Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-10 / 34. szám

1983. február 10., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 E bben az évben lesz ne­gyedszázada, hogy ha­zánkban kibontakozott ■* szocialista brigádmozgalom. Ettől számítjuk annak a szé­leskörű, a társadalom min­den rétegét magával ragadó munkaverseny kezdetéi is, amely az önkéntes elhatáro­záson alapuló kezdeménye­zésre: a munkaköri köteles­ség átlagos színvonalát meg­haladó teljesítményekre, a képességek teljes körű kifej­tésére, az alkotó tevékeny­ségre, a tudás, a műveltség gyarapítására, a közösségi gondolkodásmód és magatar­tás erősítésére ösztönözte a brigádmozgalomban résztve­vő dolgozókat. A munkaverseny hosszú éveken ót megőrizte a prog­resszív munkáshagyományo­kat: a munkavégzés tisztes­ségét, a szakmai önérzetet, a kultúra értékei és a közös­ség dolgai iránti érdeklődést, mindazt, ami sajátja a dol­gozó emberek többségének. A munkaverseny mindig is fontos tényezője volt a ter­vek teljesítésének és a ter­melésben jelentkező nehéz­ségek áthidalásának. A moz­galom jellegéből adódott, hogy a dolgozók nagy több­sége idejekorán felismerte a korszerű gazdálkodás köve­telményeit, számos kezde­ményezés irányult a múlt­ban és napjainkban is a ter­mékek és a szolgáltatások minőségének javítására, a hatékonyság növelésére, az anyag- és energiatakarékos­ságra, az együttműködési készség fokozására, az új műszaki és szervezési eljá­rások bevezetésére. A munka verseny — első­sorban a szocialista brigád­mozgalom — kezdettől fogva formálója a szocialista tu­datnak, a közösségi maga­tartásnak. fontos eleme az üzemi, a munkahelyi demok­ratizmusnak. Természetesen ebben a nemes versenyben is voltak átmeneti visszaesé­sek, torzulások, s a fejlődés ma sem problémamentes. A munkaverseny-mozgalom- mal — az elért eredmények ellenére — mégnem sikerült a kívánatos mértékben fel­tárni és hasznosítani azokat a tartalékokat, amelyek a vállalatok, üzemek adottsá­gaiban, főként az egyének és koll ektí vá k alkotókészségé­ben rejlenek. Több területen formális és bürokratikus vo­nások akadályozzák a ver­sen}', a mozgalom kiteljese­dését. Joggal tehetik szóvá, hogy a munkaverseny irányítása, szervezése és értékelése túl­zottan központosított; nem vált még általánossá, hogy a verseny — társadalmi jc­Megíelelő ütemben halad a Szibériát és Nyugat-Euró- pát összekötő gázvezeték épí­tése.. Csehszlovákia dolgozói rövidesen átveszik a staféta­botot szovjet vállalatoktól és építési szervektől. A .jövő év­ben kezdődik ugyanis a transzkonti nentál is gázveze­ték UÖO kilométeres cseh­szlovákiai szakaszának épí­tése. A veze.ék a szovjet ha­lártól Csehszlovákiái átszel­ve az n -ZK halár mentén fekvő R'izwadow Városkáig fog érni. Az új tranzit cső- v nék szóm szerint az or­szágban felállított negyedik vezeték lesz. Az első hármat a hetvenes években fektet­ték le és ezeken jut 'el a szovjet földgáz Ausztriába, az NSZK-ba. az NDK-ba, Jugoszláviába. Franciaország­ba és Olaszországba. * A szovjet szénipar számá­ra átadták a tizedik rostos kotrógépet az NDK-beli „Takrat” Kombinát szakem­berei. A gépet, melynek ka­pacitása 3000 köbméter szén óránként, a „Bogatür” bá­nyában állítják munkába. Ez a bánya egyike a Szovjetunió legnagyobb külszíni bányái­ninny lentősége mellett — elsősor­ban munkahelyi mozgalom. Az érdekeltségi rendszer gondjai is sokszorosan je­lentkeznek a munkaverseny elismerésében. A középsze­rűt, az átlagos magatartást elismerő gyakorlat erős fék­je a kezdeményezéseknek. Egy pillanatig sem vitatható, hogy a XIX. pártkongresszus és a szakszervezetek XXIV. kongresszusa határozatainak végrehajtása, a hatodik öt­éves terv céljainak eredmé­nyes valóra váltása, figyelem­be véve a megváltozott kö­rülményeket és a munkaver- seny eddig kihasználatlan le­hetőségeit, törvényszerűen megkövetelik a mozgalom tartalmának, irányításának fejlesztését, a munkaverseny gyakorlatának a mai társa­dalmi, gazdasági és tudati viszonyokhoz való igazítását. A mai helyzetben szüksé­gesnek látszik növelni a munkaverseny irányításában és szervezésében a párt-, állami, szakszervezeti és KISZ-szervezetek felelőssé­gét, ami döntően hozzájárul­hat a dolgozók kezdeménye­zőkészségének mind telje­sebb kibontakozásához. Azt is joggal elvárhatják a moz­galomban tevékenykedő kol­lektívák, hogy a munkaver­senyben való részvétel, az eredményekkel arányosan járjon nagyobb erkölcsi és anyagi elismeréssel, hiszen a teljesítményelv érvényesíté­se — amely olykor kívánni­valót hagy maga utón — korántsem elhanyagolható szempont a munkaverseny értékelésében. Csak egyet­érthetünk azzal az igénnyel is, hogy a gazdasági többlet­teljesítményeket eredménye­ző vállalásokat — az ered­ményekkel arányosan és a teljesítéssel egyidejűleg ér­tékeljék, illetve ismerjék el, megszüntetve ezáltal a mun­ka és a munkaverseny elis­merésében még sok helyütt tapasztalható elkülönülést. A közelmúltban látott napvilágot az a közle­mény, amely hírül ad­ta, hogy májusban összehív­ják a szocialista brigádveze­tők VI. országos tanácskozá­sát. E jeles fórumon lehető­ség nyílik rá, hogy a részt­vevők, a tanácskozást meg­előző munkahelyi értekezle­tek tapasztalatai alapján megvitassák a szocialista brigádmozgalom mai helyze­tét, s állást foglaljanak ab­ban, hogy a mozgalom mi­ként tölti be élenjáró szere­pét a gazdasági építőmunká­ban és a társadalomhoz fű­ződő viszony formálásában. nak — évi termelése mint­egy 50 millió tonna. — Ifjabb bárom kotrógép sze­relése jelenleg folyik. * Csehszlovákiában meg­kezdte működését a Punye- rov—2 hőerőmű ötödik blokkja, melynek kapacitása 1050 megawatt. A népgazda­sági szempontból rendkívül fontos létesítményt a Cseh­szlovákia és Lengyelország közötti megállapodás alap­ián építették. A kél ország energetikai szakembereinek az együttműködés során si­került megoldaniuk számos bonyolult helyzetet és fel­számolni a szállításokkal kapcsolatos nehézségeket. Ugyancsak jó együttműködés alakult ki az energetika te­rületén Csehszlovákia és Ku­ba között. A legfontosabb kubai ipartelepek részére szállított erőművi blokkok után a jelenlegi ötéves terv­időszakban a történelem so­rán először 250 megawatt Együttmiodés a csőgyártásban A Csepel Művek Tervező és Kutató Intézetének és szovjet partnereik mérnökei olyan csőgyártó gépsor ki­alakításán dolgoznak, ame­lyek rozsdamentes csöveket állítanak majd elő. Különö­sen a járműiparban, a szer­számgépiparban, a mezőgaz­dasági gépgyártásban és a vegyiparban előnyösen alkal­mazható pontos, tartós, nagy teljesítményű gépsor műsza­ki dokumentációja rövidesen elkészül, s a kiviteli tervek alapján a Csepeli Egyedi Gépgyárban megszervezik a berendezés sorozatgyártását. Ezekre a csőgyártó gépekre az előzetes irányfelmérés szerint nagy a kereslet, el­sősorban a szovjet iparban. A csepeli kutatóintézet és a szovjet társintézmények között immár két évtizedes az együttműködés. A hatva­nas években közösen fejlesz­tették ki az első komplett csőgyárat. Az egyedi gépgyár már három ilj'en üzemet fel­szerelt a Szovjetunióban, s a gyárakban évente egymil­lió tonna cső kerül le. a fu­tószalagokról. Parlagokról kékfrankos A borpiacokon keresett, vörös borókát adó szőlők (ki­váló termőhelye a bükkaljai borvidék. Az itteni nagyüze­mek már évekkel ezelőtt részt vállaltak az egri bor­kombinát úgynevezett vörös­bor-programjában, s egyre több kistermelő is ilyen sző­lőket telepít a környék új ültetvényein. Mezőnyárádon például a csaiknem 50 hektárnyi nagy­üzemi borszőlőterülettel ren­delkező Üj Élet Termelőszö­vetkezet patronálásával ala­kult meg a Kékfrankos Sző­lőtermesztő Szakcsoport. Több mint ötvenen határoz­ták el, hogy egy nagyobb, egybefüggő, gépi művelésre is alkalmas táblán, átlagosan 400—400 négyszögöles par­cellákon vörös bort termő szőlőt, elsősorban kék fran­kost telepítenek. A tíz hek­tárnál nagyobb területen, amelynek hatvan százaiéira kihasználatlan parlag volt az utóbbi esztendőkben, már el­végezték a forgatást, a tele­pítés előtt szükséges talaj­erő-utánpótlást. A nagy ada- gú vegyes műtrágya mellett hektáronként 500 mázsa is- tóllótrágyával „dúsították” a telepítésre váró talajt. kapacitású energetikai blok­kot szállítanak Kubának. * A romániai Pitesti város fafeldolgozó kombinátja, amely az adott területen az ország legnagyobb és leg­modernebb vállalata, a világ csaknem 30 országába, köz­tük Csehszlovákiába is ex­portál bútort. A szállítás mellett már évek óta ered­ményes együttműködés ala­kult ki Zvolen város bútor­gyárával. Közös kapcsolatuk eredménye, hogy sikeresen oldották meg a bútorgyártá­si hulladékok hasznosítását. * A Szovjetunió jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Len­gyelország ki tudja használ­ni könnyűipari kapacitásait. Az első szerződéseket ezen a területen 1982. áprilisában és májusában írták alá. Egy év alatt a Szovjetunió 17,6 ezer tonna gyapotot. gyapjút és műszálat, 6,5 ezer tonna mű­selymet és 13,2 ezer tonna bőrt szállít Lengyelország­A VOZIFA nem ismeret­len, rejtélyes égitest, hanem földi jármű, amelyek közül mind többel találkozhatunk az országutakon. Szokatlan neve abból ered, hogy Volán (tröszti) kezdeményezés alap­ján szerelik a ZIL tehergép­kocsikba az IFA-motorokat. A Volán 3. számú Vállalat — a benzinfelhasználás je­lentős csökkentése, a teher­nak. Cserébe nagy mennyi­ségben kap késztermékeket: ruháktól a szőnyegig 143 millió rubel értékben. A szovjet nyersanyag teljes ér­téke 59 millió rubel. * A KGST-országok segítsé­get nyújtanak egymásnak a városfejlesztés terén is. A Szovjetunió Központi Város- fejlesztési Tudományos Ku­tató és Tervező Intézete csak az elmúlt évben Bulgária, Magyarország, NDK, Romá­nia, Csehszlovákia és Mon­gólia hasonló profilú szerve­zeteivel, 15 téma kidolgozá­sában vett részt. Segítséget nyújtanak egymásnak a te­rületi tervezés kérdéseinek megoldásában is. A számos fejlesztésben elért eredmé­nyes tapasztalataikat más szocialista országok város­fejlesztésének terveihez is felhasználják, így többek kö­zött Havanna általános vá­rosfejlesztési tervének a ki­dolgozásához. meltetese érdelvében — az elsők között kapcsolódott be a dízelesítési, vagy ahogy szakmai berkekben nevezik, a V O ZI FA - program ba. A miskolciak az első, az YG 58-70 rendszámú kocsi át­alakításával a múlt év ápri­lis 30-ára készültek el, és még 14 ZIL-be építettek be hagyományos módon IFA- motorokat. Ezzel párhuza­mosan felkészültek a soroza­tos szerelésre. A sorozatszerelésre váló áttérés mailett — az első VOZIFÁK működésének ta­pasztalatai alapján — konst­rukciós változtatásokat vé­geztek. Módosították példá­ul a levegőszűrő és a kar­dán felfüggesztését, csökken­tették a zajszintet. A legtöbb kilométert futó kocsinál fel­lazult a kompresszor, a ko­rábbitól eltérő megoldást al­kalmaztak és ezt teszik a többi járműnél is. A szerelőszalag — mint Tóth Miklós, a vállalat jár­műfenntartási osztályának vezetője elmondotta — a múlt év novemberében kezdte meg üzemszerűen a munkát. Ez a nyolc szakem­berből álló új szervezet munkamozzanatokra, ütem­re szervezett hálóterves program szerint dolgozik. A szalagon egyszerre három gépen dolgoznak, és 83 óra alatt készülnek el a szere­léssel. A teljesítmény szé­pen növekszik, hiszen ez év januárjában már 30 VOZ­IFA gördült le a szalagról. A dízelesítést ' meggyorsítja, hogy a miskolci műszaki üzemben a szocialista brigá­dok vállalták; szalagszerű szereléssel 80 kocsi átalakí­tását végzik el. Lassan a szá­zadik kocsiba kezdik besze­relni az IFA-motort. Ameny- nyiben minden jól alakul, ez év második feléig elkészül­nek a program szerinti 195 VOZIFÁ-val. A VOZIFÁ-k működésével kapcsolatosan még viszony­lag kevés az adat, a tapasz­talat. Annyi bizonyos, hogy legjobban távolsági járat­ként hasznosíthatják, s ak­kor, ha a jármű havonta leg­alább 3500 kilométert tesz meg. A rekordot — az infor­máció szerint — Leeső Bar­nabás érte el, aki a decem­berben átalakított. YG 54-94 rendszámú teherkocsival ia- nuárban 5000 km-t futott A VOZIFÁ-vai elégedett, mindössze hárorp kisebb, ugyanolyan eredetű — komp­resszor-felfüggesztésből ere­dő — hiba volt a motorban. Ma már — egyetlen kivétel­lel — minden szolgálati he­lyen van ilyen átalakított, dizelesitett ZIL. A ..kivétel­ről” azért érdemes szólni, mert kezdetben nem tartot­tak rá igényt, ám azért szá­molgattak, rájöttek, jelentős mennyiségű benzint takarít­hatnak meg, így most ők sürgetik az átalakított gép­kocsit. A VOZIFA-k bevezetése nagy népgazdasági, s egyben vállalati érdek. Gondoljuk csak el: a ZIL-kocsik 100 kilométerenként 45 liter (!) benzint, s átalakítás után IFA-motorral csak 23 liter (!) gázolajat fogyasztanak. Az előzetes számítások szerint a Volán 3. számú Vállalatánál az idén a dízelesitéssei 14 millió forintot takaríthatnak meg. Érthető, ha nagy erőt fordítanak a VOZIFA-prog- ram megvalósítására, s igye­keznek anyagilag is ösztö­nözni a gépkocsivezetőket. Gt. B_ 1 L. L. Á számok tükrében... A kereskedelmi-gazdasági együttműködés A magvetés már megtörtént Encsi zöMségiermesztők Igaz, ott jártunk kor még csak a palánta­neveléshez nélkülözhetetlen tőzegföldet, ros­tálta Nagy József, az Encsi Áfész zöldség- termesztő szakcsoportjának elnöke, azóta azonban már befűtött saját palántanevelő sátra alá. sőt időközben a magvetés is meg­történt. És nem ő az egyedüli fecske itt Aba- újban! Rajta kívül a többi encsi, Encs kör­nyéki zöldségtermesztő is hozzálátott már az időszerű tennivalókhoz. — Harminchat taggal működik a szak­csoportunk — újságolta az elnök. — Egy részük encsi, de például Vannak mérai, bak­iakéin tagjaink is. Körülbelül 4,5 ezer négy­zetméter fóliafelület alatt — fűtéssel, illet­ve hideghajtatással — állítjuk elő a zöld­ségféléket. elsősorban paprikát és paradi­csomot. Sőt. akadnak olyan tagjaink, akik salátával is foglalkoznak. A termelés meny- nyiségi volumene tagonként változó, van­nak akik az önellátáson kívül csupán 5—6 ezer forint értékű árut értékesítenek, de akadnak olyanok is, akiknek a forgalma el­éri a 100 ezer forintot. A palántát korábban Mezőkövesdről hozattuk, az utóbbi években azonban szinte teljesen saját magunk állít­juk elő. Az értékesítési biztonság érdekében tagjaink termékeikre szerződést kötnek az áfésszel, amely aztán az encsi járás több mint 40 községébe juttatja el a fólia alatt termesztett salátát, paprikát és paradicso­mot. Így többek között Nagy József által ter­mesztett paprikát és paradicsomot is. Ugyanis az elnök e két zöldségfélére szako­sodott. A paprikát például két szakaszban termeszti, mégpedig ugyanazon a helyen. Ügy mondta: sikerrel. Az első szakaszban budai csípős és budai édes elnevezésű korai fajtákat, míg a második szakaszban a fehér özön kései fajtát. Személy szerint jó kap­csolatban áll a zöldségtermelő kutatóinté­zettel, többek között tőlük is kap a legújabb fajtákból szaporítóanyagot. Ez nagy előny, Encsen ugyanis a legkeresettebb, legered­ményesebben termeszthető fajták magjai­hoz bizony csak nagy ritkám lehet hozzá­jutni. Ez gondjuk az encsi zöldségeseknek, akár­csak az a probléma, amit nem csupán En- esen emlegettek panaszként a fóliázok. Ez pedig a fólia minősége, amely a kistermelők egybehangzó állítása szerint gyengébb, rósz- szabb, mint korábban volt. Nagy József, a szakcsoport elnöke ottjártunk- kor a tözegíöldet készítette elő a magvetéshez. — Azelőtt ha márciusban felhúztuk a fó­liát, az novemberig biztonsággal kitartott. Két éve viszont 3—4 hónap után már re­pedezik, szakad. Meg sem lehet húzni ren­desen, mert csak nyúlik, mint a gumi. Ne­künk, kistermelőknek csak úgy éri meg a fólia alatti termesztés, ha a tenyészidőt egé­szen a tartós fagyok beálltáig, tehát novem­berig ki tudjuk nyújtani. Most azonban ezt csak egy plusz fóliával, következésképp dupla költséggel lehet elérni. Márpedig ez nem ösztönöz a háztáji termelés fokozására, holott a népgazdasági célkitűzések ezt szor­galmaznák. (hajdn i.) Fotó: Főj tán L. VOZIFÁ-k a 3-as Volánnál Évi 14 millió farín! megtakarítás gépkocsik gazdaságos üze-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom