Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-27 / 49. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1983. február 27., vasárnap Látni is, nemcsak nézni Nemcsak matematika van a vitám... Gyerekek a gyermekmunkákat bemutató kiállításon. Talán éppen saját alkotásaikat nézegetik. f A gyerek szívesen firkál. Az egészen pici gyerek is. A rajza még később, hároméves korában sem sokkal több ennél. Kezdetben komoly figyelmet kíván tőle még az is, hogy körkörösen, fészekszerűen hagyjon nyomot a ceruzával. Innen indulnak. A közelmúltban véletlenül tévedtem be a miskolci belvárosi óvodába. Tablókon, asztalra kihelyezett gyermekmunkákon jól nyomon követhető volt, hová jutnak el az óvodások három év alatt az ábrázolásban. S pzen túl is, az alsó tagozatban. De jó néhány alkalommal volt módomban olyan foglalkozásokon is részt venni, amelye-, ken nemcsak festettek a gyerekek, hanem véleményt is mondtak egymás munkájáról. Melyik tetszik, miért tetszik? S a vélemények nemcsak őszinték voltak, hanem többnyire meglepően találóak is. A vizuális nevelés jó ideje elfoglalta már megfelelő helyét az iskolai oktató-nevelő munkában. Az óvoclá- ban pedig a maga természetéből adódóan a gyerek egyik legfontosabb önkifejező formája. Hiszen még nem tud írni. Gondolatainak elmesélésére, a szavak mellett így hát a legfontosabb eszköze lehet. Hogy hogyan, miként folyik ez a nevelés — a szakmát, a pedagógusokat érinti, érdekli elsősorban. Ám hatása túlnő az iskola falain. S nemcsak úgy, hogy a rajz mint tantárgy egyenrangú a többivel — a matematikával, a biológiával, a történelemmel, hogy csak néhány példát említsünk —, hanem úgy is, hogy valóban hatásosan próbálja formálni a fiatalok esztétikai érzékét, s ha nem is értő, de értőbb közönséget nevel a kiállításokhoz. Jól emlékszem még, volt idő, amikor rajzból nem volt túlságosan nehéz ötösnek lenni. Elég volt hozzá sokszor más tárgyakból jó érdemjegyeket felmutatni. Nem rontották a bizonyítványt. Ez az emlék még él a szülőkben, hallható még értetlenkedés egy-egy gyengébbnek minősített érdemjegy hallatán. A pedagógiában — rajztanárok a megmondhatói — változott a szemlélet. Többek között azért is, mert fel kellett ismerni, az esztétikai nevelés — a.sokszínű rajzórák, amelyeken nyoma sincs a régi, egyhangú rajzolgatásnak, sokkal inkább a sokféle próbálkozás dominál, a gyerek önkifejezésének próbálgatása — igenis elengedhetetlen része a nevelés egészének. Méghozzá fontosán elengedhetetlen része. Mert többek között az érzelemre próbál hatni. Aminek jelentősége mintha egy kicsit háttérbe szorult volna mostanában, amikor olyannyira kihangsúlyozzuk a matematikai gondolkodás fejlesztésének szükségességét. Utalva arra, hogy ezek a mai iskolások már az ezredforduló után kamatoztatják jószerivel mindazt, amit az iskolában tanultak. A számítógépek világában. A logikus gondolkodásra nevelésnek nylvánvalóan kulcsszerepe van, mint ahogyan kulcsszerepe van a nevelésben az érzelmi nevelésnek is. A gyerek nem gép — ember. Az esztétikai nevelés örvendetesen fejlődik, gazdagodik, mégha viszonylag kevés szó esik is róla. S jelentősége kétségtelenül abban is lehet, hogy kösse egymáshoz a legkülönbözőbb tantárgyakat. Divatos szóval élve — integráljon. A szaporodó gyermekrajz-kiállítások is bizonyítják, hogy az esztétikai nevelés meghozhatja a maga eredményeit a nevelés más területein is. Például a munka megszerettetésében, a környezet védelmére szokta- tatásban. A közelmúltban felmérték Miskolcon, hogyan is áll oktatási intézményeinkben a rajz tanítása, az esztétikai nevelés. A szaporodó szak- tantermek, a gyarapodó csoportos kiállításlátogatás, a különböző alkotó foglalkozások azt mutatják, jó úton járnak. A rajzpedagógusok — évenkénti kiállításaik a nagyközönség számára is eligazító tájékoztatást adnak — önmaguk is megújulva keresik az újabb és újabb formákat. Az önkifejezési módokat. Gondolom, nem véletlen, hogy szaporodnak az ilyen jellegű bemutatók, beszélgetések. A gyermekek személyiségfejlesztése több, mint a megtanulandó tananyag. S az értelmi képességek fejlesztése mellett az érzelmiekésem hanyagolható el. Mert különben számítógép módjára gondolkodó felnőttek lesznek csak belőlük, s nem pedig teljes életet élő emberek. Ezért kell figyelni arra, hogy ne csak a technikára, hanem a technikával élni tudó, emberéletet élő emberré formáljuk őket. Cs. A. Fotó: F. Lu Ősversek kiállítása Hamarosan kiállítják az első magyar verset őrző Leu- veni Kódexet és az ugyancsak elsőnek ismert horvát nyelvű vers emléket. A páratlan kincsek a közgyűjtemények legújabb szerzeményeit bemutató kiállításon, április közepén kerülnek egymás mellé a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban. A közgyűjtemények legújabb szerzeményeinek kiállítására véletlen egybeesés párosítja a becses nyelvemlékeket. A Leuveni Kódex évszázadokon át tartó hányattatás után tavaly került véglegesen Magyarországra. A belgiumi Leuven egyetemének rektora adta át a Széchényi Könyvtárnak, í'lamand nyelvű ősnyomtatványokat kapott érte cserébe. E könyv 134. lapján olvasható az Ö- magyar Mária-siralom, a 132 szóból álló első, fennmaradt magyar nyelvű vers. Hetvennyolc zenés játék a képernyőn Több mint egy évtizede, 1972. szeptember 30-án jelentkezett először a Magyar Televízió képernyőjén a „Zenés Tv-színház” azóta hagyományossá lett emblémája, illetve ez új televíziós sorozat első produkciója. A Bűvös szék című, Farkas Ferenc komponálta operát láthattuk ekkor és azóta még további három ismétlésben. Azóta tíz esztendő alatt, 1932 szeptemberéig hetvennyolc zenés játékot — pontosabban saját zenés játékot! — mutatott be a Magyar Televízió a következő műfaji ’ megoszlásban: egy televíziós filmet, tizennyolc zenés játékot, tizenhárom operettet, öt balettet, illetve táncjátékot, öt báboperát és harminchat operát. Ezeknek írói, fordítói és ótdolgozói- ként százharminc szerzőt — élőt és elhunytat —, továbbá ötvennyolc zeneszerzőt, harmincegy karmestert, huszonhét rendezőt foglalkoztatott; közreműködött tizenkilenc zenekar, énekkar és egyéb együttes, a bemutatók szereplőinek száma pedig több száz. Mindezeket az adatokat egy, a Zenés Tv-színház tízéves fennállása alkalmából közreadott kiadványból számoltam össze. Érdemes még kiegészíteni ezeket az adatokat azzal is, hogy a Zenés Tv- színház produkciói közül hat nyert a veszprémi tévétalálkozón fődíjat, különdíj tizenkét alkalommal jutott Veszprémben zenés műnek, illetve alkotónak, közreműködőnek, egy kisebb díj és három közönségdíj. Salzburgból az IMZ operafesztiválról, valamint az Arany Prága fesztiválról négy nagy értékű díjat űoztak a zenés tévéprodukciók. A Magyar Televízió az európai televíziók között a legutolsó a tekintetben, hogy hány műsorórát sugároz, ennek ellenére ilyen szervezett rendszerességgel sehol nem szólalnak meg zenés—drámai művek. Mozarttól Bartókig terjed az operák választéka és ezzel milliós új nézőtá- borhoz juttatták el e remekműveket, számos új opera kortárs zeneszerzők alkotása itt találkozott először a közönséggel, illetve eredeti tévéjátékként született. Ugyancsak több új balett született kifejezetten televíziós bemutatásra. Bizonyára százezrek adódnak az országban, akik a televízió képernyőjén találkoztak és barátkoztak meg az operával, százezrek otthonéba juttatja el a Zenés Tv-színház a nemes zenét, a legmagasabb zenei értékeket. Tíz év tulajdonképpen nem számottevő időszak, de maga az egész televízió is még alig lépett túl a huszonöt esztendőn. S azon belül a Zenés Tv-színház egy évtizednyi munkája, hetvennyolc bemutatója figyelmet érdemlő művészeti—közművelődési tett. (bm) Februar 28-tól Borsodban FiimnapiÉ falusi ’33 Néhány év alatt hagyománnyá lett, hogy február végén elkezdődik és márciuson át a forradalmi ifjúsági napok programsorozatának kezdetéig tart a Filmnapok falun elnevezésű film—közönség találkozósorozat, amelynek alapvető célja a korszerű filmművészet és a falun élő népesség egymáshoz közelítése, a legújabb filmalkotások bemutatása és megvitatása kapcsán napjaink néhány, a filmekben is tükröződő kérdésének sokoldalú megbeszélése. A Filmnapok falun ’83 sorozat házigazdája Borsodban a Borsod megyei Moziüzemi Vállalaton kívül a Borsod megyei Termelőszövetkezetek Szövetsége, valamint esetenként egy-egy más tsz, illetve szervezet. A sorozat Borsodban február 28-án kezdődik a BorsodszirAlton tartandó megnyitóval, ahol Bolya Péter, a helyi Bartók Béla Tsz elnöke mond köszöntőt, Orosz István, a megyei pártbizottság munkatársa pedig megnyitót, s a Kabala című magyar filmet mutatják be; a x-etítést követő ankétot Újhelyi János, a film dramaturgja vezeti. A továbbiakban a megye számos településén, illetve mozijában lesznek a sorozathoz kapcsolódó bemutatók, s közöttük lesz néhány kiemelt, ankéttal egybekötött rendezvény is. Sorrendben az első a Mezönagymihályon március 2-án tartandó bemutató, ahol a Vörös földet láthatják az érdeklődők, utána pedig a film dramaturgjával megvitatják a látottakat, illetve tanulságait. Bogácson 8-án egy új, a közönség elé csak néhány nap múlva kerülő magyar filmet láthatnak és vitathatnak meg a nézők: Sándor Pál új alkotását,, a Szerencsés Dánielt Az ankéton a rendező és egy vitavezető filmkritikus vesz részt, a házigazda Hegyi Imre. Tiszakarádon 11-én láthatják a részben ott készült, A látogatás című dokumentumfilmet, találkozhatnak a rendező B. Révész Lászlóval, Lázár István íróval; az ankétot meghívott filmkritikus vezeti. A mezőgazdasági szalcjilmek napját a miskolci Kossuth moziban március 9-én tartják, s azon Kopasz Béla, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője tart bevezetőt. A sorozat záróünnepsége, amely egyben a csereháti napok sorozatának megnyitása is, március 14-én lesz Bak- takéken, ahol az érdeklődők megtekinthetik Bacsó Péter Sértés című filmjét, majd találkozhatnak a rendezővel. Ez est házigazdája Molnár József, a megyei TESZÖV titkárhelyettese. SckNkerz Zoltán ipari középiskola Kassán Csehszlovákiában ezekben a napokban országszerte megemlékeznek a 35 évvel ezelőtti „februári fordulatról”, a szocialista hatalom kivívásáról. Az ünnepségek sorában sajátos színfoltot jelentett az a bensőséges hangulatú rendezvény, amelyet február 22-én tartottak a kassai magyar tannyelvű ipari középiskolában. Ezen vette fel az intézmény Schönherz Zoltánnak, a felejthetetlen emlékű kommunista mártírnak a nevét, aki Kassán született. A névadást a kelet-szlovákiai pártbizottság kezdeményezte. Abból a célból, hogy ezzel is újabb lendületet adjon az iskolában folyó hazafias, internacionalista nevelésnek. Ehhez pedig kitűnő lehetőséget ad Schönherz Zoltán életútjának megismerése, emlékének „intézményes” ápolása. Az iskolában már évtizedes hagyománya vun a munkásmozgalmi hagyományok gondozásának. Külön teremben állandó kiállítást rendeztek az ezzel kapcsolatos anyagokból, közöttük láthatóak a Schönherz Zoltán életét bemutató emlékek, dokumentumok is. A másik körülmény, ami a névfelvételt lehetővé tette: az iskolában folyó pedagógiai munka magas színvonala. Az immár 110. évében járó iskolában eddig több mint 40 ezer ipari szakembert képezlek. Jelenleg gépészeti és elektrotechnikai szakmákban folyik itt a képzés, a tanulók pedig Szlovákia egész területéről kerülnek ide. A végzett diákok is az egész köztársaság különböző üzemeiben helyezkednek el. Sokan közülük fontos politikai, gazdasági vezető funkciókat töltenek be. Az is nagy pozitívuma ennek az iskolának, hogy vezetői, tanárai közül többen vállalnak jelentős közéleti megbízatásokat. Mindezeket a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága Is méltányolta, az illetékes minisztérium pedig úgy intézkedett, hogy az iskola felveheti Schönherz Zoltán nevét. Az erről szóló hivatalos iratot Vlacihova szlovák művelődési miniszterhelyettes adta át az iskolában rendezett ünnepségen Bö da Pál igazgatónak. Az ünnepségen részt vett és beszédet mondott Rudolf Blaho elvtárs, a keletszlovákiai kerületi pártbizottság ideológiai titkára. Különleges érzelmi hatása volt annak, hogy az ünneplők között volt látható Schönhcrz Klára, a névadó mártír Kassán élő nővére. Ö avatta fel az iskola falára most elkészített díszes emléktáblát, amely Schön- herz Zoltánnak áílit emléket. A íestvéris kólák, köztük a miskolci Gábor Áron Kohó- és üli tőipari és a Zalka Máté Gépipari Szakközépiskola képviselői is ott voltuk az ünnepségen. A magyarországi testvérme- gye képviseletében Kövér Árpád, a megyei pártbizottság osztályvezetője köszöntette az Ünnepség résztvevőit, az iskola tantestületét és tanulóit. A névadási ünnepséget az iskola tanulóinak szép kulturális műsora tette még emlékezetesebbé. Lonkey Zoltán rajra
