Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-09 / 289. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. december 9., csütörtök list tartott a KISZ Birsei megyei Bizottsága Az elmúlt évben végzett munkáról, a jövő esztendő munkaprogramjáról és ülés. tervéről, valamint a káder­utánpótlási és képzési terv végrehajtásáról tanácskoztak tegnap, szerdán a KISZ Bor­sod megyei Bizottságának tag­jai. Hosszú évek gyakorlata alapján, az év utolsó megye­bizottsági ülésén ismét na­pirenden szerepelt a testület, nek és a tagoltnak 1982-ben végzett munkájának értéke­lése. A tanácskozáson Szabó Pálnak, a KISZ Borsod me­gyei Bizottsága első titkárá­nak vitaindítója után, számos hozzászóló fejtette ki vélemé. nyét a testület tevékenységé­ről, esetenként önmaga mun­kájáról. A bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy munkájukat a X. KlSZ-kong- resszus határozatai alapján, ezzel összhangban és időará­nyosan végzik. Ám a végre­hajtás során felmerülnek olyan problémák is, amelyek nem hagyhatók figyelmen kí­vül. Ilyen például a tagság és a magasabb szintű KlSZ-veze- tők között kialakult kapcso­lat, pontosabban a felületes kapcsolat. Jóllehet, a KISZ tisztségviselői minden fóru­mon a fiatalok érdekeit kép­viselik és védik, mégis a tag­ság körében gyakran hangzik el olyan vélemény, miszerint a KISZ érdekképviseletén ja­vítani kell. Ennek az a ma­gyarázata, hogy a testület tag­jai nem rendelkeznek min­den esetben kellő ismeret- anyaggal. Érezhető ez egy-egy konkrét téma megvitatásánál is, amikor talán éppen egy hasznos javaslat marad el a hiányos információ miatt. Ehhez persze a testületi tagok nagyobb aktivitása is szüksé. ges — mondotta az egyik fel­szólaló. majd hozzátette: hogy munkánk eredményesebb le­gyen. jobban kell ismerni az egy-egy területen élő dolgo­zó fiatalok problémáit. Több. szőr kell részt venni alapszer. vezeti taggyűléseken, hiszen elsősorban ezeken a fórumo­kon vetődnek fel a legéleseb. ben és a legőszintébben az if­júságot érintő és érdek.ő gondok. Hasznos lenne az is, ha a testület tagjait jobban bevonnák a bizottsági ülések napirendjére kerülő témák előkészítő munkájába, feldől, gozásába. Ezzel nemcsak bő­vítik a tagok informálódási lehetőségét, hanem egyúttal módot adnak arra is. hogy he­lyes javaslataikat már az anyag összeállításánál figye­lembe vegyék. A KISZ Borsod megyei Bi­zottságának ülésén számos kritikus és önkritikus hozzá­szólás hangzott el. Olyan tar­talmas hozzászólások, ame­lyeknek összegzése egyúttal jó alapot ad az elkövetkezen­dő időszak feladatainak meg­határozásához is, de legin­kább a helyes módszerek ki­választásához. íggepeltek a rádiósok A Magyar Rádió Miskolc Körzeti és Nemzetiségi Szer­kesztőségének munkatársai tegnap este rendezték meg sajtónapi ünnepségüket. A Borsod, Heves és Nógrád megyék lakosaihoz szóló stúdió munkatársait a sajtó ünnepén Kiss Sándor, a He­ves megyei Pártbizottság tit­kára köszöntötte méltatva azt a politikai, agitációs mun­kát, amelyet a szerkesztőséé a három megyében, napi másfél órás adásaiban ki­fejt. A rádiósok sajtónapi ünnepén megjelent, és a Bor­sod megyei Pártbizottság jó­kívánságait mondta el Kö­vér Árpád osztályvezető. A miskolci stúdió ez évben Aranymikrofon-díjat alapí­tott munkatársai számára, amelyet ezután minden esz­tendőben az az újságíró nyer­het el, aki egész esztendő­ben kiemelkedő munkát vég­zett. Első alkalommal az Aranymikrofon-díjat Jakab Mária nyerte el, aki ezen az ünnepségen vehette át a dí­jat, a stilizált mikrofont és az oklevelet. Ezenkívül a stú­dió több munkatársa is ju­talmat kapott 1982. évi te­vékenységéért . Reagan veresége (Folytatás az l. oldalról) nagyrészt az úgynevezett sűrű telepítés módszere ellen lépett fel. A száz MX-rakéta hatal­mas betonsilókban való, egy­más melletti elhelyezése Ed Markey demokrata párti kép­viselő szerint „olyan elmélet­re épül, amelyet a légierő már a tervezőasztalon sem képes bizonyítani”. Ed Mar­key azok közé a törvényho­zók közé tartozik, akik Ed­ward Kennedy és Mark Hat­field szenátorokkal az élen, a nukleáris fegyverek befa­gyasztásáért küzdenek. Az országos befagyasztási mozgalom, amelynek kereté­ben több millió amerikai sza­vazott már a kormányzat stra­tégiai programjainak további felesleges szaporítása ellen, szintén ott volt a keddi, kép­viselőházi szavazatok mögött. Ezért, valamint gazdasági ne­hézségei miatt a Reagan-kor. mány várhatóan ennek a csa­tának a további részét is de­fenzív pozíciókból lesz kény­telen megvívni, jóllehet a keddi szavazás távolról sem az utolsó szót jelentette az MX-vitában. Husszein izert Kádár János fogadta Rabah Bitatot Husszein jordániai király, aki a múlt héten az Arab Li­ga küldöttségének élén láto­gatást tett Moszkvában, üze­netet intézett Jurij Andro- povhoz, az SZKP KB főtit­kárához. A küldöttség tagjai nagyra értékelik azt a lehetőséget, hogy látogatásuk során talál­kozhattak Jurij Andropovval és más szovjet vezetőkkel, őszinte elismeréssel fogadták a Szovjetunió ismét megerő­sített álláspontját, miszeri rt továbbra is támogatja az arab népeknek a fezi csúcs- találkozón meghatározott cél­jait — mutat rá az üzenet Husszein biztosította Jurij Andropovot arról, hogy más arab államfőknek is beszá­mol a moszkvai megbeszélé­sekről Táiékoz.tatja őket ar­ról. hogy a Szovjetunió to­vábbra is konstruktívan kí­vánja kezelni a szovjet— ara1- kapcsolatokat, folytatni akarja a párbeszédet az arab országokkal. (Folytatás az 1. oldalról) Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság budapesti nagykövete. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán hiva­talában fogadta Rabah Bita tot. A megbeszélésen részt vett Péter János, az ország- gyűlés alelnöke és Abdela- ziz Kara. Az algériai vendégek dél­után a Magyar Hajó- és Da­rugyárba látogattak. ahol Szép János vezérigazgató tá­jékoztatta őket a nagyvállalat életéről, eredményeiről. Be­mutatta a gyárban készülő legismertebb termékeket, s elmondta, hogy a fejlődő or­szágok iparát számos koope­rációs szerződéssel segíti a Magyar Hajó- és Daru gyár. A küldöttség ezután megte­kintette a gyár egyik üzem­egységét, s a látogatás végén Rabah Bitat elismeréssel szólt a látottakról. Hivatalos tárgyalásainak befejeztével az algériai népi nemzetgyűlés elnöke az MTI munkatársának adott nyilat­kozatában összegezte ma­gyarországi látogatásának ta­pasztalatait. — Látogatásunk több szem­pontból is hasznos volt szá­munkra — mondotta. — Al­kalmunk volt jobban megis­merni Magyarországot, az Önök eredményeit és azokat a feladatokat is. amelyek megoldásán munkálkodnak! Úgy látjuk, hogy Magyar- ország azt az utat választot­ta. amely megfelel állampol­gárai érdekének, óhajának. Megbeszéléseink szívélyes, őszinte légkörben zajlottak le. s azokon mindkét fél kinyil­vánította szándékát a kap­csolatok továbbfejlesztésére. — Látogatásunk a két tör­vényhozó testület kontaktu­sának felvételét jelenti, s ezt csupán első lépésnek tekint­jük; együttműködésünk erő­sítésével kívánunk hozzájá­rulni Algéria és Magyarország kapcsolatainak szélesítéséhez. A tárgyalásokon megállapí­tottuk; a nemzetközi kérdé­sekről kialakult nézeteink nagymértékben megegyeznek. — Abban is- közös volt a véleményünk, hogy a két or­szág gazdasági együttműkö­dése még nem érte el a kí­vánt mértéket. Megállapod­tunk, hogy felkutatjuk mind­azokat a területeket — tudo­mányos. kulturális és műsza­ki téren egyaránt —. ahol le­hetséges kapcsolataink továb­bi bővítése — hangsúlyozta Rabah Bitat. majd tolmácsol­ta hazája lakosságának őszin­te, baráti érzéseit a magyar nép iránt. Kései Co umhus Példátlan biztonsági intézkedések Reagan kolumbiai láto­gatása idején. A képen: páncélozott harckocsik és állig fel­fegyverzett katonák várják az amerikai elnököt Bogotában. Latin-Amerikát mind­egyik washigtoni kormány­zat legalább egyszer felfe­dezi. Ennek ellenére évtize­dek óta az „elfelejtett föld­rész” becenév járja az ame­rikai fővárosban, valahány­szor a soros adminisztráció nagy garral némi gesztust tesz a déli szomszédoknak, meghirdet egy újabb — na­gyobb a füstje, mint a láng­ja — segélyprogramot, avagy éppen maga a Fehér Ház lakója kél útra. Ezúttal Ronald Reagan volt az ügye­letes Columbus, s ő is azzal tért haza, mint elődei: „So­kat tanultam” — nyilatkoz­ta. A tapasztalatok alapján a latin-amerikaiak élhetnek a gyanúperrel, hogy az észa­ki nagy szomszédnál to­vábbra is a fordított Bour­bonok maradnak hatalmon, akik — újra meg újra — mindent megtanulnak és mindent elfelejtenek. ALOM ÉS VALÓSÁG Reagan elnökségének két­ségtelenül fontos epizódja volt a latin-amerikai út. Tanulnivalója is tagadha­tatlanul volt az amerikai elnöknek, aki e minőségé­ben most járt először a „harmadik világban”, s ek­ként módja lehetett egybe­vetni erősen Ideológiai töl­tésű receptjeit a déli reali­tásokkal. Két esztendeje, választási kampányában Ronald Rea­gan ékes szavakat ejtett: „álmáról”, az „egységes nyu­gati féltekéről”; amely kö­zösen aknázza ki gazdag erőforrásait, és lendületesen fejleszti gazdaságát, a sza­badkereskedelem és a sza­bad vállalkozás alapján. Mostani látogatása során az Egyesült Államok elnöke azzal aratta a legnagyobb sikert, hogy 1,2 milliárd dol­láros csekket nyújtott át brazil házigazdáinak, a fi­zetésképtelenség szélére ke­rült — és Washington ter­veiben nagy szerepet játszó — dél-amerikai kulcsor­szágnak. Hogy Brazília — Mexikóval, Argentínával és Venezuelával együtt — az észak-amerikai nagybanko­kat megrémítő adósságot halmozott fel, az jól jelzi: Ronald Reagannek fel kel­lett ébrednie álmából, s olyan módszerekhez folya­modni. amilyenektől a sza­bad vállalkozás csodaszerét hirdető politikus annyira ódzkodik. KÜLSŐ FENYEGETÉS? De hát javában ébreszt- gelik idehaza. Washington­ban is a konzervatív elnö­köl: a világméretű recesz- szióból nagy válság lehet, ha az Egyesült Államok veze­tése nem tesz valamit Piac megnyitásával és saját gaz­dasága fellendítésével Wa­shington maris többet te­hetne déli szomszédaiért. mint akárhány látványos segélyprogrammal. S még az elnök hithű hívei is fi­gyelmeztetik őt lépten-nyo- mon, hogy például a tő- szomszédságában levő Me­xikó és persze a többi „nagy” latin-amerikai or­szág gazdasági okú politikai válságához képest a nicara- guai forradalom afféle tea­délutánnak minősíthető. A jelenlegi amerikai kor­mány azonban — bár- kise­gíti Mexikót, Brazíliát, és ekként a saját nagybank­jait, amelyek együtt kerül­nek csődbe déli adósaikkal — alapjában véve továbbra is a „külső fenyegetésre” összpontosít. Kuba, Nicara­gua és persze, a Szovjetunió „aknamunkáját” vádolja, ahelyett, hogy végre észre­venné: a vágyott stabilitást a belső bajok és saját is­métlődő „feledékenysége” teszik lehetetlenné. Ráadá­sul meglehetősen ironikus, hogy amikor a tavasz végén egy latin-amerikai ország, Argentína valóban külső el­lenféllel 'akasztotta össze a tábornoki junta bajuszát, Washington végül az euró­pai szövetséges Nagy-Bri- tannia pártját fogta. KOLUMBIAI FIGYELMEZTETÉS Az amerikai elnököt hiá­ba figyelmeztette — a Fe­hér Ház tanácsadóinak nagy bosszúságára — kolumbiai házigazdája: ne Kuba és Nicaragua elszigetelése le­gyen fő gondja, és ne ke­resse a tiszti junták társa­ságát. Costa Ricában Rea­gan még dicsérte a demok­ratikus fejlődést, ám már ott is tárgyalt — vendéglá­tója rosszallásával nem tö­rődve — az átrándult sal- vadori elnökkel. Aztán ma­ga is kiruccant Honduras- ba, a helyi és a guateinalai junta legnagyobb örömére, amelyet meg is kaptak, az amerikai elnöki ígéretet a Carter által felfüggesztett segélyek, köztük a kato­naiak felújítására. S bár csupán órákat töltött Kö- zép-Amerikában, Reagan elnök sebtében kiállította az ,,elégséges” emberi jogi bi­zonyítványt azoknak a re­zsi meknek, amelyekre Wa­shington a Nicaragua elleni baljós küzdelmében tá­maszkodni óhajt. Az eredetileg a „demok­ratikus fejlődést pártoló” elnöki körút így lett a vé­gén tábornoki váll-lapok veregetése. S ha az elnök­jelölt Reagan nagy álmához sok köze nincs is. a Reagan- kormány politikai felfogá­sába nagyon is beleillik az. hogy nemcsak tanulni uta­zott délre, hanem tanítani is: Washington nem azért fedezte fel újra Latin-Ame­rikát. hogy ott ne az történ­jék. amit ő akar. A déli szomszédok pedig szokás szerint töprenghetnek rajta, mi a nagyobb baj: ha elfe­ledkeznek róluk, vagy ha odafigyelnek rájuk? A. J. Tüntetés Reagan ellen Bogotában. A tiltakozói: az amerikai zászlót tépik szét. * December 9-től nagy ünnepi UNI0-VASÄH a kőközpontban (Krausz Gy.-Dankó P. u. sarok) • Élelmiszerek • üdítő italok • üvegáruk • kötöttáruk • NAGY VÁLASZTÉKBAN *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom