Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-19 / 15. szám

ÉSZAK-MAGYAEORSZAG 4 1983. január 19., szerda A Í5SBP ÉS fcílÉElíÉSi lÉlEllfSS! sáliéitól A Borsod megyei Múzeumi Szervezet éves számvetése Mint minden evben, most is elkészítette a Borsod me­gyei Múzeumi Szervezet az elmúlt évről szóló beszámoló jelentését és az 1983-as esz­tendő munkájának tervét. Az intézményrendszer idei mun­kájának tervezésekor „az adott gazdasági körülmények között a tudományos és köz- művelődési tevékenység szin- tentartása” a legfőbb célki­tűzés. Ennek érdekében a belső erőtartalékok feltárá­sát, a hatékonyabb gazdálko­dást, a jobb munkaszerve­zést tekintik a fő törekvé­seknek. Ez a munka termé­szetesen az 1982-es eredmé­nyeken alapszik, s ezért nem érdektelen visszatekinteni — legalább nagy vonásokban — az 1982-ben végzett tevé­kenységre. Kiemelkedő eseménye az elmúlt esztendőnek a Sáros­pataki Képtár új központi épületének birtokbavétele. Általában az volt már az el­múlt évben is a fő célkitű­zés, hogy a meglevő lehető­ségeket aknázzák kj mindin­kább, a tartalékok mozgósí­tásával biztosítsák a tevé­kenység fejlesztését, a mú­zeumi munka magasabb szinten történő megvalósítá­sát. A gazdálkodás és a munka koncentráltabb és ésszerűbb megszervezésével lehetővé vált, hogy a muzeo- lógiai, a tudományos és a közművelődési tevékenység­ben egyaránt fejlődést érje­nek el. Jelentős eredmények jegyezhetők fel a műtárgy­gyarapítás és a műtárgyvé­delem terén, a tudományos kutatómunkában pedig szá­mos publikáció, több, orszá­gos kiadónál megjelent ön­álló kötet, illetve hazai és külföldi központi folyóira­tokban megjelent tanulmány bizonyítja a múzeumi szer­vezet munkatársainak ered­ményes munkásságát. A ter­vezett kiállítások nagyegé­szében megvalósultak, a Sá­rospataki Képtárban meg­nyílt az első tárlat; novem­ber végéig a megye múzeu­mainak kiállításait 750 ez­ren tekintették meg, ezenkí­vül Lengyelországban és Bulgáriában is rendeztek a megye népművészetét bemu­tató tárlatot. A közművelő­dési munkában nagy előre­lépés volt — többek között — a bioszférakutató tábor és a régészeti tábor, és a kö­zépiskolások múzeumbaráti köre e két témához kapcso­lódó csoportjának a megala­kítása. Természetesen, igen sokré­tűen lehetne még bemutatni az elmúlt évi munkát tudo­mányáganként, múzeumi osz­tályonként, tevékenységi ága­zatonként részletezve azokat, de most itt csak a közmű­velődési tevékenységet emel­jük ki, amelynek keretében a különböző szintű oktatási intézmények tanulóinak igény szerint kiállításvezetést, fog­lalkozást szerveztek, előadá­sokat rendeztek a város és a megye rajztanárainak, va­lamint a történelemtanárok­nak történelmi foglalkozá­sokat tartottak, tanárképző főiskolásoknak és tanítóje­Diákév r 'A KISZ Központi Bizott­sága 1983-at diákévvé nyil­vánította. A KISZ KB mel­lett működő középiskolai és szakmunkástanuló tanács gazdag, a tizenévesek ér­deklődését, életkori sajátos­ságait figyelembe vevő prog­rammal készül a diákévre. Megrendezik a diákolimpiát, a marxista diákakadémiát és fez országos diáknapokat. lölteknek szakszerű tárlatve­zetést szerveztek, több gim­náziummal, szakközépiskolá­val és szakmunkásképző in­tézettel építettek ki kapcso­latot, vártúrákat szerveztek a zempléni hegyekbe, egyéb is­meretterjesztő jellegű kirán­dulásokat, vetélkedőket készí­tettek elő és bonyolítottak le, megszervezték a Mesterek és mesterségegk című soro­zatot, amelynek keretében feledésbe menő mestersége­ket gyakorlás és kiállítás keretében ismerhettek meg a fiatalok. Hasonló módon sok­színű volt a felnőttek kör rében végzett közművelődé­si munka, és ebben igen te­vékeny részt vállaltak a vi­déki múzeumok is. Mindez csak egy kiragadott tevé­kenységi terület az elmúlt évi munkából, amelyre az 1983-as terv alapozódik. Az idei terv szerint ebben az évben nagyszabású fej­lesztések várhatók. Megnyit­ják Putnokon a Gömöri Múzeumot, helytörténeti és néprajzi témájú kiállí­tással, elkészül a To­kaji Múzeum új épülete, és előkészítik a visszaköltö­ző Zempléni Múzeum (Sze­rencs) új kiállításának téma- tervét, valamint a Pácinban megnyitandó Bodrogközi Mú­zeum kiállításúnak témater­vét. Igen jelentős fejlődés alatt áll Mezőkövesden a Me­zőgazdasági Gépek Gyűjte­ménye, amelynek terveiről lapunkban mór beszámol­tunk, továbbfejlesztik a Sá­rospataki Képtár munkáját. Mint tudományos kutató­helynek, erősíteni kell a mú­zeumnak a tudományos munka tervszerűségét és szervezettségét; két kiemel­kedő jelentőségű tudomá­nyos és közművelődési célú kiadvány kollektív munká­ban való elkészítését kezdik el ebben az évben. A tervek szerint jelentős lesz a gyűjteményfejlesztés, a régészeti osztály mintegy tíz ásatást végezhet, többfelé tartanak terepbejárást, lelet­mentést, valamennyi osztály lényegesen fejleszti gyűjte­ményét, és igen gazdagnak ígérkezik a tudományos fel­dolgozó munka minden osz­tályon. Számos új tudomá­nyos publikáció megjelenése várható. A kiállítási prog­ramban három állandó kiál­lítás belépése, 13 időszaki ki­állítás megrendezése és ki­lenc vendégkiállítás terve szerepel. Tizenegy kiállítás­vezetőt is kiadnak. Folytat­ják a közművelődési mun­kát, számos más intézmény­nyel közös tanácskozást szerveznek, többek között a Miskolci Akadémiai Éizott- sóggal és a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetemmel is. Részletesen felsorolni a munkaterv egyes pontjait nehéz lenne, de szükségtelen is. Figyelemre érdemes ismé­telten a munkaterv készíté­sekor kitűzött cél: az adott gazdasági körülmények kö­zött a tudományos és köz- művelődési tevékenység szin- tentartása. S ez nem is kis feladat. (bm) 1983 Számos kulturális és sport­rendezvény is tarkítja a di­ákesztendőt, amelynek alap­vető célja, hogy mind több fiatalt nyerjenek meg a mozgalomnak, ráirányítsák a KISZ-korosztályhoz nem tar­tozók figyelmét a tizenéve­sekre, s hosszabb távra szó­lóan lendületet adjanak a diákfiatalok mozgalmi mun­kájának. így néztek ki kívülről az egykori váraljai barlanglakások. A barlanglakás szobája a helyreállított búbos kemencével Előtérben a meredek kőporlalhoz toldoít ámbitus. Talán saját n.yomorú- ® ságukon tréfálkoztak a cserepváraljaiak. ami­kor a falu fölött uralkodó egykori Cserépvár mintájá­ra váraknak nevezték el azokat a partoldalakat, ahol a pompát igazán nélkülöző barlanglakásaik sorakoztak? A Sicc vár. Bagolyvár, Tuli- vár megannyi bevágása, ürege ugyanis akkortájt nem a bornak, hanem az embernek adott állandó hajlékot. Hangsúlyozom: adott. A múlt idő haszná­lata nem véletlen. Ma már néhány családot kivéve — ők nyári konyhának hasz­nálják az egykori barlang­házat — senki nem lakója e pincelakásoknak. Egészsé­ges kő- és téglaépületekben, nagyablakos. fürdőszobás osaládi házakban él az egy­kori summásnemzedék és utódaik. A pinceházak egy részéből időközben boros­pince lett. sőt akadtak olya­nok is, amelyek beomlottak. Lassan-lassan feledésbe me­rül az egykori bariangházi élet, nem is beszélve arról, hogy a mai fiataloknak egy­szerűen ismeretlen életmó­dot jelent. Hogy ők, de mások is — akik az ország más vidékei­ről vetődnek e vadregényes tájra — tudják, lássák, mi­lyen is volt a hajdani bükk­aljai agrárproletár élete, a cserepváraljaiak elhatároz­ták, hogy az egyik üres bar­langlakást rendbe teszik, helyrehozzák, s mintegy me- mentóként a következő ge­neráció számára, tájházzá alakítják’. Az elhatározást tett követte. Nagyon sok társadalmi munka eredmé­nyeként ma már a Sárga- ,part oldali barlanglakás tel­jesen helyreállítva tükröző­je az egykori lakáskörülmé­nyeknek. A felújított pince- lakásban megtalálható a búbos kemencés szoba, a szabadkéményes pitar, a pince, a különböző állattar­tó ólak, a partoldalhoz tol­dott ámbitus, s az öregek lakrésze. (Ebben a pince­házban ugyanis egyszerre három nemzedék élt együtt.) Ami még hiányzik innen, azok a berendezési tárgyak. A bútorok, s a használati eszközök. És itt a helyiek már a szakértők, a múzeum, a műemlékvédelem segítsé­gét, szaktanácsait igénylik. Mind a szakszerűséget, mind a tárgyak beszerzését ille­tően. Ugyanis szeretnék a táj házat mielőbb megnyitni Legkésőbb nyárig. Remél­jük. mire június táján Dél- Borsodban. így Cserépvár­alján is megsokasodnak a turisták, ez az ismereteket adó. tanulságokkal szolgáló látnivaló, tájház ajtaja már nyitva áll majd minden ér­deklődő előtt. (Ha) . Fotó: Laczó Filmbemutatók Művészpályái! tanulmányokban és regényben Félszáznál több filmet mu­tatnak be a mozik áprilisig: 45 nagy játékfilm mellett a stúdióhálózatban további hat új alkotást tekinthet meg a közönség. A vetítővászonra kerülő produkciók között több világhírű rendező műve is szerepel. Francis Ford Coppola, Michelangelo Anto­nioni és Arthur Penn neve mellett ezúttal rendezőként jelentkezik a francia film­művészet kiváló képviselője, Alain Delon. Filmjének cí­me: Egy zsaru bőréért. Februárban két új magyar filmet mutatnak be: a-Talp­ra, Győző! című alkotást Szö­rény Rezső rendezte, a Sér­tés című filmnek pedig Ba­csó Péter az alkotója. A kül­földi filmek sorában a Kóló­Beszélgetés szünetben, ® a folyosón: — Érdekes lenne ki­számítani, hány diákot érint. — Akkor a decemberi Föl­des-napokra kellett volna el­menni... Majdnem minden­kit. A mi osztályunknak — elréved egy picit a tekintet —, a mi osztályunknak volt kamarakórusa, versmondója, énekese, zenésze... — Igazi földesista válasz — így, már nekem a mate­matikai kérdés fölvetője. A szünet után továbbgon­doltam a beszélgetést. Miért is ne? Azoknak sem volt cse­kély a száma, akik a Földes Gimnázium tanulóifjúsága nevében hétfőn este a Vasas Művelődési Központ színpa­dára léptek. A zongorista kislány és a hattagú zene­kar, a pol-beat csoport és a versmondó, no és a tánckar, hogy ne számoljuk külön az egész osztályt mozgósító ora­tórium szereplőit, vagy az énekkart. És akkor hol va­gyunk még attól, hogy vala- mennyiüket felsoroljuk. Ha kétszázra teszem a szereplő­ket — mondjuk így: a gála szereplőit —, talán nem té­vedek sokat. Ez a „matematikai töpren­gés” nem önmagáért való. Szorosan összetartozik az est mottójául választott idézet­tel: „Csak azt a dolgot isme­red meg valójában, amelyet nia című NDK filmet is ve­títik. Alkotói — Éva és Wolfgang Stein — 1965 és 1967 között az NDK televí­ziójának munkatársaiként dolgoztak Dél-Amerikában. Munkájuk közben bukkantak rá a náci háborús bűnösök egyik titkos táborára. Film­jük a tények alapján ké­szült, s tapasztalataik a leg­vadabb képzeletet is túlszár­nyalták. Márciusban több új ma­gyar alkotással találkozhat a közönség. A Szerencsés Dá­niel címűt Sándor Pál ren­dezte, a Szökevények Dob- ray György munkája, a Ne sápadj című produkciót Gu­lyás János és Gulyás Gyula készítette. te magad is létrehozol... A megismerés egyben újjászü­letés is...” És összetartozik egy iskola hagyományaival, szellemével is, azzal az ösz­tönző, buzdító légkörrel, amely nemcsak megengedi, hanem egyenesen sarkall is önmaguk másfajta kipróbá­lására. Ügy, hogy önmagukat is vállalják. Diákmivoltukat. Nem akafnak másnák lát­szani, mint akik, sem öltöz­ködésben, sem szerkesztett- ségben. Ez diákest volt, amellyel az iskolai, a házi versenyek győztesei megtisz­telték a tanárokat, a szülő­ket, az iskolatársakat, s mindazokat a volt és nem­volt Földes-diákokat, akik elfogadták a meghívásukat, akik a hétfő estéből rájuk szántak két és fél órát. Hogy megnézzék, meghallgassák őket. Volt persze szerkesztése ennek a műsornak is abban az értelemben, ahogy váltot­ták egymást a szereplők a színpadon. De nem fűzték fel egyetlen láncra a bemu­tatott műsorszámokat. mert­hogy nem is lehetett. És volt rendhagyó pillanata is az Több hazai és külföldi képzőművészről adott közre tanulmánykötetet, bibliográ­fiát, albumot a közelmúltban a Corvina Kiadó. Nagymére­tű albumban adta ki Mangné Heil Olga Dési Huber Istvánt bemutató monográfiáját, amely — a munkásból lett festőművész saját írásait is idéző — tanulmányon kívül a festő 24. színes táblaképé­nek és hét rajzának repro­dukcióját is tartalmazza, va­lamint francia, angol és né­met nyelvű összefoglalást is ad. Hasonló formában jelent meg Kovalovszky Márta mű­ve Bokros Birman Dezső szobrászművészről. E kötet­estnek. Az, amikor a „né­ma művészetek” képviselői — a festők — léptek a mik­rofon elé. Amíg diáról kive­títve láttuk alkotásaikat, ke­resetlen szavakkal arról be­széltek, hogy miért nyúlnak az ecset után. Velük és a fotósok ' bemutatójával lett teljesebb az a kép, amit ér­demes lesz megőriznünk a Földes Gimnázium alkotásra ösztönző szelleméből. Nem profikat — diákokat láttunk, hallgattunk. Ezen belül volt magas a mérce, szí­vet gyönyörködtető, s aikul- mankénl egészen megrázó ez az est. Egészében és részle­teiben is. Talán meg kellene tennünk, hogy kiemeljünk néhány produkciót — voltak egészen kivételes pillanatai is az estnek —, de nem tesz- szük. Ha a szereplők közül néhányan élethivatásként jutnak majd művészeti pá­lyára, az ráadás lesz. Mások pedig magukkal viszik azt az érzelmi töltést, amit önma­guk kipróbálása jelent. Ez volt számomra — legalábbis — a legnagyobb élmény ezen a hétfői esten. S gon­dolom, nem voltam egyedül. (cs. a.) ben is a tanulmányt a mű­vész 67 szobrának egész olda­las fotómásolata, számos szö­vegközi illusztráció, ábra és francia nyelvű összefoglalás egészíti ki Román György bemutatására a Corvina mű­terem sorozatban Frank Já­nos vállalkozott (a művész a könyv elkészülte és kiadása között hunyt el), s az élet­mű méltatását itt több do­kumentum és 64 reprodukció teszi teljesebbé. Alfred Sisley angol festő (1839—1899) a múlt század utolsó harma­dában nagy vihart kavaró, a festészetet alapjaiban meg­újító impresszionizmus ná­lunk kevéssé ismert ieles képviselője. Öt mutatja be a Corvina most megjelent al­buma. Raymond Cogniat munkája. A Leonardo-kutatások alno- művének tekinthető Kenneth Clark Leonardo da Vinci cí­mű kötete, amely a mester teljes művészeti tevékenysé­gét felöleli, festészeti érte­kezéstől építészeti IvrViMa. Ezt is most adta »-közre a Corvina. Csakúgy mint — a regényes életrajzok kedvelői­nek örömére — Donald Braider regényét, amely Szi­vek és fények címmel Do- menikosz Theotokopulosz, a későbbi El Greco életét es munkásságát mutatja be ol­vasmányosan. Ló és lovas a művészetben címmel jelent meg Artner Tivadar könyve a világ mű­vészetének legszebb ló- es lovasábrázolásairól, az ősi barlangfestményeklől Picas- sóig. A nagyszabású tanul­mányt 48 színes reprodukció és a bemutatott művek elem­zése egészíti ki. Végül meg­említendő Borsos Béla Ma­gyar vadász lőportartók "(mű könyve, amelv a népművé­szet és iparművészet határán álló. szarvasasancsból ké­szült lőportartókkal ismerteti meg az érdeklődő olvasót 40 színes fotó és 31 szövegközti rajzzal illusztrálva mondan­dóját.- (b) Földes-est

Next

/
Oldalképek
Tartalom