Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-26 / 97. szám

T283. dpriTís 26., kecM fSZAK-MAGYAKORSZAG 3 Előre az 1983. évi népgazdasági terv sikeres sepaiesiias r r B r p r Él Kitönfelelf üzemek, szövetkezetek (Folyt,aiát az 1. oldab’ót) megys ét? a város párt-, ál­latni- és tömegszervezeti képviselőit. Pólile Mihályné, a szövetkezet elnöke emlé- keisett meg a nemzetközi munkásmozgalom nagy ün­nepéről, megköszönve egyút­tal a 2760 fős kollektívának azt stz áldozatos munkál, amelyet a múlt év során •végzett. Nehéz idők járnak azokra a gazdasági egységekre, amelyek termékeik zömét tőkés országokban szeretnék értékesíteni. Különösen ne­héz éve volt a Matyó szö­vetkezetnek, több évközi in­tézkedésre volt szükség ah­hoz, hogy termékeiket jó piaion tudják eladni. A tar­talékokat azonban sikeresen kiaknázták, így növelni tud­tak nyugati exportjukat úgy, hogy a hazai vásárló- közönség sem fordult el tő­lük. Németh Ferenc, az OKIS'/ elnökhelyettese az Ipari Mi­nisztérium képviseletében is méltatta a szövetkezet ered­ményeit. Hangsúlyozta, hogy ez a kollektíva az ipari szö­vetkezetek országos átlagá­hoz mérten duplájára tudta növelni a tőkés export nö­vekedési százalékát tavaly. A mai külpiaci körülmények között ez különösen dicsé­retes. Dicséretes továbbá a gazdasági és mozgalmi ered­mények mellett az, hogy a Matyó Népművészeti és Há­ziipari Szövetkezet hosszú évek óla kimagasló munkát végez a népi iparművészet ápolásában, kutatásában és továbbfejlesztésében. E sza­vak kíséretében adta át az ünneplő kollektívának a „Ki­váló Szövetkezet” kitünte­tést dokumentáló oklevelet. Ezt követően kitüntetése­ket adtak át a legjobban dolgozó szövetkezeti tagok­nak és a szocialista munka­versenyben legjobb ered- riiényt elért brigádoknak. A megyei pártbizottság, a megyei tanács és a városi- járási vezetők nevében lllés- né dr. Kovács Magdolna kö­szöntötte az ünneplő matyó asszonyokat, lányokat, vala­mint azt a több száz be-, dolgozót, áld saját lakóhe­lyén, megyénk szinte vala­mennyi vidékén a sikeres szövetkezet érdekében dolgo­zik. Avas-déli Lakásszövetkezet Bred menyes év után ismét sikeres esztendeit zári a mis­kolci „Avas-Dél” Lakás- és Garázsfenntartó Szövetkezet, amely 1982-ben először nyel­te e! a Kiváló Szövetkezet kitüntetést, s ugyanezt a cí­met dokumentáló oklevelet tegnap délután ismét átve­tették. Az Ifjúság étteremben ren­dezett ünnepségen a vendé­gek köszöntése után Barne Dezső, a szövetkezet elnöke értékelte a kollektíva elmúlt évi tevékenységét. Többek között, elmondta, hogy a kar­bantartó és szolgáltatóüzem termelési tevékenységét 12,5 százalékkal növelték, kar­bantartásra és felújításra 2,8 millió forintot fordítottak, s a lakossági szolgáltatási te­vékenységet tekintve a szö­vetkezel tagjai részére vég­zett munka csaknem 60 szá­zalékkal növekedett az elő­ző évihez képest. Á felújí­tási alapon sikerült több, mint 18 millió forintot tar­talékolniuk, az üzemeltetési es karbantartási munkákra pedig — épületenként vál­tozó nagyságban — szövet­kezeti szinten 1,9 millió fo­rintos tartalékalappal ren­delkeznek. Továbbfejlesztették a ns» badidös hálózatot is. feme - retes, hogy 1982-ben egy minden igényt kielégítő gyer­mekjátszóklubot hoztak lét­re, és átadtak a Mednyánsz- ky utcán egy barkácsköl- csonzöt és klubot is. Az ez évi feladatokról szólva elmondta, hogy a la­kótelep déli részére mintegy *w lakás megépítését terve­zik panelos építési móddal, s a 45 tegyed!, többszintes la­kásokon kívül 25 nagyobb alapterületű sor- és átrium- ház építésére is sor kerül. Mindehhez 1988-ban a szer­vező- és előkészítő munkát kívánják biztosítani, s a tényleges kivitelezés 1984 ta­vaszától 1985 végéig tért»- ne. As; elnök beszélte teán ér, Pál József, a* Országos Szö­vetkezeti Tanács titkára, a SZŐ VOSZ főosztályvezetőié adta át áss elismerő okleve­let és kitüntetéseket. A szö­vetkezet dolgozói közül (set- ten kaptak Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést, nyol­cán Kiváló Dotgozo rémet. •* ;:. • ... .:tí. ', ’. ; Tárcái és* Vidéke Takarékszövetkezet A Tokaj-Hegyialja térségé­ben működő szövetkezeti pénzintézetek közül már évek óta a Tárcái és Vidé­ke Takarékszövetkezet fejlő­dik legeredményesebben, s e „falusi bank” gazdálkodása is rendkívül hatékony. Az elmúlt évi gazdálkodási ver­senyben elért eredményeik alapján a • SZÖVOSZ és a KPVDSZ elnöksége a Tár­cái és Vidéke Takarékszö­vetkezetnek ítélte oda a „Ki­váló Takarékszövetkezet” cí­met. A sorrendben már má­sodik kiváló cim átadására tegnap, hétfőn délelőtt, a tarcali pártházban megren­dezett ünnepségen kertet sor. Hegcdim Lászlóit*:, a taka­rékszövetkezet igazgatósá­gának elnöke adott számol elmúlt évi munkájukról, eredményeikről. Így arról, hogy betétállományuk több, mint- 22 százalékkal növeke­dett,, s megközelítette év vé­gére a 69 millió forintot. A nyereség is 22 százalékkal haladta meg az „előző évit. Bővüllek a tagságnak- nyúj­tott. szolgáltatásaik, igy a biztosítási és az idegenfor­galmi tevékenység is. Közel 1,4 millió forint értékben szerveztek bel- és külföldi társasutazásokat. Az új szó­lote-lepttesekef, a háztáji ter­melés fejlesztését több mil­lió forintnyi kölcsönnel se­gítették Tarcalon és a kör­nyező községekben. A „Ki­váló” címről szóló oklevelet és egyben a betétgyűjtésben, a hatékonyság növelésében legeredményesebb takarék- szövetkezetnek járó' vándor- serleget ár. Tóth Tibor, a SZÖVOSZ osztályvezetője nyújtotta ál a kitüntetett takarékszövetkezet dolgozói­nak. Szabó Im-rcné főköny­velőt, a Fogyasztási Szövet­kezetek Orszá gos Tanácsa „Kiváló Szövetkezeti Munká­ért” kitüntetéssel tüntették lti. Á kerámiafes A Bodrogkeresztúri Kerámiaipari Szö­vetkezetben a kézi festőknek a Képzőmű­vészeti Alap zsűrije által jóváhagyott min­tapéldányok után keü dolgozniuk. A mun­ka jellegéből adódik, hogy még sincs két teljesen egyforma, kézzel festett kerámia­tárgy. A szövetkezetben csak az egyszínű ala­pozást, illetve a „matricázást” végzik gép­pel. minden egyéb munka a kézifestőkre vár. Tószegi Jánosnál a legügyesebb kézifes­tők között emlegetik. Húsz éve kézifestő, színes, mázas technológia szerint dolgozik. Amikor a Tószegi család letelepült Bod- rogkeresztúron. munkát kellett, vállalnia a fiatal feleségnek is. a választás a kerámia­ipari szövetkezetre esett. — Mielőtt idejöttem, nem tudtam .feste­ni. még húsvéti tojást som festettem soha — emlékezik vissza Tószeginé. — A fér­jem 1965-ben meghalt, én lettem a család­fenntartó. Kél lányunkat kellett iskoláztat­nom. nevelnem, s nem akartam, hogy bár­miben is hiányt szenvedjenek. Nehéz esz­tendők voltak, de amit elgondoltam, meg­valósult. Az egyik lányom építőipari tech­nikumot végzett, a másik ugyancsak tech­nikusként dolgozik, a földmérőknél. Férj­hez adtam őket, három kisunokám van. Miskolcon élnek, magam maradtam a ház­zal. s a kiskerttel. Már csak magam miatt fözögetek. szenetek kézi műnk ázni, tevaani, s szívesen dolgozom a veteményesben. A hétvégeket általában, a lányaimnál töltöm. Otthon, ma sem 1'estegetek, sem tányért, sem más egyebet. Kél évem van még a nyugdíjig. Egyelőre nem tudom elképzelni, hogyan lesz akkor, ha itt. a szövetkezetnél leteszem az ecsetet... Pihenésre egyelőre nemigen jut ideje Tószeginéna.k. Munkatársnői közül sokan van nak gyesen, az ex portba táridök szorí­tanak. sokszor túlórában dolgozik. Ma is hajnali öl órakor kezdte a munkát, bel­földre és lengyel exportra szánják a keze alól kikerülő figurákat. A szakmunkás­vizsga ebben a szakmában nem kötelező. Igaz, egy forinttal emelik azoknak az óra­bérét. akik vállalkoznak a