Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-08 / 6. szám

1983. január 6., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Lámpák r Köd volt, olyan iszonyú köd. hogy az embernek még a gondolatai is eltévedtek, s a gomolygó fehérség lassú tespedéssel ereszkedett az agyunkra. Csendben ültünk a kocsiban. Az út mentén földig hajoltak a fenyőfák a hótól, lomhán rebbentek fel a tél ráérős madarai, a var­jak. s mellettünk lassú me­netben sorjáztak a szántó­földeken a hófogók. És las­sú menetben sorjáztak az autók is. Akartuk, nem akar­tuk. de belementünk a télbe a Sátoraljaújhely felé vezető műúton. Velünk szemben nem autók Jöttek, hanem imbolygó lám- paszemek, s az előttünk cam- mogókból csak olykor érzé­keltünk valamit, ha sárré­teggel vakolták be az elülső szélvédőt. Mentünk, mende- géltünk 50'-nel, néha 60-nal, s előzésről persze, szó sem ■ lehetett, hiszen kj akar be- leszállni a vak-végtelembe, a tanácstalan fehérségbe, amely mögött semmi, de semmi nincs... És volt! Mindnyájan meg­dermedtünk. amikor a kis Polski szemből, lámpák nél­kül elsistergett mellettünk. Lámpa nélkül, ilyenkor? Amikor még a városi fény is otromba nemtörődömség­re vall, a tompított be nem kapcsolása pedig egyenesen életveszély! Nemcsak önma­gára. hanem a másikra, a többiekre nézve is. Egymásra meredtünk, és felszakadt bennünk a sóhaj — ma már nem érhet ben­nünket ennél több meglepe­tés. De a köd gonosz vala­mi, Elzsongítja az agyat, minthogy elzsongította a mi­énket is. Mert tévedtünk. Nem sokkal később zöld Trabant buzgólkodott előt­tünk, hogy megelőzzön egy beláthatatlan hosszúságú ka­miont. Vezetőnk megdör­zsölte a szemét, mondván, hogy a köd és ez a zöld szín biztosan megzavarta a fejét mert az igenis nem lehet, hogy az előzködő Trabant lámpái sem égjenek. Nem égtek. Ez akkor de­rült ki, amikor már mögénk került, s derűs fűszínéhez képest, lassan poroszkált a felsózott úton mögöttünk. Vezetőnk lassított, villo-1 gólt. integetett, mindent el­követett — semmi. A szél­védő mögött két fej zötykö- lő.dött néma közönnyel. a jelzéseket észre sem véve, pedig egyikőnknek még az p kilátástalan ötlete is tá­madt, hogy öngyújtóját gyújtogatta ütemesen a kilá­tástalanul piszkos hátsó szél­védő mögött, hátha ... Hát­ha dereng valami... És lám! Talán ezért, talán az összes eddigi kísérlet eredményeként, hirtelen fény költözött a Trabant eddig vak két szemébe. Kigyullad­tak a lámpák! Odakint, s a bennülök fejében is. Még időben... — keresztény — Korszerűsítik a lelepilésrendezési tervezést r Ä Minisztertanács legutób­bi ülésén megtárgyalta és el­fogadta a regionális és tele­pülésrendezési tervezés kor­szerűsítésének ■ irányelveit. Ezek a tervek azért szorul­tak korszerűsítésre, mert az előírások esetenként merevek és túlságosan részleteseit vol­tak, ezzel akadályozták a fej­lődési lehetőségek változá­sainak rugalmas követését, és nem adhattak teljes körű választ például a környezet­védelemre, a telekgazdálko­dásra, a lakásépítés új kér­déseire. Az új irányelvek alapvető célja, hogy a regionális és településrendezési tervezés jobban igazodjon a társadal­mi-gazdasági fejlődéshez. A tanácsok a korábbinál jóval nagyobb szerepet kapnak a területrendezési tervek prog­ramjának kialakításában, a tervezés irányításában. Az érintett lakosság is jobban részt vehet a rendezési ter­vek alakításában. Ez a nyílt várospolitika feltehetően ak­tív közreműködést eredmé­nyez a fejlesztés támogatá­sában és végrehajtásában is. SgKSSSSKi Mint ‘udösitottunk róla, megyénk egyik nagyon várt, új létesítmé­nyét, n nyolc lalu lakóinak egészséges vizet biztositó Ricsei Vízmü­vet is tavaly ősszel adták át rendeltetésének. Képünk a gépház «sendes helyiségében, az irányitószobába készült. Gépházi csendélet Kerékasztal Áz ügyvéd helye az igazságszolgáltatásban Ezerkilencszáznyolcvanhá- rom minden bizonnyal ne­vezetes esztendő lesz a ma­gyal- ügyvédi kar életében. Az idén kerül a kormány, majd az országgyűlés jogi bizottsága elé az ügyvédek és a jogtanácsosok munká­járól, tevékenységéiül szóló új törvényerejű rendelet tervezete, s az ott elhang­zott vélemények figyelem- bevételével alkotja majd meg az Elnöki Tanács a két jogszabályt. E szabá­lyok ismeretében tartanak Debrecenben — várhatóan a nyárutón — országos ügy­védi tanácskozást. Kerekas ztal-bes zél geté- sünket azonban nemcsak ez a várható két esemény in­dokolta. Az ügyvédek mun­kájára, életére erős reflek­torfény irányult az elmúlt hónapokban, s a kirajzolódó kép — enyhén szólva is — ellentmondásosnak bizo­nyult. Gondoljunk csak a budapesti szanálási pana­mára, s azokra a (sajnos nem mindig alaptalan) hí­resztelésekre, amelyek sze­rint egyes ügyvédek mesés jövedelmekre tesznek szert, nem munkájuk, hanem „ügyeskedéseik” révén. Az ügyvédség megítélése egyébként sem olyan pozi­tív a lakosság körében, mint az igazságszolgáltatás más szervei esetében. A valóság azonban min­dig árnyaltabb a felszínen látszódó eseményeknél. Mi­lyen is valójában az ügy­védi kar, ezen belül is a megyénkben dolgozó ügy­védek élete, hogyan végzik munkájukat, milyen ered­ménnyel tesznek eleget fel­adataiknak? Kérdéseinkre a Miskolci Ügyvédi Kamará­ban négyen válaszoltak: dr. Faragó Endre, a kama­ra elnöke, Tálasné dr. Ko­los Anna, az ügyvédi KISZ- alapszervezet titkára, dr. Harsányi Sándor, az ügy­védi pártalapszervezet tit­kára és dr. Pusztay Ilona, a kamarai szakszervezeti bi­zottság elnöke. — Mi nz ügyvéd szerepe az igazságszolgáltatásó an? Hogyan tesznek eleget fel­adataiknak megyénkben az ügyvédek? Dr. Harsányi Sándor: — Az ügyvéd az igazságszol­gáltatás szerves része, an­nak egyik faktora,' ha le­het így fogalmazni, fősze­replője. Feladata, hogy se­gítséget • nyújtson ügyfele jogainak érvényesítésében, és kötelezettségeinek telje­sítésében. Ennek során az ügyvéd a jogszabályok nyújtotta kereték között a bíróságok, a törvényes ha­tóságok előtt képviseli ügy­felét, eljár érdekében. Ezen­kívül jogi tanácsokat adunk, beadványokat, szerződése­ket és egyéb okiratokat ké­szítünk. Segítjük a bírósá­gok, a hatóságok munkáját és törekszünk arra, hogy az ellenérdekű felek jogvitája megegyezéssel rendeződjék. Megyénk ügyvédei — vé­leményem szerint — jó színvonalon végzik munká­jukat; a különböző társa­dalmi szervezetek régen nem emeltek kifogást tevé­kenységünkkel kapcsolato­san. A megyei pártbizottság 1980 szeptemberében tár­gyalt^ munkánkat, s pozi­tívnak ítélte meg tevékeny­ségünket az igazságszolgál­tatásban. Dr. Faragó Endre: — Mi is érezzük, hiszen gyakran hallunk róla, hogy a lakos­ság már nem ítéli meg ilyen kedvezően az ügyvé­deket. Ebben — szerintem — a múlt átkos hagyomá­nya közrejátszik. A felsza­badulás. előtt ugyanis az ügyvédek nagy része való­ban „elperelte” az adósok feje alól az utolsó párnát is. A szocialista ügyvédség más alapállással munkál­kodik. Megyénkben egyéb­ként összesen nyolcvanhá­rom ügyvéd dolgozik, közü-. Dr. Faragó Endre Dr. Pusztay Ilona lük negyvennégyen Miskol­con. Tíz munkaközösségünk és öt kirendeltségünk van. Nem panaszképpen mon­dom, de rendkívül sok a munkánk, mindannyiunkra nagy teher hárul. Ezért is döntött úgy az igazságügy­miniszter — aki felügyeli mindannyiunk munkáját—, hogy létszámunkat tíz szá­zalékkal felemelhetjük. Az elmúlt évben minden je­lentkezőt felvettünk. „Ka­puink” tehát nyitva állnak, megyénkben nem jellemző a bizonyos zártság, amely­ről oly gyakran beszélnek az ügyvédi karral kapcso­latban. — Az ügyvédi munkakö­zösségek, kamarák önfenn- tartóak. Milyen kötelezett­séget ró ez az egyes ügy­védre ? Dr. Pusztay Ilona: — Hétköznapi nyelven, fogal­mazva ez annyit jelent, hogy az ügyfél által befize­tett összegnek csak a töre­dékét kapjuk meg. Az ügy­védség az állami költség- vetésből nem kap támoga­tást, ellenben progresszív adót és különböző járuléko­kat köteles fizetni. Az ügy­védi munkaközösségek a munkahelyeket saját költ­ségükön hozzák létre, a fenntartásba a fűtési költ­ségektől kezdve az áram­számlán keresztül a ceruza áráig minden beleszámít. Éppen ezért sérelmesnek tartom, hogy a közgondol­kodás bennünket az egyik legjobban kereső értelmisé­gi rétegnek tart. A tavalyi átlagfizetés például hét és fél ezer forint körül moz­gott. Hangsúlyozom: az át­lag! Egy kezdő fizetése majdnem húszévi tanulás után meg sem közelíti ezt az összeget. Tálasné dr. Kolos Anna: — Az ügyvédek döntő több­sége hivatásul választja ezt a pályát. Itt nap mint nap emberekkel foglalkozunk, s tulajdonképpen „orvosab- bak” vagyunk az orvosnál. Ha az. ügyfél eredményt akar elérni ügyes-bajos dol­gában, akkor a legféltettebb titkait is el leéli mondania. Mi ezt az információ jelle­gének megfelelően, bizal­masan kezeljük. Visszatér­ve még a jövedelmünkre, azért a bizonyos hétezeröt­száz forintért az ügyvéd nem nyolc órát dolgozik. Aki nálunk nem szorgal­mas és nem végzi az ügyfe­lek kellő megelégedésére a munkáját, annak hamar fel­kopik az álla. Jövedelmet eltagadni pedig nem lehet, mert rendkívül szigorú az ügyvédi munkaközösségek könyvvitelének ellenőrzése. Évenkénti ellenőrzést tart például az adóhatóság, ma­Tólasné dr. Kolos Anna Dr. Harsányi Sándor ga a kamara, és ugyancsak évenként vizsgálja felül a könyveket a legkitűnőbb pénzügyi szakemberekből álló „Precizitás” gazdasági munkaközösség. Dr. Harsányi Sándor: — Most jutottunk el a felsza­badulás előtti és a mai ügy­védek közötti lényeges kü­lönbségek egyikéhez. A mi díjtételeinket, amelyeket egyébként miniszteri rende­let határoz meg, úgyneve­zett eljárási szakokra űze­tik. Tehát nem áll érde­künkben az eljárás, vagy per elhúzása, mint régeb­ben. Nekünk igenis az az érdekünk, hogy minél ha­marabb és minél igazságo­sabb ítélet szülessék. A mi tevékenységünkkel szemben panasszal lehet élni. A be­jelentéseket rendkívül szi­gorúan vizsgáljuk ki. Az el­járás majdnem ugyanolyan, mint a büntetőeljárás. Nem érdemes tehát zugírászhoz menni, mert őt senki nem vonja felelősségre. Nálunk pedig, ha áz ügyvéd mű­hibát követ el, s az ügyfél valamilyen kárt szenved, akkor a munkaközösség kö­telessége kifizetni ezt a kárt — Milyen Borsod megyé­ben az ügyvédek szakmai, politikai felkészültsége? Részt vesznek-e a közélet­ben? Dr. Pusztay Ilona: — Az ügyvédi törvény előírásai szerint mindannyiunknak részt kell venni a szerve­zett szakmai, politikai ok­tatásban.. Az ügyvédi mun­kaközösségeken belül ön­magunk szervezzük meg a rendszeres szakmai tovább­képzést, az oktatást, amit nagyon komolyan figyelem­mel kísérünk, mert ha nem ismerjük meg az új jog­szabályokat — s van belő­lük elég —, akkor nem tud­juk tisztességesen elvégez­ni a munkánkat A KISZ- és a pgrtalapszerv estetekben pedig a többi szervezethez hasonlóan történik a poli­tikai oktatás. Dr. Faragó Endre: — Mi azt szoktuk mondani, hogy az ügyvéd nem okosabb, mint a többi jogász, de többréteaűbb a tudása. Nem túlzás, szinte ötper­cenként más és más témá­hoz kell hozzászólnunk, na­ponta több tárgyaláson, egymástól homlokegyenest elütő ügyben kell az ügy­felek vagy a vádlott érde­keit képviselnünk. Tálasné dr. Kolos Anna. — Bár a közéleti szerep­lés nálunk valóban csak a munka rovására történhet, az ügyvédek ugyanúgy megtalálhatók a tanácsta­gok soraiban, mint a Ha­zafias Népfront különböző bizottságaiban. Talán nem felesleges megemlíteni, hogy 1959-ben az országban har­madikként alakult meg ná­lunk a pártalapszervezet. Minden kamara autonóm testület ugyan, de mun­kánkat az Igazságügyi Mi­nisztérium és az Országos Ügyvédi Tanács szakmai irányítása mellett végez­zük. míg a politikai irány­elvek a megyei pártbizott­ság közreműködésének eredményeként jutnak el hozzánk. Dr. Pusztay Ilona: — A miskolci Ifjúsági Tájékoz­tató Iroda a közelmúltban kezdte meg működését Itt a fiatalabb ügyvédek „mun­kát” kaptak. Részt veszünk a jogi felvilágosító mun­kában is, a megye közép­iskoláiban az elmúlt évben több mint száz előadást tartottunk. ■— Mi a különbség a ki-, rendelt és a meghatalma­zott védő munkájának színvonalában ? Dr. Faragó Endre: — Vé­leményem szerint semmi, a meghatalmazott védő is kö­teles munkáját ugyanolyan lelkiismeretesen elvégezni, mintha megbízást kapott volna. Egyébként az ügy­védek egy-egy büntetőeljá­rás során annyira beleélik magukat az ügybe, hogy az szinte, mint egy motor hajtja őket. s nem nyug­szanak meg csak a jogerős ítélet meghozatala után. Dr. Pusztay Ilona: — Ki­jelölés esetén minden ügyet el kell vállalnunk. Gondol­ja csak el, milyen bajban lehet egy-egy ügyvéd, ami­kor olyan embert kell vé­denie. aki már tizedszer kerül vissza a börtönbe. Mit mondhatok én akkor á bíróságnak? Am naponta meg-megújulvs vállalnunk kell a „harcot”, mert a szocialista jog még a több­szörös visszaesőnek is le­hetőséget kíván biztosítani a védekezésre. — A szabad Ogyvédvá- lasztás rendszere nem je­lenti-e azt, hogy az ügy­védek csak a biztos siker­rel kecsegtető ügyek kép­viseletét látják el? Tálasné dr. Kolos Atma: — Az ügyvédnek, bármi­lyen természetű is legyen az ügy. a képviselendő ügyfél, meg kell adnia a rendelkezések által megen­gedett jogi segítséget. Ter­mészetesen, mi is emberek vagyunk, eleve reményte­len „vállalkozásokat” nem pártfogolhatunk. Egyébként kötelességünk tájékoztatni az ügyfeleket, ha olyan pert akarnak indítani, amely sértené a törvénye­inket. Ám. ha az alperes ion segítségért, akkor hem válogathatunk, mindenkép­pen a rendelkezésére keil állnunk. Ha pedig büntető­ügyben kijelölés történik — ezt már említettük —. akkor kötelesek vagyunk ellátni a védelem munká­ját. — Mit várnak a közel­jövőben megalkotandó, az ügyvédekre vonatkozó tör­vényerejű rendelettől? Dr. Faragó Endre: — Az ügyvédség életében, mun­kájuk elismerésében nagv előrelépés, fejlődés történt az elmúlt években. Ilyen volt a társadalmi biztosítás rendszerébe történő elhe­lyezésünk. a gyermekgon­dozási segély biztosítása számunkra is. Ez év janu­ár elsejétől már kanunk táppénzt, amelyet eddig a munkaközösség pénztárából folyósítottak. Az új tör­vényerejű rendelettől azt várjuk, hogy erősítse az ügyvédi szervezetek közös­ségi jellegét, korszerűsítse a gazdasági elszámolás rend­szerét, egyszóval tegye lehe­tővé, hogy még jobb színvo­nalon lássuk el ügyfeleink képviseletét. Udvardy József

Next

/
Oldalképek
Tartalom