Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-07 / 5. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJÉTEKl A 7 MS7MP RORSOO-AF AO,? ZEMPLÉN MEGYEI BI70TTS AO AN AK TAPIA XXXIX. évfolyam, 5. szám Ara: 1.40 l’t Péntek, 10”4. január 7. TALÁLMÁNY AZ UTÓDOKNAK (4. oldal) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS (4. oldal) RÁDIÓ- ÉS TV-MÜSOR (7. oldal) A Varsói Szerzidés tagáEIsmainak politikai Byilatkszala Ülésf tarlóit a megyei pártbizottság Napirenden az 1982. megyei tapasztalatai és az ez évi Tegnap, január 6-án a megyei pártszékházban Grósz Károlynak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ülést tartott a megyei pártbizottság. A testület tagjai egyperces néma felállással adóztak a közelmúltban elhunyt Kapás Pál, a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát vezér- igazgatója, a megyei pártbizottság tagja emlékének, majd elsőnek a megyénk 1982. évi gazdálkodásának tapasztalatairól szóló jelentést, valamint az 1983. évi gazdaságpolitikai és az azt segítő tömegpolitikai feladatokra vonatkozó javaslatot tárgyalták meg. A napirend előadói dr. Havasi Béla és Nagy Zoltán megyei pártbizottsági titkárok voltak. Az első napirendi pont vitájában a pártbizottság tagjai mellett - tanácskozási joggal — részt vettek a iárási-városi pártbizottságok első titkárai, a megyei pártbizottság osztályvezetői, a borsodi nagyvállalatok igazgatói, a társadalmi szervezetek meghívott vezetői is. A gazdálkodás 1982. évi megyei tapasztalatairól készített írásos jelentéshez dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést, átfogó értékelést adva a megye gazdaságának múlt évi eredményeiről, gondjairól, illetve az 1983. évi gazdaságpolitikai feladatokról. Előadói beszédét az alábbiakban kivonatosan ismertetjük. Dr. Havasi Béla szóbeli előterjesztése 13)-. Havasi Béla a bevezetőben elmondotta: a népgazdaság 1982. évi fejlődése a számításba vettnél lényegesen kedvezőtlenebbé váló külgazdasági és pénzügyi helyzet ellenére megfelel alapvető céljainknak. Az év közben hozott gazdasági intézkedések következtében a tervezettnél is nagyobb mértékben sikerült javítani a nem rubelviszonylatú külkereskedelmi mérleget, megtartani a fizetőképességet, ugyanakkor összességében megőrizni a lakosság élet- színvonalát. Nagyjából ezekkel jellemezhető megyénk gazdasága is, azzal a kiegészítéssel. hogy a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági viszonyok Borsod gazdaságát az átlagosnál is erőteljesebben érintették. A fejlődés azonban a gazdaság legtöbb területén érzékelhető, mérhető volt. Az ipari, mezőgazdasági üzemek termelése növekedett: a termelékenység minden ágazatban javult, a termelési alapok gyarapodtak. Nőtt az eredményesen működő gazdálkodó egységek száma, fejlődött a megye infrastruktúrája; a vállalatok és szövetkezetek döntő többsége, a népgazdasággal és dolgozóival szembeni kötelezettségeinek rendben eleget tett. A gazdálkodás gyengeségei elsősorban a nem rubelelszámolású export alakulásában, az építőipari vállalatok munkájában nyilvánult meg. A gazdasági helyzetünket kedvezőtlenül befolyásoló egyensúlyzavarok, a túl- elosztás jelei év közben megyénkben is jellemzőek voltak. A kedvezőtlen körülmények elsősorban a megye gazdasági súlyában meghatározó szerepet játszó kohászatra és vegyiparra gyakoroltak nagy nyomást. Bár a feladatok teljesítéséért a vállalatok dolgozóinak többsége nagy erőfeszítéseket tett ezek jelentős része nem hozta meg a várt eredményeket. Mindez azt is mutatja. hogy még nem kielégítő üzemeink termelésének rugalmassága, nem tudták célszerűen mozgósítani a kihasználatlan kapacitásokban rejlő tartalékokat. A gazdálkodási körülmények nehe- ziilése a lysrábbiaknál több iparvállalat helyzetének rosz- S*abbotlásában is megmutatkozott. Csökkent a nyereség, fokozódtak a vállalatok pénzügyi feszültségei. Ezek jó része elkerülhetetlen volt. de az előadó hangsúlyozta, hogy nem lehetünk elégedettek az alacsony hatékonyságú vállalatok tevékenységének érdemi javítására tett erőfeszítésekkel. A szénbányászat az 1981. évi termelésénél szerényebb éves tervét nem tudta teljesíteni. A szuhavölgyi akna egyik frontján iszapbetörés miatt másfél hónapig szünetelt a termelés. Ez mintegy 150 ezer tonna, Farkaslyukon a vágatösszenyomódás 59 ezer tonna. Ormosbányán pedig a vágat régi. lefejtett: területtel való találkozása körülbelül 30 ezer tonna termeléskiesést okozott, s ezt a többi bánya teljesítménye csak mérsékelni tudta. Az objektív kedvezőtlen természeti tényezők mellé hozzá kell tenni az üzem- és munkaszervezés hibáit, gyengeségeit. tehát a szubjektív hibákat is. A kohászat termelése az előző évi szintet 4 százalékkal meghaladta ugyan, de az 1979. évinek így is alig több mint 90 százalékát érte el. A vaskohászat válsága tovább mélyült, az értékesítési lehetőségek romlottak. A termelést azonban — főleg az LKM-ben — számos belső műszaki probléma is hátráltatta. Az LKM veszteséges, az ÖKÜ nyereséggel zárta az évet. Az igények jobb kielégítését szolgáló rugalmasabb termelés és a termelési költségek csökkentésére tett erőfeszítések az LKM-ben a veszteség mérséklődését, az OKÜ-ben viszont, a nyereség realizálását eredményezték. Elismerés illeti a December 4. Drót művek kollektíváját az egyenletes jó termelési és export- eredményeiért, alkalmazkodókészségük állandó fejlesztéséért. Jó eredményt ért el a Borsodnádasdi Lemezgyár is. Mindezek ellenére kohászati üzemeink a világpiaci recesszió hatásait nem Indiák ellensúlyozni. Jelentős es általános fellendülés következett be szinte minden terméket és vállalatot érintően a gépiparban. A Diósavőri Gépgyár, a MEZŐGÉP. a Csepel Müvek Sárospataki Gyára, a Kismotor- és Gépgyár, valamint az Autóvillamossági Vállalat mezőkövesdi üzemei jó termelési eredményeket, értek el. A világpiaci viszonyok nem kedveztek a vegyipari üzemeink tevékenységének sem. Az értékesítési nehézségek és az alacsony árak mellett ezt az ágazatot érintette leginkább hátrányosan az importkorlátozás kényszerűsége. Gondot okozott a pvc-por értékesítése is, elsősorban az alacsony ár miatt. A vegyipari termékek termelése 1983-ban emelkedhet ; a petrolkémiai központi fejlesztési program keretében elsősorban behozatalt helyettesítő új termékek gyártásának bevezetésével és az intermedier-gyártás keretében megvalósított új termé- 'kekkel kellene a termelést bővíteni. Az előadó ezután a megye építőiparának helyzetét elemezve elmondta: az ágazati előirányzat csökkenő teljesítéssel számolt 1982-ben, de a termelési visszaesés ennél is lényegesen nagyobb. Országosan a termelés 1—2 százalékkal csökkent, a megyében ez 8 százalékot tesz ki. Több kivitelező nem teljesítette éves tervét. Nagyságrendjét tekintve az év elején számítottnál az Észak- magyarországi Állami Építőipari Vállalat termelt lényegesen kevesebbet. A kis és házilagos építőipari szervezetek rugalmasságuk és vállalkozási készségük folytán jobban alkalmazkodtak a kisebb volumenű munkákhoz. a szétszórtan jelentkező építési igényekhez. A megye gazdasági fejlődése szempontjából nagy fontosságú kérdés volt. hogy miként alakul az élelmiszer- gazdaság termelése. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg — mondotta —. hogy mezőgazdaságunk sikeres évet zárt. A mezőgazdasági üzemek differenciáltan fejlődtek. A termelési - eredmények javulása és az egyre jobban kiszélesedő melléküzemági tevékenység hatására nőtt az üzemek nyeresége, csökkent a veszteséges üzemek száma. A termelőszövetkezeteknél a közgazdasági szabályozók adta lehetőségek eredményeként a melléküzemági tevékenységben is dinamikus fejlődés következett be. Az eddigi tapasztalatok alapján (Folytatás a 3. oldalon) Üjabb nagy fontosságú kezdeményezéseket tartalmaz a Varsói Szerződés tagállamainak politikai nyilatkozata, amelyet a Politikai Tanácskozó Testület január 4— 5-én Prágában megtartott ülésén fogadtak el a szerződésben részt vevő országok legmagasabb szintű képviselői. A nyilatkozat áttekinti a világhelyzet és az európai helyzet legfontosabb kérdéseit, a fegyverkezés ellen, a leszerelésért, az enyhülésért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséért és együttműködéséért folyó küzdelem legfontosabb feladatait. Számos, a leszerelésre vonatkozó konkrét javaslat mellett azt indítványozza, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai szerződésben vállaljanak kölcsönös kötelezettséget: nem alkalmaznak egymás ellen elsőnek sem hagyományos, sem nukleáris fegyvert. Javasolja: a két szövetség tagállamai kölcsönösen mondjanak le a katonai erő alkalmazásáról, fejlesszék békés kapcsolataikat. I. A hat fejezetre oszló terjedelmes dokumentum első része általában elemzi a világ helyzetét. Emlékeztet a szerződés tagjainak korábbi értékeléseire, arról, hogy növekszik a békét fenyegető veszély, s leszögezi, hogy az agresszív erők tevékenységének fokozódása következtében ez a veszély tovább növekedett. „Egyre határozottabb tevékenységet fejtenek ki azok a körök, amelyeknek célja, hogy megingassák a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatainak Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével csütörtökön hazaérkezett Prágából a magyal' párt- és kormánykülegvedü) ésszerű alapját, a békés egymás mellett élést. Az egészségesebb nemzetközi kapcsolatok kialakításában elért érzékelhető előrehaladás — amely a hetvenes évektől kezdve kezdett hatást gyakorolni a nemzetközi viszonyok általános fejlődésére — veszélyben van" — szögezi le a nyilatkozat, emlékeztetve arra. hogy a fegyverkezési verseny minőségileg új, sokkal veszélyesebb szakaszba lép. Ismét fellángolnak a korábbi feszültséggócok. új konfliktusok és válsághelyzetek keletkeznek, akadályokat gördítenek a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködés útjába, politikai eszközként gazdasági szankciókat és embergókat alkalmaznak. Ily módon a helyzet egészében véve mind bonyolultabbá válik, növekszik a nemzetközi feszültség, erősödik a háborús veszély, mindenekelőtt a nukleáris összecsapás veszélye. A Varsói Szerződés tagállamai ugyanakkor azt is megállapítják, hogy az ilyen fenyegető fejleményekkel szemben mind határozottabban és erőteljesebben nyilvánul meg a népek, a haladó és békeszerető erők ellenállása, az a törekvése, hogy véget vessenek az erő és a konfrontáció politikájának, megőrizzék a békét, megerősítsék a nemzetközi biztonságot. „Az ülésen képviselt államok meggyőződése: bármilyen bonyolult is a világ- helyzet, megvan a lehetőség arra, hogy túljussunk a nemzetközi kapcsolatok e veszélyes szakaszán. Az események mostani menetét meg kell és meg is lehet állítani, és olyan irányba lehet terelni, amely megfelel a népek vágyainak. A szocialista ordöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén. A küldöttség tagjai voltak: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottszágok, amelyek békeszereJ tele társadalmi rendszerük természetéből fakad, ennek érdekében latba vetik egész nemzetközi tekintélyüket, politikai és gazdasági potenciáljukat” — szögezi le a nyilatkozat. „A háború erőinél napjainkban hatalmasabbak a béke erői. Minden összefor- rottságuktól és tevékenységük céltudatosságától függ. K Politikai Tanácskozó Testület ülésén részt vevő államok, a nemzetközi helyzetről adott értékelésük alapján, a nukleáris katasztrófával szemben az egyetlen lehetséges megoldást javasolják, és széles körű nemzetközi együttműködésre szólítanak fel az élet és az emberi civilizáció megőrzés«! nevében.” II. A nyilatkozat második fejezete a leszerelés, különö-J sen a nukleáris leszerelés kérdéseivel foglalkozik, éa haladást sürget ezen a területen. Rámutat arra a veszélyre, amit as új amerikai nukleáris programok megvalósítása jelent, leszögezve: e programok célja a katonai fölény megszerzése. Végrehajtásuk a nemzetközi stabilitás megbontásához vezet.1 „Az ülésen képviselt államok nyomatékosan hangsú-J lvozzák: bármilyen számítás, amely a nukleáris háború kirobbantására és az abban elérhető győzelemre irányul,' értelmetlen! Ha sor kerülne nukleáris háborúra, annak nem lenne győztese” — szögezi le a nyilatkozat. Rámutat ugyanakkor az ilyen katonapolitika más veszélyes (Folytatás a 2. oldalon) ságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke; Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára; Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter; Púja Frigyes külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. A küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent: Aczél György, Havasi Ferenc, Németh Károly, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai; Sarlós István, a Minisztertanács elnök- helyettese, a Politikai Bizottság tagjai: Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke: Szih!ös Mátyás a KB külügyi osztálvának vezetője: Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter; Csórni Károly vezérezredes, honvédelmi; Kamara János belügyi államtitkár, a Központi Bizottság tagjai; továbbá Nagy János külügvi államtitkár Jelen volt Andrcj Barcák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyar»« országi nagykövete. Hazaérkezett Prepáiéi a magyar párt- és kormánykííídöltseo Képünkön: Kááfcr Jánost, a delegáció vezetőjét Aczél György üd vözli a Keleti pályaudvaron N
