Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-11 / 35. szám

1983. február 11., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 negyedszázad a köz szolgálatában (Folytatás as 1. oldalról) és segíti az a tény, hogy a párt-, állami és társadalmi szervek igényelték és igény­lik a népi ellenőrök munká­ját. Napról napra kapunk le­veleket a vizsgált területek vezetőitől is, akik megelé­gedésüket fejezik ki megálla­pításainkért, javaslatainkért — folytatta ünnepi beszédét Józsa László, majd a párt- bizottságokkal, a tanácsok­kal és társadalmi szervek­kel, mozgalmakkal kialakult jó kapcsolatokról beszélt. — A megyei párt-végre­hajtóbizottság és a KNEB azt várja tőlünk, hogy a kor­mányzat, a megyei pártbi­zottság, a megyei tanács előtt álló feladatok végrehajtása érdekében jól gazdálkodjunk erőinkkel, a törvény biztosí­totta jogainkkal, kötelezett­ségeinkkel. Elmondhatjuk, hogy kezünkben hatalom van, a szívünkben jó szándék. A kettő együtt: a mi erőnk. Ezt az erőt igyekszünk mi­nél jobban kamatoztatni. Céljaink között első helyen munkánk hatékonyságának növelése áll. A mi munkánk­ban a hatékonyság nem más, mint a vizsgálatok haszno­sulása. A jövőben lényeges­nek tartjuk azt a gyakorla­tot követni, miszerint csak akkor tekintünk lezártnak egy vizsgálatot, amikor az illetékesek már megtették a szükséges intézkedéseket és a vizsgálat területen érdemi változások következnek be. A jövőben tovább szándéko­zunk szélesíteni a népi el­lenőrzés társadalmi bázisát, fokozottabban vonjuk be vizsgálatainkba a magasan képzett szakembereket, a fizikai dolgozókat, elsősor­ban szakmunkásokat, a fiata­lokat és a nőket. — A népi ellenőrzés meg­alakulásának 25. évfordulója alkalmából — a megyei NEB nevében — köszönettel for­dulok a járási-városi népi ellenőrzési bizottságok veze­tőihez, tagjaihoz, a népi el­lenőrzés valamennyi társa­dalmi munkatársához és hi­vatásos apparátusához; mind­azokhoz, akik szocialista rendszerünk iránti elkötele­zettséggel, hozzáértéssel, ered­ményesen munkálkodtak a feladatok megoldásában. És most, amikor megköszönöm a sokéves áldozatos munkát, engedjék meg, hogy kérjem Önöket és Önökön keresztü' á népi ellenőrzés széles tábo rát: mindazokat, akik fele lősséget éreznek a szocializ mus ügyéért, hogy az élőt tünk álló feladatok megol­dásához a továbbiakban is olyan önzetlen segítséget nyújtsanak, mint amilyet az elmúlt negyedszázad során — fejezte be ünnepi meg­emlékezését a megyei NEB elnöke. Az ünnepség következő részében bejelentették, hogy néhány nappal korábban a Parlamentben a Munka Ér­demrend arany fokozatával tüntették ki dr. Kersch Pé­tert, a megyei NEB társadal­mi elnökhelyettesét. A Mun­ka Érdemrend ezüst fokoza­tával tüntették ki dr. Déri Istvánt, a Kazincbarcikai vá­rosi-járási NEB társadalmi elnökhelyettesét, Forray Jó­zsef népi ellenőrt és Komá­romi Magdolnát, a megyei NEB előadóját. Jerszi Tamás, a megyei NEB főelőadója a Munka Érdemrend bronz fo­kozata kitüntetésben része­sült. Ezt követően Dobos István, a KNEB elnökhelyettese és Józsa László kitüntetéseket adtak át. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést ka­pott: Bércy Paine, megyei NEB-tag, Braczkó István új­ságíró, Frendánné dr. Tor­nyos Sarolta szakcsoporttag. Kiss Béláné szakcsoporttag, Kovács László szakcsoport­tag, Körössy József szakcso­portvezető-helyettes. Lavr ell­esik Lajos, megyei NEB-tag, Lostorfer Rezsöné szakcso- porttag. Nagy Sándor, me­gyei NEB-tag, Priska. Tibor újságíró, Szép Endre társa­dalmi elnökhelyettes, Szobá­in Jánosné járási NEB-tag, Fodor Balázs tv-operatőr, Lódi György tv-riporter, G. Tóth Ferenc rádióriportéi', Antal Imréné ügyviteli al­kalmazott, P álfalusi István járási NEB-elnök és Üveges Gyuláné ügyviteli alkalma­zott. Kiváló Munkáért mi­niszteri kitüntetést kapott Józsa László, a megyei NEB elnöke is. Kiváló Termelőszövetkeze­ti Munkáért kitüntetést Da- kos Zoltán népi ellenőr, Ki­váló Szakszervezeti Munká­ért kitüntetést Sztojcsó An­gelov népi ellenőr kapott. A Haza Szolgálatáért Érdem­éremmel Hédervári András népi ellenőrt tüntették ki. Kiváló Társadalmi Munká­ért KNEB-kitüntetést tizen­heten kaptak. KNEB „Em­lékplakettet” húszán. Kiváló Dolgozó vállalati kitüntetésben harminc aktí­va részesüli, miniszteri di­cséretet két népi ellenőr ka­pott. Dr. Stéfón Márton népi ellenőr (a képen balról) átveszi kitünte­titek A megyei párt-végrehajtó- bizottság a közelmúltban megvitatta a népi ellenőrzés munkáját és elhatározta, hogy a jövőben az eddigi­nél is jobban hasznosítja sa­ját munkájában is a népi ellenőri vizsgálatok tapasz­talatait A megyei pártbizottság el­ső titkára végezetül arra kérte a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében dolgozó népi ellenőröket, hogy a követ­kező időkben is azt a szel­lemiséget képviseljék, amely az elmúlt 25 év alatt kiala­kult. végezzék társadalmi munkájukat, önként vállalt kötelezettségüket azzal az áldozatkészséggel. amellyel eddig tették. A népi ellenőrzés megala­kulásának 25 évfordulója alkalmából rendezett megyei ünnepség az Internacionálé hangjaival zárult. Grósz Károly köszönti a népi ellenőröket. Grósz Károly az MSZMP Központi Bizottsága, a Mi­nisztertanács és a megyei pártbizottság nevében kö­szöntötte a megyénkben dol­gozó népi ellenőröket. Beve­zetőként arról szólt, hogy az elmúlt negyedszázad az ösz- szes gazdasági, politikai, tár­sadalmi gondjai ellenére a magyar nép egyik legered­ményesebb időszaka volt. Igaz, nem tudtuk ledolgoz­ni, bepótolni több évszáza­dos elmaradásunkat, az ipa­ri forradalmak vívmányai is százesztendős késedelmekkel érkeztek hozzánk, de egy új hazát, egy új társadalmi ren­det építettünk, amelynél tisz­tességesebb a történ elem. so­rán nem volt még. Népünk­nek sohasem volt még annyi joga beleszólni az ország dol­gaiba, mint ez alatt a negyed­század alatt. Mint minden tör­ténelmi átalakulás, így a miénk sem volt mentes el­lentmondásoktól, tévedések­től, a sikerek mellett a gon­dok, problémák is kísérő jelenségek voltak. Nem min­den esetben alakult a kívá­nalmak szerint a közgondol­kodás, a közfegyelem, az egyéni magatartás, az élet­mód; voltak és vannak em­berek, akik egyéni érdekei­ket a közérdek elé helyezik és vannak emberek, akik nem szándékosan, de téved­nek és ezzel sok kárt okoz­nak. A szubjektív okok mel­lett objektív tényezők is fe­szültségeket, úiabb ellent­mondásokat szülnek. Ez a f O í 1” '1 diplnVUkuS rp K.Uvn törvénvszerűsése. A hibák feltárásában naev szerepe van a politikai intézmény- rendszernek. Nem csupán a néni ellenőrzés feladata a hibák feltárása, de a moz­galom tevékenysége semmi­vel sem pótolható. Tisztelet, mevbeesölés iár ezért a mnnká'Jt’f Kísérleti píáíMás keziitt * Uj úton a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat — Ahhoz, hogy előbbre lép­hessünk, át kell alakítani a vállalat belső érdekeltségi rendszerét — ezzel a mon­dattal kezdődött a beszélge­tés Kiss Sándorral, a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatójával —, majd azzal folytatta: — az elmúlt évtizedekben vala­mennyi építőipari vállalatnál lényegesen kisebb volt a ka­pacitás. mint amennyi igényt ki kellett volna elégíteni. Nyilván ebből olyan feszült­ségek keletkeztek, amelyek­nek a levezetését nem lehe­tett. megoldani. A Borsod megyei Építőipa­ri Vállalat szakemberei pedig nem dolgoznak rosszul, hi­szen 1982-ben körülbelül 10,6 százalékkal termeltek többel, mint az előtte való évben, a korábbinál 1,2 százalékkal kevesebb létszámmal. Meg kellett fogalmazni tehát a tel­jesítményekhez jobban kötő­dő bérkifizetéseket, erőtelje­sebben figyelembe venni a végzett munkát, a minőséget ugyanúgy, mint bárhol má­sutt az országban. AZ ELŐRELÉPÉS FELTÉTELEI — Mi 1974 óta a teljesít­mény-követelményrendszer alapján dolgozunk és elsősor­ban Sárospatak, Putnok és Sajóbábony körzetében tevé­kenykedünk. Ez bizonyos ne­hézségeket is jelent a szak­embereink számára, hiszen nem ritkán a lakóhelyüktől nagy távolságra kénytelenek a napi munkájukat végezni — mondja az igazgató. — A gazdasági feltételek szigoro­dásával arányban a vállala­tot is számos kedvezőtlen ha­tás érte. Gondolok arra, hogy a különféle kisvállalkozások, u termelőszövetkezetek épí­tőipari részlegének fejleszté­se elszívó hatást gyakorolt a dolgozókra, és nehezen tud­tunk védekezni ellenük. Ez nemcsak nálunk, hanem más vállalatoknál is gondot oko­zott. A végzett munka alap­ján próbálkoztunk ugyan a differenciálással, hogy a tel­jesítmény alapján kapott bo­ríték azoknál legyen vasta­gabb, akik többet tettek le az asztalra, de ez korábban nem volt eléggé egyértelmű. Általában szűkösek voltak a lehetőségek és bizony egy- kétszáz forint plusznak nincs túl meggyőző ereje. Ezért sajnos előfordult olyan eset is. hogy éppen a jó szakmun­kások mentek el tőlünk, mert úgy gondolták, a lakóhelyük­höz közelebb kerülve is meg­találják a számításukat. Ezt a folyamatot szeretnénk meg­szakítani azzal, hogy ez év január elsejétől mi is beve­zettük a kísérleti gazdálko­dást. MEGFOGALMAZNI AZ ÉRDEKELTSÉGET — Konkrétan arról van szó — folytatja —, hogy mi is a között a húsz vállalat között vagyunk, amelyek az országban kikísérletezik a rugalmasabb gazdálkodást le­hetővé tevő bér- és jövede­lemszabályozási rendszert. Nem akarok belebonyolódni ennek a közgazdasági ismer­tetésébe, így csak annyit mondok’, hogy ennek a kísér­letnek az eredményeképpen megszűnik az átlaglétszám, és a foglalkoztatottak, illetve a nekik kifizetett bér ará­nyában adózik majd a válla­lat, Ez a korábbi módszerek­nél jobban érzékelteti majd a valóban jól végzett mun­kát, elősegíti a hatékonyabb termelést és ennek a segítsé­gével fegyelmezettebb költ­séggazdálkodást lehet kiala­kítani. Mindehhez hozzájárul még az is, hogy a vállalat szabadabban, az eddigi kö­töttségekből mentesebben ha­tározhatja meg a különféla térítések kategóriáit is. — Mit várnak ettől a lehe­tőségtől? — Az érdekeltségi rendszer jobb megfogalmazása a cél. Ez azt jelenti, hogy a dol­gozó is jobban érzi majd, hogy itt érdemes munkál­kodni, hiszen lényegesen nö­vekedhet a keresete, és ezt kiegészítve más módon is jobban megbecsülhetjük majd a jó szakmunkásokat, ÁLLANDÓ FEJLESZTÉSSEL — Ez csak anyagi kérdést jelent? — Nem. természetesen nem. Ez csak az egyik feltétele a valóban jobban végzett mun­kának. Hiába fogalmaznánk mi meg a világ legjobb érde­keltségi rendszerét, ha a teen- nológiával. amellyel dolgo­zunk, amely a megvalósítást szolgálja, valahol a kőkor­szak szintjén maradnánk. Ez­zel sohasem léphetnénk élő­re. Az elmúlt években kö­vetkezetesen fejlesztettük a műszaki hátteret. Megterem­tettük a lehetőségét, annak, hogy alkalmazzuk a korszerű építési technológiákat, gépe­ket, munkamódszereket. így például jelenleg már mint­egy tízmillió forint értékű kisgépparkunk van, a kőmű­vesek, a lakatosok, az aszta­losok és festők számára fon­tos munkaeszközöket szeréz- tünk be. Ma már könnyebbé, gyorsabbá teszi a munkát a sarokcsiszoló, a szegecselő, menetfúró. ütvefúró, festék­szóró, műanyaghegesztő és vágó kisgépek sora. De nem­csak,ez az újdonság a válla­latunknál, hanem olyan új panelelemeket és eljárásokat alkalmazunk, amelyek to­vább javítják a munkánkat. Néhány éve kezdtük el pél­dául az úgynevezett Drywid- vakolat alkalmazását, amely utólagos hőszigetelésre is al­kalmas és ez az új műanyag vakolat lényegesen megvál­toztatja egy-egy épület meg­jelenését. A közeljövőben pe­dig hozzáfogunk egy dán— nyugatnémet szerkezeti elem­rendszernek, a Betontipnek az alkalmazásához is, amely a korábbi módszernél több oldalú építészeti megoldást tesz lehetővé, ugyanakkor gazdaságosabban, hatéko­nyabban lehet vele dolgozni. Uajdu Gábor A szakmaközi bizottságok életéből Nagyszerű programúk Híradás Borsodnádasdról, Ariéról, Sajószentpeterről A szakmaközi bizottságok a szakszervezetek területi szerveként működnek es a lakóterületi pártszervek elvi irányításával, az állami és társadalmi szervekkel szoros egységben részt vesznek a városokban. nagyközségek­ben élő dolgozók gondjainak megoldásában. Az újjászervezett szakma­közi bizottságok egyéves működési mérlege igen pozi­tív. Eredményes település­fejlesztő munkát végeztek, jó! mozgósították a lakossá­got a kijelölt célkitűzések megvalósítására. Borsodnádasdon Kóczián Tamás a szakmaközi bizott­ság titkára, akinek lemez­gyári elfoglaltsága nagyon jelentős, hiszen az itt készí­tett lemezek exportjának ügyeit intézi. A napokban az SZMT munkatársaival itt jártunk és nagy örömmel hallgattuk a titkár tájékoz­tatóját. Az ózdi járásban fel­mérés folyik a nyugdíjasok helyzetével kapcsolatban és Borsodnádasdon ezzel a munkával a szakmaközi bi­zottságot bízták meg. Het­venöt felmérő járja a lakó­házakat és kérdőíveket se­gít kitölteni az itt lakó nyug­díjasoknak. Istápolják a he­lyi szociális otthont és az öregek napközijét. Jó a kap­csolatuk a KISZ-szel, a ta­náccsal. Ott vannak a falu­gyűléseken. mozgósítanak a sportpálya felújítására, jel­zik hol van szükség gyors szociális segítségre, vagy rokkantnak járócipőre. Hi­vatalosak a pártbizottsági, szakszervezeti bizottsági ülé­sekre. Szorgalmazzák a hat­van lakás mielőbbi felépíté­sét. Arló nagyközségben Var­ga Papp Dezső titkár saj­nos kórházba került, de nem állt meg a munka, mert igen agilisán helyettesíti öt az el­nök. a számvizsgáló bizott­ság vezetője. Az ez évi terv itt is elkészült. Üjabb nyug­díjasklub létesítését hatá­rozták el Borsodszentgyör- gyön, parkot terveznek az új arlói óvoda köré, létre akar­ják hozni a vízmű társula­tot és örömmel újságolták, hogy működik Járdánházán a propán-bután gázpalack- tároló. a fiatalok sportolási lehetőségeinek bővítésére is kiterjed gondoskodásuk. A tanácsokkal való együttmű­ködésük példamutató, bizo­nyítja ezt, hogy a minapi megbeszélésen részt vett a tanácselnök és a titkár is. Sajószentpéteren az üveg­gyárban találkoztunk Góré János szakmaközi titkárral, aki a gyár szociálpolitikai felelőse is. Olyan programot ismertetett velünk, amely sokrétű, gazdag, tartalmas és a feladatok teljesítésére mozgósítani tudjak a helyi intézményeket, üzemeket. Áp- rilisban a pártbizottság na­pirendre tűzi a szakmaközi bizottság tevékenységének, értékelését, kérdőívet készí­tenek, hogy megtudják mi ú'dekíi, mi foglalkoztatja a gyesen levő kismamákat. Fe- lülvizs'.áriák az üvegáru : ?.n. az Elzettnél és a Vegyesipa­ri Szövetkezetben az érdekvé­delmi munkát. Számos kö­zös programot terveznek a Petőfi kuftúrotthonnal, a népfronttal, a Tiszta udvar, rendes ház. és tiszta üzem címmel környezetvédelmi te­vékenységet fejtenek ki. A közös fásítási program so­rán az eddig elültetett 100 fa után újabbak elültetését vállalják. Vizsgálni fogják Sajószentpéteren a szolgál­tatást. az ellátást karöltve a tanács kereskedelmi osztá­lyával. Egészségügyi kérdé­sekben is előre akarnak lép­ni. Az elmondottak csak kis részei, amit 1983-ban el akar­nak végezni a szakmaközi bizottságok a társadalmi és állami szervekkel karöltve. Eddigi kezdeményezésüket siker koronázta, a jelenlegi aktivitás bizonyára újabb si­kert eredményez. Boda István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom