Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-06 / 55. szám
1983. március 6., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 munkások f Szocialista brigád mozgalom. ■ Mindennapjaink szerves része. úgy érezzük, hogy oly fiatal, mintha csak tegnap született volna. Egy ember életkorához viszonyítva nem is nevezhető öregnek, hiszen az 'idén köszönthetjük 25. születésnapját, de annyira már idős, hogy címszóként benne szerepel az Űj Magyar Lexikonban. 1 „A szocialista brigádmoz- galom a munkáshatalom politikai, gazdasági erősítéséért, a dolgozók életszínvonalának emeléséért és az általános műveltség növeléséért a dolgozók kezdeményezésére 1958 őszén indult tömegmozgalom; a szocialista verseny legfőbb' formája”. » De mi van a tömör meghatározás mögött? Miről szólnak a mai munkások, ha a I versenymozgalomról beszél- : nek? Honnan indult és mivé lett ez a tömegeket mozgató munka? Ilyen és ehhez hasonló kérdések körül zajlottak és zajlanak a viták a náp- I jainkban megtartandó szocia- ! lista brigádvezetők küldött- | gyűlésein. Sok a formalitás ' Azzal a szándékkal keltették életre 1958-ban a megformált versenymozgalmat, hogy 1 abban minden becsületes munkásnak, brigádnak' egyforma lehetősége nyíljék szorgalma és képessége bizonyítására. Megfogalmazták a . jelszót: „Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni!" És a jelszó hatására tartalmas tevékenység bontakozott ki és ífejlődött tovább. Huszonöt év elteltével viszont számos brigádvezető teszi szóvá, hogy a jelszó teljesítése milliónyi apró íorma- ' litás kipipálásává fajult. Elö- j rpbocsátom, hogy nem a valódi I teljesítmények lekicsinyléséről beszélnek, de őszintén be keli Vallani, (ahogy be is valljuk néha), hogy számos társadalmi munkát csak az igazoló papír bizonyít, hogy színházjegyek garmadája díszeleg a brigádnaplókban, anélkül, hogy a jegyszedő nénik tépték volna el azokat, hogy olyan iskolákat jártak ki brigádtagok, melyek tananyagát már a vizsgát követő napon elfelejtették. Rubrikák, oszlopok kitöltése, ki- pipálása, áligazolások, ál- sZámlák teszik sokszor körülményessé egy-egy brigád valódi teljesítményének elbírálását. Dijak futószalagon l'Nirítís az a becsületesen dolgozó :brigád. melynek ne sértené önérzetét, ha aláértékeli If teljesítményüket.. A bronz fokozattól az Állami díjig éyentó szállnak versenybe a. krs közösségek. De nem egy böigádvezető fejtette már ki, hogy nem érdemes minden évben hajtani, hiszen előre eldöntik,' melyik brigád melyik évben kapjon kitüntetést. Szinte rossz szernmei néznek arra — az egyébként jogosan elismert — társaságra, amelyik éveken, netán évtizedeken keresztül nem adja alább arany fokozatnál, arról már nem is beszélve, ha egymást követő több esztendőben a Vállalat Kiváló Brigádja címet „tűzhetik mellükre”. Sok gyárban, vállalatnál alakult ki a rossz gyakorlat, miszerint igyekeznek előbb-utóbb minden brigádnak kiosztani a szépen csillogó jelvényeket... és a borítékot. A borítékot;.. amit éppen ezért, amolyan fizetéskiegészítésnek tekintenek. Erre gondolnak, amikor azt mondják, hogy a brigádmozgalom elvesztette ösztönző erejét, legyen az erkölcsi, vagy anyagi értékű. A demokrácia eszköze Akadt yállalat, ahol a közipont hamarabb kérte be az üzemektől a legjobb brigádok névsorát, mint ahogy azt a kisebb egységben értékelték volna. És be kellett adni a névsort! Vagyis önmaguk között még nem vetettek számot a brigádok, az üzemvezetés, de a vállalatvezetés kezében volt már a dosszié, melyben ott sorakoztak a legjobbak nevei. Jogosnak tűnt a kérdés: „Valóban a legjobbak kerültek az elsők közé? Demokratikus volt a jelölés?” Munka közben jobban megismerni az embert, mint lakva. Következésképp, a munkaverseny az egyik legjobb lehetőség a valódi demokratikus légkör és demokratikus döntésele kialakítására. De ehhez be kell tartani a formákat; legyen az tervjavaslat, anyagellátás, eszközbiztosítás vagy a munka értékelése. Merthogy ismerik a protekcionizmust is a versenyen belül. Ugyanazon területen több műszakra járó brigádok közül az kerül előnyösebb feltételek közé, amelyiknek sorozatosan jobb az anyagellátása, amelynek gyorsabban, pontosabban végzik a karbantartási munkákat ... ezek is elemei a munkahelyi demokráciának, mint ahogy az is, hogy a vezetők minél többször találkozzanak a brigádokkal a munkapadok, a munkasorok, a frontfejtésele, a kohók, a traktorok, a számítógépek, az íróasztalok __ stb. mellett. T alán nem véletlenül keveslik a brigádok ezeket a közvetlen találkozásokat. Megújhodás „Ä vízzel együtt nem kell kiönteni a gyereket!” — mondta pgy szakszervezeti vezető az egyik tanácskozáson, amikor a brigádmozgalom hiányosságáról, formalitásáról beszeltek. Hatodik alkalommal rendezik meg májusban a szocialista brigádveze- tők országos tanácskozását. A megújhodás igényével készülnek erre a találkozóra, azzal az, elhatározással, hogy az 1958-ban meghirdetett jelszó tartalmas, a valódi értékeket elismerő munkára serkentsen. Szendrei Lőrinc íasyiavífás a Saprä Hőerőműben Szombaton megkezdték Visontán a Gagarin Hőerőmű 4-es számú 200 megawattos blokkjának esedékes nagyjavítását. A 38 ’napig tartó munkálatokon folyamatosan mintegy félezren dolgoznak; a vállalat karbantartó brigádjaival együtt tíz különböző külső cég dolgozói is részt vesznek az erőmű berendezéseinek felújításában. A 4-es blokkrendszer valamennyi területére kiterjed a karbantartás, amellyel a gépek biztonságos üzemeltetését teremtik meg és elősegítik a takarékosabb tüzelést. A nagyjavítással az irányítástechnikában is változtatást eszközölnek: az erőmű vezérlésében az előzőnél korszerűbb, úgynevezett mikroelektronikai berendezést helyeznek el. Felújítják a tüzelőteret, kicserélik az úgynevezett szárilóhengerek falazatát és r> blokkrendszerhez tartozó szénporcsatornákat. A karbantartási munkákat számítógépes, hálótervezési módszerrel kezdték meg. Erre azért van szükség, mert egy-egy munkafolyamatnál rendkívül sok feladatot kell összehangolni, amely csak az elektronika segítségével oldható meg tökéletesen. V 'WSZyKLi Napi négy-öt órán át nyugszik ebben a hatalmas üstben a kenyér nélkülözhetetlen alapanyaga, a kovász Laczó József (elvétele Egy-egy felrakáskor 125 darab kétkilós vekni fér erre a kerekeken guruló gart-kocsira. Ezt meggörditeni, ehhez bizony erő kell! , Alagútkemencében süi barnapirosra... Egy perc alatt 36 vekni! ' « Az öltözők vasszekrényeit már nyitogatják a délutá- nos műszakra készülődő asszonyok, nyögve fűződik a magas szárú vászoncipő, csak az ujjatlan fehér köpennyel várnak még: di- dergetően hideg van itt a benti kenyérszagú, lágy meleghez képest. Bent, a termekben viszont még nem érződik a műszakváltás lazító hangulata. Idegesen rázkódik a dagasztógép, sebesen pörög a formázó, gömbölyűvé pöndörítve az alaktalan masszát, pékek sürögnek, kocsik forognak, csattan a 2 kiló 25 dekát mérő mérleg, egyedül a kovász terpeszkedik halálos nyugalommal az üstben, „őt” 4— 5 óráig békén hagyják. A Sátoraljaújhelyi Sütőipari Vállalat újhelyi kenyérgyárában szinte átmenet nélkül csusszan egymásba a délelőtti és délutáni munka, s a sütés éjjeli ritmusát is inkább az jelzi, hogy kint körbefogja az épületet a sötétség, és bent kigyulladnak a lámpák. CsemniczkyKároly üzemvezető-helyettes — míg büszkélkedésének tárgyához, az új alagútkemencé- hez érünk — önkéntelenül is magyarázgatja a sokat szidott, sokat dicsért, de valóban mindennapi eledelünknek számító kenyér sütésének a fokozatait — Ez a lisztraktár — nyit be egy ajtón, s a küszöbnél szinte huzatot kavar a sütőtér nyári hőjének keveredése az itteni jégverem-hideggel. — Innen két hét alatt 6—7 mázsa li§zt fogy, sóból napi 150—180 kiló. A három műszakon körülbelül ötezer darab kenyér készül — kétkilósak —, műszakonként hat dolgozóval. Zömmel nők, kivéve a pékmestereket. No igen, a pékmesterek __Hol vannak már a d agasztástól duzzadt karizomzatú, meggörnyedt hátú, könyökig nyúlós-tész- tás, egykori pékmesterek. Szerencsére sehol, mert ezt egyként vallják; embertelenül nehéz munka volt ez, ami sokat koptatott a kívülálló számára híresnek tűnő szépségén. Helyükbe vékony fiatalemberek léptek, akik gondosan őrködnek a dagasztógép munkáján, s bár erőt követel ez is, a sót, lisztet, élesztőt és kovászt mégiscsak ez a gépi szerkentyű rázza össze, és 90 másodperc alatt dagaszt meg 70 ki- lónyi tésztát, amelyből 36 kétkilós vekni kerekedik ki. Kerekedik? Bocsánat, már ezt sem kezek végzik. Mármint a gömbülyítést. A megdagasztott, nyers kenyérmasszából letépett és mérlegen lemért adagok berepülnek a gépbe, s ez a kis cipóforma a forrná- zóban (tulajdonképpen kis fa-szakaj!tó félék) veszi fel végleges, és megnyúlt mivoltában valamivel karcsúbbnak tűnő alakját. — Tíz perc híján egy órát állnak ezek a formák a kelesztőben — magyarázza az üzemvezető-helyettes —, s ezután kerülnek az alagútkemencébe. Az elmúlt év végén kezdtünk ezzel üzemelni, szovjet importból kaptuk, s a beszerelési tartozékokkal együtt az értéke közel 2 és fél millió forint. De szavakkal szinte nehéz is alátámasztani, mennyire megérte. A régin lapáttal kellett adagolni a kenyeret, ezen, mint látják, folyamatosan megyeget a sütőbe, szalagon, s 55 perc múlva érkezik ki, barnapirosra sülve. A régin nyolc óra alatt 1050 darab készült, ezen 1850 darab, de semmiképpen nem a meny- nyiségi növekedés a fontos, és nem ez volt a cél, hanem a fizikai megterhelésen való könnyítés. Ebből a kemencéből aztán szalagon „csurog” le a soksok vekni a raktárba, onnan gart-kocsira kerülnek, s aztán irány a bolt! Az öltözők vasszekrényei ismét nyikorognak, lekerülnek a lisztes fehér köpenyek, rózsásra dörzsölik a kezüket az asszonyok a csapnál, s a kabát, sál, sapka védelmében fázósan lépnek ki a „délelőttösök” a tél délutáni, szeles hidegébe. Keresztény Gabriella t Asszony brigád a papírgyárban A szocialista brigádok ezekben a napokban mindenütt számvetést készítenek a múlt évi munkáról. Az év eleje a dolgozó kollektívákat egyfajta önértékelésre készteti, amelynek tükrében egyben ki kel] dolgozniuk az ez évi stratégiát is. Az önértékelés, hibáink, eredményeink összegzése nem könnyű dolog. Célravezető önmagunkkal szemben, csakis az őszinte kritika lehet. Hogyan sikerült ez a Papíripari Vállalat Diósgyőri Gyárában dolgozó Zrínyi Ilona szocialista brigádnak? A papírgyári feladatok többsége férfimunka. Az asszonyokra inkább a feldolgozásban számítanak, s női munka a papírgyáriás termékeinek kiszerelése. A kifejezést nem szívesen használjuk, jó lenne, ha nem honosodna meg a magyar szóhasználatban. A gyakorlatban azonban más a helyzet: a gyárban kiszerelésről beszélnek, s kiszerelő teremről, amely a Zrínyi brigád munkahelye. A szó sokféle munkát fejez ki; kiszerelő az is, aki a csoportot vezeti, s a targoncás is, és ugyancsak ebbe a kategóriába tartoznak a válogatók, a számolók és a csomagolok. A szocialista brigád vezetője Tepliczky Lászlóné: — A brigádban tizennégyen dolgozunk nők — mondja. — A kollektíva 1904-ben alakult, t vezetőjükül most engem választottak. A mi gyárunkban ez komoly funkció, nem lehet félvállról venni. A szocialista brigádmozgalom hanyatlásáról mi is hallottunk, de mondhatom: ez ránk nem érvényes. A mozgalmat mi komolyan vesszük. A brigád egykori, első vezetője ma is nálunk dolgozik — ő nagyon jól „kormányozta” a csapatot, s én sem akarok alulmaradná. — Megvallom: ezek után szinte szégyellem feltenni a kérdést, hogy mennyii-e „zsebbe vágó” érdek az ösz- szetartás? — Erre szeretnék én is őszintén válaszolni — mondja a brigádvezető. — Az összmunkának . az úgynevezett nehéz papírok esetében bizony nagy szerepe van. Magas a norma: 18—20 kilogrammos csomagokból óránként harmincötöt kell kiválogatni. A munkába^beletartozik a számozás, vinklizés. Sajnálkozás helyett besegítünk annak a brigádtagnak a munkájába, akit ezzel a feladattal bíznak meg. Lehet, hogy ez nem szabályos, de brigádérdek! — Egy asszonybrigádban mindig történik valami. Jóllehet, sokakat foglalkoztat, mégsem üzemi érdek ... — Legjobbkor kérdez erről. Néhány perce tettem le ■a telefont, a brigád még nem I tud a nagy eseményről: Sramkónénak, egyik brigádtagunknak kislánya született. Ha hazajönnek a kórházból, meglátogatjuk őket. Asszony brigádról , lévén szó, meghökkentő a felsorolás a funkciókról, amelyekét a brigád tagjai töltenek be. — Igyekszünk bekapcsolódni minden hasznos mozgalomba, amely a gyárat előbbre viszi. Ketten a brigádból vöröskeresztes vezetőségi tagok, ketten pedig részt vesznek a gyár nóbi- zottságának munkájában. Jómagam tagja vagyok a gyár közművelődési bizottságának. Az egyik szakszervezeti bizalmi is a mi brigádunkból került ki. Négy párttagunk, két KISZ-tagunk van ... — Mit vállal a Brigád 1983-ban? — Egy kicsit többet, mint tavaly — mondja a brigádvezető. — Két százalékkal szeretnénk túlteljesíteni a normát. Személyenként 18 óra társadalmi munkát vállaltunk, s egy kommunista műszak keresetét ajánljuk fel társadalmilag hasznos célokra. — Milyen a kapcsolatuk más szocialista kollektívákkal? — .Legszorosabb az együttműködés a váltóbrigádunkkal. az Április 4. szocialista brigáddal. Vállalásainkat mindig egyeztetjük az övékével : A Zrínyi brigádban ketten vannak targoncások. Egyikük Tepliczkyné, a brigád vezetője. Ö most kint teljesít szolgálatot, a beszélgetést a havazásnak köszönhetjük. Amíg a hóeltakarítás tart, a rakodás szünetel. A másik targoncavezetővel a kiszerelő csarnokban találkoztunk. Simon Gáborné elmondotta: — Kétévenként váltjuk egymást, mi, targoncavezetők. A benti szolgálatot most én látom el, júniusban váltjuk egymást Tepliczkynével. — Ritka munkahely, ahol két év kivárással biztosan számíthatnak egymásra... — Nálunk ez nem okoz gondot. Jó előre tervezhetünk, hiszen tudjuk, hogy a brigádtárs nem hagy cserben minket ... A kiszerelő csarnokban találkoztunk a brigád másik tagjával. Magyar Pálnéval is. Ö volt a Zrínyi Ilona szocialista brigád első vezetője. — 1949 óta dolgozom a papírgyárban — mondja —, R4-ben szerveztem meg az asszonybrigádot. Nem vagyok már fiatal, nyolc évem van a nyugdíjig. Ügy gondolom: egy agilis, rátermett vezető, mint amilyen Tep- liczkyné. jobban össze tudja fogni a kollektívát. — (levéld —
