Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-07 / 5. szám

S3 ÉSZAKMAGYARORSZAG 2 1983. január 7., péntek A Varsói Szerzldés tagállamainak politikai nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) következményeire is: megin­gatja a katonai-hadászati stabilitást, növeli a nemzet­közi feszültséget, bonyolul­tabbá teszi az államok kap­csolatait, növeli a katonai szembenállás szintjét, s en­nek következtében a béke még ingatagabbá, még töré­kenyebbé válik. „Mindezt számításba véve, az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy késedelem nélkül, addig kell cseleked­ni, amíg van lehetőség a fegyverkezési hajsza megfé­kezésére, és a leszerelésben való haladásra” — írja a do­kumentum, amely méltatja a Szovjetunió egyoldalú kö­telezettségvállalását, azt, hogy nem alkalmaz elsőként nuk­leáris fegyvert, s hasonló lé­pésre szólítja fel az összes nukleáris nagyhatalmat. „A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben külö­nösen fontos, hogy elmoz­duljon a holtpontról a fegy­verzetek és a fegyveres erők tényleges korlátozásának és csökkentésének ügye. Ezért az ülés résztvevői arra szó­lítanak fel, hogy a fegyver­kezési verseny megszünteté­sének egész kérdéskörében adjanak határozott, új len­dületet a most folyó megbe­széléseknek, illetve újítsák fel a félbeszakadt tárgyalá­sokat.” A dokumentum szerint a Varsói Szerződés tagjai nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy sikert érjenek el a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkenté­séről folyó genfi szovjet— amerikai tárgyalásokon, tá­mogatják és üdvözlik a Szov­jetuniónak a fegyverkezési hajsza megszüntetésére és a leszerelésre tett javaslatait. A nyilatkozat számos konkrét kérdésben sürget haladéktalan megegyezést, így a fokozatos nukleáris le­szerelés programjának kidol­gozásában, á nukleáris fegy­verkísérletek teljes és álta­lános betiltásában, a vegyi fegyverek betiltásában és megsemmisítésében, a neut­ronfegyver betiltásában, olyan tilalomban, amely meg­gátolja bármilyen típusú fegyver elhelyezését a világ­űrben. Figyelmeztet arra a veszélyre is, amelyet a ha­gyományos fegyverek és fegyverzetek jelenlegi szintje jelent. Javasolja a haditen­gerészeti tevékenység korlá­tozását, és több más lesze­relési intézkedést is előirá­nyoz, beleértve a katonai költségvetések csökkentését. „A népek számára nincs fontosabb, mint a béke meg­őrzése, a fegyverkezési ver­seny megszüntetése. Ennek elősegítése minden kormány, minden államférfi kötelessé­ge” — írja a politikai nyi­latkozat. II!. A nyilatkozat harmadik fejezete foglalkozik kiemel­ten az európai kérdésekkel, aláhúzva: az európai bizton­ság megszilárdítása rendkí­vül fontos feladat a háborús veszély megszüntetése, az általános, tartós béke meg­óvása szempontjából. Ez ab­ból következik — állapítja meg a dokumentum —, hogy az európai kontinensen ha­talmas mennyiségű r— ha­gyományos és nukleáris — fegyverzet összpontosul, és a két katonai szövetség fegy­veres erői itt vannak köz­vetlen érintkezésben egymás­sal. „Ugyanakkor az államok közös erőfeszítésének ered­ményeként Eui'ópában kiala­kult a jószomszédi viszony, az együttműködés, az alap a kölcsönös tisztelet és a bi­zalom következetes fejlesz­téséhez. Minden európai ál­lam a saját tapasztalatai alapján győződött meg az enyhülés előnyeiről. Nincs köztük olyan, amelynek ne állna érdekében az enyhü­lés megőrzése, eredményei­nek megsokszorozása.” Az ülés résztvevői nyilat­kozatukban rendkívül ko­moly veszélynek minősítik az európai népek számára a NATO-döntéseket arról, hogy amerikai közepes hatótávol­ságú nukleáris rakétákat akarnak telepíteni Nyugat- Eurőpába. E döntések végre­hajtása elkerülhetetlenül ma­ga után vonja a bizalom gyengülését és a helyzet rosszabbodását az európai kontinensen. Éppen ezért a Varsói Szerződés tagjai kulcsfontosságú feladatnak tekintik annak meghiúsítá­sát, hogy Európában kibon­takozzék a nukleáris fegy­verkezési verseny újabb for­dulója, hogy csökkentsék és korlátozzák a fegyverzeteket. A legjobb megoldás az len­ne, ha Európa teljes mérték­ben mentesülne mind a kö­zép-hatótávolságú, mind pe­dig a taktikai nukleáris fegyverektől. „Amennyiben ez az igazi »nullás-megoldás jelenleg nem érhető el, úgy célszerű Európában a közép-hatótá­volságú nukleáris eszközök radikális csökkentésének út­ját választani az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján” — hangoztatja a nyilatkozat, amely kivételes jelentőségűnek minősíti ez­zel összefüggésben a Géni­ben fólyó szovjet—amerikai tárgyalásokat az európai nukleáris fegyverek korláto­zásáról, s megállapítja: a Szovjetunió legújabb, de­cember 2i-én közzétett ja- ♦ vaslataival jelentősen hozzá­járult a tárgyalások sikeré­hez. „E tárgyalások azonban olyan feltételek között foly­nak, amikor a NATO-orszá- gok kifejezik szándékukat, hogy már 1983 végén — ha addig nem jön létre meg­egyezés a tárgyalásokon — megkezdik az új amerikai közép-hatótávolságú rakéták telepítését Nyugat-Európá- ban” — figyelmeztet a prá­gai dokumentum, megálla­pítva: a mesterséges határ­idő ürügyként szolgálhat ar­ra, hogy a tárgyalások elhú­zásával — a megállapodás hiányára hivatkozva — meg­kezdhessék az amerikai ra­kéták tényleges telepítését. A prágai ülés résztvevői sürgetik, hogy a genfi tár­gyalások e kérdésről építő szellemben folytatódjanak, maximális erőfeszítéseket te­gyenek a mielőbbi konkrét megállapodások elérésére. A tárgyalások sikeréhez elen­gedhetetlen, hogy ne kerül­jön sor olyan lépésekre, amelyek ezt megnehezítik. A dokumentum leszögezi, hogy a nagy mennyiségű ha­gyományos fegyverzet össz­pontosítása Európában ugyan­csak veszélyes. Az ilyen ve­szély nagymértékben növek­szik, ha megvalósítják azo­kat a terveket, amelyek sze­rint Nyugat-Európában meg­növelik a hagyományos fegy­verek legújabb fajtáinak mennyiségét. Foglalkoztak az ülésen a bécsi haderőcsökkentési tár­gyalásokkal is. Az ülés részt­vevői szerint minden felté­tel adott ahhoz, hogy Bécs- ben a lehető leggyorsabban, nem több, mint. egy-két év alatt, megállapodást dolgoz­zanak ki. Az Európával foglalkozó fejezet kitér a madridi tár­gyalásokra is. Az összeuró­pai értekezleten részt vett országok e tanácskozásának eredményesen, tartalmas és kiegyensúlyozott záródo­kumentum elfogadásával kell véget érnie. Különösen fon­tos, hogy megállapodás jöj­jön létre az európai biza­lom- és biztonságerősítő in­tézkedésekkel és a leszere­léssel foglalkozó konferencia összehívásáról. E konferen­cia arra hivatott, hogy nagy­mértékben járuljon hozzá a katonai szembenállás mér­sékléséhez, a bizalmatlanság feloldásához, a haderők és a fegyverzet csökkentéséhez. A Helsinkiben megkezdett folyamatok folytatását sür­getve a nyilatkozat aláírói megerősítik korábbi állás­pontjukat: az összeurópai értekezleten részt vevő ál­lamok képviselőinek követ­kező találkozóját tartsák Bu­karestben. Ez a jelen és a jövő szem­pontjából egyaránt megfelel­ne az összeurópai értekezle­ten részt vevő valamennyi ál­lam érdekeinek. Ezért azok a határozatok, amelyeket a találkozónak kellene elfo­gadnia, csak olyanok lehet­nek, amelyek e realitáson alapulnak és megfelelnek minden résztvevő számára” — írja a nyilatkozat, amely építő magatartásra hívja fel a madridi tanácskozás min­den résztvevőjét. A Varsói Szerződés tagjai síkraszállnak a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesz­tése mellett, a politikai pár­beszéd és a konzultáció fenntartásáért és elmélyíté­séért minden szinten, a ke­reskedelmi, az ipari, a mező- gazdasági és a műszaki-tu­dományos területen megva­lósuló, mindennemű megkü­lönböztetéstől mentes érdemi együttműködés, a kulturális csere kibővítéséért. Külön foglalkozik a nyi­latkozat Lengyelországgal. Erről a következőket álla­pítja meg: „Az ülésen képviselt álla­mok osztják a Lengyel Nép- köztársaság álláspontját, hogy a kizárólag saját ille­tékességébe tartozó kérdé­sekbe történő bármely külső beavatkozási kísérlet szöges ellentétben áll a nemzetközi kapcsolatok általánosan el­fogadott normáival és e kí­sérleteket a továbbiakban is határozottan visszautasítják. Szembeszállnak az USA és néhány más nyugati ország Lengyelország ellen alkal­mazott szankcióival. A len­gyel belső ügyeket — mi­ként eddig is — csak Len­gyelország fogja megoldani. A szocialista Lengyelország mindig számíthat a testvéri szocialista országok erkölcsi, politikai és gazdasági támo­gatására.” Az európai kérdések elem­zését összegezve, a politikai nyilatkozat megállapítja: „Európában, ahol már több évtizede léteznek különböző társadalmi berendezkedésű államok, ■ csak a békés egy­más mellett élés politikája lehet életképes.” sv. A politikai nyilatkozat ne­gyedik fejezete a világhely­zet több más kérdését te­kinti át, leszögezve: a nem­zetközi helyzet javítása je­lentős mértékben összefügg a meglevő háborús tűzfész­kek felszámolásával és újab­bak megjelenésének megaka­dályozásával Ázsiában, Afri­kában, Latin-Amerikában és más térségelvben. „Nincs olyan világméretű, vagy re­gionális probléma, amelyet ne lehetne igazságosan, bé­kés eszközökkel megoldani” — állapítja meg a dokumen­tum. Egyebek mellett az érte­kezlet résztvevői veszélyes­nek minősítik azokat a kí­sérleteket, amelyek az ázsiai, afrikai, latin-amerikai és óceániai államokat közvetle­nül, vagy közvetve katonai­politikai szövetségekbe akar­ják bevonni. Sürgeti a többi között az Indiai-óceán béke­övezetté nyilvánítását, az erről szóló .szovjet—amerikai tárgyalások felújítását. Külön foglalkozik a doku­mentum a leginkább elhúzó­dó és legveszélyesebb válság- helyzettel, a közel-keleti vál­sággal. Elítéli Izrael libanoni invázióját, a palesztin és a libanoni nép elleni agresz- szióját, Nyugat-Bejrút polgá­ri lakosságinak kegyetlen lemészárlását. Követeli az izraeli csapátok azonnali és teljes kivonását Libanonból. Az ülés résztvevői kedvező­en fogadták az arab úllam- és kormányfők fezi tanács­kozásán előterjesztett ren­dezési elveket. A rendezés-* sei kapcsolatos korábbi ál­láspontjukat megismételve leszögezik: e célból nemzet­közi konferencia összehívása szükséges valamennyi érde­kelt fél, köztük a PFSZ, a Palesztina! arab nép egye­dül törvényes képviselője részvételével. Több más fé- szültséggóc megszüntetésére is utal a nyilatkozat, és a többi között megállapítja: az ülés résztvevői kedvezően értékelik, hogy az ENSZ-fő- titkár személyes képviselőjé­nek közvetítésével megkez­dődtek az Afganisztán és Pakisztán közötti tárgyalá­sok. „Korunkban az általános béke megőrzése elválasztha­tatlan valamennyi nép és állam egyenjogúságának el­ismerésétől. Tartós béke csak igazságos béke lehet, amely­ben minden egyes állam el­ismeri és tiszteletben tartja valamennyi más állam tör­vényes jogait és érdekeit” — összegzi a Politikai Tanács­kozó Testület ülése résztve­vőinek véleményét e kér­désben a dokumentum. V. Az ötödik fejezet az álla­mok közötti bizalom légköré­nek megteremtésével össze­függő kérdéseket elemzi, s a többi között foglalkozik a szocialista országok, a nem­zeti felszabadító és más ha­ladó mozgalmak ellen az utóbbi időben megindított széles körű kampánnyal is. E kampány célja az, hogy iga­zolja a konfrontáció és fegy­verkezési hajsza fokozásának, a különböző államok függet­lensége lábbal tiprásának, a belügyeikbe történő beavat­kozásnak, gazdasági fejlődé­sük feltételei megnehezítésé­nek, az enyhülési