szert és egyben a lisztharmat-fertőzést visszaszorító vegyszert több száz hektárnyi kalászos területre. {Fotó: F. Lj

Érszemle itái Psltiokon

A Tatabányai Szénbányák szakembereinek közreműködésével a napokban üzembe helyezték az Egyesült Államokban az első Haldex- rendszerű meddőfeldolgozó üzemet. A berendezések az indulást követő napokban kifogástalanul működtek, megfeleltek mindazoknak a paramétereknek, amelyeket á tatabányai vállalat a szerződésben garantált.

A magyar szénbánya egy amerikai céggel alapított még 1981-ben vegyes vállalatot arra, hogy a tatabányaiak szabadalmazott eljárásával hasznosítsák az amerikai bányák meddőhányóit. Az első üzemet a West Virginia-! bánya meddőhányóinak feldolgozására közös tőkebefektetéssel és gyorsított ütemben hét hónap alatt építették fel; Tatabányáról szállították a mérnöki, terveket, s az amerikai partner gondoskodott az építkezésekről. A nagy teljesítményű új üzemben évenként egymillió tonna meddőből 250 ezer tonna magas kalóriájú szenet nyernek vissza: a haszon felét dollárban kapja meg a tatabányai vállalat.

A napokban az ausztriai Wolsbergbe utaztak a Tatabányái Szénbányák szakemberei. Itt szintén Haldex- üzemet szerelnek fel, az elsőt nyugati szomszédainknál Létrehozására - tavaly alakítottak agy magyar—osztrák vegyes vállalatot. Ax ausztriai üzemet a Tatabányai Szénbányák Vállalat fővállalkozóként építi, és kulcsrakész állapotban adja áí, a vasszerkezeti elemeket

ugyancsak a szénbányák, a gépeket, berendezéseket a Jászberényi Aprftógépgyár készíti. Rendkívül rövid határi dór« vállalkoztak: júliusban Beér atűkSdtk az üj ftsesn, amelyben évi KW ezer torain meddőből választják ki a magyar szabadalmi eljárással a jó minőségű tüzelőanyagot. A meddőből kivont szenet osztrák erőműben hasznosítják, s a nyereségen esztoxik as osztrák partner és a tatabányai vállalni.

Soha rosszabb esztendőt a tavalyinál — halljuk lépten- nyomon a volánosoktól. — Valóban olyan sikeres volt 1982, vagy talán a jövőtől való „félelem” szüli az ilyen és az ehhez hasonló megnyilatkozásokat? Ami a gazdálkodás eredményességét illeti — jóllehet, gondok ennél a szállítási vállalatnál is előfordultak —, az elmúlt év valóban nem bizonyult rossznak. Persze emlékeznek az itt dolgozók jobb esztendőkre is, de hát akkor egészen más „szelek fújtak” a gazdasági szférában, sokkal könnyebben lehetett boldogulni.

— Az a tény, hogy vállalatunk összességében teljesítette éves tervfeladatát, amely egyaránt értendő a főbb szállítási teljesítményekre, költségelőirányzatokra, vállalati eredményre, megfelelő alapul szolgál az idei célkitűzések valóra váltására — mondta dr. Juhász György, a 3. számú Volán igazgatója. — Ezzel korántsem azt akarom állítani, hogy a nehezebb gazdasági, piaci feltételek nem éreztetik. hatásukat a vállalat tevékenységében. Természetesen a visszafogottabb, a korábbinál szerényebb gazdasági növekedést mi is megér ezzük. Egyrészt, máote fo— Ac enyhe időjárás hatására jól teleltek az őszi kalászosok — mondta Ma- rinov Miklós, a putnoki Egyetértés Termelőszövetkezet elnökhelyettese. Végignéztük az egyenletesen zöldellő táblákat, majd visszatértünk a szövetkezet telephelyére. — Már befejeztük a határszemléket, általában elégedettek vagyunk a vetések állapotával, szépek a táblák. Mindössze a* a gondunk, hogy gazosak és helyenként lisztharmattal fertőzöttek.

A gabonaprogram végrehajtása során, a putnoki közös gazdaságban erre az évre 1440 hektáron vetettek őszi búzát A búzához hasonlóan 'jól telelt az őszi árpa is. Most kezdődik egyébként a tavaszi munkák dandárja. Az elmúlt hét végén leesett, kiadós csapadék alaposan feláztatta a földet, így átmenetileg a bét első napjaiban szüneteltetni kellett a munkát, a nehéz traktorok és vetőgépek nem dolgozhattak a földeken. De ahogy az idő engedi, újra kezdik a munkát. Ezen a héten szeretnék befejezni a napraforgó vetését, amelyből összesen mintegy 130 hektárnyit tervétnél.. Az a gondjuk, hogy a Sajó roeilyamatosan növekednék

költségeink, ugyanakkor

csökken a ■vállalat bevétele. A személyszállításban például a múlt év második felétől jelentős utaskiesés következett be a helyköá teljes árú forgalomban.

— A személy szállításban milyen intézkedéseket léptettek éietbg flmúlt csz- tendő'&tttS*

— Az 19Í1T—'Ü3-as menetrendváltozáskor, felmérve a jogos igényeket, összesen 106 járatot iktattunk be a személyszállításba. Ezzel egy- időben, ‘ s főként a csúcsidőben tapasztalt zsúfoltság enyhítésére 26-tal bővítettük az elővárosi forgalomban résztvevő járatok számát Másrészről, egész éven át felméréseket végzünk a menetrendszerűen közlekedő járatokon, és ahol lényeges utascsökkenést tapasztalunk — az alapellátás messzemenő biztosítása mellett — bizonyos, kihasználatlan járatokat megszüntetünk. Ha a helyzet megkívánja, ilyen változtatásokra a jövőben is sor kerül. Azt viszont még- egyszer hangsúlyozom, hogy a jogos igényekre ezután is tekintettel leszünk.

— Hallhatnánk az 1983. évi terv főbb céljairól?

— A vállalat számára alapkövetelmény, hogy a szigeteit levő, már elvetett területen mintegy 30 hektárnyi részt elöntött a víz.

Már befejezték a közös gazdaságban a tavaszi árpa vetését is, és hozzáfogtak a kukorica talajelőkészítéséhez.

— Eredetileg 120 hektárnyi kukoricaterülettel számoltunk — jegyzi meg Farkas Pál, a termelőszövetkezet elnöke —, de az árvízzel veszélyeztetett területen, a károk nagyságától függően, például az őszi árpa helyett, lehet, hogy majd kukorica kerül a földbe, ha onnan levonul az ác.

— Hát erre az árvízre egyáltalán nem volt szükség — told ja meg az elnökhelyettes —, nekünk mindenesetre most megzavarta a munkánkat a Sajó áradása. Az őszi árpán kívül összesen 290 hektárnyi búzát is elöntött a víz, de ha idejében levonul az ár, akkor ez a terület még nem károsodik jelentősen.

A mintegy 1700 hektárnyi gabonafélén kívül, a közös gazdaság körülbelül 350 hektárnyi területen silót, közel száz hektáron burgonyát is termel, 45 hektárnyi területen pedig vegyes kertes zerubb szabályozási feltételek között, az előző évben produkált teljesítménynövekedéssel biztosítsuk a gazdálkodás egyensúlyát és az eddig elért műszaki-forgalmi színvonal stabilitását. Céljaink valóra váltása érdekében az Idén több mint 60 rrrilliS forint vállalati nyereséget kell elérnünk, ami azt jelentené, hogy 31,2 százalékkal' növekedne munkánk hatékonysága.

— A vállalat fő profilja az árufuvarozás és a személy- szállítás. Mit kell tenni, hogy mindkét területen megfeleljenek a nagyobb követelményeknek?

— Az árufuvarozásról any- nyit: meg kell őrizni piaci pozícióinkat, s ahol lehetséges, újabb megbízókat kell megnyerni. Bővíteni igyekszünk tevékenységünket megyénk több nagyüzemében (ÖKÜ, TVK, BVK, Kavicsbánya Vállalat stb.), ugyanakkor rugalmasabbá tesszük a fuvareszközeinkkel való gazdálkodást, mégpedig oly módon, hogy a lehető legnagyobb megtakarítást érjük el az energiafelhasználáshan. Szólhatnék arról a törekvésünkről is, mely szerint finomítjuk a teljesítményeken alapuló bérezés rendszerét, amely csakis a végzett munkát ismeri eltet alakít ki. A kertészetbe* elsősorban paprikát, paradicsomot, káposztaféléket és sütőtököt ültetnek. A kerté-; szeti ágazatban már meg-- kezdődött a palánta névelé-j se. Ha a növények megerősödnek, akkor az első szakaszban azokat fóliasátra^ alá ültetik, majd később a fagyveszély elmúltával ke-j rülnek ki a végleges helyifej re. Ez alól csak a tok kárí poszta a kivétel, amelynek: a magját közvetlen vetesse? a végleges helyére ültetik.

A kalászosokról említi a* elnökhelyettes:

— Mi már a gabonaprogj ram meghirdetése előtt id igyekeztünk ezeket a növényeket minél nagyobb terte> létén termelni, elsősorban gazdaságossági okok miatti Korábban számításokat véJ géziünk a különféle tormé-j nyék termelésének gazdaság g osságával kapcsolatban, é* úgy találtuk, hogy a gabonafélék, elsősorban a búza termesztése nálunk kifizetődő.' Mert a talajelőkészítés és más, azonos munkák mellett,1 ennek kicsi a szállítási és szárítási költsége, tehát a mai ráfordítások és árak mellet* nekünk megéri termelni.

Jt. G.

— A személyszállítással és az idegenforgalommal kapcsolatos főbb feladatok között elsőként említem az utazási igények maradéktalan kielégítését, az igényekhez való gyors és rugalmas alkalmazkodást Az is célunk, sőt kötelességünknek tekintjük, hogy megőrizzük az utaskiszolgálás eddigi szinvónalát. De ennél még tovább megyek, egyes kiemelt területeken — városi,1 elővárosi közlekedésben — a színvonal további javítását határoztuk el. Terveink között szerepel, hogy élénkítjük a piaci keresletet, s hogy rugalmas díjszabást alkalmazzunk, nem utolsósorban,' különféle kedvezményeket adunk ügyfeleinknek.

— Sok múlhat azon is,' miként alakul a vállalat energiafelhasználása.

— Az energiagazdálkodás hatékonyságát ebben az évben 4 százalékkal kell javítani. S mert különböző telepeinken újabb beruházások valósulnak meg, amely érthetően többlet-energiafelhasználással jár, elhatároztuk, hogy más területeken fokozzuk a takarékosságot Így esett a választás a gépkocsik üzemanyag-felhasználásának mérséklésére. A tervbe vett csökkentés mér-; téke 1983-ban 6,5 százalék.

— lovas — ]

A Volánnál is más szőlek fújnak