Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-08 / 6. szám
1983. január 6., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Lámpák r Köd volt, olyan iszonyú köd. hogy az embernek még a gondolatai is eltévedtek, s a gomolygó fehérség lassú tespedéssel ereszkedett az agyunkra. Csendben ültünk a kocsiban. Az út mentén földig hajoltak a fenyőfák a hótól, lomhán rebbentek fel a tél ráérős madarai, a varjak. s mellettünk lassú menetben sorjáztak a szántóföldeken a hófogók. És lassú menetben sorjáztak az autók is. Akartuk, nem akartuk. de belementünk a télbe a Sátoraljaújhely felé vezető műúton. Velünk szemben nem autók Jöttek, hanem imbolygó lám- paszemek, s az előttünk cam- mogókból csak olykor érzékeltünk valamit, ha sárréteggel vakolták be az elülső szélvédőt. Mentünk, mende- géltünk 50'-nel, néha 60-nal, s előzésről persze, szó sem ■ lehetett, hiszen kj akar be- leszállni a vak-végtelembe, a tanácstalan fehérségbe, amely mögött semmi, de semmi nincs... És volt! Mindnyájan megdermedtünk. amikor a kis Polski szemből, lámpák nélkül elsistergett mellettünk. Lámpa nélkül, ilyenkor? Amikor még a városi fény is otromba nemtörődömségre vall, a tompított be nem kapcsolása pedig egyenesen életveszély! Nemcsak önmagára. hanem a másikra, a többiekre nézve is. Egymásra meredtünk, és felszakadt bennünk a sóhaj — ma már nem érhet bennünket ennél több meglepetés. De a köd gonosz valami, Elzsongítja az agyat, minthogy elzsongította a miénket is. Mert tévedtünk. Nem sokkal később zöld Trabant buzgólkodott előttünk, hogy megelőzzön egy beláthatatlan hosszúságú kamiont. Vezetőnk megdörzsölte a szemét, mondván, hogy a köd és ez a zöld szín biztosan megzavarta a fejét mert az igenis nem lehet, hogy az előzködő Trabant lámpái sem égjenek. Nem égtek. Ez akkor derült ki, amikor már mögénk került, s derűs fűszínéhez képest, lassan poroszkált a felsózott úton mögöttünk. Vezetőnk lassított, villo-1 gólt. integetett, mindent elkövetett — semmi. A szélvédő mögött két fej zötykö- lő.dött néma közönnyel. a jelzéseket észre sem véve, pedig egyikőnknek még az p kilátástalan ötlete is támadt, hogy öngyújtóját gyújtogatta ütemesen a kilátástalanul piszkos hátsó szélvédő mögött, hátha ... Hátha dereng valami... És lám! Talán ezért, talán az összes eddigi kísérlet eredményeként, hirtelen fény költözött a Trabant eddig vak két szemébe. Kigyulladtak a lámpák! Odakint, s a bennülök fejében is. Még időben... — keresztény — Korszerűsítik a lelepilésrendezési tervezést r Ä Minisztertanács legutóbbi ülésén megtárgyalta és elfogadta a regionális és településrendezési tervezés korszerűsítésének ■ irányelveit. Ezek a tervek azért szorultak korszerűsítésre, mert az előírások esetenként merevek és túlságosan részleteseit voltak, ezzel akadályozták a fejlődési lehetőségek változásainak rugalmas követését, és nem adhattak teljes körű választ például a környezetvédelemre, a telekgazdálkodásra, a lakásépítés új kérdéseire. Az új irányelvek alapvető célja, hogy a regionális és településrendezési tervezés jobban igazodjon a társadalmi-gazdasági fejlődéshez. A tanácsok a korábbinál jóval nagyobb szerepet kapnak a területrendezési tervek programjának kialakításában, a tervezés irányításában. Az érintett lakosság is jobban részt vehet a rendezési tervek alakításában. Ez a nyílt várospolitika feltehetően aktív közreműködést eredményez a fejlesztés támogatásában és végrehajtásában is. SgKSSSSKi Mint ‘udösitottunk róla, megyénk egyik nagyon várt, új létesítményét, n nyolc lalu lakóinak egészséges vizet biztositó Ricsei Vízmüvet is tavaly ősszel adták át rendeltetésének. Képünk a gépház «sendes helyiségében, az irányitószobába készült. Gépházi csendélet Kerékasztal Áz ügyvéd helye az igazságszolgáltatásban Ezerkilencszáznyolcvanhá- rom minden bizonnyal nevezetes esztendő lesz a magyal- ügyvédi kar életében. Az idén kerül a kormány, majd az országgyűlés jogi bizottsága elé az ügyvédek és a jogtanácsosok munkájáról, tevékenységéiül szóló új törvényerejű rendelet tervezete, s az ott elhangzott vélemények figyelem- bevételével alkotja majd meg az Elnöki Tanács a két jogszabályt. E szabályok ismeretében tartanak Debrecenben — várhatóan a nyárutón — országos ügyvédi tanácskozást. Kerekas ztal-bes zél geté- sünket azonban nemcsak ez a várható két esemény indokolta. Az ügyvédek munkájára, életére erős reflektorfény irányult az elmúlt hónapokban, s a kirajzolódó kép — enyhén szólva is — ellentmondásosnak bizonyult. Gondoljunk csak a budapesti szanálási panamára, s azokra a (sajnos nem mindig alaptalan) híresztelésekre, amelyek szerint egyes ügyvédek mesés jövedelmekre tesznek szert, nem munkájuk, hanem „ügyeskedéseik” révén. Az ügyvédség megítélése egyébként sem olyan pozitív a lakosság körében, mint az igazságszolgáltatás más szervei esetében. A valóság azonban mindig árnyaltabb a felszínen látszódó eseményeknél. Milyen is valójában az ügyvédi kar, ezen belül is a megyénkben dolgozó ügyvédek élete, hogyan végzik munkájukat, milyen eredménnyel tesznek eleget feladataiknak? Kérdéseinkre a Miskolci Ügyvédi Kamarában négyen válaszoltak: dr. Faragó Endre, a kamara elnöke, Tálasné dr. Kolos Anna, az ügyvédi KISZ- alapszervezet titkára, dr. Harsányi Sándor, az ügyvédi pártalapszervezet titkára és dr. Pusztay Ilona, a kamarai szakszervezeti bizottság elnöke. — Mi nz ügyvéd szerepe az igazságszolgáltatásó an? Hogyan tesznek eleget feladataiknak megyénkben az ügyvédek? Dr. Harsányi Sándor: — Az ügyvéd az igazságszolgáltatás szerves része, annak egyik faktora,' ha lehet így fogalmazni, főszereplője. Feladata, hogy segítséget • nyújtson ügyfele jogainak érvényesítésében, és kötelezettségeinek teljesítésében. Ennek során az ügyvéd a jogszabályok nyújtotta kereték között a bíróságok, a törvényes hatóságok előtt képviseli ügyfelét, eljár érdekében. Ezenkívül jogi tanácsokat adunk, beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat készítünk. Segítjük a bíróságok, a hatóságok munkáját és törekszünk arra, hogy az ellenérdekű felek jogvitája megegyezéssel rendeződjék. Megyénk ügyvédei — véleményem szerint — jó színvonalon végzik munkájukat; a különböző társadalmi szervezetek régen nem emeltek kifogást tevékenységünkkel kapcsolatosan. A megyei pártbizottság 1980 szeptemberében tárgyalt^ munkánkat, s pozitívnak ítélte meg tevékenységünket az igazságszolgáltatásban. Dr. Faragó Endre: — Mi is érezzük, hiszen gyakran hallunk róla, hogy a lakosság már nem ítéli meg ilyen kedvezően az ügyvédeket. Ebben — szerintem — a múlt átkos hagyománya közrejátszik. A felszabadulás. előtt ugyanis az ügyvédek nagy része valóban „elperelte” az adósok feje alól az utolsó párnát is. A szocialista ügyvédség más alapállással munkálkodik. Megyénkben egyébként összesen nyolcvanhárom ügyvéd dolgozik, közü-. Dr. Faragó Endre Dr. Pusztay Ilona lük negyvennégyen Miskolcon. Tíz munkaközösségünk és öt kirendeltségünk van. Nem panaszképpen mondom, de rendkívül sok a munkánk, mindannyiunkra nagy teher hárul. Ezért is döntött úgy az igazságügyminiszter — aki felügyeli mindannyiunk munkáját—, hogy létszámunkat tíz százalékkal felemelhetjük. Az elmúlt évben minden jelentkezőt felvettünk. „Kapuink” tehát nyitva állnak, megyénkben nem jellemző a bizonyos zártság, amelyről oly gyakran beszélnek az ügyvédi karral kapcsolatban. — Az ügyvédi munkaközösségek, kamarák önfenn- tartóak. Milyen kötelezettséget ró ez az egyes ügyvédre ? Dr. Pusztay Ilona: — Hétköznapi nyelven, fogalmazva ez annyit jelent, hogy az ügyfél által befizetett összegnek csak a töredékét kapjuk meg. Az ügyvédség az állami költség- vetésből nem kap támogatást, ellenben progresszív adót és különböző járulékokat köteles fizetni. Az ügyvédi munkaközösségek a munkahelyeket saját költségükön hozzák létre, a fenntartásba a fűtési költségektől kezdve az áramszámlán keresztül a ceruza áráig minden beleszámít. Éppen ezért sérelmesnek tartom, hogy a közgondolkodás bennünket az egyik legjobban kereső értelmiségi rétegnek tart. A tavalyi átlagfizetés például hét és fél ezer forint körül mozgott. Hangsúlyozom: az átlag! Egy kezdő fizetése majdnem húszévi tanulás után meg sem közelíti ezt az összeget. Tálasné dr. Kolos Anna: — Az ügyvédek döntő többsége hivatásul választja ezt a pályát. Itt nap mint nap emberekkel foglalkozunk, s tulajdonképpen „orvosab- bak” vagyunk az orvosnál. Ha az. ügyfél eredményt akar elérni ügyes-bajos dolgában, akkor a legféltettebb titkait is el leéli mondania. Mi ezt az információ jellegének megfelelően, bizalmasan kezeljük. Visszatérve még a jövedelmünkre, azért a bizonyos hétezerötszáz forintért az ügyvéd nem nyolc órát dolgozik. Aki nálunk nem szorgalmas és nem végzi az ügyfelek kellő megelégedésére a munkáját, annak hamar felkopik az álla. Jövedelmet eltagadni pedig nem lehet, mert rendkívül szigorú az ügyvédi munkaközösségek könyvvitelének ellenőrzése. Évenkénti ellenőrzést tart például az adóhatóság, maTólasné dr. Kolos Anna Dr. Harsányi Sándor ga a kamara, és ugyancsak évenként vizsgálja felül a könyveket a legkitűnőbb pénzügyi szakemberekből álló „Precizitás” gazdasági munkaközösség. Dr. Harsányi Sándor: — Most jutottunk el a felszabadulás előtti és a mai ügyvédek közötti lényeges különbségek egyikéhez. A mi díjtételeinket, amelyeket egyébként miniszteri rendelet határoz meg, úgynevezett eljárási szakokra űzetik. Tehát nem áll érdekünkben az eljárás, vagy per elhúzása, mint régebben. Nekünk igenis az az érdekünk, hogy minél hamarabb és minél igazságosabb ítélet szülessék. A mi tevékenységünkkel szemben panasszal lehet élni. A bejelentéseket rendkívül szigorúan vizsgáljuk ki. Az eljárás majdnem ugyanolyan, mint a büntetőeljárás. Nem érdemes tehát zugírászhoz menni, mert őt senki nem vonja felelősségre. Nálunk pedig, ha áz ügyvéd műhibát követ el, s az ügyfél valamilyen kárt szenved, akkor a munkaközösség kötelessége kifizetni ezt a kárt — Milyen Borsod megyében az ügyvédek szakmai, politikai felkészültsége? Részt vesznek-e a közéletben? Dr. Pusztay Ilona: — Az ügyvédi törvény előírásai szerint mindannyiunknak részt kell venni a szervezett szakmai, politikai oktatásban.. Az ügyvédi munkaközösségeken belül önmagunk szervezzük meg a rendszeres szakmai továbbképzést, az oktatást, amit nagyon komolyan figyelemmel kísérünk, mert ha nem ismerjük meg az új jogszabályokat — s van belőlük elég —, akkor nem tudjuk tisztességesen elvégezni a munkánkat A KISZ- és a pgrtalapszerv estetekben pedig a többi szervezethez hasonlóan történik a politikai oktatás. Dr. Faragó Endre: — Mi azt szoktuk mondani, hogy az ügyvéd nem okosabb, mint a többi jogász, de többréteaűbb a tudása. Nem túlzás, szinte ötpercenként más és más témához kell hozzászólnunk, naponta több tárgyaláson, egymástól homlokegyenest elütő ügyben kell az ügyfelek vagy a vádlott érdekeit képviselnünk. Tálasné dr. Kolos Anna. — Bár a közéleti szereplés nálunk valóban csak a munka rovására történhet, az ügyvédek ugyanúgy megtalálhatók a tanácstagok soraiban, mint a Hazafias Népfront különböző bizottságaiban. Talán nem felesleges megemlíteni, hogy 1959-ben az országban harmadikként alakult meg nálunk a pártalapszervezet. Minden kamara autonóm testület ugyan, de munkánkat az Igazságügyi Minisztérium és az Országos Ügyvédi Tanács szakmai irányítása mellett végezzük. míg a politikai irányelvek a megyei pártbizottság közreműködésének eredményeként jutnak el hozzánk. Dr. Pusztay Ilona: — A miskolci Ifjúsági Tájékoztató Iroda a közelmúltban kezdte meg működését Itt a fiatalabb ügyvédek „munkát” kaptak. Részt veszünk a jogi felvilágosító munkában is, a megye középiskoláiban az elmúlt évben több mint száz előadást tartottunk. ■— Mi a különbség a ki-, rendelt és a meghatalmazott védő munkájának színvonalában ? Dr. Faragó Endre: — Véleményem szerint semmi, a meghatalmazott védő is köteles munkáját ugyanolyan lelkiismeretesen elvégezni, mintha megbízást kapott volna. Egyébként az ügyvédek egy-egy büntetőeljárás során annyira beleélik magukat az ügybe, hogy az szinte, mint egy motor hajtja őket. s nem nyugszanak meg csak a jogerős ítélet meghozatala után. Dr. Pusztay Ilona: — Kijelölés esetén minden ügyet el kell vállalnunk. Gondolja csak el, milyen bajban lehet egy-egy ügyvéd, amikor olyan embert kell védenie. aki már tizedszer kerül vissza a börtönbe. Mit mondhatok én akkor á bíróságnak? Am naponta meg-megújulvs vállalnunk kell a „harcot”, mert a szocialista jog még a többszörös visszaesőnek is lehetőséget kíván biztosítani a védekezésre. — A szabad Ogyvédvá- lasztás rendszere nem jelenti-e azt, hogy az ügyvédek csak a biztos sikerrel kecsegtető ügyek képviseletét látják el? Tálasné dr. Kolos Atma: — Az ügyvédnek, bármilyen természetű is legyen az ügy. a képviselendő ügyfél, meg kell adnia a rendelkezések által megengedett jogi segítséget. Természetesen, mi is emberek vagyunk, eleve reménytelen „vállalkozásokat” nem pártfogolhatunk. Egyébként kötelességünk tájékoztatni az ügyfeleket, ha olyan pert akarnak indítani, amely sértené a törvényeinket. Ám. ha az alperes ion segítségért, akkor hem válogathatunk, mindenképpen a rendelkezésére keil állnunk. Ha pedig büntetőügyben kijelölés történik — ezt már említettük —. akkor kötelesek vagyunk ellátni a védelem munkáját. — Mit várnak a közeljövőben megalkotandó, az ügyvédekre vonatkozó törvényerejű rendelettől? Dr. Faragó Endre: — Az ügyvédség életében, munkájuk elismerésében nagv előrelépés, fejlődés történt az elmúlt években. Ilyen volt a társadalmi biztosítás rendszerébe történő elhelyezésünk. a gyermekgondozási segély biztosítása számunkra is. Ez év január elsejétől már kanunk táppénzt, amelyet eddig a munkaközösség pénztárából folyósítottak. Az új törvényerejű rendelettől azt várjuk, hogy erősítse az ügyvédi szervezetek közösségi jellegét, korszerűsítse a gazdasági elszámolás rendszerét, egyszóval tegye lehetővé, hogy még jobb színvonalon lássuk el ügyfeleink képviseletét. Udvardy József
