Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-06 / 31. szám

1983. február 6„ vasárnap

ESZAK-MAGYARORSZAG 5

A szép reményekkel indult, tehetségesnek tartott fiatal osztály- vezető — nincs mit szépítgetni a dolgon — alig másfél év alatt megbukott. Eleinte csak bizonytalankodott, később kapkodni kezdett, komoly döntések előtt nem kérte ki mások véleményét, máskor meg piti ügyekkel nyaggatta főnökeit. Fokozatosan veszítette el tekintélyét, a végén már sem a beosztottai, sem pedig felettesei nem vették komolyan, s az utóbbiak legtöbbet azon törték a fejüket, milyen beosztást lehetne neki találni, ahová minimális presztízsveszteséggel visszavonulhatna.

Pedig — első ránézésre — nem volt elhamarkodott döntés a kinevezése. Évek óto szerepelt a káderutánpótlási tervekben, addigi feladatait becsülettel elvégezte, részt vett az aktuális „fejtágítókon", s akik kinevezték, a felkészültségét is jónak tartották.

Csakhogy a felkészültség változó fogalom. Mást jelentett a fel- készültség a negyvenes évek végén, mást a hatvanas években, s mást jelent napjainkban. S előbbre nézve: akit ma felkészültnek tartunk, nem biztos, hogy holnap is megállja a helyét. Aztán lehet valaki kiváló szakember a maga területén, aki, ha már két munkatárs tevékenységét kell irányítania, szinte görcsöt kap. S nem ismeretlen az ellenkező véglet sem: az elméletileg nem any- nyira képzett, de szervezni tudó, ambiciózus, munkatársai és főnökei által elismert és elfogadott vezető.

Az ideális persze az lenne, ha az elmélet! képzettség és a vezetői képesség — együtt volna. Az ilyen dolgozók kiválasztása, felkészítése a vállalatoknál a személyzeti, oktatási osztályok feladata (lenne). De — sok egyéb zavaró, gátló tényező mellett — oz is nehezíti ezt a munkát, hogy néhol ezek az osztályok sokszor csak látszatmunkát végeznek, s az ott dolgozók a szervezetnek, a kollektívának nem kellően értékelt tagjai. Mert, ha egy termelésirányító dönt, annak pozitív vagy negatív hatása rövid időn belül, konkrétan mérhető. De egy rossz személyzeti döntés, egy elhibázott káderfejlesztési terv hatása csak évek múltán tapasztalható. S az Itt elkövetett hibát is nehezebb helyrehozni. És azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a személyzeti osztályok bánnak a legnehezebb „anyaggal", az emberrel. Egy gép — az gép. Megvannak a műszaki adatai, tudom, mire képes, mire lehet használni, hogy milyen hibái lehetnek. És az ember? Már a kiválasztás is dilemmát okozhat. Bénítólag hat-e rá az új, a nagyobb feladat, vagy éppen szárnyakat ad neki? Lehetőséget lát-e ambíciói kibontakoztatására, vagy „megtartom az íróasztalomat" alapon a felsőbb döntések fantáziátlan végrehajtója lesz. Bedobjam a mély vízbe, vagy rövid pórázon próbáljam ki? Mindegyik módszer lehet hasznos is, káros is, egyéniségtől, s az alkalmazott módszer csomagolásától függően. Mert a legjobb képességű fiatal vezető is csődöt mondhat, ha váratlanul szakad rá minden teher (a „te vagy a főnök, döntsél önállóan” — jó tanáccsal fűszerezve), vagy éppen a sok „segítség” akadályozhatja az önálló munkában.

Napjainkban gyakran hangoztatják (hangoztatjuk) különféle fórumokon, hogy a nemzedékváltás korszakát éljük, egyre több fiatal kerül vezető .beosztásba. Ezért azonban nem kell senkinek hallelujázni, sem pedig pánikba esni. A nemzedékváltás — jó pór százezer éve — térmészetes folyamat. Sem adminisztratív eszközökkel visszafogni, sem pedig siettetni nem szabad. S hogy ki legyen vezető, azt ne az életkora, ne a különféle listák döntsék el, hanem a képességei.

Igaz, ennek megállapításához is képesség szükségeltetikD. Kiss Csaba

Bakii Hások

Több alkalommal írtunk már mi is a mezőgazdaságban meghonosodott „Erős segítse a gyengébbet!” akcióról, amelynek lényege az, hogy u pénzügyileg stabil, korszerű technológiákat alkalmazó gazdaságok — együttműködés keretében — segítik a kedvezőtlen termőhelyi adottságú, a bővített újratermelésre képtelen gazdaságokat.

Ennek az akciónak az egyik újabb példája az a

szarvasmarha-tenyésztő és -hlzlnln gazdasági társulás, amely a Szolnok megyében gazdálkodó júszulsószent- gvörgyt Petőfi Tsz és az Abaújban tevékenykedő, kedvezőtlen adottságú baklakékí Szíirazvölgy Tsz között létrejött

iiuonyi József, a baktakó- ki tsz elnöke mondta, hogy a társulás az anyatehéntartá.'i v ';> zdve n hizlalásig, u

*/> ha ágavn' mindert

tel' i .a h'e klterled Az elsőrendű cél u húski bocsátás növelése, valamint a tejtermelés fokozása. Idei tervük, hogy a minőségi szelekció végrehajtásával párhuzamosan a tavalyi évhez viszonyítva 800 literrel növelik Baktakéken az egy tehénre jutó tejtermelést. A hizlaláshoz részben saját előállítású, részben pedig háztájiból felvásárolt „alapanyagot” biztosítanak. 1983-ban 5 mázsás átlagsúllyal 550 darab hízómarhát kíván értékesíteni a gazdasági társulás.

Ugyancsak baktakéki hír, hogy a szövetkezet a korábban Budapesten működő bőrdíszműves ágazatát hazatelepíti. Az idén Beret községben 50 helybéli dolgozónak biztosít munkát a baktakéki és a felsőgagyi tsz gazdasági társasága keretében működő ágazat. Emellett n Száraz- völgy Tsz további ipartelepítést is tervez a térségben. Így Baktakéken és Beteken gépjavító részleget kívánnak Indltn”'

(l>a)

Téli vásár

A szokásosnál bővebb választékot kínálnak a ruházati és cipőboltok az idei — február 7-től 19-lg tartó — hagyományos engedményes téli vásáron, Az enyhe időjárásnak köszönhetően ugyanis az elmúlt hónapokban nem sok meleg holmit „fogyasztottunk", fgy a legdivatosabb szezonális cikkekből is több maradt uz áruházakban, üzletekben a vásár idejére, mint a korábbi keményebb telek után. A kereskedelmi vállalatok egy része külön akciókkal Is felhívja portékáira a vásárlók figyelmét,«

az engedmények mértéke Is többhelyütt magasubb, mint tavaly volt.

A Centrum, amellett, hogy az országban levő 35 áruházában eredeti fogyasztói áron 400 millió forintos árualappal kezdi meg a 30—40 százalékos kiárusítást, Budapesten, a BNV területén hétfőtől megnyitja a Centrum- pavilont Az 1000 négyzet- méter alapterületű időszakos áruház a 25-ös pavilonban 35 millió forintos árukészlettel várja a vevőket a vásár-idején.

Bükkmogyorösd

A vegyesbolt dolgozói még jól elférnek a pult mögött: ketten vannak. Am ha egy-két vásárlónál többen jönnek be venni valamit: szorongató a szűkösség...

„Egészség a bejövő0 nek!” — a nyári konyha falvédőjének pirossal varrott betűi így köszöntik a belépőt Mária néni otthonában.

„Békesség a kimenőnek!” — ugyanitt olvasható a búcsúzásra szánt gondolat. Természetesen a „halott” betűk melengető érzéseket keltő mondattá alakulásához kijár a vendégnek az emberi szó szívessége is.

*

Szíves szavú, kedves lelkületű emberekkel találkoztunk az ózdi járás kicsiny falujában. Bükkmo- gyorósdon, ahonnan pár lépés csak a megyehatár, a borsod—hevesi. Folyója nincsen — vízről mégis sokat beszéltek az emberek, minden második panasz így szólt: vizesek a lakások ... Földje jó volt — míg megszántották, bevetették, termett hűségesen, mondta nem kevés szomorúsággal a 28 évi bányász- szolgálat után immár nyugdíjas Fülöp József, miközben udogatta a vontatókocsin álló ifj. Fónagy Lajos szabadnapos ózdi kohászati dolgozónak a kukoricakó- rót. Nem maguknak szállították, hanem egy ismerőst segítettek ki a fuvarral. Neki még van két tehénkéje; sokkal több az egész faluban sincs. Talán tíz lehet még az itt is honos volt, kedvelt tejelő jószágból... Legelők is vannak itt, ám éppen idézett beszélgető- partnerünk mondta, juliból is lehetne több ... A téesz központja Csoltvaományban van.Az csak véletlen, hogy a Bükkmogyorósdról szóló híradásunk kezdetén férfiak nevét írtuk le. Mindenekelőtt az asszonyokkal találkoztunk, utcán és otthonokban egyaránt. Általuk értesültünk a legfrissebb és legfontosabb eseményrőlls: „tegnap este falugyűlés volt”... Miről esett ott szó? Természetesen azokról a dolgokról, amik napi gondként nehezítik a faluban a szebb életet. Támogatást várnak a közterületek rendezettebbé tételéhez (kellene néhány kocsi salak vagy sóder); a közvilágítás nem mindig megfelelő (gyakrabban kéne itt ellenőrizni, hamarabb kijavítani a hibát); és a legnagyobb „fájdalom”; a vegyesboltnak a kicsiny faluhoz is „túlméretezett” kicsinysége; s az utóbbi

„Az én fiatalságom - Bt gyermekkel - olyan nagy szegénységben és keserves életben volt, kedves, hogy el se lehet senkinek mondani.., Mégis mindig megvoltunk valahogy.., Csak háború ne legyen, fiaim, soha I Akkor jó lesz..." - így tanított Bükkmogyo- rósdon a 88 esztendős özv. Túrái Jánosné, született Holló Julianna.

Ketten összesen négy évet éltek eddig Sükk- inogyorósdon: „Andi baba" már itt született; Blrinyl Jánosné férjével és < éves kislányukkal 1980-ban költözött ebbe a faluba. Az édesanya most gyes-en van, egyébként a körzeti iskolában tanítana, Csernelyben. Ö a helyi művelődési ház tiszteletdíjas vezetője is; „Mi itt maradunk ..."

időben a kenyér minőségére is panasz hallható.

Mindezt persze úgy adták elő a tanács vezetőinek, ahogyan tudják: „Tetszik tudni — mondta Mária néni —, hogy van az?! A falusi nem tudja magát úgy kifejezni, mint egy városi, néha magunkat is megmosolyogjuk egy-egy szó után, de az mind kéne, amiről este is beszéltek a gyűlésen...” Betértünk a már emlegetett vegyesboltba is, úgy dél tájékán. (Ezen a napon ez volt Bükkmogyorósdon az egyetlen nyitva tartó „köz- intézmény”). Néhány perc várakozás után megtapasztalhattuk, amit a sajtért átszaladt Boros Ferencné így fogalmazott: „Egynek- kettőnek nem kicsi ez a bolt, de ha hárman jövünk, akkor már igen szűkös ...” A közös községi tanács

Fülöp József, nyugdíjas bányász: „Szomorúan nézem a falunk körüli dombok földjeit: mi minden termett itt egykoron”.

elnökét Csernelyen kerestük meg. Kriston Kálmán:

— Teljes .mértékben , egyetértek azzal, hogy az alapvető ellátást biztosítanunk kell! A tanács a maga erejéből mégsem képes megoldani Bükkmogyorósdon a vegyesbolt bővítését. Már tárgyaltunk ■ az Ózd és Vidéke Áfész elnökével, ígéret szerint 1984—85-ben várható megoldás. Félele, hogy jövőre még ebből semmi nem lesz ...

Bükkmogyorósdon 300-an élnek. A 70 éven felüliek aránya meghaladja a 10 százalékot. Maros néni a tanácsi kirendeltség épületének egyik ablakán kimutatva így vélekedett: „...az első házban egy 83 éves néni él — ha meghal, üresen marad a lakás... A második házban lakok én, ha elhalok — az is üresen marad, meg a harmadik és a negyedik ház is a portával ... no, az ötödikben élnek úgy, hogy marad majd valaki"... A számok szikár-szomorúsága Is arra hajlítana, hogy „megkon- duljon a harang” a tudósító tollából: majd lassacskán elfogy ez a talu a Bükk lába alól. „Mert ha nincs gyerek — nem lesz felnőtt sem az évtizedek múltával”. Az utóbbi három évben összesen öt gyermek született itt. Az általános iskolában ebben a tanévben egyetlen nyolcadikos sem végez Bükkmogyorósdról.

Még minden udvarával udvarolt a hold ottjártunk napjának reggelén, amikor felkeltették a szülők az általános iskolás korú gyermekek nagy többségét: a 9—14 évesek reggel: a 8—8 évesek délben indulnak busszal Csernelvbe tanulni. Ott van az óvoda is.

Kriston Kálmán tanácselnök :

— Van itt egy érdekes és furcsa ellentmondás: igaz, hogy fogy a lakosság száma Bükkmogyorósdon, üres lakás még sincs a faluban; kettőt megvásároltak városban élők, s vesznek telket itt, kezdenek építkezni is. Mi egyébként soha nem a lakók száma alapján „ítéltük” meg társközségeinket, Bükkmogyorósdot sem. Azt mondom, ha az ott élők tenniakarása a mi biztatásunkkal és lehetséges támogatásunkkal jól találkozik, akkor nem lesz kérdés; lesz-e Bükkmogyorós- dunk vagy nem lesz?!

Tónagy József— Lrtczó József

|