folyamat akadályozásának politikáját. Az új kommunistaellenes hadjárat megszervezésére irá­nyuló törekvések a vala­mennyi ország érdekeit ve­szélyeztető nemzetközi fe­szültség szításához vezetnek. A továbbiakban, a szocia­lizmus eredményeit méltatva, a dokumentum kiemeli a szuverén szocialista országok között kialakult új típusú nemzetközi kapcsolatokat. „Az ülés résztvevői, kife­jezésre juttatva pártjaik és népeik akaratát, megerősítik eltökéltségüket, hogy a jövő­ben is erősítik a szocialista országok összeforrottságát, fejlesztik és elmélyítik poli­tikai, gazdasági és kulturális együttműködésüket, egyesí­tik erőfeszítéseiket a békéért és a haladásért vívott harc­ban” — szögezi le a nyilat­kozat. megállapítva: szüksé­ges a szocialista országok közötti hosszú távú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés és kooperáció kibővítése a KGST kereté­ben. Vi. A befejező hatodik fejezet tartalmazza a Varsói Szerző­dés legújabb, rendkívül fon­tos javaslatát annak megva­lósítására. hogy a két legna­gyobb. különösképpen a nukleáris fegyvereit terén ha­talmas potenciállal rendelke­ző katonai-politikai szövet­ség. a Varsói Szerződés és a NATO között kiküszöböl­jék a bizalmatlanságot, csök­kentsék a szembenállás szint­jét. FmizUA^ietve a két szer­vezel feloszlatására irányuló korábbi javaslataikra, az ülés résztvevői leszögezik: ,.A mostani kiélezett nem­zetközi helyzet azonban nem tűri a várakozást. Mielőbb olyan hatékony intézkedések­re van szükség, amelyek már most kénesek' csökkenteni a bizalmatlanságot a Varsói Szerződés és a NATO tagál­lamai között és az aggályo­kat az agresszió lehetősége miatt.” „A Varsói Szerződés tagjai nem törekednek katonai fö­lényre a NATO-tagállamok- kal szemben és nincs szán­dékukban megtámadni azo­kat. mint ahogy egvetlen más országot sem Európában vagy azon kívül. A NATO tagállamai szintén úgy nyilat­koznak, hogy nincsenek ag­resszív szándékaik. Ilyen kö­rülmények között nem lehet­nek olyan okok. amelyek megakadályoznák a két szö­vetséghez tartozó államokat abban, hogy kölcsönösen megfelelő, nemzetközi jogi jellegű kötelezettségeket vál­laljanak. Figyelembe véve a jelenlegi helyzetet, ez külö­nösen jótékony hatást gyako­rolhatna a nemzetközi ese- ménvek egész további feilő- désére.” „Ezen elképzelésekből ki­indulva a Varsói Szerződés tagállamainak legfelső szintű kéoviselői javaslattal fordul­nak az Észak-atlanti Szerző­dés tagállamaihoz: kössenek szerződést a katonai erő al­kalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kap­csolatok fenntartásáról.” A nyilatkozat részletezi a javasolt szerződés elemeit. A szerződés magja az lehetne, hogy a két szövetség tagálla­mai kölcsönösen kötelezettsé­get vállalnak: nem alkalmaz­nak egymás ellen elsőként sem hagyományos, sem pedig nukleáris fegyvereket, vagyis nem alkalmaznak egymással szemben elsőként katonai erőt. Ezt a kötelezettségvál­lalásukat nemcsak egymás irányában, hanem harmadik országokkal szemben is meg- ' tehetik. További eleme lehetne a szerződésnek kölcsönös köte­lezettségvállalás, amely sze­rint a két szövetség tagálla­mai nem fenyegetik a nem­zetközi tengeri, légi és koz­mikus kommunikáció bizton­ságát olyan térségekben, ame­lyekre nem terjed ki egyik ország nemzeti fennhatósága sem. Ugyancsak kötelezettsé­get lehetne vállalni arra, hogy tárgyalásokat folytat­nak a fegyverkezési hajsza felszámolására irányuló ha­tékony intézkedésekről, a fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről, valamint a leszerelésről. Meg lehet vizs­gálni a váratlan támadás ve­szélyének elhárítását szolgáló gyakorlati intézkedéseket. A Varsói Szerződés tagál­lamainak javaslata aláhúzza: az ilyen kötelezettségvállalá­sok nem érintenék a részt­vevők elidegeníthetetlen jo­gát az egyéni és' a kollektív önvédelemre. Ugyanakkor vi­szont a két. szövetség tagjai megszabadulnának attól az aggálytól, hogy szövetségi kötelezettségeiket a másik szövetség tagállamai elleni agresszió céljaira használnák ki, s így saját maguk bizton­sága kerülne veszélybe. A nyilatkozat szerint egy ilyen szerződéshez csatlakoz­hatna a két szövetségen kí­vül álló többi érdekelt eu­rópai állam és a világ más államai is. „A Politikai Tanácskozó Testület ülésén résztvevők­nek meggyőződése, hogy ilyen szerződés megkötése hozzájá­rulna Európa szembenálló katonai csoportosulásokra va­ló megosztottságának felszá­molásához és megfelelne a népek kívánságának, hogy békében és biztonságban él­jenek. Felhívással fordulnak az Észak-atlanti Szövetség tagállamaihoz: fogadják ezt az új kezdeményezést a leg­teljesebb figyelemmel és ad­janak rá építő választ.” Befejezésül a prágai ülé­sen elfogadott politikai nyi­latkozat a következőket mondja: „A Varsói Szerződés tag­államai — e politikai nyi­latkozatban kifejtve elképze­léseiket a béke megszilárdí­tásának, a nemzetközi env- hülés megőrzésének és el­mélyítésének útjairól és esz­közeiről a jelenlegi helyzet­ben — kinyilvánítják készsé­güket a párbeszédre és az együttműködésre mindazok­kal, akik e nagy célok el­érésére törekednek.” Magyar izei üdvözlő távirata Kambodzsa nemzeti ünnepe nllalirll Heng Samrin elvtársnak, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Kambodzsai Nép­köztársaság Államtanácsa elnökének, Chan Sy elvtársnak, a Kambodzsai Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének. PHNOM PENH Kedves Elvtársak! Kambodzsa nemzeti ünnepe, a forradalmi erők történelmi győzelmének negyedik évfordulója alkalmából a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsa. Minisztertanácsa és dolgozó népünk nevében elvtársi üdvözletünket küldjük Önöknek, a Kambod­zsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Kam­bodzsai Népköztársaság Államtanácsának. Minisztertanácsá­nak és a kambodzsai népnek. A kambodzsai hazafias erők hősies küzdelmét és a függet­len, önálló, a fejlődés szocialista útját választó Kambodzsa megteremtésére irányuló erőfeszítéseit a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás híveinek rokonszenve, támogatása és szolidaritása övezte világszerte. A magyar kommunisták, szocializmust építő népünk elisme­réssel tekint azokra az eredményekre, amelyeket a kambod­zsai nép. élcsapat pártja vezetésével forradalmi vívmányai megszilárdításában, a haza újjáépítésében, a népgazdaság helyreállításában és emberhez méltó életköriílmények megte­remtésében elért. Támogatja a Kambodzsai Népköztársaság­nak a délkelet-ázsiai népek biztonságának és békés együttmű­ködésének megteremtésére irányuló kezdeményezéseit. Pártjaink, országaink és népeink testvéri kapcsolatai, együtt­működése szilárd elvi alapokon töretlenül fejlődik. A Magyar Népköztársaság a béke és a társadalmi, haladás minden hívé­vel együtt változatlanul szolidáris a Kambodzsai Népköztár­saságnak a nemzetközi elszigetelés meghiúsítására, az ország­építő munka eredményes kibontakoztatására irányuló erőfe­szítéseivel. Nemzeti ünnepük alkalmából további sikereket kívánunk Önöknek, a testvéri kambodzsai népnek, a Kambodzsai Néni Forradalmi Párt IV. kongresszusa határozatainak valóra vál­tásában, forradalmi vívmányaik védelmében, hazájuk felvirá­goztatásában. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke. Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Chea Símet, a Kambodzsai Népköztársaság nemzetgyűlésének elnökét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság, a Magyar Kom­munista Hiúsági Szövetség, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak üdvözlő táviratot küldött kambodzsai partnerszervezetének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom