Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-23 / 95. szám

1983. április 23., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÄG 5 — Emlékfúrák, találkozók — Kapcsolat az úttörőkkel — Színvonalas képzés és tájékoztatás A honvédelmi nevelő mun­ka egyik legfontosabb fel­adata, hogy e tevékenység mindenkor igazodjon az adott politikai szükségletek­hez. A változásokból adó­dóan időszakonként indo­kolt tehát a nevelő munka feladatainak és azok végre­hajtásának áttekintése. Az Ózd városKjárási KISZ-bi- zottság a közelmúltban fe­jezte be értékelő-ellenőrző munkáját, s a következőket állapította meg. Az utóbbi időszakban Ózd város és járás területén je­lentősen gyarapodott a hon­védelmi nevelő munkában részt vevők szánta. Ezzel párhuzamosan javult a pro­pagandamunka, az előképzés és a képzés színvonala, amely azért is jelentős, mert segíti a fiatalokat a helyes törté­nelemszemlélet kialakításá­ban, a honvédelmi szerveze­tek működéséről pedig rész­letes információkat kapnak. Ózdon is hagyomány már, hogy nemzeti és nemzetközi ünnepeinket, történelmi év­fordulóinkat megemlékezé­sekkel, kulturális rendez­vénysorozatokkal köszöntik. A tavaszi forradalmi ifjúsági líapökon az idén is színes, változatos programok várták a fiatalokat.' Munkás-, pa­raszt-, diák- és. katonafiata­lok találkozhattak, egymással a Szőpyi Márton-emléktúrán, a Jókai-emléktúrán, a; Győ- zelem-emléktúrán. A. fegyve­res erők napja . tiszteletére szervezett rendezvénysorozat pedig egyre inkább a KISZ- szervezetek és a fegyveres erők, testületek tagjainak közös ünnepévé válik. Meg­rendezik á ...honvédelmi.- .na­pot az általános és közép- iskolások részére is, amely­hez nagy segítséget kapnak az MHSZ-től. Hasonló eh­hez az évenkénti határmenti ifjúsági találkozó, amelynek nagy sikere van a fiatalok körében. Az elmúlt esztendő egyik kiemelkedő találkozója volt például a „30 éves a szakmunkásképző ■ intézet sportmozgalma” alkalmából szervezett honvédelmi nap. A honvédelmi nevelő mun­kában fontos szerepe van az ifjú gárdának. Ózd város és járás területen tíz alegység­nél; rendőri, határőri, pol­gárvédelmi és munlcásőr- szakkópzést kapnak a fiata­lok. Kibővítve mindezt az általános honvédelmi és po­litikai ismeretekkel. A köz­ségi és a városi alegységek munkáját támogatják elő­adásaikkal, gyakorlati fog­lalkozásaikkal a Bánrévén, Hangonyban és Domaházán m üködő határőrőrsök tag­jai, akikkel évek óta közvet­len, rendszeres kapcsolatuk van az ifjúgárdistáknak. Ózdon és környékén ki­emelt figyelmet fordítanak az úttörőgárda és az egész úttörőmozgalom tagjainak hazafias honvédelmi nevelé­sére. Az úttörőgárda közel ezerhétszáz tagja hétféle szakági kiképzésben része­sül. Honvéd,, tűzoltó, határ­őr, közlekedési rendőr, mun­kásőr, egészségör és MHSZ- kiképzés folyik az alegysé­geknél. Emellett a Magyar Honvédelmi Szövetséggel kö­zösen szerveznek akciót az úttörők részére „Katona vol­tam egy napig” elnevezéssel. Legutóbb a domaházi határ­őrőrsön töltöttek el egy na­pot az úttörők, ahol köze­lebbről ismerkedhettek meg a határőrök munkájával, szabadidős és kulturális programjaikkal. A honvédelmi nevelő mun­ka színvonalának fejlesztését szolgálják . az együttműködé­si’ szerződések ié. A KISZ Ózd városi-járási Bizottsága és ak Ózd városi-járási Rendőrkapitányság között évek óta tartalmas kapcso­lat van. Közösen készítik fel a fiatalokat á háza védelmé­re, ..g. közrend, és .közbizr. tgüság., védelmére,' ..égyúttal pedig', a rendőri - hivatást, is népszerűsítik, a napközis tá­borok résztvevőinek kerék­páros ügyességi versenyeket szerveznek, ahol a gyerekek játékos formákban sajátít­hatják el a KRESZ tudniva­lóit, a gyalogos és a kerék­páros közlekédés szabályait. A KlSZ-nek hasonló jó kap­csolata van az MHSZ-szel, a tűzoltó-parancsnoksággal, a polgárvédelmi és a mun- kásőregységekkel, akik első­sorban az eszmei, politikai nevelő munkában nyújtanak nagy segítséget. (monos) Kertvárosi építkezés Családi é: telepszerű többszintes lakásokat épitenek Kazincbar­cikán, a Kertváros IV. ütemben. A közmüvesitési munkálatok után 106 családi és 272 telepszerű többszintes lakás építését kezdik meg ezen a területen. Kerékasztal-beszélgetés Nyugdijakról, nyugdíjasokról Magyarországon jelenleg több mint 2 millió nyug­díjas él. Ez a szám az össznépességnek csaknem 20 százalékát jelenti. Az amúgy js nehéz idős kor gyakran betegséggel, ma­gánnyal tetézve még több problémát okoz, ha anya­gi gondok is nehezítik. S mert az idevonatkozó me­gyei adatok nagyjában- egészében tükrözik az or­szág adataiból kiolvasható problémákat, nem érdekte­len idézni a Grósz Károly- lyal, a megyei pártbizott­ság első titkárával készült, a Társadalmi Szemle ez év februári számában megje­lent interjúból: „Megyénk­ben 130 ezer nyugdíjas él. Helyzetük fontos tényező a politikai hangulat alakulá­sában. A nyugdíjak havi átlaga 2471 forint, keve­sebb az országos átlagnál. Több, mint egyharmaduk nyugdíja 1800 forint alatt van. Többségük elégedetlen saját helyzetével, bár ők is nagyra értékelik a fejlő­dést, amelynek még Via is sokan tevékeny részesei. Ügy gondoljuk, akár más szociálpolitikai feladatok rovására is, központilag kellene megvizsgálni az alacsony nyugdijak és já­radékok gyorsabb emelé­sének lehetőségét.” A nyugdíjasok helyzete, közérzete tehát társadalmi, politikai ügy. A megyei összkép pontosabb megis­merése céljából kértük ke­rékasztalunk köré beszél­getőpartnerként Kiss Bélát, a SZOT Társadalombizto­sítási Főigazgatóságának megyei igazgatóját, Erdős Lajost, az SZMT társada­lombiztosítási bizottságá­nak elnökét és Gyulai Lászlót, a Borsodi Szénbá­nyák társadalombiztosítási osztály-vpzwlöjét. A beszél­getésen lapunkat Szatmári Lajos szerkesztő képvisel­te. — Kezdjük talán a szá­mokkal. Milyen jellemző adatok olvashatók ki a sta­tisztikákból? Kiss Béla: — Borsodban kevesebb a nyugdíjas (17 —18 százalék), mint az or­szágos átlag. Ebben az idő­szakban körülbelül 141 ezer a számuk, ebből 35 ezer Miskolcon él. A me­gyében az évi nyugdíjki­adás 4,5 milliárd forint, amely a társadalombiztosí­tási összkiadás kétharma­da. Az anyagi ágazatban (ipar, kereskedelem, építő­ipar) foglalkoztatottak át­lagkeresetének 54 százalé­kát teszi ki a nyugdijak átlaga. Saját jogon 66 szá­zalék (Miskolcon 60 száza­lék) kap nyugdíjat, a fennmaradó 34 százalék rokkant-, özvegyi, árvael­látás stb. címen kap nyug­díjat. illetve járulékot. A bevételek 52 százalékát a munkaadó fizeti, 20 száza­lékot tesz ki a dolgozók fizetéséből levont . járulék, a fennmaradó 28 százalé­kot pedig az állam költ­ségvetési hozzájárulása fe­dezi. A nyugdíjellátásban részesülők köre évről év­re nő. Ennek oka egyrészt a javuló életkörülmények, a megfelelő egészségügyi ellátás segítségével növek­vő átlagéletkor, továbbá a jogosultak körének növeke­dése (tsz-tagok, kisiparo­sok, a dolgozó „nők számá­nak emelkedése). A bér- színvonal növekedése miatt az ú.i nyugdíjak ma­gasabbak a régieknél. Míg 1075-ben az országban az 1,8 millió nyugdíjasnak 27 milliárd forintot fizettek ki. 1081-ben a' 2 millió 130 ezer nyugdiias 60 milliárd fprinton felül vette fel já­rulékát. A munkások és al­kalmazottak körében 1975- ben 1636 forint, 1080-ban már 2600 forint volt or­szágosan a nyugdíjak átla­ga. Kiss Béla ^ — A vállalatoknál dol­gozó ügyintézők képzettsé­ge, felkészültsége biztosít­ja-e, hogy a nyugdíjba ké­szülő úgy legyen tájékoz­tatva jogairól, lehetőségei­ről, hogy ne érje kár? Me­lyek a legjellemzőbb prob­lémák ebben az időszak­ban? Gyulai László: — A Bor­sodi Szénbányáknál har­mincöt ügyintéző foglalko­zik a nyugdíjelőkészítés munkájával, illetve egyéb társadalombiztosítási fel­adattal. Valamennyien megfelelően képzettek, még ha a generációváltás miatt akadnak köztük fia­talok is. Nálunk a nyug- díjelőkészítés hivatássze­rűen bonyolódik, a kifize­tőhelyeken is zökkenőmen­tesen látják el feladatukat. A bányászok helyzete a szerzett jogok kapcsán el­tér az átlagtól, hiszen 1972-től a bányában dol­gozó egyéb - szakmunkások is korkedvezményezettek. Különös gondosságot igé­nyel a rokkantsági, nyug­díjak előkészítése. 1 A vál­lalat 17 ezer . dolgozójából évente körülbelül 600 em­ber megy nyugdíjba, mind­nyájuk ügyének előkészí­tése megfelelő. Erdős Lajos: — Sajnos, nem minden vállalatról mondható el ugyanez. Gya­kori a nyugdijelókészítés hiányossága. Az ügyinté­zők felelőtlensége, felüle­tessége miatt előfordul, hogy néhány nap hiányzik az „évugráshoz”, egy-két hét miatt elveszít egy szá­zalékot, esetleg jubileumi pénztől esik el a nyugdí­jas. Kiss Béla: — Sok üzem­ben nem törődnek a nyug­díjas panaszaival. Kevés egy hónap a nyugdíjigény benyújtására. Már egy év­vel korábban >el kell kez­deni az eljárásokat, hogy idejében minden tisztázód­jon. Bár a megyében 23 napra csökkent az ellálat- lansági idő átlaga, a mun­kahelyek, a szakszerveze­tek munkája e téren még sok kívánnivalót hagy ma­ga után. Erdős Lajos: — Tudok jó példát is mondani. A pe­dagógus-szakszervezet mis­kolci bizottsága nemrégi­ben összehívta a nyugdíj­ba készülőket. Az értekez­leten a kérdésekre adott válaszok nagyon sokat se­gítettek. Ezt minden évben megtehetnék mások is. — Országos átlagban a nyugdíjasok 44 százaléka kisnyugdíjas, azaz 2000 fo­rintnál kevesebbet kap kézhez havonta. Sokan kö­zülük létfenntartási gon- ■ dokkal küzdenek. A me­gyében mi a helyzet ezen a téren, hogyan segítenek a rászorulókon? Kiss Béla: — Kétségte­len. hogy a legnehezebb helyzetben a kisnyugdíja­sok vannak. Vannak olya­nok, akik a minimumnyug­díj alatt kapnak, mert pél­dául 4 órás munkakörük volt, vagy a tíz év mun­kaviszonyuk épp hogy meg­van, esetleg a fizetésük Gyulai László eleve alacsony volt. A me­gyei helyzet megfelel az országos átlagnak. A tár­sadalombiztosítási intézet a nyugdíjazással befejezi az ügyet, sajnos tovább nem segíthet. Erdős Lajos; — Segít­hetnek viszont az állami (tanácsi) és társadalmi szervek (népfront, szak- szervezet, Vöröskereszt). A szociális otthon-hálózat, az öregek napközi otthona vi­szonylag korlátozott számú rászorulót fogadhat. A ta­nácsok szociális járadékot fizethetnek, a vállalatok a jóléti alapok segélykereté­ből nyújthatnak támoga­tást. De nemcsak anyagi­lag, humánus magatartá­sukkal is segíthetnek azzal, hogy nem hagyják magá­ra volt kollégájukat. Dön­tő a család szerepe is, hi­szen a gyermekeknek kö­telességük a szülök támo­gatása. Jó példa a társa­dalmi segítségre a vasas­szakszervezet felhívása, melyben a vasipari válla­latoknak javasolt kommu­nista műszak, szervezését, a nyugdíjasok megsegítésé­re. — Tekintsük át, milyen problémák a leggyakorib­bak! Talán vannak olyan kérdések, melyek ismerte­tésével is segítséget nyújt­hatunk. Kiss Béla: — Először a nyugdíjasok foglalkoztatá­sáról kell beszélnünk. A rendeletek szerint, akinek 2200 forint alatt van a nyugdíja, korlátozás nélkül foglalkoztatható. Efölött vi­szont csak 1260 órát dol­gozhatnak évente. Erdős Lajos: — Legtöb­ben a szolgáltatóiparban, a kereskedelemben dolgozók közül mennek vissza, és talán azoic, akik könnyebb munkát végeznek, esetleg a kisiparosok is. A nehéz fizikai munkát végzők kö­zött kisebb az arányszám. Gyulai László: — A bá­nyászaiban kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Ért­hető, hiszen aki 35 év föld alatti munka után nyug­díjba megy, már nem kí­vánkozik vissza. Beszélhe­tünk viszont egy másik problémáról, az úgyneve­zett szakmunkás-kedvez­ményről. Ennek az a lé­nyege, hogy aki legalább 15 éven át szakmunkás­ként dolgozott, de az utol­só évben például egészsé­gi okokból kevesebb bérért nem szakmunkásfeladatot látott el. az kérheti, hogy erre az évre az üzem át­lagos szakmunkásbérét szá­mítsák be neki. A rokkan­taknak az összes időnek legalább felét kell szak­munkásként eltölteni, hogy ez a kedvezmény megilles­se. Erdős La jos: — Itt gyak­ran az a probléma, hogy nehéz eldönteni, hogy a kevesebb bérért ledolgozott utolsó évben- szakmunkát végzett-e. vagy sem. A rok­kantaknál pedig a rok­kantság százalékának meg­állapítása okoz vitákat. Or­vosi szakértői bizottság dönti el a rokkantság fo­Erdős Lajos kát, sokan vitatják a meg­állapítás helyességét, be­tegebbnek érzik magukat, mint ahogy megállapítot­ták. Kiss Béla: — A kivéte* les ellátási kérelmek elbí­rálása is ’ nehéz feladat. A beadott kérelmek megvizs­gálása után évente körül- ' belül 60 nyugdíjas igényét hagyják jóvá. Erdős La jos: — Kétség- . télén, hogy a legrégebben: nyugdíjazottak, a 80 év körüliek egy része él a leg­rosszabb körülmények kö­zött. A kivételes ellátási kérelmek lényege az, hogy;' ezek az alacsony nyugdíj­jal rendelkezők, méltányos- sági alapon kérhetik nyug­dijuk soron kívüli emelé­sét. Főleg azok érdemlik ezt meg, akiknek 40—45 évnyi szolgálati idő után olyan alacsony összegben állapították meg nyugdíju­kat, ami ma már nagyon kevés. Akinek kedvezően bírálják el a kérelmét, 150 —200—300 forinttal tudnak " emelni.:-----Közismert„ hogy a r endeletek szerint évente 2 százalékkal emelkednek a -, nyugdijak. Van-e, lesz-e - ebben változás? Kiss Béla: — A nyugdí­jak valóban 2 százalékkal, de minimum 100 forinttal emelkednek évente. Ezen felül várható szeptember­től az idős, alacsonynyug­díjasok nyugdíjának eme­lése. Hogy pontosan kiket- * érint majd, még nem is­meretes. Erdős Lajos: — Erre az intézkedésre szükség is van, hiszen kétségtelen, hogy az évi 2 százalékos emelés nem kompenzálja a fogyasztói árak növeke­dését. A reálérték megőr­zésére van szükség, s ez az alacsony nyugdíjak ese­tében egyelőre nincs így. — Van-e még olyan fon­tos téma, amit nem emlí­tettünk? Kiss Béla: — Felhaszná­lom az alkalmat, hogy ez­úton is figyelmeztessem a nyugdíjasokat, hogy a jú­lius 1-től életbe lépő lak- béremelés kapcsán támoga­tásban részesülhetnek. A támogatás összege lehel a régi és az új lakbér kö­zötti különbözet, de ma­ximum 150 forint. Ezt csak az 5000 forinton aluli nyugdíjak esetében folyó­sítják és csak annak, aki ezt július 1-ig igényli. Erdős Lajos: — Megis­métlem azt. hogy a szak- szervezeti bizottságok fel­adata, hogy szervezetten és folyamatosan foglalkozza­nak a nyugdíjasokkal, a vállalatok pedig a korha­tár betöltése előtt idejében szorgalmazzák a szolgálati idő előkészítését. A nyug­díjba készülőknek pedig azt tanácsolom, hogy min­denfajta egyedi problémá­jukkal forduljanak biza­lommal a szakszervezeti és a társadalombiztosítási szervekhez. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom