Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-23 / 69. szám
1983. március 23., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A visszacsatolás elmarad Tervezik a takarékosságról Minél fejlettebb egy ország, annál nagyobb számban el kai máz mind a kitermelő, mind pedig a feldolgozó ágazatokban olyan berendezéseket, olyan gépeket, amelyek energiát igényelnek. A gazdasági fejlettség magasabb szintjén viszont mind a termelési értékben, mind pedig az üzemeltetési költségekben ez energiahordozók egyre kisebb súllyal szerepelnek. Az építészetben, ezen belül a lakossági és a kommunális létesítmények anyag- és energiatakarékos kivitelezésében, illetve energiatakarékos üzemeltetési feladatainak végrehajtásában a tervezőknek nyilvánvalóan nagy szerepe lehet. Ezekről a potenciális lehetőségekről és a gyakorlatban érvényesülő korlátokról beszélgettünk az ÉSZAK- TERV-nél Budaházy Miklós épületgépész, Kispál Károly épületszerkezeti, Nagy Tibor elektromos szakági főmérnökkel és Szabó József műszaki osztályvezetővel. — Hosszú évek óta, és különösen amióta a népgazdaságban az anyag- és energiatakarékosság. a racionalizálás előtérbe került — mondja Szabó József —, a vállalati operatív tervek szerves része az ezzel kapcsolatos intézkedési terv is. A több mint 30 pontból álló „tervcsomag”/ legfontosabb része: az építési-szerelési tevékenység költségigényének csökkentése, az anyag és energia, továbbá — hacsak egy mód van rá — az importtakarékos kivitelezési megoldások előtérbe helyezése. Ide tartoznak a tervezési munka hatékonyságának növelése érdekében tett intézkedések éppúgy, mint a vállalaton belüli anyag- és energiatakarékossági teendők végrehajtása. E feladatok teljesítése érdekében a tervezés során — egyebek között — törekednünk kell arra, hogy az egyes épületek, létesítmények, a velük szemben támasztott funkcionális igényeket kielégítsék és emellett „beférjenek" a műszakigazdasági normatívába (az MGN-be), sőt," megvalósításuk során megtakarítást érhessünk el. — És sikerült? — Igen ... Az 1982-es évi gazdasági beszámolóhoz készített anyagból kiderült, hogy mintegy 480—490 millió forint megtakarítást értünk el anyagban és energiában. A tervezési munka hatékonyságának növelésével mintegy kétmilliós, míg a vállalaton belüli anyag- és energiatakarékosságra való törekvés révén közel 60 ezer forintot sikerült az ÉSZAK- TERV kollektívájának megtakarítani. — Néhány éve szigorodtak az épületekre vonatkozó hőtechnikai előírások... — Az épületek határoló falainál — mondja K’spál Károly — a hőátbocsátó tényezőnek. képességnek mintegy 38 centiméteres vastagságú téglafal hőátbocsátásának kell megfelelnie. Az 1986-os évtől ezzel szemben a hőát- bocsátást képviselő „téglafal” vaslagsága 60—64 centiméterre nő. Az elkövetkező években az épületek homlokzatának hőátbocsátó képes- ‘ ségét csökkenteni, a nyílászáró szerkezetek — ajtók, ablakok — hőszigetelő képességét növelni kell... — Az építészek számára presztízskérdés — teszi hozzá Szabó József — és a szakmai színvonal mércéje, hogy a kivitelezés színvonala — már ami az elkészült terveket illeti, hogy az a kor legmodernebb igényeit viszonylag olcsón elégítse ki. Előfordul azonban, hogy a kivitelező érdekeltsége ennek a folyamatnak ellentmond. A kivitelezői észrevételek sokasága mögött különböző érdekviszonyok húzódnak meg, ami miatt a kivitelezők gyakran a drágább, netán az importból származó anyagok beszerzését szorgalmazzák. A tervezés során elérhető megtakarítást az utóbbi években befolyásolja az állami lakások építésének részaránya is. Így például a házgyári építéseknél a már kialakult rendszer eredményeként — lakótelepi szinten — az ÉSZAKTERV terveinek kivitelezési költségei országos szinten is kedvezőnek tűnnek. Bizonyos ellentmondások természetesen vannak ... A technológiai előny érdekében — például a tekercspadlók- nál — a tervező kompromisz- szumra kényszerül. Az építésztervezők ugyanis kényszerpályán mozognak. Ezeket. az „utakat” a mindenkori beruházói, illetve kivitelezői érdekek, az utóbbiak műszaki színvonala, a műszaki-gazdasági normatívák és az építőanyag-ipari háttér határozza meg. — A kialakult helyzetet, a már bevált tervezési módszereket nehezíti, a kivitelezés oldaláról talán drágítja az a „léptékváltás”, hogy amíg például korábban Miskolcon, az Avas-délen, a világ építészeti irányzatait követő magasházakat és a sűrű beépítési formát tartottuk kedvezőbbnek, addig most ez az irányzat átértékelődőben van. Előtérbe kerülnek az úgynevezett régi városszerkezeti elemek: az emberléptékű házak, a hangulatos kis utcák, a zárt beépítés stb. — Egyetlen szakágnál elérhető anyag- és energiatakarékosságot nem lehet értelmezni és helyesen értékelni — mondja Nagy Tibor: — Egy regionális tervező vállalatnál az elektromos oldalról elérhető megtakarítás különben is eléggé beszűkült. A tervezők elsősorban a gazdaságosabb fényforrások, a nagyobb' fényhasznosítású lámpatestek kiválasztására törekszenek, ám mindezek önmagukban még nem elegendők Ügy tűnik, hogy Budaházy Miklósnak van igaza, amikor egyebek között ezt mondja: — Hogy egy kórház, egy lakóépület, egy iparí létesítmény energia-felhasználása — az üzemeltetés során mekkora — ennek „visszacsatolása” sajnos elmarad. Ez a tevékenység folyamatos munkát- igényelne, és nem is látványos. óm ezek nélkül nagyon nehéz az épületek, a különböző létesítmények energia-felhasználásának a lehető legkedvezőbb szintjét biztosítani. Az is kétségtelen, hogy a drága energiatermelő berendezések kézi vezérlése nem a legkedvezőbb megoldás. hiszen hathatós energia- gazdálkodás csak automatizálással képzelhető el. Nem kimondottan szerencsések azok az építészeti törekvések sem, amelyek olyan hazai légátnemeresztő nyílászárók beépítésére irányulnak, amelynek következtében számolni kell a penészedés lehetőségével is. Gazdagabb országok a termálvizek által nyújtott lehetőségeket is kiaknázzák — így például mi Miskolcon az Augusztus 20. strandfürdő környékén levő lakásoknál padlófűtéssel hasznosíthatnánk — az elfolyó meleg vizet. És sorolhatnánk ugyancsak más országok tapasztalatából, még az egyéb hasznosítási lehetőségeket, a kollektoroktól a hőszivattyúig... A legnagyobb tartalék, megtakarítási lehetőség azonban nem a tervezők asztalán születik, sokkal inkább az emberek közgondolkodásában van! Buchcrl Miklós \ . Mindkét felvétel Miskolcon készült a MÁV Vontatási Főnökség területén. A régi 42<-es gözmozdonyok (bal oldali kép) még nem. is olyan régen nem a mellékvágányon pihentek. Füstölgő kémény és füttyszó mellett vontatták a nehéz tehervonatokat, személy- és gyorsvonatokat. Az új M41-es dízel hidraulikus mozdonyok (jobb oldali kép) „munkára” várnak. A francia licenc alapján gyártott, Pilstic-motorral ellátott korszerű lokomotivok által vontatott szerelvények menetideje csökkent. F. L. felvétele Vető, víz, iszap, üreg Üj frontok Fekete-völgyön 1 A koncentráció előnyei és hátrányai A bányászatban — ré- gi tapasztalat — mindig számolni kell a művelést hátráltató, sokszor előre nem látható geológiai jelenségekkel. A Borsodi Szénbányák Vállalatnál például a legutóbbi időben sok gondot okoztak a vetők, a víz- és az iszapbetörések. A Szuhavölgyi Bányaüzem Fekete-völgy I. számú aknájában az M—IX. számú front homlokából percenként 600 t-800 liter víz tört elő. Ezután a fejtőgép. a maróhenger „üreget ért”, vagyis mintha egy kis föld alatti kápolnában találta volna magát, két: napon keresztül. Ezután a főte meddője beszakadt. Ezt követően ismét nagy mennyiségű víz leple el a munkateret. Ilyesmivel a legidősebb bányászok sem találkoztak eddig. A feltételezés szerint — ahogy ezt Sztermen Gusztáv igazgató elmondotta — a szóban forgó üreg a szénképződés idejében, az akkori földmozgások korában keletkezhetett, megtelt vízzel és ez tartotta meg évezredeken keresztül. Ez azonban nem tudományos vizsgálatot igényelt elsősorban. hanem gyors, hathatós intézkedéséket és munkát, Méghozzá munkaigényes beavatkozást; mivel az előtűzést. a biztosítást csak hagyományos módon, kézi munkával lehetett megoldani. Egy teljes hetet vett igénybe a biztonságos munka feltételeinek megteremtése. A front február 20-ra „kifutott a határra”, sor került a berendezések szétszerelésére. kiszállítására, a külszínen való kijavítására, majd a beszállítás után megtörtént a mintegy 20 ezer tonna súlyú technika, gépek, berendezések szerelése az új munkahelyen, a keleti bányamezőben. Az új E—1 számú tömegtermelő munkahelyen 80 méter hosszúságban 68 biztosító pajzsegységet helyeztek üzembe, beszerelték a maróhengert, és kiépítették a szállítóberendezéseket, többek között a három részből álló, összesen 1200 méter hosszúságú gumiszalagot. Az új front naponta 1200—1500 tonna szenet termel. A másik, az M—10 számú front is befejezte munkáját. Megkezdődött a szokásos szerelési munka, az ‘ezzel párhuzamos javítás a külszínen. A 140 méter szélességű fronthomlokon 115 pajzsos biztosító egységet helyeznek el, a jövesztés maróhengerrel történik. A terv szerint 24-én már megkezdődhet a termelés; naponta 1500—1800 tonna szenet várnak innen. — A geológiai gondok nemcsak sok munkát, hanem új tapasztalatokat is adtak — mondotta az igazgató. — A fejtéskoncentrá- cionak nemcsak előnyei, hanem hátrányai is vannak, különösen nálunk, ahol geológiai, tektonikai problémákkal kell számolni. Az előnyök — az egységes szállítórendszer. a kevesebb vá- galhajtás. a gépek, berendezések egy helyen való karbantartása, javítása, a munka egyszerűbb irányítása — hátránnyá is válhatnak — legalábbis számolni kell ezzel. Tudniillik, ha az egyik front gyengélkedik, ez hátráltatja a másik termelését is. így egyszerre következhet oe nagy termeléskiesés. Ezért határoztunk' ügy,hogy a két nagy tömegtermelő munkahely két. egymástól távol lévő szénmezőbe települjön. Az új munkahelyeket is ennek az elvnek az alapján készítik elő. összesen 8500 méter hosszúságban új vágatot hajtanak ki a keleti és a nyugati szénmezőben. Az ezer méter hosszú fő szálií- tóvág’atot, a Bányászati Ak- namélyítő Vállalat kazincbarcikai körzete készíti el lőtt betonbiztosítással, mit? s többi vágat kivitelezése az üzem előváió csapatainak a dolga. A Szuhavölgyi Bányaüzem januárban és februárban nem volt képes teljesíteni termelési tervét az említett objektív akadályok miatt. Ennek ellenére mindent megtesznek azért, hogv éves termelési tervüknek megfelelően a 870 ezer tonna szenet a felszínre küldjék. Ehhez naponta átlagosan 2800 tonna szénnek kell elhagyni az üzem területét. A gondok, a nehézségek, a problémák jéghegyéből az érzékeltetes kedvéért csak a legfontosabbakra utaltunk .ezúttal. Mert minden napnak, órának megvan a maga gondta és ez nem kevés. Azok. akik képesek a sokszor nem várt, előre nem látható, objektív, tehát az embertől független, káros tényezőkkel megküzdeni. képesek a békés hétköznapok feladatainak teljesítésére is. Ezek az emberek ott vannak a Szuha-pa- tak völgyében, a bányában, a föld alatt és kint a napon. Oravcc János Érdekességek a világ mezőgazdaságából A MÁLNA GÉP) SZEDÉSÉT sokáig megoldhatatlannak vélték a mezőgazdasági gépszerkesztők. A nagy-bri- tanniai East Mailingben működő kutatóállomás egy munkacsoportja azonban megoldotta a fogyasztási málna gépi szedését. Ford Escort motorral működő önjáró gépet szerkesztettek, amely három hidraulikus mechanizmust hajt. Az egyikkel magát a szedést, a másikkal a kényes gyümölcs továbbítását, a harmadikkal a kerék- meghajlást oldják meg. A berendezés tulajdonképpeni munkaszerve négy pár vibrációs csapos kerékkoszorú, amelyek a sövényzetben 0,3 kilométeres forgási sebességgel mozognak. A málnaszedő gép prototípusát nagy sikerrel mutatták be. • * A CSEHSZLOVÁK TUDOMÁNYOS AKADÉMIA molekuláris genetikai intézetének kutatásai alapján a prágai szérum- és oltóanyag-intézetben egy olyan új preparátum készül, amelynek széles körű alkalmazásával sokezer tonna borjú- és szarvas- marhahús menthető meg. A készítmény nagy hatású homogén immunoglobulinokat tartalmaz, amelyeket a szarvasmarha vérplazmájából. illetve a vérsavóiából nyernek. Ez a preparátum megakadályozza, illetve gyógyítja a vírusos és bakteriális fertőző megbetegedéseket valamennyi szarvasmarha- fajtá'nál, de különösen a négy hónaposnál fiatalabb borjaknál. A készítmény több héten át immunissá teszi az állatokat. A számítások szerint a homogén im- munoglobulinok alkalmazásával Csehszlovákiában évente félmi iliárd koronát takaríthatnak meg. * TÁVIRÁNYÍTÁSÉ EKÉKET ajánl megvételre a mezőgazdaságnak egy osztrák cég. Az osztrák Vogel és Noot cég dobta piacra ezeket az újszerű, a traktor vezetőfülkéjéből távirányító berendezés segítségével minden irányban állítható ekéket. A Wartberg—Mürztal-ban működő vállalat ezeket az új, ..Euromat HF—L—S” típusú gépeket olyan automatikus szabályozó berendezéssel is ellátta, amely lehetővé teszi, hogy a legmesszebbmenőkig alkalmazkodjanak a terepviszonyokhoz. * ÜJ TRAKTOR-ÓRIÁST GYÁRTANAK Franciaországban. Ez a BIMA 300 típusú. 12 tonna önsúlyú és 300 LE teljesítményű ..gép- óriás" valóságos önjáró, eszközhordozó erőgép, amely meghajtásra, tolásra, vontatásra, hordozásra és emelésre egyaránt alkalmas. Attól függően, hogy a traktorra milyen munkagépet szerelnék fel. ez a „mindent tudó” mezőgazda- sági gép többek között felhasználható mint szárzúzó, bozótirtó. hómaró. önjáró talajfúró, kábelfektető és sok más gépként is. A gép tervezése során messzemenően érvényre juttatták a hidraulikában és az elektronikában rejlő lehetőségeket. A hagyományos mechanikai erőátvitelt kis keresztmetszetű hidraulikus tömlőkkel helyettesítették. Ez a megoldás is kitűnő mozgékonyságot biztosít a gép számára, a, ta- lajadottságoktól függetlenül azáltal, hogy összehangoltan irányítja a négy kerék sebességét. * A HALHÜS TARTÓSÍTÁSÁNAK új módszerét dolgozták ki az Ithacái Egyetem kutatói. A kifogott halak frissen tartásának lényege az új módszer szerint az, hogy kihalászás után a halakat azonnal két másodpercig 88 fokos, forró vízbe /nerítik. majd rögtön lehűtik, tgy kétszer annyi ideig maradnak frissek, mintha rögtön hűtőházba vinnék őket. Az alacsony hőmérséklethez szokott mikroorganizmusok: ugyanis a hűtőházakban tz ottani hőfokon tovább fei- lődnek. Ha azonban előzőleg forró vizbe kerülnek, az ott kapott „sokk” megöli őket és elpusztítja azokat az enzimeket is, amelyek a romlást okozzák. Ez a módszer tengeri és édesvízi halak esetében egyaránt alkalmazható. anélkül, hogy a halak külleme, íze és húsállaga megváltoznék. * AZ NDK MEZŐGÉPGYÁRTÁSA bizonyos mértékben koncentrálódik. A legnagyobb vnezőgéogváríó üzem az NDK-ban a Fortschritt Kombinát. Oiabban irányítása alá került a bur- eonyaültető. -betakarító es megmunkáló gépeket gyártó weimari üzem is A Fortschritt összesen már 6“ ezer dolgozót foglalkoztat. Gyártási programjában szerepelnek egyebek között a gabonakombájnok. amelyekből évente 4500 darab készül. A kombinát termékeit számos országba exportálják. Nemcsak a szocialista, hanem á nvueat-eurónai országok is a vevőik, közé tartoznak, Aa utóbbiak közül egyik legnagyobb vásárlójuk a francia mezőgazdaság.
