Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-23 / 95. szám

1983. április 23., sioir.b<rt ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Ülést tartott a megyei pártbizottság Cselekvésre ösztönző program A megyei pártbizottság & csolivaományi tsz ben A csokvaományi Hegyháti Tsi melléküzemága, a targoncajavító üzem egy országrész szolgáltatási gondjait segíti megoldani. Az üzemeken belüli anyagmozgatás gépeinek javítása, felújítása a mostoha adottságú tsz számára ugyanakkoi a gazdálkodás nye­reségessé tételének egyik reményforrása. A képen; munkában a targonca javítók. (Fotó; M, I.) Kitüntetések, elismerések a kiváló munkáért (Folytatás az l. oldalrőtj A múlt évi termelési érték­tervet, amely 40 millió fo­rint vo(t, 49,1 millió forintra teljesítette. Nagymértékben nőtt a társulatnál a munka termelékenysége is. Közel egymillió forint értékű ener­giaköltséget sikerült megta­karítaniuk, az üzemanyagárak emelkedése ellenére is. Így a múlt évi nyereségük meg­közelíti a 10 millió forintot. A munkakörülmények javí­tására fi millió 800 ezer, a szociálpolitikai célok megva­lósítására pedig 800 ezer fo­rintot fordítottak. A szocia­lista munkaverseny-mozga- lom — 11 szocialista brigád Mezőkövesdi Asztalos Szövetkezet A KISZÖV elnökségének vándorzászlaját kapta meg a Mezőkövesdi Asztalos Szövet­kezet, amely az elmúlt esz­tendőben is kiemelkedő tel­jesítményt nyújtott. Éves termelési tervét 7,7 száza­lékkal szárnyalta túl, így a szövetkezet 59 millió forint teljesítéssel zárta az eszten­dőt. Külön is említésre mél­tó az exporteredmény, a szövetkezet össztermelésének 59 százaléka külföldön vég­zett munkából származott. Döntően a Szovjetunióból ér­kezett megrendeléseket elé­gítették ki. Nyitrai Józset elnök a pénteken sorra ke­rült ünnepi közgyűlésen Exporlnövelő beruházás 115 fővel —, nagybaértékben hozzájárult a kiemelkedő eredmények eléréséhez. Tegnap délelőtt Sárospata­kon, a művelődés háza szín­háztermében megtartott ün­nepségen megjelent Lipcsei Attila, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese. Orosz László, a városi párt- bizottság első titkára is. A kitüntető oklevelet Váráéi József, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezetője és Vezse Sándor, az Észak-ma­gyarországi Vízügyi Igazga­tóság igazgatója adta ót Molnár András ügyvezető igazgatónak. A múlt évi mun­kában élen járó dolgozók ju­talomban részesültek. részletesen szólt az idei fel­adatokról is. Erre az évrt 62 millió forint termelési értek elérését irányozták elő, s eb­ből exportra 47 milliót ter­veztek. Tehát, a szövetke­zet tovább fokozza az ex­portmunka arányát, amely 1983-ban meghaladja az össztermelés 70 százalékát. A KISZÖV vándorzászla­ját Kovács István, a me­gyei szövetkezeti bizottság elnöke adta át Nyitrai Jó­zsefnek. Az ünnepségen szá­mos brigád részesült kitün­tetésben a szocialista mun­kaversenyben tanúsított helytállásért. A szocializmus építésé­nek történelmi ta­pasztalatai azt mu­tatják, hogy a társadalmi méretű célok és' progra­mok eléréséhez időnként váltakozó „terepviszonyok­kal”, nem várt nehézségek­kel, akadályokai kell szá­molni. Ebből adódik, hogy a megnehezült helyzetben különösen • nagy szükség vgn az erők megsokszoro­zására, az együttes cselek­vésre, a feladatok és cél­kitűzések újra gondolásá­ra, mérlegelésére és a mód­szerek meghatározására. Ehhez adott segítséget, egyben ösztönző programot a párt Központi Bizottsá­gának áprilisi határozata a XII. kongresszus óta vég­zett munkáról és a párt feladatairól. Megyénkben is Széleskörű érdeklődés­sel kísérte a közvélemény, nemcsak a párttagság, de az egész megyénk lakos­sága a Központi Bizottság „félidős” értékelést végző munkáját. Az erről közre­adott határozat mai, hol­napi munkánk nélkülöz­hetetlen iránytűje lett. A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod me­gyei Bizottságának a hé­ten megtartott ülésén ar­ról folyt felelősségteljes, konstruktív és elemző gon­dolatcsere, hogy a határo­zatban megjelölt feladatok maradéktalan megvalósítá­sáért itt a megyében mit kell tennünk. Az előadói beszédhez csatlakozó fel­szólalók nemcsak megyei politikai, gazdasági, vagy kulturális kitekintésben, hanem szűkebb munkahe­lyi működési területükre értve és vonatkoztatva fo­galmazták meg a cselek- \ vés irányát, a gondokat is feltárva, bizakodóan, kife­jezésre juttatva, hogy ér­tik a határozatban foglal­takat és mindent megtesz­nek azok végrehajtásáért. — A magunk „félidős” értékelését — mondotta előadói beszédében Grósz Károly, a megyei pártbi­zottság első titkára — a múlt év november 26-i pártbizottsági ülés végezte el. Ez is része volt az or­szágos tapasztalatok és feladatok összegzésének. A határozat ismeretében ki­tűnik, hogy a megyei ta­pasztalatok és novemberi pártbizottsági ülésünk ál­lásfoglalása összhangban vannak a Központi Bizott­ság helyzetértékelésével. Borsodban az a dolgunk, hogy az elkövetkezendő időszakban a közvélemény is mind szélesebb körben megismerje a határozatot és annak szellemében dol­gozzon, munkálkodjon. A pártszervekre az a feladat vár, hogy a saját maguk által hozott határozatokat maradéktalanul végrehajt­sák. Ehhez nemcsak ösz­tönzést adott az országos helyzetértékelés, hanem egyértelmű, világos prog­ramot is. A Központi Bizottság áprilisi határozata leszö­gezte, hogy a XII. kong­resszuson elfogadott célo­kat az élet igazolta. Há­rom esztendő munkáját, eredményeit mérlegre téve megállapította: a kongresz- szuson megjelölt fő irány­ban haladtunk előre. Prog­rammódosításra nincs szük­ség és arra nem ke­rül sor. Megvan a reális lehetősége annak, hogy a hátralevő időben meg tud­juk valósítani a kongresz- szus határozatait, és telje­síteni tudjuk a VI. ötéves terv főbb előirányzatait. Ehhez azonban az eddigi­nél jobb munkára, na­gyobb erőfeszítésekre, kor­szerűbb irányításra, egysé­ges gondolkodásra és cse­lekvésre van szükség. ülése elsősorban arra he­lyezte a hangsúlyt, hogy a pártmunka eszközeivel ho­gyan tehetjük célratörőbbé, eredményesebbé a Borsod­ban folyó politikai, gazda­sági munkát. Vizsgálta, mely területeken jelent­keznek a legfeszítőbb gon­dok, s a Központi Bizott­ság határozatából adódóan milyen új elemekkel kell gazdagítani mindennapos tevékenységünket. Grósz Károly előadói beszédében kifejtette: a novemberi megyei párlbizottsági ülés jól fogalmazta meg a me­gye helyzetét, állásfoglalá­sában helyesen jelölte meg a feladatokat. Az azóta el­telt időszak tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy elhatározott céljaink megvalósításához minden tekintetben nagyobb erő­feszítésekre van szükség. Az a tehertétel, amely az ismert okok miatt a gaz­daság, a társadalom egé­szére hárul, megyénket is nyomja, kivédéséhez, eny­hítéséhez nemcsak haté­konyabb, jobb munkára, de sok tekintetben szem­léletbeli változásokra is szükség van,: mindenek­előtt a régi beidegződések, a munkában, gondolkodás­ban jelentkező konzerva­tivizmus fölszámolására. Nemcsak a gazdálkodás­ban, de az azt segítő poli­tikai munkában is az egyik probléma, hogy a követel­ményekhez viszonyítva nem elég erős a megúju­lási készség, a saját, a fe­lelősséget is vállaló dön­tés és cselekedet helyett még mindig gyakori a „fe­lülről várás”. A Központi Bizottság do­kumentuma leszögezi: ma mindenekelőtt arra van szükség, hogy növeljük népgazdaságunk teljesítő­képességét, hatékonyabbá tegyük szocialista rendsze­rünk intézményeinek mű­ködését. Nem a „reform reformjára” van szükség, hanem éppenséggel arra, hogy következetesen foly­tassuk és megvalósítsuk az 1968-ban megkezdett fo­lyamatot a mai viszonyok­nak megfelelően. Ez azt is jelenti, hogy az állam a szükséges mértékben fo­kozza jelenlétét a gazda­ságban és annak irányítá­sában, de ennek párosul­nia kell az állampolgári, munkahelyi fegyelem erő­södésével, a szocialista de­mokrácia további szélese­désével. Ami a szemlé­letbeli-gondolkodásbeli vál­tozás lassúságát illeti — hangzott el az előadói be­szédben és a testületi ülés vitájában —, az megszo­kásben, kényelmi okokra vezethető vissza megyénk gazdaságában is. Erős a kötődés a régihez, a meg­szokotthoz az emberekben és az üzemi, vállalati, szer­vezeti keretekben egy­aránt. Nem sikerült még frontot törni az egyéni ér­dekeltségi rendszer kiter­jesztésében, alkalmazásá­ban. Ebben óriási tartalé­kok rejlenek. Hogy azon­ban ezek felszínre kerül­jenek, és alkotó elemként hassanak, erélyesen fel kell lépni az egyenlősdi szemlélet ellen. Örömmel tapasztaljuk, hogy a me­gye mezőgazdaságában er­re már vannak kezdeti, mindenképpen követendő példák. Lényeges eleme a haté­konyság, a gazdasági mun­ka javításának a műszaki fejlesztés, amely megyénk általános gazdaságában még sok kívánnivalót hagy maga után. Sok he­lyen tapasztalható, hogy az e célokra rendelkezésre ál­ló összegeket sem használ­ják fel. A műszaki fejlesz­tésnek együtt kell járnia a felhalmazódott szellemi tö­ke jobb kihasználásával, a piaci tevékenység javításá­val, fokozásával, nem utol­só sorban a vállalatok kö­zötti korszerű együttműkö­déssel. Ugyancsak az okok közé sorolható, hogy a vezetők egy része hajlamos a gaz- gasági nehézségeket a sa­ját munkájuk hatékonysá­gának vizsgálata, elemzé­se, a fogyatékosságok fel­tárása helyett — a nem­zetközi körülményekkel ma­gyarázni. Gyakori a piaci nehézségekre való hivat­kozás, az azokba való be­lenyugvás a szívós, újat kereső, nem egyszer koc­kázattal is járó gazdasági tevékenység helyett. Az új­tól való félelemnek is egyik eleme a kényelem. A kényelem pedig veszé­lyes. A kockázatvállalás hi­ánya nem más, mint az esetleges tévedések követ­kezményeinek nem vállalá­sa. holott: a tévedést ki le­het javítani, de az elszalasz­tott lehetőséget soha nem lehet visszahozni! A számba vett problé­mák az elvégzendő felada­tok és tennivalók csopor­tosítását is jelentik. Mind­ezek a tennivalók és fel­adatok szerepeltek már a megye novemberi „félidős” mérlegében és föllelhfetők, kiolvashatók a hosszabb távra ipányt mutató köz­ponti bizottsági határozat­ban is, amely hangsúlyoz­za, hogy a XII. kongresz- szuson megjelölt íó irány változatlan, az a gyakor­lat próbáját kiállta és to­vábbra is ezt az irányt kell követnünk. Éppen ez, te­hát a fő irány értelmezé­se ad kulcsot ahhoz, hogy a határozatban megfogal­mazott feladatokat a ma­gunk területére, ha úgy tetszik: Borsod megyére, azon belül is üzemi, vál­lalati, gazdasági egységek­re, minden munkahelyre adaptáljuk. Hiszen megyénk dolgo­zóira is nagy felelősség hárul abban, hogy orszá­gunk hozzájáruljon az enyhülés vívmányainak megszilárdításához, a bé­ke védelméhez. A magunk részéről ezt hagyományos testvérmegyei, testvérváro­si kapcsolataink erősítésé­vel, a testvérmegyéink dol­gozói közötti barátság el­mélyítésével is elősegíthet­jük — hangsúlyozta a megyei pártbizottság. Ugyanakkor a külpolitikai célok belpolitikai feltétele a szocialista társadalmi viszonyok, a nemzeti egy­ség erősítése, a szocialis­ta demokrácia fejlesztése. Ez együtt szolgálja a Köz­ponti Bizottság áprilisi ha­tározatának ama pontját, hogy a ránk nehezedő te- herpróba közepette is ja­vítsuk a gazdaság egyen­súlyát és megőrizzük az életszínvonalat. Mi tehát a mostani te­endőnk? Az előrehaladá­sunk szempontjából döntő kérdésekre a párt megad­ta a választ. Most van itt az ideje a széleskörű po­litikai, ideológiai offenzí- vának, amelyet a közös célok megvalósítása érde­kében a megye dolgozói­nak mozgósítására a közös platformról kell indíta­nunk — szögezte le a me­gyei párttestület. Amiből értelemszerűen következik, hogy az elkövetkezendő időszakban nagy feladatok hárulnak az agitációs és propagandamunkára min­den szinten, beleértve a sajtót, a tömegtájékoztatási eszközöket is. Megfelelő „muníciót” adott ehhez a központi bizottsági hatá­rozat mellett a megyei pártbizottság novemberi és mostani ülése, a közel­múltban rendezett orszá­gos, majd megyei agitá­ciós és propagandatanács­kozás. Ugyanakkor — hangsúlyozta a párttestü­let: nem egyszerűen agitá- cióra, attól többre: párbe­szédre van szükség a me­gye lakosságával, dolgozói­val ! Megértetni, ha kell, vitázva elfogadtatni, hogy a reform alapelveit meg­tartva célratörőbben, ha­tékonyabban kell megva­lósítanunk a további célki­tűzéseket. Ezt a párbeszé­det a megye párttagságá­nak, kommunistáinak kell vállalniok. Az agitációs és propagandamunka eszkö­zeivel is alkalmassá kell tenni a közvéleményt az új befogadására. Ha pedig a legfontosabb kérdések­ben kialakítottuk a fő vo­nalat, akkor minden erőt és figyelmet a végrehaj­tásra kell összpontosítani. Ebben, vagyis a helyi fel­adatok megoldásában, ame­lyekben a gazdasági ten­nivalók között azonos súly- lyal van jelen a tudatfor­máló, ideológiai nevelő munka, a pártszervezetek járjanak az élen, folyama­tosan javítva, fejlesztve a párt egész munkastílusát, a párton belüli nevelő munkát is. Mind a központi bizott­sági határozat, mind a me­gyei pártbizottság állásfog­lalása hangsúlyozza a kö­vetkezetes kádermunka fontosságát. Előrehaladá­sunk egyik feltétele, hogy mindenki tegyen eleget vállalt kötelezettségének; növelni kell az állampol­gári fegyelmet és köteles­ségtudatot, külön figyelmet fordítva a vezetők szemé­lyes felelősségének erősí­tésére. A pártszervezetek álljanak ott az újat akaró vezetők, munkások mögött, segítsék, támogassák a ki­bontakozó jó kezdeménye­zések érvényesülését. Job­ban kell tisztelni az érté­ket, az alkotást, a megfon­tolt, körültekintő kocká­zatvállalást. Az elkövetkező hetekben a megyei párttestület dön­tése értelmében számos he­lyen sor kerül majd az áprilisi határozatból adódó helyi feladatok megtárgya­lására, kimunkálására. A legfontosabb, hogy min­denütt jjZöld utat” kapjon az új keresés, a cselekvő­készség és a tenniakarás szándéka. A központi bi­zottsági határozat zársza­vai is a nép Összefogásá­ra, rendszerünk megújuló képességére utalnak. A pártonkívüli tömegek is nagy érdeklődéssel kísér­ték megyeszerte a Köz­ponti Bizottság ülését. B megyei pártbizottság ülésének vitája és állásfoglalása kifeje­zésre juttatta: a Borsod megyei kommunisták egyet­értenek azzal a nyíltság­gal, őszinteséggel, amellyel a Központi Bizottság né­pünk elé tárta a XII. kong­resszus óta megtett utat, a megoldásra váró gondokat, problémákat. A párttagság jelentős része helytáll a termelőmunkában, él jogai­val és az egységet erősít­ve kiáll a párt politikája mellett — hangsúlyozták a felszólalók. Mind többen vannak, akik egyre tuda­tosabban vállalják az új­hoz való alkalmazkodást. A pártszervezetekben nagy a tenniakarás, a cselekvő­készség. Borsod dolgozói megértették a Központi Bi­zottság határozatát és meg­van az elhatározásuk ah­hoz, hogy végrehajtsák a cselekvésre ösztönző prog­ramot. Az export növelését szol­gáló beruházás fejeződött be a Tatabányai Szénbányáknál; állami hitelből bővítették, korszerűsítették a vállalat külföldi piacokon is jól érté­kesíthető berendezéseket, bá­nyagépeket készítő központi műhelyét. A 270 millió forint hosszú lejáratú hitel felhasz­nálásával két új üzemcsar­nokot építettek, de az összeg nagyobbik részéből korsze­rű munkaeszközöket, terme­lékeny és nagy pontosságú gépeket vásároltak. Ilyen módon 200 millió forint ér­tékkel növelték a központi műhely éves kapacitását. Ez­zel megteremtették a felté­telét annak, hogy a csaknem 2000 dolgozót foglalkoztató üzem az eddiginél nagyobb részt vállaljon a vállalat ex­portjából. Már gyártják töb­bek között az Ausztriában júliusban átadásra kerülő Haldex-rendszerű meddőfel­dolgozó üzem vasszerkezeti elemeit. Hasonló feladat vár a központi műhely kollektí­vájára a csehszlovák Ostra- vai Szénbányák meddőhá­nyóinak értékesítésére ké­szülő meddőfeldolgozó kiala­kításánál is. Dán céggel együttműködve tej- és sajt­gyárak részére készítenek különleges minőségű acélból készülékeket. Ezeken kívül speciális zagy szivattyúkat, bányabeli biztosító pajzsokat és szállító berendezéseket is gyártanak külföldi cégek megrendelésére. Az önálló export-import joggal rendelkező Tatabányai Szénbányák a következő években az eddiginél három­szor többet, évi 8—10 millió dollár értékű berendezés ex­portálását tervezi nyugati or­szágokba. E növekedés felté­teleit teremtették meg a központi műhely bővítésével:

Next

/
Oldalképek
Tartalom