Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-10 / 34. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1983. február 10., csütörtök Fi lm sevél Talpra, Győző! Hefyey László, a címbeli Győző alakítója a film egyik kockáján. | Közvetlenül a XV. magyar í játékfilmszemle megnyitása előtt egy új magyar film or- . szagos bemutatójával felada- , tott a lecke a filmrébuszokat i kedvelő, a filmek felső ré- , tegeinek lebontására kész, a , valahol a mélyrétegekben rejlő mondandót felkutatni ! hajlandó mozinézők számára. I Szörény Rezső rendező ötödik I játékfilmjével jelentkezett.A i Talpra, Győző! írója Sükösd Mihály, dramaturgja Vámos Miklós, operatőrje Jankura Péter, komponistája Tamássy Zdenkó. Csupa olyan név. amely külön-külön garancia értékes műre. A Talpra, Győ- ző! esetében azonban a filmmel és alkotóival egyűttgon- dolkodni is kész, rejtvényfejtésben jártasabb, a mögöttes tartalmat kutatni hajlandó, a nem egy az egyben érthető műveket kedvelő néző is kétkedő töprengéssel hagyja el a nézőteret és nagyon hosszú idő múltán rakja össze magában a látottak alapján a kusza, csupa fantázia-képsor egybeúsztatásá- bál szerkesztett film történeti szálát és a mögötte felfedezhető tartalmat, illetve mondandót. És így sem lehet biztos, hogy következtetései szinkronban vannak az alkotói elképzelésekkel, szándékokkal, vagy legalábbis megközelítik azt. Mindezekből talán kitűnik, hogy a Talpra, Győző! nem éppen könnyed filmtörténetet kínál, nem jelent egyszerű, „kikapcsolódó” szórakozást. De akkor mi is ez a furcsa film? Két felnőtt ember, két csodabogár egészen véletlenül összetalálkozik egy gyermek- játszótéren. Már első pillantásra kitűnik, hogy nem mindennapi emberek, hiszen kitömött, ember nagyságú bábukkal is játszanak. Egyik Győző, a biztosítási ügynök, a másik Gábor, a lecsúszott énekes. Összeköti őket gyermekded lényük, az a bogaruk, hogy mindketten gyermekek maradtak, vagy akartak maradni. Győző magányos, Gábornak nagy a családja, elvált feleségével, meg annak újabb családtagjaival is együtt él. A magányos Győző lelki apjának választja Gábort, attól kezdve ő is a csupa extrém alakból álló családba tartozik, s ketten fantáziájukban végigélik nemcsak gyerekkorukat, mindennapjaikat, hanem elképzelik, átélik és eljátsszák egymás életét is. Roppant kusza így a történet szála, szinte lehetetlen követni, ki, mikor kit jelképez, mit akar cselekvéseivel jelezni. Felvillan ebben a szakadozott és ide-oda úszó-kúszó fantáziaSzertartás - galócával r X légyölő galóca — a nálunk is sajnálatosan ismert gombaféle — részegséghez hasonló hatása régóta ismert. Inn.en a „bolondgomba” elnevezés. Amerikai és francia antropológusok, akik a mexikói indiánok ősi szertartásaiban a halucinogén gombák szerepét tanulmányozták, azt kutatják, vajon a galóca, nem játszott-e hasonló szerepet Indiában is. Bár India szent könyvében, a Rid Vedában név szerint nincs megemlítve a gomba, ez a növényi anyag — a Soma —, amelyet az ősi árja szekták papjai fogyasztottak, hogy extázisba kerüljenek, minden valószínűség szerint légyölő, pőrpárduc- galóca, vagy fakógomba lehetett. MÉzeumíiaii Az Özdi Kohászati és Gyártörténeti Múzeumban az elmúlt évben tizenkilenc új tárgyat szereztek be, így az őrzött múzeális értékek száma 828-ra növekedett. Az év során 87 régiségnél végeztek műtárgyvédelmet és két kiállított berendezés konzerválását is elvégezték. A jó propagandának és a színvonalas programoknak köszönhető, hogy 1982-ben közel 13 ezer látogató tekintette meg a múzeum rendezvényeit. A pályaválasztáshoz is segítséget nyújtott a múzeum, a Nyitott kapuk akció keretében 24 iskola tanulóit fogadták a múzeum munkatársai és ismertették meg a múzeum gazdag anyagával. ütóbb Indiában a vallás mellőzte a gombafogyasztást, az extázist a fegyelem és erkölcsösség gyakorlásával kellett elérni. A légyölő galóca kábultságot és halluci- nációt- keltő tulajdonságait más népek is ismerték, így a Szibériában élők, vagy a skandináv vikingek. sorozatban Győző gyermekkora, a káder szülőkkel, az iskolai csínyekkel, a szélsőbalos diáktörekvésekkel, egyebekkel, látjuk a másik család tagjainak életét, múltját, kuszaságát. Mi lehet a kilencven percnyi képsor-láncolat mögött? Két, a helyét a társadalomban nehezen találó, ám derűs lelkületű ember néhány évének, vagy évtizedének olyan tükörcserép-mozaikja. amelynek darabkáiból az elmúlt évtizedek egynémely valós eseményére vélünk ismerni. De lehet, hogy ezt csak én érzékeltem így, az író, meg a rendező egészen másat akarhatott. És a majdani nézők is bizonyára valami másat érzenek majd ki belőle. A rendező első és második filmjében — Idegen arcok (1973) és Tükörképek (1976) — már csírájukban jelen voltak a Talpra, Győzőiben látottakhoz hasonló lélektani motivációk, ebben a filmjében viszont a fantázia, az allegória olyan nagy mértékben van jelen, hogy ez képezi a mű alapját, erre épül. s éppen ezért félős, hogy a gyermekded fantáziajáték, ha nem találkozik mindig hasonló lelkületű nézőkkel, „nem jön át a vásznon”, a közönség nagy része számára nehezen érthető, idegen marad. Mindenesetre érdekes Szörény módszere, s aki a játékosságot szereti és el tudja fogadni a látszólag könnyed, gyermekies cselekvések mögül előjövő áttételes mondandót, nem tölti vele hiába az idejét a moziban. A film két főszereplője Helyey László (Győző) és Vajda László (Gábor), nagyobb szerepet játszik benne Temessy Hédi, Bodnár Erika, Almási Éva, Iglódi István, Esztergályos Cecília és kisebb szerepek formálójaként jelen van még vagy tucatnyi színész. * E héten kerül a premiermozikba egy amerikai ka- landfilm-felújítás is: a Feke- teszakáll szelleme című, Robert Stevenson rendezte filmet először 1970-ben láthatta a hazai közönség. E filmben egy ifjú sportédző véletlenül összetalálkozik a kétszáz éve bolyongó megátkozott szellemmel, Feketesza- káll kalózkapitánnyal, s mert annak szelleme láthatatlan, sok bonyodalomba keveredik. Feketeszakáll kalózkapitányt Peter Ustinov alakítja. Első bemutatásakor nagy siker volt. Benedek Miklós Lábbal tiport értékek Európában a szőnyeg ® egyszerű lakberendezési tárgy, amivel a padlót borítják, díszítik. Keleten jóval több ennél, ősi szertartások szimbóluma, amely vallási szokásokhoz is kapcsolódik. Történeti sorrendben a nemez szőnyeg volt az első. De a szövött és csomózott szőnyegek története is a iegősibb időkre nyúlik vissza. A szép és értékes szőnyeg fogalma ma is világszerte összefonódik a „keleti” jelzővel. így nevezik mindazokat a szövött és csomózott technikával készült alkotásokat, amelyeket ma már világszerte —, s nemcsak a keleti országokban — előállítanak. A kézzel szőtt, vagy csomózott textilanyag ma luxuscikk, de a nagyiparban szinte korlátlan lehetőség van rá, hogy az otthonokat ellássa ízléses, művészi darabokkal. Ilyen korszerű gyártási eljárásnak számít például a rendkívül termelékeny tűzött technológia. A lényege az, hogy a hordozó alapszövetbe különböző sűrűségben dolgozzák bele a díszítő fonalakat. A tűzött szőnyeg készítésénél az emberi munkaszükséglet mindössze egynyolcada a szövött gépi technológiánál szükségesnek. A szövött szőnyeg egyetlen négyzetméterének előállításához egyébként — az előkészítő folyamatokat is beleszámítva — egy óra szükséges. Századunk fejlett technikája ma már nemcsak az előállítókat segíti, hanem a szőnyegek bonyolultan szép mintázatát megkomponáló tervezőket is. A képünkön látható angol gyártmányú mágneses adatrögzítő rendszer segítségével például az eddiginél sokkal változatosabb mintájú szőnyegeket lehet tervezni, illetve szövésre előkészíteni. Egy-egy mágnestárcsa kb. nyolc állandó szőnyegminta adatait tudja tárolni. Egy gombnyomással vátoztatható a minta, vagyis kiválasztható a meglevő nyolc közül a kívánt változat. A minta tükörképét is elő lehet állítani ezzel az eljárással. A tervezési munka végeredménye ezután a gépeket vezérlő lyukszalagokon kerül ki az üzemekbe. Sárospataki Pedagógiai Füzetek „Abban a reményben bocsátjuk útjára hatodik füzetünket, hogy a sárospataki tanítóképzőnek fennállása 125. évfordulóján is érdemi mondanivalója van a kor nevelésügyének kérdéseiről” — olvasható a kiadvány bevezetőjében. Nos, kétségtelen, a főiskolán belül egyre intenzívebb tudományos és szakirodalmi tevékenység bontakozik ki, ami több szempontból is figyelmet érdemel, de legfőképpen azért, mert igényes, a kor követelményeire felkészítő tanító- képzés sem képzelhető el anélkül, hogy azok, akik a leendő tanítókat tanítják, érzékenyen reagáljanak a felvetődő pedagógiai, módszertani, szakmai-tudományos kérdésekre. S nem kevésbé tartjuk fontosnak azt sem, hogy a megye egyetlen pedagógiai felsőfokú intézménye, ily módon is segítse a pedagógusok szakmai művelődését, tájékozódásukat. E mostani füzetükben öt kutatási téma zárótanulmányának kivonatával ismerkedhet meg a szakmai közvélemény. Gonda Sándorné az általános iskolai osztály- közösségek kialakulásával foglalkozik tanulmányában. E téma azért is tarthat számot megkülönböztetett figyelemre, mert bár tapaszí- talható előrelépés, a közösségi nevelés, mint pedagógiai célkitűzés, még korántsem lehetünk elégedettek e nevelési terület eredményeivel. Dr. Földy Ferenc a feladatrendszeres oktatás hatását vizsgálja az ismeretelsajátításban és a gondolkodásban most közzétett tanulmányában. Véleménye szerint —, amelyet kísérletekkel támaszt alá —, az alsó tagozatos oktatásban központi helyet foglalhatna el a feladatrendszeres oktatás. Azért is hasznos lenne, írja, mert a vidéki iskolák alsó tagozatos osztályaiban ma még sok a képesítés nélküli pedagógus. Nem kevésbé érdekes a Juhász Istvánná — Oláh Katalin — Székely Istvánná szerzői hármas tanulmánya a leendő pedagógusok pálya- motivációjáról és pályaképéről. Három középiskolában végzett felmérésük összegző eredménye; a pedagógus pályára irányításban elsősorban az iskolának van döntő szerepe. Ezen belül az önálló megbízatásokban érvényesülő, pozitív tanár—diák viszonynak, s kevésbé a pályairányításnak magának. A család jelentősége e téren csekély. A pályaképüket pedig alapvetően egy-egy sikeres óra, kirándulás emléke formálja. Dr. Károly István a tanterv és a nevelési program integrálásának főiskolai kísérleti tapasztalatairól ír. Dr. Kováts Dániel pedig a modern techhikák és eszközök szerepét, lehetőségeit vizsgálja a nyelvoktatásban, pontosabban az anyanyelv oktatásában. De foglalkozik a magyar nyelvnek, mint idegen nyelvnek oktatási kérdéseivel is, részletes elemzést adva a nyelvi laborató-J riumok kiépítéséhez, használatához. A Sárospataki Pedagógiai Füzetek — gondoljuk — érdekes és érdemes olvasmány a nevelés és oktatás szakembereinek. (cs. a.) — Ma már dokumentum ez az anyag, 1958-ban készült — mutatja a sárguló iratcsomót Kovács László. — Az első megbízatásom volt a NEB-től. A Nehézszerszámgépgyár egy idős szakmunkása felkereste a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét és a segítségét kérte. A raktárban ugyanis, amelynek felelőse a panaszos volt — óriási hiány keletkezett. A bejelentő becsülete forgott kockán. Négyen kaptuk meg a feladatot, és egy magánfuvarozó társaság sorozatos csalásaira de- ‘ rítettünk fényt. Kovács László 1952 februárjától a megyei tanács vb kereskedelmi osztályán dolgozik, főelőadó. De már korábban, a felszabadulás után került kapcsolatba a kereskedelemmel. Érthető, hogy a frissen szerveződött Népi Ellenőrzési Bizottság is főként kereskedelmi vizsgálatokkal bízta meg. — Hogyan lett népi ellenőr? — Mondjam, hogy protekcióval ? Az osztályvezetőmet, Maczkó György elvtársat nevezték ki a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének. Nos, félre a tréfával, fiatal voltam és minden munkát elvállaltam, amivel megbízott a pártszervezetem. Kettő a szívemhez A NEB negyedszázada Nem volt egyszerű nőtt. Huszonöt éve vagyok népi ellenőr és huszonöt éve teljesítek szolgálatot a Polgári Védelem megyei törzsének kiegészítő állományában. — Milyen volt a népi ellenőrök munkája negyedszázaddal ezelőtt? — Nem kaptunk módszerbeli segítséget, a saját képességeinkre, lelkiismeretünkre hagyatkozhattunk csupán. Az emberek néhány évig nem tudták hova sorolni a NEB-et, a többség rosszindulatú, rosszat akaró emberekként fogadott bennünket. Érthető volt az idegenkedés, mindannyiunknak kellemetlen emlékei voltak az idő tájt az Állami Ellenőrző Központ, az ÁÉK módszereiről. Ezt el kellett feledtetnünk. Máskor a helyi kiskirályok akadályoztak bennünket a munkában. Özdról — sose felejtem el azt a vizsgálatod — segítséget kért a járási NEB, mert egyes vezetők gáncsolták őket a városban. Pedig a bejelentés hiteles volt: kilopták a nyersanyagot a kohászok ebédjéből. — Manapság hogyan fogadják a népi ellenőrt? — Már régen feloldódott a görcs, az emberek 90 százaléka egészen pontosan ismeri a NEB feladatát. A célvizsgálatok zöme tapasztalatszerző, tapasztalatátadó. Ha megjelenünk egy vállalatnál, kinyílnak előttünk az ajtók, a szekrények — és az ' emberek is, mert tudják, nem akadékoskodni jöttünk, hanem segíteni. És minket, népi ellenőröket is segítenek ma már: az eligazító, a vizsgálatindító értekezleteken a legjobb szakemberek adnak instrukciót. Felkészülten megyünk mindenhová. — Ma is a kereskedelmi munkabizottság tagja? — Egy éve máshova, a közérdekű bejelentésekkel foglalkozó szakcsoportba irányítottak. Nehezebb a dolgom, bár elvégeztem egy tanfolyamot. Nehezebb, de érdekesebb. Azt hiszem, a tapasztalataimra gondoltak a NEB munkatársai, amikor így döntöttek. Ennél a munkánál sok mindenbe' belebotlik az ember. Most például az egyik nagykereskedelmi vállalatunktól érkezett bejelentés. Kezdetben csak bizonylati fegyelmezetlenségre gondoltunk, aztán,1 sajnos, kiderült, hogy másról van szó, másról is ., Rendőrségi ügy lesz belőle, nagyon sok a kár... — Szigorú embernek ismerik ... — Én nem szigorú, inkább — azt hiszem — lojális vagyok. Mindenkin segítek, akin lehet, de ha valaki sokaknak árt, akkor a sokak érdekében szigorú is tudok lenni. Kell! Még akkor is, ha nehezemre esik. — Mi volt a huszonöt év alatt a legnagyobb élménye? — Sok volt. Még sohasem kérdeztek rá, de ha nőst gyorsan belegondolok, az, amikor egy jelentésben megkérdőjeleztünk , egy kormányhatározatot ... Mi. népi ellenőrök, fehéren feketén leírtuk, hogy nem értünk egyet a szénbányák • bezárásával, a szénbányászat visz- szafejlesztésével. Itt van róla egy anyag is .. . A legjobbakat elraktam. Most majd, amikor ünnepel a népi ellenőrzés. átadom a NEB archívumának. Ajándék — egy régi népi ellenőrtől. Ajándék az utókornak. Így kezdődött, és nem is volt egyszerű __ L évay Györgyi