szakmai képesí­tés megszerzésére. Havonta így összejön a 3400 forint... — öt óra óta dolgozom, a legnehezebb a kiszedés. Figyelje csak: ha beszárad a festék, kezdhetem elölről az egészet. Ha sikerül, egybedolgozom a száneket, egy má­sik eesetteä. Villámgyors mozdulatait: web ér követ­nünk. egy pillanatra sem hagyja abbs a munkát, pedig közben egyfolytában mesél. A gyerekeiről, az unokáiról, s a kiskert­ről. ahol a munka után megpihenhet. — dteraM — A Bánvő!gye Tsz kenyere Az utóbbi esztendőkben megyénk több körzetében javult meg közmegelégedés. re jelentősen a kenyérellá­tás. Zömmel a termelőszö­vetkezeti kis sütőüzemek ér­deme ez. A nagybarcai Bán­völgye Tsz 40 mázsás kapa. citású sütőüzeme a környék 12 településének boltjai mel­lett két kazincbarcikai üzle­tet is ellát ízletes, még har­mad-, sőt negyednap is jó­ízűen fogyasztható házi ke­nyérrel és péksütemények­kel. És ami a fogyasztó, a vásárló szamara egyáltalán nem mindegy, a Bán völgye Tsz készítménye nem vala­mi „különlegesség”; azaz drágább, hanem „hagyomá. nyos”, olcsó árfekvésű ke­nyér. Csakhogy itt mindig, gondosan ügyel nek a minő­ségre. Jó hír, hogy új ke­mencével, napi 18 mázsás kapacitással bővül a tsz sö­tőüzéme. ■ A képen: kemencébe „ada. golják” a híres IcéHdJósokat. Fotó: M. I. A megújulás lehetőségei fi fejliés útja a drótgyárban A Daoember 4. Dröfcrraírvek az. összes termelésének mint­egy egynegyedéi exportra ssállítja. A mai nehéz gaz­dasági helyzetben nem könv- nyű a termékeket vásárló, mintegy harminc országban piacon maradni, qs a koráb­bi export; színvonalát, meg­tartani. Ehhez a munkához nyilván hatalmas erőfeszítés és állandó jellegű fejlesztés szükséges. — Ez így van — mondja dr. Imre Ferenc igaz­gató. Kiss Bele. műszaki igaa- ca1rvhelvctt.es helyesel, majd hozzáteszi: — Ehhez a fel­adathoz mindennap megkell újulni. A lépéstartás állan­dó jellegű szem!óléivá 1 (.ázta­tó st és tanulást jelent — te­szi hozzá. — Az elmúlt év­ben kereken 60 millió fonni értékű új technológiát épí­tettünk be a feszített, stabi­lizált betonpászma üzem megvalósítása során. Ez az ott dolgozóktól új szakma el­sajátítását követelte. Gon-' doskodtunk az elméleti tan­folyamokról, az emberek megtanulták a gének kezelé­sét. De ez nem jelent min­dent. közben egy régi szem­léletet is át kell alakítani, azt a mennyiségi szemléle­tet, hogy ennyi meg ennyi úi termékei. keH készíteni. Most arra kell megtanítani az embereket, hogy a legfon­tosabb a minőség, ha érv elemi szál elszakad, azt nem szabad összekötni. mert egyetlen ilyen, hiba miatt ve­szélybe kerül a termék át­vétele) Atök külföldön meg­vásárolják a' nálunk készí­tett arukat, elsősorban a meg­bízható minőségükért teszik ezt., és a bizalmat nem sza­bad kockáztatni. Ez most a legfontosabb. — Hogyan érik el az raven- letes minőséget? — Nem könnyen, Itt az özemben körülbelül 2200-an dolgoznak, és ha arra gon­dolunk, nekünk, holnap és holnapután is el kell adnunk az áruinkat, és nemcsak a hazai piacra, hanem számos ország piacára is termelünk, akkor nem lehet kétféle szemlélet szerint dolgozni. Ugyanolyan minőségi termé­ket kell gyártani a házai fo­gyasztóknak és ugyanazt a minőséget a kelet- és nyu­gat-európai vagy a közel-ke­leti vásárlónak. Ha ezeknek a kívánságoknak együttesen meg' tudunik felelni, akkor nem lehet haj. De ezeknek egyértelműen úgy lehet meg­felelni, hogy mi például a legmagasabb igényű szabvá­nyoknak megfelelően alakít­juk ki a termékeinket, és ennek a minőségnek a meg­tartassa a cél. Látjuk a teen­dőket ír, konkreten e* aett ietewfi. hogr Itenaooko« át vizsgáltuk, its az az- út. ame­lyet be kell járni, hogy a színvonalát tartam tudjuk. Úgy találtuk, hogy a DH- mucukárendszerbe be kell dolgozni a nemzetközi la- pasztalatokat. es annak alap­ján mind a 2200 dolgozónak testre szabottan ismerni és tudni kell a feladatát. Azt is. mikor végez jó munkát és azt is. mikor, miért követ el hibát. Pontosan, lelet esen le­írva. minden esetíren es fel-’ sorolva az okokat is. Erre törekszünk, hogy magyarán szólva, a év áron belül tö­megmozgalommá fejleszti ük ezt a módszert, és ezzel együtt adaptáljuk a legkor­szerűbb • módszereket és cl- jáiűsokat is. — A December 4. Drót- művekben mindig fontos fel­adatnak tekintettek a műsza­ki fejlesztést. Az is köztu­dott, hogy ez a gyár a meg­valósított fejlesztésekre nem kért nagy összegű állami tá­mogatást. általában azt a sa­ját erőből oldotta meg. Ho­gyan csinálták? Erre dr. Im­re Ferenc igazgató válaszolt: — Hogy ezt igazán meg­értsük. egy kicsit a múltba kell mennünk. Amikor a há­ború után a teljesen lerom­bolt gyár újjáépítése folyt, az embereik nagy részé éle­lem es fizetés nélkül vállal­ta a .munkát. Ez csak úgy lehetett, bogy magukénak erezték a gyárat. Es ez a szemlélet segítette át a kol­lektívát számos nehézségen. Ilyen szemlélettel alakulha­tott ki az a műszaki és mun- káskoilektiva. amely a hal­teret adja. A gyárnak ma is kilenc világszabadalma van, és körülbelül 14—15 éve. amióta a külkapcsolatok ál­landóan bővülnek, ez a hát­tér biztosítja az előrehala­dási;. Én most csak egyet ra­gadok ki a sok közül, a ko­rai kábel ügyét. Ebbe a mun­kába számosán bekapcsolód­tak. és a nehézségek ellené­re ez az ügy előrehalad. Ez az új kúbeltéleség jelentős energiamegtakarítást lesz le­hetővé. ezen felül nagyobb az élettartama is; mint a ko­rábban egyeduralkodó acél­a4«mÍTmim kábetsek. De tud­juk. a műszaki előrehalad»«' seri meg kell küzd««, es so­kat kell tenni, hogy elfogad­jak az újat Magyarországon a korai kábel felhasználásá­val eddig 50 kilométernyi preferencia szakasz épült, es mar Daniéban is létrehoztak eey szakaszt belőle. Most folynak a további előkészí­tések, s a közeljövőben vár- haló. hogy egyebek között; Pakisztánban. Izlandon és a skandináv országokban is.' ahol köztudottan a tenger közetléte miatt igen aaresz-' szív. magas sótartalmú a le­vegő, ott. is létrehoznak esv- egy villa mosveaeték-szakasz*. korai kábelból. Fontos lij tennék a feszi- lett. stabilizált betonpászma is. Ennek a gyártására kor­szerű technológiát vásárol­tak. melynek a segítségével magas műszaki színvonalú terméket tudnak gyártani. Ez azért is jelentős, mert a hazai felhasználók így men­tesülnek az évi körülbelül 1.5 millió dolláros import­tól. de ebből a termékből a teljes felfutás után az üzem exportálni is szeretne. — Er­re minden " reményünk meg­van — mondja a műszaki igazgatóhelyettes. — Hiézers a gépek beindulása után már olyan termék került le a gyártósorról, ami a legke- nyesebb műszaki igényeknek is megfelel. — Hogyan látják a továb­bi fejlődés útját? — Fontosak a nemzetközi kapcsolatok, az információ- csere — mondja az igazga­tó. — Mi egyebek között műszaki-tudományos együtt­működést alakítottunk ki va­lamennyi szocialista ország hasonló gyárával, üzemével. A kapcsolatok alapján kicse­réljük a tapasztalatainkat, ea ha jól élünk a lehetőségek­kel. akkor tulajdonképpen, jelentősebb pénzösszegek ki­fizetése nélkül is hozzáiutha-' tunk fontos műszaki inter-] maci ókhoz, és ezzel fenné-! szelesen nemcsak mi va­gyunk így. hanem a baráti országok is. Hajdú Gábor Országos tejtermelési verseny Hétfőn !tr. Állatorvosit ido­ma nyi Egyetemen kiosztot­ták a MEM, a MEDOSZ és a TOT által kiírt 1982-es évi országos tejtermelési ver­seny díjait. A versenyre nyolc kategóriában 768 nagyüzem és 16 200 lásler­melő nevezett: be. közüTöíÜ 5« legeredményesebb 54 nagyüzem, és 10 kistermelő kapott elismerést. A díjakat Magyar Gábor mezőgazda-] sági és élelmezésügyi minisz­ter helyettes adta át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom