Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-09 / 289. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! • • Ünnepi tanácsülés Kazincbarcikán Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán a KB székházában fogadta Ra hali Bi- tatot, az algériai népi nemzetgyűlés elnökét, a Nemzeti Felszabaditási Front (FLN)- párt Politikai Bizottságának tagját, aki parlamenti küldöttség élén tartózkodik hazánkban. A szívélyes; baráti légkörű megbeszélésen eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, s áttekintették a párt- és államközi kapcsolatokat. Megerősítették készségüket a két ország jól fejlődő együttműködésének további elmélyítésére, az MSZMP és az FLN- párt kapcsolatainak erősítésére. A találkozón részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Abdelaziz Kara, az (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Ábrahám Kálmán miniszter köszönti a város lakóit Reagan veresége A kepvisefiliz megmta a kormánytól az MX-ek telepítésére szánt összeget « nnepefl tegnap Kazincbarcika. Abból az alkalomból, hogy Kazincbarcikát — megyénk városoi közül elsőnek — a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöksége az eltelt több mint negyedszázad alatt, a változó körülmények között kifejtett dinamikus és harmonikus városteremtő tevékenységéért Hild János-emlékérem- mel tüntette ki. December 8-án, szerdán a városi tanács ünnepi ülést tartott az Egressy Béni Művelődési Központ színháztermében, amelyet dr. Veres Lajos, a Kazincbarcikai városi Tanács elnökhelyettese nyitott meg. Köszöntötte a párt-, állatni és társadalmi szervek megjelent vezetőit. az üzemek, intézmények, a tervező, beruházó é* kivitelező vállalatok képviselőit. Külön köszöntötte a tanácsülés elnökségének tagjait, köztük dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési minisztert, Grósz Károlyt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Ladányi Józsefet, a megyei tanács elnökét, Barna Gábort, a Magyar Urbanisztikai Társaság főtitkárát, dr. Vékony Ernőt, a Kazinc. barcikai városi Pártbizottság első titkárát, Tóth Józsefet, az SZMT vezető titkárát. Ezt követően Takács István, o Kazincbarcikai városi Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet.. r Az amerikai képviselőház kedden este 245:176 arányban megszavazta azt a törvénymódosítást, amely 1983- ban megvonja a kormányzattól az MX-rakétarendszer építésére szánt, közel egyrnll- liárd dollárt. A módosítás azonban biztosítja a kormány számára a rakétarendszerrel kapcsolatos kutatási és fejlesztési munkálatok folytató, sához szükséges 2,5 milliárd dollárt. A törvényjavaslatot még' a szenátusnak is jóvá kellene hagynia ahhoz, hogy hatályba lépjen, s Reagan még azután is visszautalhatja újbóli megvitatásra a kongresszusba. A Fehér Házat azonban így is érzékenyen érintette a vereség; Reagan, alti először maga készült a sajtó elé állni a szavazással kapcsolatos véleményével, a szavazás váratlan arányai láttán meggondolta magát, s inkább írásbeli nyilatkozatot olvastatott fel szóvivőjével. A nyilatkozat „súlyos hibának” minősítette a 988 milliós összeg megvonását, s felszólította a szenátust, hogy állítsa helyre ezt a költségvetési tételt az összesen 231,6 milliárdos, 1983-as megajánlás! törvény részeként. Washingtoni megfigyelők szerint azonban erre már elméletben is csak a legközelebbi kongresszusi ülésszakon — januárban kerülhet sor. Jövőre a kormány még nehezebb helyzetben lesz, mint idén, mert a novemberi választásokon 26 új — jobbára liberális — demokrata párti képviselő került a képviselőházba. Ennél is jellemzőbb a kormány pozícióinak gyengeségére. hogy a keddi szavazáson 50 republikánus is az MX el len szavazott, s tulajdonképpen ők döntötték el a módosító javaslat sorsát. Ha a javaslatot Reagan szerint a következő napokban item másítják meg, akkor komolyan visszaveti „a nemzetbiztonsági erőfeszítéseket” és „megköti a kormány kezét, a fegy- verzetkorlátozási tárgyalóasztalnál”. Az első amerikai értékelések szerint az MX ellenzéke (Folytatás a 2 oldalon) — A több mint negyedszázados városépítésnek voltak jelentős szakaszai és kiemelkedő állomásai, küzdelmekben, nehézségekben eltelt hétköznapjai, és új erői, további hitet, lendületet adó ünnepi eseményei — kezdte beszédét a városi tanács elnöke. — Megpróbáltatások között nőtt erőssé, vált kedvessé és vonzóvá a város. így épült és terebélyesedett Borsod megye új városa, Ka/ine- barcika a Sajó és a Tardona völgyében. Az új úton elindult, a mai Kazincbarcika elődjeinek számító települések — Sajókazinc, Barcika, Beront* és Herbolya — már a város építésének megkezdése előtt közeledtek egymáshoz: 1948-ban Kazincbarcika néven egyesült Sajókazinc és Barcika község. Nem sokkal ezután, az első ötéves terv elején, 1950-ben megkezdődött a városteremtő, alkotó munka. Ekkor került sor a település életében gyökeres változást elindító első nagy ipari üzemek, a Borsodi Vegyi Kombinát, a központi szénosztályozó és a hőerőmű építésére. Csaknem ezzel egy időben rakták le Kazincbarcika város első épületeinek alapjait is. A gyárakkal egy időben elkészültek az első lakások, és 1954-ben, amikor a Minisztertanács Kazincbarcikát várossá nyilvánította, már volt egy utcája az új városnak és 6000 lakosa az egyre gyarapodó településnek. Beszéde további részében az ünnepség szónoka megemlékezett a városfejlesztés főbb állomásairól, így az 1967—68- as évekről, amikor elkezdődött a Fő tér építése. Sorra készültek el az új épületele, így például a művelődési ház. a párt- és a tanácsszékház, a Kazinc Áruház, a posta, és nemrégiben egy újabb üzlet- központ egységei. Ezek révén a Fő tér Kazincbarcika politikai, társadalmi, kulturális (Folytatás a 3. oldalon) Mmőség, tartósság, esztétika Húsipari csomagolási konferencia Tapolcám Az Ariatforgalmi és Húsipari Tröszt — igazodva a mezőgazdasági termelés fejlődéséhez — mind nagyobb exportot bonyolít le. s készítményeinek exportálásához szinte teljes mértékben import csomagolóanyagokat használ. Az idén több mint 10 millió dollár értékű csomagoló- és segédanyagot importáltunk, s mivel megvan a remény arra. hogy jövőre emelkedjék a húsipari termékek exportja, ennél is több Importált anyagra lenne szükség. Ennek igyekszik elejét venni az a csomagolástechnikai konferencia, amelyet tegnap rendeztek Miskolc-Tapolcán, a Júnó-szállóban. A konferenciát megelőzően az Ipari Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium támogatásával kísérleteket végeztek egyes vegyipari, alumíniumipari, papíripari vállalatoknál az importanyagok hazai he- íjjeüesítésére. Szabó László, a Borsod megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója köszöntötte a konferencia résztvevőit, a húsipar, a tejipar, a hűtőipar, a konzervipar és a k ülkereskedelmi válla latok képviselőit, s a konferencia vendégeit: dr. Havasi Bélát. a megyei pártbizottság titkárát, Kürtvélyes István ipari miniszterhelyettest, dr. Kovács Imrét, a MÉM miniszterhelyettesét. Németh Ferencet. az MSZMP Központi Bizottságának gazdaságpolitikai főmunkatársát. A konferenciát dr. Havasi Béla nyitotta meg. hangsúlyozván a téma jelentőségét, az export fontosságát és az importanyagokat helyettesítő magyar csomagolóanyagoi: gyártásának többirányú hasznát. Falitdi Endre, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója elmondta, hogy az idén több mint 20 milliárd forint értékű árut exportálnak a húsipari vállalatok, « jövőre Művelhető lesz az exportárualap. ha a tröszt és á külkereskedelmi vállalat gyorsan reagál a piaci igényekre és ha megfelelő módon hajtják végre a vállalatok a termékszerkezet előre eltervezett módosításait. A sikeres export nem elhanyagolható feltétele a csomagolási mód, s jelentős lenne a népgazdasági megtakarítás, ha a hazai ipar gyártaná az igényes csomagolóeszközöket. Az eddigi kísérletek máris eredménnyel kecsegtetnek, ennek továbbfejlesztése érdekében a húsipari tröszt nem zárkózik el az anyagi segítségtől, hiszen érdekében áll a hazai csomagolástechnika fejlődése. (Érdekében áll ez egyébként a többi élelmiszeripari ágazatnak, így a tejiparnak, a hűtőiparnak és a konzerviparnak is. Ezért is delegállak szakemberekét a tegnapi konferenciára.) (Folytaid» a 3. aUmh») At 6nn*pi tonik »ülés réntoovfll
