Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-11 / 35. szám
E5ZAX-MAGYARORSZAG 4 1983. február 11., péntek npqlttsüre ' „Munkád mellé add a neved!” A bányászfiatalok ez évi tervei Ma este a képernyőn Pesti emberek Mesterházi Lajos drámája, a Pesti emberek negyed évszázaddal ezelőtt igen nagy színpadi siker volt. Az 1941- ben játszódó drámát, amelyben friss diplomával, tenni- akarással és tiszta hittel az életre készülő fiatalemberek terveit keresztezi a történelem, most Várkonyi Gábor rendezésében tévéváltozatban láthatják, akik ma este 20 órakor az első műsort nézik a képernyőn. A főszerepekben Piros Ildikó, Huszti Péter, Bálint András, Dunai Tamás, Harsányi Gábor, Lukács Sándor, Szacsvay László, Mensá- ros László és Vajda László (képünk őt ábrázolja) látható. Jáfékfilmszemle - tizeaitedszer ' Az elmúlt esztendőben a váratlan geológiai nehézségek, az iszapbetörések, a kényszerű frontátszerelések miatt akadozott a szénellátás a Borsodi Szénbányák Vállalatánál. Hónapokon át termeltek szabad napjukon a bányászok. hogy a lemaradást mérsékeljék. A munkában tevékeny részt vállaltak a fiatalok. Az országos hírűvé vált Lyukóbányán például közel hatszáz fiatalt mozgósítottak ezekben a napokban. Legtöbbjük 30—35 szabad napját, de akadt olyan is, aki 52 szabad napot töltött a szénfal mellett. Lyu- kóbányához hasonlóan a vállalat többi üzemében is önfeláldozó munkát végeztek a fiatalok. Túl a tavalyi nehézségeken, milyen feladatokat tűztek ki célul erre az évre? Erről érdeklődtünk Hegedűs Dezsőtől, a Borsodi Szénbányák Vállalat KlSZ-bizottsá- gának titkárától: — Nagy figyelmet fordítottunk a konkrét feladatok meghatározására. Ezt szorgalmaztuk a KlSZ-szervezetek- nél is. Hiszen eredményt csak akkor érhetünk el, ha az általános feladatokat a helyi sajátosságokhoz igazítva valósítjuk meg. ösztönöztük fiataljainkat erre az akcióprogramok elkészítésekor is, amelyben fontos szerepe van a számonkérésnek — mondja a KISZ-titkár. — Pontosan melyek ezek? — A széntermelésben közvetlenül részt vevőknél a mennyiségi és minőségi munka azonnal ellenőrizhető. A kiszolgáló személyzetnél már kevésbé. Talán ez is oka annak, hogy az úgynevezett j „Kétszáz méteres mozgalom”- ! ban a vártnál kevesebben | vesznek részt. Ennek az a lé- ! nyege, hogy a tervnél havon- | ta kétszáz méterrel hosszabb szénfal lefejtésére mozgósít- I suk a fiatalokat. Akik e mun- [ kában jeleskednek, vasta- i gabb borítékot kapnak íize- I léskor. Ám sokszor nem a brigádokon múlik a részvétel, 1 hanem a szakmai középvezetőkön. Pontosabban az ő mun- ! kaszervezésükön. Ezen kell I változtatni, hogy a mozga- i lom a jövőben enedménye- j sebb legyen. — A minőségi mvnka javí- \ tása érdekében szervezték J meg a „Munkád mellé add a . neved!” mozgalmat is... j — Igen, ez nálunk újdon- I ság és kapcsolódik a számon | kérhető feladatokhoz. Első- ! ként a szolgáltatóiparban verették be, és úgy véltük, hasz- , nos lehet nálunk Is. A karbantartókra gondoltunk a mozgalom beindításakor. ! Minden kijavított gépen, i szerszámon fel kell tüntetni I a munkát végző kollektíva ▼agy egyén nevét. Reméljük, ezzel sikerül olyan verseny- szellemet kialakítani, hogy Mintegy 200 kötet kerül a könyvesboltokba az idén az Európa Könyvkiadó műhelyéből. A kiadói terv egyik érdekessége az az új sorozat. amely a Mérleg címet kapta. A könyvfüzért az a felismerés hívta életre, hogy az utóbbi évtizedekben Magyar- országon is érezhetően megnőtt az érdeklődés az esszé-, a tanulmányirodalom iránt. Az új sorozat jórészt esszéket közöl majd s a filozófia, mindenki a hibátlan munkára törekedjen. Újdonságnak számít a Szakma ifjú mestere cím elnyerésének megváltoztatott módja is. Korábban ezt a címet és a vele járó 1300 forintot az üzemeknél osztották ki. Esetenként nem az arra leginkább érdemeseknek. A jövőben az oktatási központ adja oda ezt a címet a legjobbaknak. Azoknak a fiataloknak, kik részt vesznek a szervezett szakmai továbbképzésben és egyúttal a szakma ifjú mestere vetélkedőn. Az idén a műszerészek, a hidraulikaszerelők, a villamosszerelők, a vájárok és a segédvájárok részére szervezünk vetélkedőt. — Milyen elképzelések születtek az anyag- és energiatakarékosságra? — Nálunk a takarékosság elsősorban az újítómozgalomban, illetve annak eredményeiben nyilvánul meg. Erre a célra a vállalatnál megfelelően ösztönzik anyagilag a vállalkozókat. Am az újítások hosszas elbírálása és gyakorlati bevezetése miatt elveszítik a kedvüket a fiatalok. A jövőben gondosabban kísérjük figyelemmel egy-egy újítás sorsát, hogy ezeket a késedelmeket megszüntessük. Persze, vannak kevésbé látványos formái is a takarékosságnak. Ezek nem újítások, inkább ötletek, sőt figyelmességek. Ilyen ötlet vonatkozik például a szalagok üresjáratának megszüntetésére. Gyakran előfordul, hogy a gumiszalagok járnak, holott hosszú ideig nincs is rajtuk szén. Erre az időre célszerű a szalagsort leállítani. Apróságnak tűnik, mégis energiamegtakarítást jelent az üzemeknek és a vállalatnak. Jól működő diszpécseri szolgálattal a holtidők, az üresjáratok elkerülhetők. Anyagot takarítanának meg a szó szoros értelmében a dolgozók akkor is, ha körültekintőbben járnának a bányában. A vágatokban sok helyen található régi szerszám, anyag. Ezeket nem odébb kell lökni, hanem ösz- szeszedni és újra felhasználni. Igaz, ezekre már nem lehet ösztönzőrendszert kidolgozni. Ez a fajta takarékoskodás már az embereken múlik. Azon, hogy mennyire érzik magukénak a közösség gondját. A Borsodi Szénbányák Vállalat KISZ-bizottságának ez évi akcióprogramja elkészült. Benne a gazdaságpolitikai feladatok, az ifjúsági termelési mozgalmak, a társadalmi és kommunista műszakok meghatározásával. E meghatározások között gyakran szerepel a következő: felelősség, lelkiismeretesség. Erre van szükség. Felelősségre a közösségért, lelkiismeretességre a munkában __ M onos Márta a történelem, a modern nyelvtudomány, a szociológia, a pszichológia, az esztétika gondolatkörébe tartozó írások egyaránt helyet kapnak a kötetekben. Az első kötetek az ünnepi könyvhéten jutnak az olvasókhoz. Az indító könyv Michel de Montaigne A tapasztalásról című esszéje, amely a montaigne-i életbölcsesség összefoglalásának tekinthető. A Mákvölgyi Bányaüzem Egyesített Művelődési Intézményeinek igazgatósága az idén is segítséget kíván nyújtani a szocialista brigádok- i ,k, vállalásaik megtételéhez és megvalósításához. Ennek érdekében ajánlásokat juttattak és juttatnak el minden szocialista brigádhoz, ismertetve az intézmény által kínált kulturális lehetőségeket. Az elmúlt napokban három helyen személyes találkozásokat szerveztek e célból, s a napokban még az al- berttelepi Hunyadi János Művelődési Házban tartanak hasonló személyes tanácsadást. Februárra — egyebek mellett — előadásra invitálják a brigádtagokat, amelyen az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság és egyéb szolgáltatások területén megvalósulható gazdasági társulások lehetőségeiről hallhatnak, lesz bányászbál, valamint a brigádok számára zártkörű, szórakoztató összejövetel, vendégművészekkel, Pertu- parti címmel, továbbá dalest. Látás, sitiiéi Sötétben is láthatunk, ha van ehhez megfelelő berendezésünk. A sötétben is működő infravörös fényképezőgép lelke egy olyan készülék, amely az élő és az élettelen testekből kisugárzó hősugarakat a szem számára láthatóvá teszi. A hőfényképezést eddig főleg katonai célra alkalmazták. A legújabb hírek szerint már gyártanak olyan, nem katonai célú távcsöveket, amelyek a lencséikre eső hősugarakat 40 000-szeresre erősítik fel, s olyan érzékenyek, hogy meg tudnak különböztetni két testet, ha közöttük csak egy tized Celsius-fok is a hőmérséklet-különbség. Mindezt 100 méteres távolságból! Nem szorul bizonyításra, hogy milyen becses eszköz ez például a biológusok számára, az éjszaka repülő denevérek, vagy az őserdők éjszakai vadászatra induló állatainak megfigyelésében. A bírák bölcsességéről, tévedhetetlenségéről már évszázadokkal ezelőtt legendák keringtek. S bár kétségtelenül született már az igazságszolgáltatás történetében néhány nevezetes ítélet, amit utólag meg kellett változtatni, a bírákat máig is megkülönböztetett társadalmi elismerés övezi. Joggal. Sokan felvetik azonban a kérdést: hogyan lehet az, hogy a bíró, a bíróság mindenhez ért, mindenféle ügyben képes igazságos ítéletet hirdetni? Hiszen a polihisztorok kora már régen lejárt, olyan mértékben fejlődtek, differenciálódtak a tudományok, hogy egy ember mindenhez egyszerűen nem érthet. Nos, ez az általános igazság természetesen a bírákra is vonatkozik. Nem véletlen, hogy az igazságszolgáltatás mindennapos munkájában egyre nagyobb szerephez jutnak a szakértők, egy-egy szakterület legkiválóbb ismerői. Gondoljunk csak arra, ha a bíróságnak például egy üzemi baleseti kártérítés ügyében kell döntenie, ez szinte elképzelhetetlen az igazságügyi orvosszakértő meghallgatása nélkül, aki pontos képet adhat a sérült egészségi állapotáról, esetleges rokkantságának fokáról. Vagy egy büntetőügyben perdöntő lehet a vegyész-szakértő véleménye, amely adott esetben fontos bizonyítékokat sorakoztathat Tizenötödik i alkalommal rendezik meg mától a magyar játékfilmek szemléjét. Az éves váltással Pécsett, illetve Budapesten tartandó művészeti számvetésre most a fővárosban kerül sor február 11-től 16-ig. Jóllehet a vetítőtermekben már kora délutántól pezseg az élet és pereg a film, a hivatalos, az ünnepi megnyitót este 8 órakor tartják a Vörös Csillag filmszínházban, s díszelőadáson ismerheti meg a közönség Szundi Miklós filmjét, a Hatásvadászokat. A szemle keretében azok a magyar játékfilmek és egész műsort betöltő dokumentumfilmek kerülnek a verseny- mezőnybe, amelyek a tavalyi pécsi szemle óta készültek el, függetlenül attól, hogy a nagyközönség már látta-e vagy sem. összesen harmincegy film szerepel a versenyprogramban, köztük tizenhat olyan, ami csak a későbbiekben kerül majd a mozikban a nagyközönségeié. A versenyprogramon kívül információs vetítéseket is rendeznek, s azok keretében tévéfilmek ősbemutatóit, a Balázs Béla Stúdió tagjainak filmjeit, valamint a filmműfel az elkövető kilétére vonatkozóan. Ma már a tett helyszínén maradt hajszál, vagy a gázoló gépkocsin kimutatott íestéknyom is lényeges adalék lehet az ítélkezéshez, s ezek „vallatása” is a szakértők feladata. Ahogy fejlődik, differenciálódik az élet, a tudomány, úgy alakulnak ki az igazságügyi szakértés újabb meg újabb területei is. Egyre gyakrabban idéznek például a bíróságok elé műszaki szakértőket, akik tudományos megalapozottságú véleményt adhatnak mondjuk egy épület tervezési, kivitelezési hibáiról vagy egy baleset műszaki okáról. A társadalmi tulajdont megkárosító cselekményeknél — így a sikkasztásoknál, csalásoknál, hűtlen és hanyag kezeléseknél — gyakran nélkülözhetetlen a könyvszakértő véleménye. amely képes eligazodni a különböző könyvelési és elszámolási manőverek között. De említhetnénk példaként az igazságügyi számítástechnikai szakértőket is. Bár még ritkaságszámba mennek, de előfordulnak már a bíróságokon számítógépes perek is. Legutóbb az egyik vállalat a raktárosát perelte be. mert a számítógépes nyilvántartás szerint egy sor áru hiányzott a raktárból. A dolgozó arra hivatkozott, hogy a kéréséit termékek csak a komputer „agyából” hiányzanak, valóvészeti főiskolások kisfilm- jieit láthatja az érdeklődő közönség. A program meglehetősen zsúfolt, a vetítések mindennap éjfélig tartanak, sőt egy alkalommal a Társulás Stúdió ankétját éjszaka fél 1 órai kezdettel tervezik. A versenyfilmek felett végső soron társadalmi zsűri dönt, illetve ítéli oda a díjakat. A zsűri elnöke Király István akadémikus, tagjai a társadalmi és tudományos élet kiváló személyiségei. A díjak odaítélését a néhány év alatt hagyománnyá nemesedett szokás alapján nyilvános vita előzi meg, amelyen a zsűri meghallgatja a szemle részvevőinek véleményét, a zsűritagok álláspontjával egyező, vagy azt megkérdőjelező állásfoglalásokat, érveket, s csak azt követően hozza meg döntését a nem jelentéktelen díjak oda- ítéléséről. A szemle rangját bizonyítja az is, hogy nyolcvan filmes szakember jelentette be részvételi szándékát külföldi országokból és rajtuk kívül a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetsége további harminc külföldi szakembert lát vendégül, akik részére külön ankétot rendezjában a raktárban megvannak. Az ellentmondásokat csak szakember bevonásával lehetett tisztázni. Az igazságügyi szakértők igénybevételével kapcsolatban gyakran felmerül a kérdés: helyes-e nekik ilyen fontos szerepet biztosítani az ítélkezésben, ami sokszor emberek sorsát dönti el, befolyásolja. Ezért is fontos hangsúlyozni, hogy az igazságügyi szakértők véleménye — a bíróság szemében — csak egy a bizonyítékok sorában, amit vagy elfogad, vagy nem. Nyilvánvaló, hogy a megalapozott, sokoldalúan megindokolt szakértői véleményeket a bíróságok rendre elfogadják, de ez csak a ténykérdésekre, a valóban különleges szakértelmet igénylő témákra vonatkozik. A szakértő a perben nem dönt, nem ítélkezik, csak véleményt nyilvánít. Ha ez ellentétes az egyéb bizonyítékokkal, — például más tanúk vallomásával —, ha nem illik az „összképbe”, a bíróságnak joga van arra. hogy más szakértőt rendeljen ki, de megteheti azt is, hogy a szak- véleménynek csak egyes részleteit fogadja el, vagy azokat sem. A bíróságok és a szakértők között tehát tulajdonképpen egy sajátos munkamegosztás alakul ki. ami feltétlenül hozzájárul az ítélkezés törvényességének, színvonalának javításához. nek a magyar filmről. Ám a szemle gondolatcseréi nem szorítkoznak a hivatalos ankétokra, a kötetlen eszmecserék sora várható most is, mint az volt az előző alkalmakkor is. Nem érdektelen a szemle nyitásakor azt is figyelembe venni, hogy az elmúlt évben. L!)82-ben hetvenmillió- nál több néző fordult meg a hazai mozikban és közülük 14,3 millió, azaz húsz százalékuk magyar filmhez váltott jegyet. Ha pedig minden ötödik mozilátogató magyar filmet néz, úgy hazai filmjeink és a nézők viszonya mindenképpen javulónak tekintendő. A versenybe kerülő 31 filmből a néző tizenötről már véleményt formálhatott, így a zsűri döntését részben összevetheti saját, korábban kialakult álláspontjával, a később bemutatandó 16 filmet illetően pedig a közönség számára is jó tájékoztatást ígér az új műveli szemlebeli fogadtatása. visszhangja. Ám a szemle alapvető tanulságait majd a filmszakmának kell levonnia ... (bcncdck) A szakértő kirendelését, meghallgatását sok perben, éppen az teszi szükségessé, hogy a tanúvallomások, az egyéb bizonyítékok ellentmondásosak, ezek alapján a jogvitát megnyugtatóan lezárni, eldönteni nem lehetne. Egy épület erkélyének leszakadása esetén például a tervező rendszerint a kivitelezőre próbálja hárítani a felelősséget, a kivitelező pedig a rossz terveket hibáztatja. Ugyanez az egymásra mutogatás jellemzi az új épületek tetőbeázásával ’ kapcsolatos pereket is. Ezekben az ügyekben a bíróság munkáját mindenképpen jelentősen megkönnyíti, ha egy kívülálló, érdektelen műszaki szakértő áttanulmányozza a különféle dokumentumokat, a helyszínen is megvizsgálja a történteket, s utána tudományosan megalapozott véleményt terjeszt elő. Az igazságügyi szakértő munkája persze, nem merülhet ki abban, hogy terjedelmes jelentését a bíróság asztalára teszi. A vélemény áttanulmányozása után a bíráknak, a népi ülnököknek is lehetnek olyan kérdéseik a szakértőkhöz, amelyek számukra még néni elég világosak, amelyeket feltétlenül tisztázni kell. Ezért tontos a szakértő személyes részvétele és vallomástétele a tárgyalásokon, ahol olyan újabb ellentmondások is kiderülhetnek. amelyekre az ítélkező tanács szintén tőle vár választ. A szakértőtől, aki immár mindennapos vendége a bírósági tárgyalótermeknek D. A. Új sorozat az Európa Könyvkiadónál Szakértők a bíróság előtt
