Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-23 / 95. szám

1‘?83, április 23., izomba' ESZAK-MASY ARÖ8SZAC3 4 r Április lü-e. 14 óra 3D. A 'Volán autóbusza megáll a színház előtt a miskolci Szé­chenyi utcán. Esőt ígérő, ól­mos ég alatt, a járókelők kö­zött lökdösődve szállingóz­nak, gyülekeznek az együttes tagjai. Indul a színház Eger­be. Hosszabb szünet után folytatódnak az egri állandó vendégjátékok — ebben az évadban már a negyedik produkcióval —, sajnos szín­házi'épület nélkül. Csík Sá­ri ügyelő a gépkocsivezető­vel az útvonalat besteh meg, egyezteti a listát, itt van-e minden színész, zenész, egyéb dolgozó. Péva ibolya és Má­tyás Jenp csaknem a dél­előtti próbáról jön. Alig lép­lek le a színpadról, ahol a Koldusoperát próbálják. Fé- va lesz as új produkcióban Peackockné. Egyébként egy harmadik szereplő is — Ká- tay Zsuzsa •—• próbálja a Koldusoperát, Tizenöt óra, A busz elin­dul, csendes zsongással te­lj k meg. Beszélgetés, tréfál­kozás közben, fogynak a te>- lernsteaefc; 15 éra .58-kor lép- lük áit, Meaokéwiesd irta». Bor­sod és Heves megye határét. Érkezés az egri játszóhely- ÓtB. 1*7—kö*", A tHsétő újságíró Vicéit csodálkozik. Azt hitte, hogy s. nagy teáevi2ao& nyilvános- saggai felavatott új ifjúsági hazbaa vendégszerepel Eger­ben » Müsfeeäci Nemzett Sam- ház, asg a ffiándceys Géza ■Színházáé átepítes snaatt nem lehefc hwa»!W»lrw TV- TVOnrw' A régi,, Sássá» Kató Űtterőház vasija a SEznfesas&et ífera ezánháraiak: «nőit építmény., mmisiűr színpaddal, kicsike, függönnyel lehatárolt néző­térrel., hihetetlenül rossz aimaztSzá.vaL A bejárát! aj­tón belül hirdeti egy nyom­tatott, a bejárat előtt egy raj- aoifc plakát a vendégjátékot, egyábikénsfi messze környélasn sercsná látható pspoagazsöa, A. ssÉoixázi nvCésaafe roár k-o- r,abban átettaaatfc, Rakták a d felieteket és aaofcatlass mó­don, Kalmár Péter karmes­ter irányította a műszaki munkákat is. Ö vezette a be­járó próbát, hiszen a produk­ciónak meg kellett ismer­kednie a színpaddal, ez új helyszínnel. A bejáró próba 16 éra 3®­k« kezdődött. Kalmár Pót« igazított el mindent, még a bútorok beállítását is, majd akusztikai próba kezdődött. Sorra megszólaltak a színpa­don az énekesek, előttük a zenekar. Az eredmény elég lehangoló. Máshová került a zenekar. így sem sokital jobb. Varga Gyula elénekelte Bá­nyai tanár úr híres dalát: „Mások vittek rossz utakra éngem ....” Délután öt óra. Vége a be­járó próbának és messze még az előadás. Máskor később jönnek. Most szétszélednek a színészek, harapnak valamit, füstölögnek a mostoha körül­mények miatt, (Nen egészen ok nélkül.) Benépesülnek as öl tözők 13 óra után. Két kis öltöző var­ja a szereplőket és a zené­szeket, akiknek szintén öltöz­niük kell. 18 óra 40-kor szál­lingózni kezdenek 0 nézők. Köztük, szinte zárt rendben, egy csapat katona, körülbe­lül harmincán. Megélénkül a bűié forgalma. Kezdődhet az előadás Öss- SBesen 174 ezek van a terem­ben, g abból nem egészen 100 foglalt. Beleszámítva már a tűzoltói és rendőri ügyele­tét is. Kalmár Péter vezényleté­vel és zongorajátékával fel­csendül a bevezető zene és Rettegi Fridolin, társulata harsány komédiáiással bevo­nul a széksorok kozott, fel & színpadira. Megkezdődik A ecarten nők elrablásának es­te etóedásseameata, iTIetoe a* else eécadás. A szabin n&k tíraíjFásáről miskolci bemutatásakor bő­ségesen szó esett. Most az előadásról újra írni, felesle­ges Legfeljebb as említen­dő, hogy Etelkát, Bányai ta­nár úr lányát most nem Pi­ns! Edit, hanem Kátay Zsu­zsa játszotta. Az előadást a közönség általában tetszéssel fogadta. Majdnem mind a száz. néző Bányai tanár őr, azaz Varga ©ytila •— csak­úgy, mint egy másik jelenet­ben, a Rettegi!, alakitő Simon György egy másik dalt — a nézők között sétálva is eléne­kelte: „Mások vittek rossz utakra engem ...” Ennek a dalnak egyik sora úgy hang­zik: . megjelent egy ri­pacsban a sátán..s a kö­zönség tapsolt. Tapsolt, még­pedig igen hosszan, mert amikor 21 óra 37-kor elhang­zott a finálé, több mint négy percig zúgott a taps. Megál- 1 lapítható: kicsi a közönség, de lelkes. A színészek az öltözőkbe vonultak, lemosakodni, átöl­tözni. A kísérő újságíróinak eközben módja nyílott töp­rengeni azon, vajon nem egészen száz néző kedvéért érdemes volt-e áthozni a társulatot, s érdemes-e, ezt még tízegynéhányszor meg­ismételni ezzel a darabbal? Kell-e Egérnek ez a vendég­játék, vagy presztízsből ra­gaszkodnak hozzá? Úay tű­nik. egyéb okuk mellett, ne­hezíti a miskolciak egri mun­káját az is, hogy ott — Mis- kolchoz hasonlóan — a nagy­színház épülethez ragaszko­dik a nézők többsége, s ele­ve lebecsüli a kamarakere­tek között, más helyen be­mutatott produkál I. Ilyen kevés néző a bemutató elő­adáson azonban még így is meghökkentő. A?, utolsó ssíuéss is fet-bl- tözört. 23 óra. 22-bar as Ika­rus motorja felbúg, índu- •- lünk vissza Miskolcra. Üres utcákon banyargunk Eger­ben, egy lelket sem látni. 22 óra 39-kor lépjük át újra. He­ves és Borsod megye hatá­rát. A 3-as utón összesen egy járművel találkozunk, 23 óra 21 -kor látjuk msg Miskolc határában a várost jelző táblát, A nagy színház ban nemsokára, perceken hétül befejeződik a Peer Syst elő­adása, ahol aszni® a szffijháa minden tagja *— a buszon ülőkön kívüli •— érdekelt. A színház ele ért a busz, éjjel, 23 óra 32-kor . A legtöbben már isméteké másnapi próharéndet, sokan még most nézik meg. Más­nap reggel többen már újra próbálnak. Délután felülnek as, lkaméra, hogy az, egri út­törőhöz nagyon aikalmattaä’ pódiumáé újra fefcsendüJjön a rípacs képében a sátántól megkísértett Bányai tanár úr keserű dala: „Mások vittek rossz utakra engem ,. Engem a társulat vitt ma­gával erre az útra. Igaz, sern 'ők hívtak; magamtól jelent­keztem . „ ISssedeA A címben említett Földes- órariak az igazi címe: Nö­vekszik a csapat; ez. az ál­lító mondat pedig Eörsi. Ist­ván egyik versének éléről került címadóként Földes László egyórás műsorának plakátjára, illetve röplapjá­ra. Földes Lászlót többnyire I-fobo néven emlegetik, érte és a vezetése alatt álló Ho­bo Blues Bandért százez­rek rajonganak. Földes László most három napon ót Miskolcon járt és napi két előadásban mutatta be a Kamaraszínházban Nö-• vekszik a csapat című mű­sorát. Nem Hobo, hanem Földes László állt előttünk a színpadon, s noha a Hobo Bluer Band állt mögötte és szolgáltatta, a zenekíséretet, ez alkalommal — a szerző közreműködésével — M árthat István zenéjét. Nagyon jó ze­néjét A műsort Ascher Ta­más rendezte. A Kamaraszínház most is rock-koncertet sejtethet. A színpadon sok-sok elektro­nikus felszerelés, mikrofo­nok hálózata, erősítők, óriá­si hangszóró-együttesek, a nézők háta mögött ’ elektro­nikus vezénylőpult. Földes László keresztcsíkos trikó­ban lép a színpadra, a meg­hökkentően kis számban összegyűlt fiatalok elé — fé­lig telt meg mindössze a né­zőtér, amikor ott jártam —, akik között bizonyára nem kevesen Hobo-koncertet vár- vak. Ezek csalódnak. Földes eiost nem Hobo, Földes te»­dálmi értékű anyagot tolmá­csol: Eörsi István néhány rövid prózai írását es meg­zenésített versét. Prózát mond és- énekel Mártha Ist­ván és , a. HBB kíséretével. Énekel sanzont, dalt, bluest egy óra hosszat. A hang­erő —, amely meghaladja a terem igényeit — néha ne­hezíti az amúgy is nehéz szöveg értését, egyik-másik költői kép meg is hökkent, áradó pesszimizmusa, felébe kerekedik a. műsor egészé­nek, mégis össíegészében érdekes, figyelmet érdemlő Földes László műsora. Számai közül az énekesek voltak a jobbak, prózamondásán még érződik itt-otta szövegfelmon- dás (de hol van már ez az 1981. őszén ugyanebben a Kama­raszínházban látott-hallott szerepétől, színpadi szöveg- mondásától, mennyit nőtt, fejlődött azóta?!), egészében a műsor mégis élvezetes, emlékezetes órát ad. A műsor szerkezete jó, rendezése sallangmentes, Földes jól bizonyítja, hogy nemcsak Hobo, nemcsak úgy tud érdekeset-értékeset ad­ni. Az egyórányi műsor a nézőt sem veszi nagyon igénybe, kerek egészet nyújt, mielőtt a fáradtság jelent­kezne. A Hobót várók csa­lódása tagadhatatlan, én — s gondolom, nem egyedül — örülök, hogy est a m.ásik Földest k megismerhettem. VÉrágkilÉszeti Versio? A Kertészeti Egyesülés, a Mezőkövesdi városi Tanács és a helyi városgazdálkodási vállalat rendezésében, teg­nap, pénteken délután nyílt meg a mezőkövesdi művelő­dési házban a kalet-magyar- országi virágkötészeti ver­seny és kiállítás. A virág- kötészet mestereinek szép munkáit, összeállításait be- mutató kiállítást Pataki Isti ván, a Mezőkövesdi városi Tanács elnöke nyitotta meg. A kiállítás ma, szombaton és vasárnap délelőtt 10 órá­tól, délután 18 óráig várja az érdeklődőket. KÉslipren? Altaian« iskolai kórus­hangversenyt rendez Miskolc város Tanácsának művelődés- ügyi osztálya, a városi úttörő- elnökség és a Miskolc Városi Művelődési Központ ma dél­előtt 11 órai kezdettel, Ko­dály Stellán születése 100. év­fordulójának tiszteletére a vá­rosi sportcsarnokban. Meg­nyitót dr. Környey László, a művelődésügyi ®sztáiy veze­tője tart, Ma éjjel a képernyőn: Áldozati báránycomb \ Mo este - p szokásnok megfelelően 20.05 órakor — megkezdődik .az első műsor­ban a Szombat esti filmkok­tél című összeállítás Breki­vel, Menő Manóval, az űrből jött úrral cs másokkal. E sorban 22.05-kor, tehát már az éjszaka elején látható ar angol Meghökkentő mesék huszonöt perces kisjátékfil- meket kínáló soiozot legújobb darabja, az Áldozati bárány­comb, amelyből - lohn Da­vies rendezői munkája nyo­mán — megtudjuk, miként csábit bűnre egy száraz, rá­gós állapotban feltálal! bá fányeomh. Képünkön a film egyik kockája, As igényekbe» képest -— * szezon rövid időtartama miatt — foidenyben kevés a ked­vezményes üdülejegy. Nyá­ron többszörös a túljelent­kezés, a dolgozók n~. v része ekkor szeretne üdülni. Vi­szont a főszezonban csak hat üdülési csoportot lehet szer­vezni. A SZOT az éves négy- százezres létszámnak mind­össze 40 százalékát, 160 ezer személyt tud üdültetní ebben az időszakban. A fele felnőtt, e, tobte gyermek és szak­munkástanuló. A vállalat!, hivatali, intézményi üdülők­ben hasonló az arány. Ezért nagyon lényeges, hogy az üdülési szabályzat betartá­sával egymást követő évek­ben főszezon! kedvezményes Jeggyel még vállalati üdülő­be se kapjcwi beutalót áss, aki aa eteraő esztendő nyarán más sésBSshkfe, HOSSZABBÍTÁSÁVAL ■ Minden igényt a főszezo­non kívül sem lehet kielégí­teni. Az elő-, és utóidényben azonban még több igénylő kaphatna kedvezményes be­utalót, ha a vállalati üdülte­tés lehetőségeit jobban ki­használnák. Lényeges a kü­lönbség a SZOT és a váHaía- ts, üzemi, hivatali, jntenzné- nyí időszakos üdülők nyitra- tartása között. A SZOT idő­szakos üdülök általában 13fl —141) napon át üzemelnek, a vállalati üdülők csak 90—100 tíapig tartanak nyitva, tehat váhtoetatni kéítöns m rdb- határokon. Milyen modok kínálkoz­nak az idény meghosszabbí­tására'’ . A vállalati üdülők na gvohb számban üdültethet- nenek az elő- és utószezon­ban nyugdíjasokat — a ÍŐ- szezoninál kedvezményesebb áron —. valamint fiatalo­kat, JSSG&TtSfj!* ÓÁ7Q®**4 SZÜNET Az is megoldást jelentene, ha májusban és szentembe!'- ben a nem iskólás korú gyermekes családok kapná­nak beutalói. így a vakáció alatti főszezon olyan csalá­dos beutaltaké lehetne, akik­nek nagyobb a gyermeke. Ésszerű lenne, ha a vállalat? óvodák szünetét májusra vagy szeptemberre ütemez­nék, Ezen időszakokban a vállalati üdülőkbe felnőttek helyett — a személyzettel együtt — leköltözne az egész óvoda. Megfigyelhető, hogy a vállalatok mind nagyobb ré­sze szervez külföldi csere­üdülést, es többnvire csak a nyári hónapokban fogadják eseretársaikat. Pedig a parfc- nevek jő néhány csoportja szavesen jönne tavasszal, vagy kara. ősszel is, KÖLCSÖNÖS EGYÜTTMŰKÖDÉS Az éves üzemelésű üdülök kihasználtságának javításá­ra is . mód nyílik. Néhány jól felszerelt gyógyhelyen, vagy hegyvidéken levő télie­sített vállalati üdülőben csak a főszezonban van telt ház. Az elő- és utóidényben tanfolyamok, edzőtáborok rendezésével igyekeznek meg­tölteni az üdülőt. Mégis csak ritkán ajánlják fel más vál­lalatoknak a beutalókat ön­költséges értékesítésre, vágj* cserére. Pedig anyagilag is ki­fizetődő lenne. Az üzemelte­tési költségek emelkedese a jövőben arra kényszeríti a vállalatokat, hogy az eddigi­nél hatékonyabban gazdál­kodjanak üdülőikkel, mű­ködjenek együtt t jbbefc ko­zott. árubeszerzésben, étkez­tetésben, továbbá a kulturá­lis es sportprogramok közös rendezésében is. A SZOT üdülők az elmúlt esztendő­ben például mintegy félmil­lió vendégnapra nyújtottak önköltséges étkeztetést a vál­lalati üdülök beutaltjainak;. Elképzelhető, hogy több vál­lalati üdülő konyhája és el­tenne is — ha van szabad kapacitása — fogadhatna a szomszéd üdülőkből vendé­geket. A vállalati üdültetés né­hány kihasználatlan lehető­séget, vettük szamba, Ha as alapszervezetekben az utób­bi évek foglaltságát részlete­sen elemzik, biztosak va­gyunk abban, hogy felszín­re jöhetnek a tartalékok. Egy eddiginél hatékonyabb vállalati beutalás-rendszer­rel sokkal többen részesül­hetnének az üdültetés jelen­tős kedvezményéből. Szakkönyvvel könnyebb;.. í 1. 3 hozzátehetjük, ered­ményesebb, sikeresebb Is a mindennapi termelés. Abban pedig, hogy legyen ele­gendő, megfelelő, magas színvonalú, korszerű ismere­teket adó szakkönyv, segít a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat. Evek óta ugyanis tudatos könyvkiadási kon­cepcióval elősegítik, hogy a tudomány legújabb ered­ményei mielőbb a gyakor­iét szerves részévé válja­nak. Bizonyságul ismertetünk néhány művet azok közül, amelyek a kiadó gondozá­sában a nyár elején jelen­nek meg a könyvesboltok­ban. ,Űgr véljük, megyénk-jub- tenyésztő gazdaságaiban is nagy sikere lesz főleg a ju­hászati ágazatban dolgozók körében a Ma újdonság, holnap gyakorlat sorozat ke­retében megjelenő A juhok gépi fejese és nyírása című könyvnek. Dr. Tóth László, dr. Tóth Imre és Zágoni György könyve a nagyüzemi juhá- szatok két legnehezebb, leg­több hozzáértést és szerve­zést igénylő munkafolyama­tának: » fejesnek ée » ayí­rásnak a szakszerű végre­hajtásához nyújt segítséget. Megismerkedhetünk a gépi fejés jelenlegi helyzetével, a hazánkban alkalmazott nagy- és kisüzemi juhfejö be­rendezésekkel, azok munka­teljesítményével, költségei­vel; a juhnyírás megszerve­zésével, a lenyírt gyapjú osz­tályozásával, értékesítésével, a gyapjúíelvásárlás rendsze­rével. A könyvet jól szer­kesztett táblázatok és 76 szemléltető ábra teszi még gazdagabbá. Dr. Szabó Ferenc köny­vét, A mezőgazdasági ter­melés gazdasági szabályozá­sát nyilván sok szakember forgatja majd haszonnal, hi­szen a változó célok és kö­rülmények a mezőgazdaság szabályozó rendszerének gya­kori módosítását tették szükségessé. A sok változás több év alatt minőségileg más követelményrendszer ki­alakításához vezetett. Dr. Szabó Ferenc könyve tájé­koztatást nyújt, a jelenleg érvényes szabályozó rend­szerben, ismerteti a szabá­lyozó rendszer egyes ele­meinek (ár, adó, tárriogatás :Áh.) kialakításakor felme­rült többféle álláspontot, s részletesen tárgyalja az 1983, évi módosítások indítékait, céljait és várható változása­it. A korunkban egyre válto­zó és fokozódó követelmé­nyeknek csak az állatok bio­lógiai adottságaiba igazo­dó állattenyésztési technoló­gia tehet eleget. Tudva azt, hogy ez a technológia pedig nem nélkülözheti a szaporo­dásbiológia magas szintű ismeretét sem, úgy véljük, dr. Becze József és szerző­társainak könyve A hím­ivarú állatok szaporodásbio­lógiája éppúgy szakmai si­kert arat, akár az 1981-ben megjelent könyvük a nőiva­rú állatok szaporodásbioló­giájáról. Mostani könyvük is olyan korszerű biológiai ismeretanyagot tár a nyil­vánosság elé, amely tudomá­nyos alapúi szolgál állatál­lományunk további fejlesz­téséhez. A szerzők nemcsak arra törekedtek, hogy a kér­dés világirodalmának leg­frissebb eredményeit bemu­tassák és elemezzék, hanem saját kutatásaikat is részle­tesen ismertetik. Om)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom