Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-05 / 54. szám
1983. március 5., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Á megyei pérf-végrehajtóbizotiság napirendjén A környezet- és természetvédelem napjaink egyik legfontosabb, halaszthatatlan feladatává vált. Mindezt törvények, rendeletek, határozatok is előírják. Hazánkban az emberi környezet védelméről szóló 197ó. évi II. törvény megalkotásával valósult meg a környezetvédelem átfogó jogi szabályozása, és az 1970-es évek végére kialakultak a környezetvédelem szervezetei is, amelyek mind szélesebb körben együttműködnek a világ ilyen irányú mozgalmaival. A rendeletek, intézkedések azonban önmagukban nem oldják meg a szaporodó gondokat; arra van szükség, hogy a közvélemény is tanuljon meg együttélni azzal a gondolattal, miszerint: a környezeti viszonyokat és gondokat nem elég tudomásul venni, de szigorú intézkedéseket is kell hozni azért, hogy jóvátehetetlen mulasztások, vagy tévedések ne történjenek. Napjainkra már megyénkben is egyre sürgetőbbé vált, hogy az emberi környezet belső egyensúlyát megtartsuk, és óvjuk azt az újabb sérelmektől. Igazi, hathatós természet- és környezetvédelemről azonban csak akkor beszélhetünk, ha az egész társadalom magáénak érzi és vallja az ezzel kapcsolatos tennivalókat és feladatokat. Ma még ettől messze vagyunk... Mert szinte naponta érkeznek elszómorító hírek, jelzések a levegő nagyfokú szennyezettségéről, a vizek fertőzöttségéről; erdők, parkok,' természetvédelmi területek pusztításáról. Éppen ezért tűzte napirendjére a megyei párt-vég rehajtó bizottság a természet- és környezetvédelem helyzetét, és hozott határozatot az ezzel kapcsolatos tennivalókról. Borsod-Abaúj-Zemplén megye természeti érteitekben az ország egyik legszebb, legváltozatosabb, leggazdagabb tája. Ezt többek közt az is bizonyltja, hogy 12 országos jelentőségű terület élvez védettséget több mint 54 ezer hektáron és jelenleg újabb 37 ezer hektárnyi terület védelmét készítik elő az illetékes szervek. A megyében feltárt, ismert barlangok száma több mint há- ■ romszáz. A védett területek növényvilága is egyedülálló. Természetvédelmi gondjainkat viszont nehezíti, hogy megyénk iparilag gazdag terület: sok olyan üzem települt erre a tájra, amelyek szennyezik a levegőt, fertőzik a folyóvizeket. Ennek következménye, hogy a környezet- ,és természetvédelmet nehezen lehet összehangolni a gazdasági fejlődés érdekeivel. Ez az ellentét azonban nem feloldhatatlan. Tervszerű, összehangolt munkával, törvényt és természetet tisztelő szemlélettel, meg lehet oldani, értelmes egységbe lehet illeszteni a közös érdekek alapján. Örömmel tapasztalhatjuk, hogy mindezeknek máris kézzelfogható eredményei van-í nak. Üzemeink óriási ösz- szegeket fordítanak a termelésből fakadó káros hatások csökkentésére és megszüntetésére. A megye ipari üzemei öt év alatt közel 2 milliárd forint értékű, a vízminőség védelmét szolgáló beruházást valósítottak meg és ennek eredményeképpen a kibocsátott szennyezőanyag- terhelés 40—00 százalékkal csökkent. Mindezek, a természet- és környezetvédelmet szolgáló eredmények ugyanakkor több üzemben, mint a Tiszai Vegyi Kombinátban, a kohászati üzemekben, vagy a Borsodi Vegyi Kombinátban, jelentős termelési volumen- növekedés mellett születtek. Az Ózdi .Kohászati Üzemek például hat év alatt 050 millió forintot fordított, környezetvédelmi célokra a víz és a levegő tisztaságának megóvására. Azonban arról is szólni kell, hogy vannak még üzemek, amelyek a megoldás helyett a kibúvókat keresik; azt, hogy a törvényt hogyan lehet, kijátszani; inkább fizetnek magas bírságot ahelyett, hogy megoldanák a problémákat. A környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos gondjaink természetesen nem máról holnapra keletkeztek. A környezet- védelmi betegségek egy csoportjának kialakulása még abból az időszakból való, amikor az iparfejlesztés úgy .valósulhatott meg, hogy a termőföldek rovására létesültek gyárak és egyúttal környezetet is szennyeztek vele, utn az iparfejlesztésnek a környezetre gyakorolt hatásáról még hiányzott az a felismerés, amellyel ma már rendelkezünk. Több évtized mulasztását kell tehát pótolni és mindezt egy olyan időszakban, amikor komoly gazdasági nehézségeink és gondjaink vannak. A megyeii part-végrehajtóbizottság azonban felhívta a figyelmet, hogy a mulasztásokat és a tehetetlenséget nem lehet csak a nehezebbé vált gazdasági körülményekkel magyarázni. ' Nem fogadható el, amikor .fontos feladatok végrehajtásának elodázásakor objektív nehézségekre, pénzhiányra hivatkoznak a mulasztók Meg kell keresni a megoldások egyszerű módszereit és meg kell becsülni az apró munkát is! Ha mindenki a maga területén elvégzi a ráháruló feladatokat, akkor máris nagy lépést tehetünk előre az ügy érdekében. Nem kampányról ' van szó, hanem folyamatos, kitartó, összehangolt munkáról, amelyet állandóan napirenden kell tartani. Alapvető tennivaló a feladatok rangsorolása — állapította meg a végrehajtó bizottság. Kiemelten kelt kezelni a települések egészséges ivó- vízellátását, a szennyvíz elvezetését és a talajvizek védelmét. Ezen a téren azért is sürgősek a tennivalók, mert a megtett erőfeszítések ellenére a megye' 169 településének ivóvize a magas nitráttartalom miatt ártalmas az egészségre. A-folyók továb- ■ bi elszennyeződési folyamatát az elmúlt évtizedben megvalósított vízminőség- védelmi beruházások eredményeként sikerült megállítani, de ahhoz, hogy a jövőben a kívánt mértékben tisztuljanak, és újra élővizekké váljanak, további erőfeszítésekre, anyagi támogatásra, nem utolsósorban összehangoltabb munkára van szükség. • A levegő szennyezettsége elsősorban Özd és Leninvá- .ros térségében kritikus, ez a táj hazánk egyik legszennyezettebb vidéke, a megye 1400 levegőszennyező forrásának 70 százaléka itt található. A borsodi iparvidék területén az ülepedő és szálló por tartósan normaérték feletti, a kéndioxidszennyezés pedig elsősorban a téli hónapokban haladja meg a megengedett értéket. A nagyüzemek közül a ’ Borsodi Ércelőkészítő Mű a vidék egyik legproblematikusabb levegőszennyezője, a védelem érdekében e vállalatnak fokozott erőfeszítéseket kell tennie. Ugyanakkor határozat született aria is, hogy a megye területén meg kell szüntetni a gumi-, a fáradtolaj- és a műanyaghulladékok égetését. A vállalatok sokat tehetnek a természetvédelem érdekében termelésük korszerűsítésével is. A nagyobb hatásfokú anyagfeldolgozás, a kevesebb hulladék, a hulladékok és másodnyersanyagok feldolgozása jelentős előrelépést jelenthetne a veszélyeztetett területeken. A végrehajtó bizottság részletesen áttekintette a földvédelem, a települési környezet, a tájvédelem és a védett körzetek helyzetét is. Ezen a területen van a legnagyobb szükség és lehetőség a társadalmi méretű összefogásra. E feladat Végrehajtásában nem lehet és nem szabad az erre hivatott szerveket magukra hagyni, hiszen a társadalom aktív segítsége, közreműködése nélkül munkájukat aligha tudnák eredményesen elvégezni. Mindenekelőtt szemlélet- és magatartásváltozásra van szükség. A természet az ember barátja, éltetője, védelmezője és orvosa. S ha ez így van, márpedig így van, akkor nekünk, embereknek ezt viszonozni kell: a környezet, a természet védelmével, megóvásával, ápolásával és ha kell, — gyógyításával. Jobban kell becsülnünk értékeinket, mert a felelőtlenség, a vandalizmus tönkreteszi a köz javát szolgáló parkokat, sétányokat, kirándulóhelyeket. önző, felelőtlen embe- ■rek pusztítják a védett területek csodálatos növény- és állatvilágát. A tiszta vizű hegyi és erdei patakok partjain kocsit mosó, ólajat cserélő autósok is felmérhetetlen károkat okoznak. Ellenük a törvény szigorával kell fellépni! A letört, kivágott diszbokrok, a letaposott virágok, kihúzott, frissen ültetett yirág- palánták, a szeméttel terített utcák és terek képe sajnos, megszokott látvány és ez a jó szándékú, áldozatot vállaló társadalmi munkásoknak is kedvét szegi, emberi tisztességüket sérti. A párt-végrehajtóbizott- ság elismeréssel szólt mindazon hivatalok, intézmények és- társadalmi szervek munkájáról, aktivistáik áldozatvállalásáról, akik sokat tettek és tesznek á természet védelme, megóvása érdekében. A megyei természetvédelmi egyesület, amelynek közel 400 tagja van, — köztük nagyon sok fiatal — és a természet- járó szövetség tagjainak együttműködését, ügybuzgalmát, munkaszeretetét növekvő elismerés és érdeklődés övezi. Ez is mutatja, hogy sok a tenni- alcaró ember, különösen akkor, ha nemes célt lát maga előtt. A társadalmi szervek és természetbarátok munkáját támogatni kell. Szervezeteik nem nagy múltra tekintenek vissza, eredményeik mégis mérhetők, ügyszeretetükkel az egész társadalmat szolgálják. Munkájuk eredményességének fokozása érdekében a jövőben még jobban össie kell hangolni tevékenységüket. Indokolt lenne az egységesebb irányítási rendszer kialakítása, kimunkálása is, mert jelenleg a környezet- védelem egyes elemeivel más és más szervezet foglalkozik, és ez megosztottságot, szétaprózódottságot jelent, ami nehezíti az egységes áttekintést, a feladatok egyértelmű meghatározását, koordinálását és egyeztetését. Természeti értékeink védelméért sokat tehetnek pedagógusaink is: neveléssel, az ismeretek terjesztésével, a tanulóifjúság mozgósításával, a sokszínű, ezerarcú természet megszerettetésével. Javaslat hangzott el az ezzel kapcsolatos intézményes képzés és továbbképzés megszervezésére is. A megyei párt-végrehaj- tóbizottság ülésén a párt- szervek és -szervezetele, a tanácsi és társadalmi szervek ebbeni tevékenységét is hosszú távra meghatározták. A határozat kimondja,. hogy a pártmunka szervé? részének kell tekinteni a környezet- és természetvédelmet, politikai eszközökkel is támogatni kell az erre hivatott szervek munkáját. a írásunkban a környezet- és természetvéde- ^ lemnek csak néhány témájával, alaptételével foglalkoztunk. Lapunkban a közeljövőben részletesen bemutatjuk a környezet- és természet- védelem legfontosabb ágazatait, elemeit. Megismertetjük olvasóinkkal megyénk tájegységeit, tájvédelmi és szigorúan védett területeinek élővilágát; ismert és kevésbé ismert barlangokat, a Bükki Nemzeti Parkot, a kirándulóhelyek és a turizmust szolgáló — Bánkút, Aggtelek stb. — területek fejlesztésének terveit; Zemplén természeti értékeit; bemutatjuk a természetvédelmi szervek ez irányú tevékenységét is. A feladat azonban — miként a megyei párt-végrehajtóbizottság is megfogalmazta — közös: csakis társadalmi méretű figyelem és összefogás révén érhetjük el; hogy a környezet- és természetvédelem széles körű mozgalommá terebélyesedjen, és életünk, mindennapi munkánk szerves részévé váljon. * Wirth Lajos A laboráns Fonalvizsgálat. A miskolci pamutfonodának ebben a termében dől el, hogy a fonónők munkája mit ér. Pontos műszerekkel ellenőrzik a minőséget, mint képünkön Nagy Ferencné, a MEO laboráns dolgozója. Fotó: Szabados György Tanuló tisztségviselők Kevesen gondolnák, hogy a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének (KSZDSZ) jogelődje, már 1898-ban megalakult, méghozzá Budapesten. Jómagam legalábbis akkor tudtam meg, amikor részt vettem a KSZDSZ által szervezett közművelődési tábor minap sorra került megnyitó előadásán. A tábor — amelyet február 28-tól március 11-ig Miskolcon, a csanyiki Ság- vári Endre KISZ Vezetőképző Iskolában tartana^ az idesereglett • szakszervezeti tanuló tisztségviselőknek —, megnyitásakor dr. Hegyi Kálmán, a KSZDSZ osztály- vezetője a figyelmet felkeltve beszélt egyebek között a világ szakszervezeti mozgalmairól, s részletesebben a magyar szakszervezetek helyéről, szerepéről, feladatáról, szervezeti felépítéséről,, működéséről. A szakszervezetnek az fú- lammal, a párttal, a KISZ- szel való együttműködését, kapcsolatrendszerét — ami már-már a pártépítés és államigazgatás témakörébe tartozik —, ugyancsak kőnk rét példákkal és tömören szemléltette az' előadó. Ily módon rajzolódott ki a jogszabályok születése, a munkaviszonyok kérdése, az üzemi demokrácia, a munkaverseny-mözga- lom. az árak alakulása, a véleménynyilvánítás és egyetértés kapcsán a szakszervezet termelést-gazdálkodást segítő, a dolgozók érdekképviseletét tükröző, a nevelést szorgalmazó tevékenysége. Persze a tábor, az tábor ... És a „fejtágító” összevont és kiscsoportos előadásokon kívül számtalan kulturális és sportrendezvény gazdagítja a tábor programját A budapesti és székesíéhérvári. nagykőrösi, ceglédi, miskolci intézményekből, iskolákból érkezett 150 fiatal aligha fog unatkozni. Sóskúti Péter, a KSZDSZ központi vezetősége ifjúsági bizottságának vezetője mond ja: — A Szakszervezetek Országos Tanácsa már 1974-ber. foglalkozott a munkásosztály utánpótlását képező tanulók szakszervezeti mozgalomba való bevonásávaL A SZOTelnökség 1979. március 26-án pedig határozatot hozott a tanulói alapszervezetek létrehozására azzal a céllal, hogy a tanulóknál elősegítse, illetve meggyorsítsa a munkássá válás, a munkához való kötődés, valamint a szakszervezeti mozgalomban való részvétel folyamatát. Fontos teendő ezért a fiatalok politikai, szakmai, közéleti, kulturális nevelése, sajátos érdek- védelmi és érdekképviseleti tevékenysége is. A KSZDSZ 30. kongresszusa a rétegpolitikai határozatok között ezeket a kérdéseket súlyponti feladatként jelölte meg. Radi Ágota, a miskolci 101-es számú Szakmunkás- képző encsi, kihelyezett intézetének, Nagy Erika, a ceglédi Bem József Szakmunkás- képző,, Dohoczki Attila, a budapesti Bánki Donát Szakmunkásképző, Kiss Ibolya, a miskolci 101-es számú Szakmunkásképző és Bátor Attila, a székesfehérvári Ybl Miklós Szakközépiskola tanulóinak véleményei is ezt igazolták. Ök már részt vettek a múlt évi velemi táborban is, és most a Miskolcon megtartott közművelődési tábor előadásai, kulturális és sport- rendezvényei elé ugyancsak nagy várakozással tekintenek. — Mit tesz, illetve mit tehet a KSZDSZ-központ a jó módszerek elterjesztése, az aktivizálódás növelése érdekében? — kérdeztük Sóskúti Pétertől. — A tanulók szervezettsége 92—93 százalékos. Óriási lehetőségeket kínál ez a szám, és a mögötte levő tanulók „tömege”. Tény azonban, hogy mivel a tanulói alapszervezetek viszonylag rövid múltra tekintenek vissza, ezért az egyes ellentmondások csak most kerülnek felszínre. Ezek feloldásában remélhetőleg segít ez a tábor is, valamint a szakma által kiadott sokféle kiadvány, amelyek tematikájukban az iskolai rendtartásokhoz kapcsolódnak. Előrelépéssel számolunk azért is. mert az elkövetkező időkben, osztályfőnököket, a főbizalmiakat is fokozott mértékben kívánjuk bevonni a közös munkába. Buchert Miklós
