Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-28 / 23. szám

1983. január 28., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Hideg kapcsolatok Háttéripar isiparosokkal A kisiparos a jég hátán is megél, szokták mondani, de a mondás inkább tordítva igaz: az az ember megy kisiparosnak, aki a jég hátán is meg tud élni. Egyszemélyes vál­lalkozását nemigen dédelgetik, egymaga sza­ladgál a nyersanyag, a munkaeszköz — és a piac után. Egymaga szabja meg munka­ritmusát, munkájának hatékonyságát, amely beruházási kedvétől, lehetőségétől és szakér­telmétől függ. Evezőlapátok exportra A KIOSZ kezdeményezésére 1955-ben alakult meg a Kisipari Termeltető Válla­lat, melynek elsőrendű feladata, hogy köz­vetítsen az iparvállalatok, mezőgazdasági nagyüzemek és a kisiparosok között. A vál­lalat miskolci kirendeltsége a Lorántffy Zsuzsanna utcában működik. Ez a kiren­deltség négy megye, Borsod-Abaúj-Zemplén. Heves, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár kis­iparosai és iparvállalatai között létesít koo­perációt. Tevékenységi köre azonban még ettől többre is kiterjed. — A Politikai Bizottság két évvel ezelőtt állást foglalt a kisipar témájában és ez az állásfoglalás egyértelműen kedvező a kis­iparosoknak. Régi, begyepesedett előítélete­ket oszlat föl, a helyére tette ennek a ré­tegnek az ügyét. Kedvezőbbek lettele az adó­zási feltételek, és úgy érezzük, nagyobb szükség van a kisiparosokra társadalmi, nép- gazdasági szinten is — mondja Lopatovszky Ede, a miskolci kirendeltség vezetője. — Vállalat az önöké, bizonyára terveik is vannak. — A múlt évben 122 *s fél millió forintot termeltek a négy megye ..isiparosai. De hoz­zá kell fűznöm, hogy ez a szám bérmunká­ból állt össze. Tehát az anyag nélküli mun­kákból. Kiszámítottuk, ez az összeg egy ter­melő vállalatnál 250 millió forintos terme­lési értéket jelentene. Más körülmények, más szervezési környezet között. — Exporttal is foglalkozik a vállalat? — Nagy jövőjét látom a kisipar exportjá­nak, mert a kényes nyugati piac a kis szé­riákat kedveli. A kirendeltség körzetében egyelőre csak egy kisiparos, Horváth Dezső miskolci asztalos dolgozik exportra. Evezőla­pátokat készít nyugat-európai megrendelők­nek, igen nagy sikerrel. A míves munkának nagy az ázsiója a tehetős nyugati polgári körökben. Divatos a cserépká!yha — Van-e mód arra, hogy növekedjék a kisipari export? — Vállalatunk export főosztálya nagy erő­ket fektet erre az ügyre. Az egyénnek és a népgazdaságnak is jó volna, ha minél több kisipari munka találna gazdára a határokon túl. Mindenképpen bővíteni szeretnénk a nyugati exportot. Ennek érdekében vállala­tunk megnyergeli a divathullámot. Nagyon nagy divat mostanság Nyugat-Európában a cserépkályha, k — Praktikus divat, a cserépkályhánál jobb hőtárolót még nem találtak föl ... — Nos, mi most kötjük az üzleteket. Pon­tos adataink még nincsenek, de az első fél év során minden bizonnyal elutazhat jó egy­néhány cserépkályhás — cserépkályhát épí­teni. — A mester viszi majd az anyagot is? — Természetesen, hiszen magyar cserép­kályhát rendel a müncheni, a luzerni, a há­gai, a berni polgár... A mi régi mestereink kályháinak híre ment Európában ... — Nem véletlenül. Miskolc idős lakói egy­öntetűen szavaznák meg, ha megkérdeznék őket, hogy Hegymegi mester úrról legalább egy sikátort nevezzenek el. Milyen szépen is hangoznék: „Hegymegi utca”. Hegymegi mester a cserépkályhák professzora volt. Kopogtatásra gyógyított, az újakat meg egyenesen műemléknek szánta. — Vannak tanítványai, reméljük, a mes­ter áttételes tudása népgazdaságunk számá­ra is kamatozik. Hétszázötvenhárom kisiparost foglalkoztat jelenleg a Kisipari Termeltető Vállalat — négy megyében. I-Iajdú-Biharban a legtöb­bet. — Kik lépnek kapcsolatba a vállalattal? — Gépi forgácsolók, lakatosok, esztergá­lyosok, villanyszerelők, műanyag-feldolgo­zók, ipari keramikusok, asztalosok, festők ... Nemigen tudnám fölsorolni a szakmai ská­lát. Munkát kérnek ezek az emberek, hogy teljes legyen a munkaidejük. A lakossági megrendeléseken túl marad még idejük kö- zületeknek dolgozni. Ma már hivatalosan is háttériparnak számít a kisipari munka, nagy­vállalatoktól várjuk a megrendeléseket. — Milyen eredménnyel? — Hidegek a kapcsolataink a borsodi vál­lalatokkal — mondja a kirendeltségvezető. — Annak ellenére hidegek, hogy mi hetente megjelenünk szinte valamennyi vállalatnál. Importpótló termékek — Említene néhány példát? — Importpótló termékekkel jelentkeztünk jó néhány borsodi vállalatnál. Vannak, akik még nem vesznek komolyan bennünket és vannak, akik eredményesen tartják az együttműködést. Kedvezőek az árkínálataink, ezt az árhatóság is megerősíti. Ám nem a székhely megyében veszik a lapot, hanem másutt. A Hajdú megyei vállalatok tavaly 45 és fél millió forint értékben dolgoztattak velünk, míg a borsodiak csak 35 milliós megrendelést adtak. A December 4. Drótmű­vek kötbért is fizetett. — Nincs valami baj az árak körül? — Vannak szakmák, ahol nyolc éve nem volt áremelés. És ez nagy szó a mai körül­mények között. Az áraink alacsonyabbak — átlagosan — a konkurensekétől. A kis­iparosnak ugyanis létkérdése a piac, tíz, húsz év múlva is talpon szeretne maradni és ezt nem teheti, csak ha olcsón és jó mi­nőségben termel. A műhelyek egyébként mind a négy megyében korszerűsödnek. Ez hatékonysági tényező is. Az árakat termé­szetesen növeli a szállítási költség: minden igyekezetünk ellenére úgy alakul, hogy bor­sodi kisiparosok dolgoznak debrecenieknek és amikor szorul a hurok, a borsodi válla­latok is kapkodnak, távol élő szakembereket keresnek föl. Néha csupán tucatnyi alkat­részt utaztatnak a teherautók ... Arról van szó, hogy a háttéripar kisipari berkeit nem ismerik még a vállalatok, szö­vetkezetek. Előítéletek is vannak. Egy kis utónszámolás, egy kis minőségi vizsgáztatás kellene csak. Bizonyára sok helyen hozna eredményeket, hiszen a kisszériás termelés a nagyüzemben mindig veszteséges. Meg kel­lene próbálni a Lorántffy utcában ... Lévay Györgyi Gyors, p titles munka - több jó fonal Eredményes esztendőt zárt termelés szempontjából a Mis­kolci Pamutfonó. A bázishoz viszonyított ter­melésük több mint ezer ton­nával volt magasabb 1982- ben. A többletet elsősorban a hullád ék fonoda beüzemelése eredményezte, amely egyéb­ként a legfontosabb esemé­nye volt az elmúlt évben a pamutfonónak. Az új üzemrész beállításá­nak elsődleges célja az volt. hogy az előkészítő gépeknél keletkező hulladék felhaszná­lásával import nyersanyagot takarítsanak meg. Az ehhez szükséges gépi eszközök érté­ke csaknem elérte a 120 millió forintot. A hulladékfonoda beindulá- Mt mellett is folyamatosan üzemelt a gyűrűsfonoda, és 1982-ben utolsó évét töltötte a termelésben az 1968-ban te­lepített, orsó nélküli fonoda, más néven BD-iizemrész. Ezt az üzemrészt ebben az évben már leállítják, és kiselejtezik az utolsó gépet is. Az eredményes termelés an­nál is inkább elismerésre méltó, mert egész évben gon­dot okozott a létszámhiány, például a nyári időszakban naponta 50—60 munkáskéz is hiányzott, elsősorban szak- és betanított munkások, de se­gédmunkásból sem volt ele­gendő. A létszámhiány való­színűleg ez évben sem okoz kevesebb fejtörést, ezért pró­bálkoznak jelenleg is azzal a megoldással, hogy gyarapít­ják a kettős munkakört tudók számát, akiknek a segítségé­vel „átvészelhetnek” egy-egy kritikus időszakot. A létszámgondok mellé alapanyag-gondok is társul­tak; a korábbitól valamivel gyengébb minőségű alapanya­gok érkeztek a pamutfonóba például Törökországból. A rosszabb minőség nagyobb sz.akadásszámot, ez pedig ked­vezőtlenebb üzemviteli körül­ményeket eredményezett. A minőség és mennyiség szin- tentartása ennélfogva na­gyobb intenzitást, több oda­figyelést, gondosabb munka­végzést követelt a dolgozók­tól, teljes kapacitású munka­végzést a kritikus időszakok­ban is Ezt, mint a számok mutatják, sikerült megvalósí­taniuk. K. G. Nagyjavítás Sutus Gáspár a Rába-Steiger erőgép sebességváltóját javitja a mezőkövesdi Matyó Termelőszövetkezet ll-es számú telepének gép­javító műhelyében. Fojtán L. felv. Keresett a kölcsöngarázs Alighogy megérkeztek a* első összecsukható garázsok az Iparcikk Kölcsönző és Szol­gáltató Vállalat miskolci üz­letébe, máris gazdára talál­tak. A bolt kísérleti jelleg­gel vezette be a garázsköl­csönzést, de a tapasztalatok birtokában és az érdeklődés alapján több is elkelne a me­gyében. A január, mint általában más években is, kisebb for­galmú a többi hónapnál, t'sv aztán most nincs sorbaállás csiszológépekért, szőnyegtisz­títókért. Ez utóbbiból a bolt utánpótlásra is szert tett. es ezzel lényegesen lecsökken­tette a várakozási időt. Elő­jegyzést jelenleg fekete-fehér és színes televíziókra vesznek fel: egyaránt keresettek a ha­gyományos kezelésű és a táv- irányítású televíziós készülé­kek. Túrákhoz, külföldi, hétvégi kirándulásokhoz viszik a cső­vázas hátizsákokat. A közelmúltban vált isme­retessé. hogy a szűkös körül­mények közt lévő üzletből egy-két év múlva átköltözhet a kölcsönző az Arany János utcában felépülő új boltba, amelynek a tervei már elké­szültek. Kovács Istvánná, a kölcsönző vezetője szerint az új üzlet további lehetősége­ket kínál majd szolgáltatá­saik bővítésére. Mindent tudnak a megyék útjairól Hogyan dolgozik az Útinform? Hallgatom a rádió jelen­tését: áprilisra jellemző idő­járás váltakozik márciusban szokásossal. Január van. Pas­cal aforizmája szerint kedé­lyünk nemigen függ az idő­járástól. Derűnk és borúnk önmagunkban rejlik. Pascal azonban sosem autózott... Kevesen tudják, hogy mer­re van az Űtinform szék­háza. A Rózsadomb alján, az aprócska Fényes Elek ut­cát elkerüli a forgalom. An­nál inkább kísérik figyelem­mel a forgalmat az Ütin- form munkatársai. Égjük szobájuk stúdió gyanánt szol­gál. Ä sarokba állított üveg- kalicka fölött kigyullad a piros fényű lámpa, kezdődik a szokásos rádióadások egyi­ke. Marnitz László, az Út- inform mérnöke áll a mik­rofon előtt. „Öröm ma reg­gel autóba ülni. Mindössze három megyében, Borsodban, Szabolcs-Szatmárban és Haj- dú-Biharban nedvesek az utak, az ország többi részén szárazak.” — Meglepetésekkel szolgál ez a tél — mondjá Virág Lajos, az Útinform vezetője —, ezúttal kellemesekkel. Ebben a szezonban tulaj­donképpen még egyetlen té­li napunk sem volt. A Ba- konj’ban, a Tapolcára veze­tő úton volt ugyan mar hó­fúvás, de azt is sikerült né­hány óra alatt felszámolni. — Tavaly és tavaljmlőtt annál több volt a hó. Menj'- nyibe kerül áz országnak egy havas tél? — A számla több száz­milliós. Ennjnbe kerül a só­zás, a gépek működtetése, a munka. Ha a szükség úgj' kívánja, nemcsak a KPM gépeit, hómaróit veszik igénybe, hanem a Volán vál­lalatok és az állami gazda­ságok megannyi gépkocsiját is felszerelik hóekékkel. Ha­vazáskor jó előre elkészített menetrend szerint látnak munkához a közúti igazga­tóságok emberei. — A tapasztalatok szerint van-e különbség hazánk táj­egységei között hófúvásve­szély szempontjából? — Kicsi az ország, nagyon nagy különbségek nincsenek. Ha mégis előfordulnának, lehetőség van az erők át­csoportosítására, így például a Bakony területén a múlt­ban gyakran besegítettek a dél-dunántúli igazgatóságok apparátusai. Végszükség ese­tén a katonákra is lehet szá­mítani. Az idei tél, mintha elma­radni látszana. Ettől függet­lenül november 15-e óta az ország valamennjü közúti igazgatóságán éjjel-nappali ügj’eletet tartanak egészen március végéig. A helyiek ál­tal jól ismert telefonszámo­kat feltárcsázva készségesen adnak a megye közlekedési helyzetéről, forgalmi rendjé­nek esetleges változásairól tájékoztatást, S telexgépeken, országosan kiépített URH- láncon továbbítják óráról órára, hogy hol, milyen a helyzet. lg>’ aztán az Ütin- formnál, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium in­formációs központjában min­denki hozzájuthat a számá­ra fontos közlekedési tudni­valókhoz. — Naponta legalább szá­zan hívnak bennünket — mondja Asztalos Zoltán —, de havas napokon nemrit­kán ezer fölé emelkedik az érdeklődők száma. Bár a rá­dióban elhangzó adásainkat sokan hallgatják, ott csak a legfontosabb információk is­mertetésére jut idő. Manap­ság nem mindegy az autós­nak, hogy meg tud-e takarí­tani egy-két liter benzint. Az útvonalat jobban megterve­zik, mint akár csak pár esz­tendeje is, és mi ebben is a segítségükre vagyunk. Meglepő hallani, hogy Európában az Ütinformon kívül nincs is több, állami irányítású országos közleke­dési információs központ, Másutt többnjüre az autó­klubok igyekeznek ezt az űrt betölteni, vagy éppen a közlekedési rendőrök adnak több-kevesebb sikerrel felvi­lágosítást az érdeklődőknek. — A központ munkájának többségét nem a lakossági szolgáltatás teszi ki — tá­jékoztat Kai'ády László. — Az Útinform foglalkozik a szokásosnál nag>robb tengely­nyomású gépjárművek, kü­lönleges rakományok útvo­nalának kijelölésével, az út­vonal-engedélyek kiadásával. Azért teheti ezt, mert ná­lunk az ország teljes úthá­lózatának, valamennyi híd­jának minden adata meg­van. Ez egy igen gazdag, négymillió tényt tartalmazó adatbank. Ennek ismereté­ben lehet rangsorolni az utakon az elvégzendő mun­kát: korszerűsítést, felújítást, helyreállítást. A mindenkori helyzetet szembesítjük a for­galmi igénj'ekkel. E két szempont a döntő a rang­sorolásban. Az Űtinformnál nem tit­kolják, hogy bár a lakosság­nak nyújtott szolgáltatás in- gj'enes, tulajdonképpen még­sem fizetnek rá, mivel a közutakon közlekedők szá­mára különféle csatornákon eljuttatott tájékoztatással lé­nyegében befolj’ásolni tud­ják a forgalmat, az informá­ciók által csökkenteni képe­sek az utak zsúfoltságát. Szükség van erre is — hol itt, hol ott zárják le a for­galom elől az utat rövidebb- hosszabb időre. Az ügj'eleti szoba falát hatalmas térkép borítja. ameljrről leolvasha­tó a 30 ezer kilométeres or­szágos úthálózat pillanatnyi közlekedési rendje, valamint a különféle forgalmi akadá­lyok. A 8-as úton egy híd, a 86-oson fontos csomópont van lezárva közműépítés miatt. Jászberénynél építik a Zagyva-hidat; az esti órák­ban lezárják Székesfehérvá­ron két országos főút keresz­teződését, — Télen kevés az eltere­lés — mondja Virág Lajos. — Ilyenkor ugj'anis nincse­nek nagyarányú útépítések, legfeljebb a halaszthatatlan javításokat végzik el, ha az időjárás engedi. Mint ezút­tal is például. Enyhe a tél, de azért a kötelező óvatos­ságról nem szabad megfe­ledkezni. Gyakori a köd, a látási viszonyok kedvezőtle­nek. Érdemes felhívni az autósok, gépjárművezetők fi­gyelmét arra is, hogy aján­latos tompított fényszóróval közlekedni. Mégiscsak első a biztonság. F. Gy. r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom