Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-08 / 6. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1983. január 8., szombat Ősszel e farsói Szerződés iraidÉi miniszteri bizottsága '1983 január első felében a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság fővárosában, Prágában tartja soron következő ülését a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bi­zottsága. r Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége, valamint a Szov­jetunió Minisztertanácsa pén­teken együttes ülésen értékel­te és helyeslőleg jóváhagyta a Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára által vezetett szovjet küldöttsé 'nek a Var­sói Szerződés tagailamai Poli­tikai Tanácskozó Testületé ja­nuár 4—5-i prágai tanácsko­zásán kifejtett tevékenységét. A szovjet vezető testületek tanácskozásáról kiadott köz­lemény hangsúlyozza, hogy a PTT prágai tanácskozása nagy jelentőségű nemzetközi ese­mény volt. Most az Egyesült Államok­tól és NATO-beli szövetsége­seitől függ, megvalósul-e a lehetőség, hogy elejét vegyük az európai nukleáris rakéta­fegyverek száma növelésének, s hogy csökken-e, vagy ellen­kezőleg, jelentősen növek­szik-e a földrészünk és a vi­lág népeit fenyegető veszély — hangoztatja a közlemény. A Szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz annak érde­kében, hogy a nemzetközi kérdésekben a józan megfon­tolás győzedelmeskedjék. A Szovjetunió továbbra is kö­vetkezetesen kitart a más tár­sadalmi berendezkedésű or­szágokkal való békés egymás mellett élés lenini politikája mellett, megőrizve a szocia­lizmus és a béke ellenségei­vel szembeni éberségét, s mindent megtesz, ami az or­szág biztonságának szavatolá­sához szükséges. Gustáv kitüntetése Gustáv Húsúknak, a CSKP KB főtitkárának, Csehszlová­kia köztársasági elnökének 70. születésnapja alkalmából a csehszlovák szövetségi gyű­lés (parlament) Csehszlová­kia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ja­vaslatára „A Csehszlovák ken a prágai várban Alois Indra, a CSPK KB elnöksé­gének tagja, a szövetségi gyűlés elnöke adta át Gus­táv Husáknak. Az átadási ünnepségen jelen voltak a CSPK KB elnökségének más tagjai — Vasil Bilak, Peter Colotka, Karel Hoffmann, Milos Jakes, Antonin Kapek, Carsíeiss íeloszMa a Burtslagol Március 6-án tartják a rendkívüli választásokat az NSZK-ban. Kari Carstens nyugatnémet államfő (képünkön) pénteken hozta meg döntését, feloszlatva egyben a jelenlegi Bundestagot. Karl Carstens, az NSZK államfője, pénteken este te­levíziós és rádióbeszédben indokolta meg azt a dönté­sét, hogy miért oszlatta fel az ország parlamentjét és ír­ta ki 1983. március 6-ra az idő előtti, új, országos vá­lasztást. A kereszténydemokrata Carstens okfejtésében lé­nyegében elfogadtá és átvet­te a keresztényliberális kor­mány pártjainak érveit. Eszerint, a CDU—CSU és az FDP tavaly októberben mind időben, mind tartalmában, korlátozott'feladatra, neveze­tesen az 1983-as költségvetés kidolgozására és elfogadtatá­sára vállalkozott. Ennek -tel­jesítése után a kormánypár­tok vezetői közölték Cars- tens-szel, hogy új választás nélkül semmilyen kormányt sem hajlandók támogatni a Bundestagban. Carstens így bizonyítottnak látta, hogy a keresztényliberális koalíció számszerű többsége ellenére sincs cselekvőképes parla­menti többség a Bundestag­ban. Carstens szerint a választás megtartását indokolja az is, hogy a parlament minden pártja, tehát az ellenzéki Né­met Szociáldemokrata Párt is, az idő előtti választás megtartásáért szállt síkra. Bonni megfigyelők rámu­tatnak: tavaly ősszel a CDU és az FDP azért utasította el az SPD-nek az azonnali választásra vonatkozó javas­latát, mert attól tartott, hogy az 1980-as választási ígéretet megszegő FDP kibukik a parlamentből. A keresztény- demokrata és szabaddemok­rata vezetés abban bízott, hogy a választók hat hónap alatt elfelejtik, hogy az FDP egy törvényhozási időszak kellős közepén az SPD-től átállt a CDU—CSU-hoz. Uj gazdasási priilozis Lesgyelországbaa Szocialista Köztársaság Hő­se” címet, ennek aranyjelvé­nyét, valamint a „Klement Gottwald Érdemrend — a szocialista haza építéséért” kitüntetést adományozta. E legmagasabb csehszlovák állami kitüntetéseket pénte­Josef Kempny, Josef Koreák, Jozef Lenárt, Lubomir Strou- gal — és póttagjai, a KB tit­kárai és titkársági tagjai, to­vábbá Miroslav Capka, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnö­ke is. A lengyel gazdaságban az idén alkalmazandó új gya­korlatról, az úgynevezett kor­mány-megrendelésekről kö­zölt részleteket a miniszter­tanács mellett működő terv- bizottság. A módszer bevezetésével hozzá kívánnak járulni a Masséna és Garibaldi városa A francia Azúrpart gyö­nyörű fekvésű városa, Niz­za, sok vihart élt át a törté­nelem folyamán, de mindent átvészelt, még az 1631-es pestisjárványt is. Ma ide­genforgalmi központ, ame­lyet felkeresnek a turisták a világ minden részéről év­ről évre. Ipara is sokat fej­lődött a második világhá­ború óta. Masséna és Garibaldi két nagy szülötte ennek a vá­rosnak. Masséna (1758— 1817) borkereskedő fia volt, aki már a királyság idején katonai szolgálatot teljesí­tett. 1792-ben a Var megyei önkéntes század parancsno­ka, 1793-ban hadosztálypa­rancsnok. Napóleon Fran­ciaország marcalijává ne­vezte ki, é§ címeket, rango­kat ruházott rá. Napóleon szerint Masséna volt a „Győzelem kedvenc gyer­meke”. Masséna katonai karrierje során a királyt, a forradalmat, a császárt is hűen szolgálta, de életében a történelem is viharos gyorsasággal pergett. Guiseppe Garibaldi (1807 —1882) olasz szabadsághős nevét nemcsak Olaszország­ban és Franciaországban, az egész világon ismerték. Nizzában több múzeum őrzi a város, valamint Pro­vence és Dél-Franciaország Képünkön: a tengerpart részlete kulturális emlékeit. A Mas- séna-múzeum a Promenade des Anglais és a tengerpart közelében egy 19. században épült házban működik. Ter­meiben Masséna- és Gari­baldi-emlékek láthatók. Ezenkívül helytörténeti és néprajzi emlékeket őriz, va­lamint régi fegyvereket, ke­rámiákat, az újabb korból a nizzai karneválok plakátjait. gazdaság szűk keresztmet­szetének megszüntetéséhez, és a gazdaság szerkezetének átalakításához. A kormány-megrendelések rendszere 31 termékcsoport­ra terjed ki, köztük a rozs­damentes acélból készült ko­hászati gyártmányokra, a műszálas szövetekre, akku­mulátorokra, valamint teher­gépkocsikhoz és mezőgazda- sági' gépekhez szükséges gu­miabroncsokra. A kiemelt termékcsoportok közé tarto­zik a műtrágya- és növény- védőszer-gyártás, valamint olyan lakossági fogyasztási cikkeit, mint a harisnyafé­lék, elektromos izzók, a mos­dószappan és a mosópor. Azok a vállalatok, amelyek szerződést írnak alá a ki­emelt termékcsoportok vala-. melyikének gyártására, köz­ponti elosztás alapján kap­nak üzemanyagot, nyers- és alapanyagokat. Az így kapott anyagokat szigorúan csak a vállalt kormány-megrendelés teljesítésére használhatják fel. További kedvezmény az ilyen váüalatok számára, hogy elsőbbségben részesül­nek a deviza elosztásánál, a hitelek odaítélésénél, ezenkí­vül messzemenő adókedvez­ményeket- élveznek majd. Amennyiben viszont a kor­mánnyal kötött szerződést nem határidőre és nem a rögzített mennyiségben telje­sítik. akkor büntetést fizet­nek, egyben elvesztik min­den előnyüket. Vissza kell téríteniük a kapott devizát, vagy annak hiányában a de­viza értékének tízszeresét kell megfizetniük. A tervbizottság szerint a kormány-megrendelésekre dolgozó vállalatoknál a ter­melés az idén nem az egész gazdaságra érvényes, terve­zett 4, hanem 13 százalékkal növekszik majd. A minisz­tertanács rendélete értelmé­ben a szerződéseket február Végéig lehet megkötni. Békekezdemény ezések Prágából A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének) prágai ülése a népek' biztonságának és békéjének al­ternatíváját állította szembe az imperialista hatalmak fegyverkezési programjával. Ez a magva annak a terjedelmes dokumentumnak, amelyet a szocialista országok védelmi szövetsége legfelsőbb szervének e heti tanácskozásáról adtak ki. Megszoktuk már, hogy a VSZ Politikai Tanácskozó Tes­tületé minden alkalommal új, építő kezdeményezésekkel gazdagítja a nemzetközi politikai életet, mégis a mostaniak különös jelentőségűek. Ennek elsődleges oka a világban kialakult rendkívül fe­szült helyzet. Az imperializmus, elsősorban az Egyesült Ál­lamok fegyverkezése és hidegháborús politikája miatt saj­nos, már csak nyomokban tapasztaljuk az országok közötti enyhülési politikát. Nyugat legharciasabb körei felszították a szocializmus elleni propagandahadjáratot. Gazdasági boj­kottot szerveznek, a belügyekbe való beavatkozással, társa­dalmi rendszerünk megingatásával próbálkoznak. Az impe­rialista hatalmak egyidejűleg széles és rendkívül költséges, az emberek szociális helyzetét romboló katonai előkészüle­teket tesznek, köztük Európára korlátozott és másfajta atomháborúra is. Az újabb rakétáknak Nyugat-Európába, az MX-rakétáknak az Egyesült Államokba történő telepítésére vonatkozó tervek a meglevő katonai erőegyensúly felszámo­lását, a Szovjetunió fölötti globális és regionális méretű erőfölény megszerzését célozzák. E terveket nehéz másként értékelni, mint az általános nukleáris háborúra való felké­szülés programját. Minden gondolkodó ember számára világos, hogy az im­perialista körök agresszív politikája miatt igen veszélyes ha­tárokig kiéleződött a nemzetközi, ezen belül az európai hely­zet. Az amerikaiak jelenlegi fegyverkezési tervei Európában megváltoztathatják a stratégiai helyzetet, ami rendkívül tö­rékennyé tenné Európa biztonságát és súlyos akadályokat gördítene a további tárgyalások elé. Európa népeinek kilá­tásai tehát — ha hagyják magukat sodorni az agresszív tervek által — nagyon sötétek. Ezen csak azzal lehet javí­tani, ha csökkentik az államok közötti bizalmatlanságot, a katonai szembenállás szintjét, különösen a nukleáris fegy­verek területén a két katonai szövetség — a Varsói Szerző­dés és a NATO — között. Ennek eléréséhez azonban azon­nal cselekedni kell, míg viszonylag jók a lehetőségek a fegy­verkezési hajsza megfékezésére. Ettől a törekvéstől vezettetve javasolta a VSZ Politikai Tanácskozó Testületé a NATO-tagállamoknak, hogy a két szembenálló katonai tömb kölcsönösen mondjon le az egy­más elleni akár nukleáris, akár hagyományos fegyverekkel történő erőszak alkalmazásáról, és kötelezzék magukat a szerződésben a békés kapcsolatok fejlesztésére, a bizalom légkörének megteremtésére. A szerződés nem alkotna újabb zárt közösséget, nyitva állna a világ más államai előtt ísl E szerződés megkötése és betartása segítene felszámolni Eu­rópa szembenálló katonai csoportosulásait, s minden bi­zonnyal a népek is örömmel üdvözölnék, hiszen eltűnhetne az egyetlen közös nagy ellenségük: a háborús veszély. Ehhez természetesen arra van szükség, hogy elsősorban a nukleáris hatalmak nyilvánítsák ki politikai készségüket, hogy megfékezik a már az egész emberiség létét fenyegető fegyverkezési versenyt. Ki kell dolgozni és meg kell való­sítani a fokozatos nukleáris leszerelés programját, amely a meglevő készletek befagyasztásán, az új fegyverrendszerek kifejlesztésének beszüntetésén át haladna a csökkentés, majd a nukleáris fegyverek megsemmisítése felé. Ez lenne a meg­nyugtató „nulla megoldás”. Annak tudatában, hogy Európában hatalmas mennyiségű hagyományos és nukleáris fegyver van felhalmozva, és a két szembenálló katonai rendszer fegyveres erői itt érint­keznek közvetlenül egymással, a prágai tanácskozás kulcs­kérdésként kezelte az európai biztonságot. Kontinensünk biz­tonságát, békénket ugyanis semmi előzőhöz nem hasonlítható veszély fenyegeti. A NATO-hatalmak az 1979-es kettős ha­tározat értelmében folytatják az új amerikai közép-hatótá- volságu rakéták telepítésének előkészítését. Emlékezetes, hogy az 1979-es kettős határozat kimondja, hogy ha a Genf­ien folyó szovjet—amerikai tárgyalások nem vezetnek ered­ményre, akkor 1983 decemberében megkezdik a csaknem 600 rakéta telepítését. Csakhogy az események. azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok és NATO-partnerei között, ve­szedelmes munkamegosztás alakult ki: az amerikai küldött Genf ben igyekszik zátonyra futtatni a tárgyalásokat, mialatt az európai partnerek gyors ütemben készítik elő a rákéi ák telepítését. Ezzel a manőverrel szeretnék elérni a rakéták elhelyezését, még mielőtt a tárgyalások kedvező eredménvre jutnának. A veszély tehát nagy. Az idő sürget. Cselekedni kell! Nagy tévedés lenne azonban, ha a NATO-tagállamok a prágai békekezdeményezéseket a gyengeség jelének formák fel, és katonai fölényre törekednének. Ez eddig sem sike­rült, ezután sem fog. A szocialista országok képesek olyan fegyvereket rendszerbe állítani, amelyek ellensúlyozhat iáit a szemben álló erőket. A prágai tanácskozásnak a béke és a biztonság megszi­lárdítására vonatkozó javaslatai realisták, higgadt hnngvéfe- lűek és azt célozzák, hogy lendületet adjanak ,minden le­fegyverzésről folyó tárgyalásnak. Bizonyos imperialista kö­vükkel ellentétben a szocialista közösség nem fenyeget, ha­nem teljes komolysággal az államok erőfeszítésének egve- sítésére hív fel az enyhülés, a béke és a leszerelés érdeké­ben. Rakétákkal való fenyegetés helyett politikai párbeszéd­re, széles politikai érintkezésre, gazdasági, tudományos együttműködésre szólít minden államot, hogy megteremthető lépvén a bizalom a békés egymás mellett éléshez. E z a fegyverkezéssel szembeállított alternatívánk, amely­nek megvalósításához a szocialista közösség országai­ban megvan az akarat. A népek joggal várják, hoev a NATO-hatalmak — a jelenlegi vonakodás helyett — pozi­tív választ adjanak a prágai kezdeményezésekre. Kitüntetés Dr. Hetényi István pénz­ügyminiszter Borsod megyei tartózkodása alkalmával ta- i lálkozott a megye pénzügyi vezetőivel. Ebből az alka­lomból. megköszönve a nyug­díjba vonuló Mang Bélának, a PM Ellenőrzési Főigazga­tóság Borsod megyei igazga­tósága vezetőjének több év­tizedes eredményes munká­ját, a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adta át részére. A kitüntetés átadásán jelen volt dr. La­dányi József, a megyei ta­nács elnöke és Kovács Zol­tán, a megyei pártbizottság osztályvezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom