Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-19 / 298. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1932. december 19., vasárnap Az idén hatvan éve, 1922. december 30-án nyílt meg Moszkvában a Szovjetek I. Össz-szövetségi Kongresszu­sa. Ez a történelmi tanács­kozás mondta ki a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, a Szovjet­unió megalakulását. E jubi­leum alkalmából lapunk kö­vetkező számaiban riporto­kat, tudósításokat közlünk a szövetségi köztársaságok életéről, a szovjet emberek munkájáról, elért kimagasló eredményeiről, csodálatos tájairól. Elsőnek az Orosz- országi Szocialista Szövetsé­gi Szovjet Köztársaságot mutatjuk be. 2 SaitiííjllilIÓI a Csendes-miiig Az Oroszországi SZSZSZK cí­mere A zért nevezik szövetségi köztársaságnak, mert 16 autonóm köztársaságot, 8 autonóm területet és 10 nemzetiségi körzetet foglal magában. Százharminckilenc és fél millió ember lakja. Átfoghatatlanul nagy terü­lete több mint 17 millió négy­zetkilométer —, ami a Szov­jetunió területének háromne­gyede, Földünk lakott terüle­tének körülbelül egynyolcad része. Ukrajna és a balti köz­társaságok határaitól a 10 millió négyzetkilométernyi Szibérián át a távol-keleti Kamcsatka-félszigetig húzó­dik. Keleti határait a Csen­des-óceán mossa. A szélsősé­gek országa, amelyhez az örök. fagy birodalma éppúgy hozzátartozik, mint a 40 fokos hőség a déli körzetekben. Leg­északibb autonóm köztársa­sága Jakutföld, amelynek há­rommillió négyzetkilométer­nyi területén Európa egyhar- mada elférne. Ide már külön­leges hőmérők kellenek: a hi­ganyszál néha mínusz 70 °C alá süllyed, nyáron pedig plusz 36 °C fölé emelkedik. Vannak városai a sarkkörön túl, amelyekben a téli éjszaka 45 napig tart. A híres orosz admirális, Sztyepán Makarov „Oroszország jeges-tengeri homlokzatának” nevezte Észa­kot, amely Murmanszktól a hóviharos Csukcs-félszigetig terjed. Ez a terület nemcsak az örök fagy hazája, hanem a természet hatalmas nyers­anyagraktára is. Található itt kőolaj, földgáz, szén, külön­féle ércek, amelyek kiaknázá­sa nélkül az ország jövője el­képzelhetetlen. Itt vannak a Szovjetunió leghatalmasabb folyói, végtelen erdők és hal­ban gazdag tengerek. Napja­inkban a Kola-félszigettől a Bering-szorosig terjedő vidék hatalmas építési területté vál­tozott: autóutak, kőolaj- és földgázvezetékek épülnek, so­kasodnak a kikötők és az elektromos energiát termelő atom-, hő- és vízerőművek. „Ebben az országban, arra a kérdésre: »Hol a kincs?«, bárki toppanthat a lábával: "Itt!« És ha elkezdenek ásni azon a helyen, valóban mesé­be illő, óriási kincsre buk­kannak” — írta egy utazó. Ma Nyugat-Szibériában egy év alatt több mint 300 millió tonna kőolajat és 160 milliárd köbméter földgázt termelnek ki. Az OSZSZSZK-ban, Novo- szibirszk mellett épült fel az a Tudósváros, amely ma a vi­lág egyik legnagyobb tudomá­nyos központja. A Káma folyó partján létesült gyár évente 150 ezer teherautót ad az or­szágnak. A KAMAZ gépko­csik ma pótolhatatlanok a termésbetakarításnál, az ipari és építőipari szállításoknál. Az évszázad vasútvonala, a 3200 kilométer hosszú Bajkál —Amúr vasúti fővonal is az OSZSZSZK területén épül. Oroszországban van Földünk legtisztább és legmélyebb vi­zű tava, az 1620 méter mély Bajkál-tó. A köztársasághoz tartozik a nem feketeföldű övezet, ahol 61 millió ember él, a lakosság 43,7 százaléka. Az övezet 11 400 ipari üzeme adja a köztársaság ipari ter­melésének csaknem a felét. 1476 város és ipari központ található itt, köztük olyan ha­talmasak, mint Moszkva, Le- ningrád, Gorkij, Szverdlovszk és mások. A XI. ötéves tervben az övezet talajjavítási munkála­taira 6 milliárd rubelt fordí­tanak. A tervek szerint 1,4 millió hektár művelhető terü­letet adnak át mezőgazdasági hasznosításra, 360 ezer hek­tárnyi területen építenek ön­tözőrendszerekét. Századunk elején Oroszor­szágban négy emberből három analfabéta volt, ma viszont a tudományos fejlődését tekint­ve a világon az egyik első he­lyet foglalja el. Az az ország, | amely évszázadokig csupán szőrmét, lent, kendert adott el, ma tengerjáró hajókat, lé­gibuszokat, elektronikus mű­szereket exportál. Így például a fél évszázados Kuznyecki Kohászati Kombinát 200 acél­márkát és 500 különféle pro­filú és méretű hengerelt árut állít elő, 5000 szovjet vállalat­nak szállítja, 37 országba ex­portálja termékeit. Évente több mint 20 ezer tonna sínt szállít a Bajkál—Amúr vasút­vonal építőinek. Hat évtized alatt az OSZSZSZK az egyik legfej­lettebb ipari országgá vált, és a Szovjetunió többi köztársa­ságával együtt megnyitotta a világűrbe vezető utat. •írlrífíSti- * Zmm mmrny A kbfäi. mmm Pl Bír»«! A Szovjetunió fővárosa A Moszkvai városi Tanács felülvizsgálta a szovjet fővá­ros 1971-től 1990-ig szóló vá­rosfejlesztési tervét. A húszéves terv, amelynek most a közepénél tartanak, elsődleges feladatul tűzte ki a lakosság életkörülményeinek jelentős javítását. Vlagyimir Promiszlov, a nyoicmilliós nagyváros polgármestere elé­gedetten nyilatkozott az eltelt tíz év eredményeiről. A vá­rosképet szebbé, harmoniku- sabbá tették az új lakónegye­dek és az egyedi létesítmé­nyek. Jelentős eredmények születtek a környezetvédelem területén és javult a közleke­dés is. A szociális programok kö­zött első helyen a lakáskér- dés állt, amelyre évi költség- vetésének egy harmadát fordí­totta a városi tanács. Eddig egymilliónyi új lakás épült, a lakásfelújításokra pedig 2,3 milliárd rubelt fordítottak. Ma már minden 10 moszkvai családból 8 önálló lakásban él. 1990-re az „Egy család — egy lakás” tervnek százszáza­lékosan kell érvényesülnie. A főváros új lakónegyedei­ben eddig 230 tízosztályos is­kola, ugyanennyi óvoda és bölcsőde, 135 orvosi rendelő- intézet, több tucatnyi kórház, 15 mozi és 9 színház épült, és 35 000 szállodái hely létesült. Mintegy 5000 új kereskedel­mi-szolgáltatóipari üzemegy­ség szolgálja a lakosságot. Minden nagyváros életkö­rülményeinek egyik kényelmi fokmérője a városi közleke­dés fejlettsége. Az elmúlt tíz év során néhány ezerrel bő­vítették, illetve felújították az autóbusz-, trolibusz-, villa­mos- és taxiparkot. Növel­ték a járatok számát. 360 km- nyi városi utat építettek, 10 közúti felüljáró és 9 többszin­tes közlekedési csomópont épült. A metróvonal 50 kilo­méterrel lett hosszabb és az állomások száma megkétsze­reződött. Már az 1.970-es évektől kezdve Moszkva valamennyi üzemét légtisztítóval szerelték fel, fűtőanyagként gázt hasz­nálnak, a meleg vizet közpon­ti hőerőművek biztosítják.. Több környezetszennyező gyárat a városon kívülre te­lepítettek. A Moszkva folyó „ökológiai rekordja” egyedül­álló a világon: a város csak annyi vizet használ fel, amennyit meg is tud tisztíta­ni. Moszkva a parkosítás te­rén is élen jár: a város min­den lakójára 45 négyzetmé­ternyi zöldterület jut. A hosszú lejáratú városfej­lesztési terv második szaka­szába érve, a legnagyobb gon­dot a kevés beépíthető hely jelenti. Ennek megoldását a szakemberek a felfelé terjesz­kedésben, a beépítések sűrí­tésében és a régi lakónegye­dek korszerűsítésében látják. Ennek ellenére nem lehet el­kerülni a Moszkvát körbezáró autósztráda gyűrűjének átlé­pését sem... A. Gy. A KGST-palola Moszkvában Kilátás a Moszkva folyóra Szejn-vita Ipari szövetkezetek eredményei, tennivalói (Folytatás az 1. oldalról) operatív kormányprogramo­kat, vagy kormánymegren­deléseket teljesítenek. Az előírások második cso­portja olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a szük­ségállapot felfüggesztése ide­jén is érvényben maradnak. A törvénytervezetben fog­lalt jogszabályok harmadik csoportja azokat a jelenleg is érvényes rendelkezéseket sorolja fel, amelyeket nem érint a szükségállapot fel­függesztése. A két törvénytervezetről folytatott vitában 19-en szó­laltak fel. Több képviselő el­ismerését fejezte ki a Nem­zeti Megmentés Katonai Ta­nácsának, és méltatta a had­sereg, valamint más fegyve­res testületek egyéves, kitar­tó munkáját, helytállását. Végül a szejm egyhangúlag megszavazta a szükségállapot különleges intézkedéseiről szóló törvény módosítását. Ugyancsak elfogadta — ki­lenc tartózkodás mellett — a felfüggesztett szükségállapot időszakára érvényes különle­ges rendelkezésekről szóló törvényt. Rögzítették azt is, hogy a szükségállapotot az Államtanács függeszti majd fel a Minisztertanács javas­latára. Erre minden bizonnyal még az idei év végén sor kerül. Ezzel a lengyel parlament befejezte egynapos ülését. A megyei KISZÖV érdek- képviseleti köréhez tartozó 37 ipari szövetkezet küldöttei dec. 16-án Miskolcon, közgyű­lést tartottak. Kollálh Sándor, a megyei szövetség elnöke a termelő és a szolgáltató szer­vezetek munkáját, gazdálko­dását értékelve elmondotta, hogy az év elején alapos mérlegelés szerint készítet­ték a terveket és ennek re­alitását igazolják az adatok is. Az előzetes számítások sze­rint a szövetkezetek az idén 2'milliárd forint termelési értéket hoznak létre. Ez meg­haladja az országos átlagot, s közel 7 százalékkal több a múlt évinél. Igen fontos fel­adatuknak tekintik a nép­gazdaság gazdasági egyensú­lyi heivezetének, fizetőképes­séginek elősegítését. Ennek érdekében. ' a tervezettnek megfelelően 15 százalékkal növelték az exportot. A ru­belelszámolású, exportfel­adatot túlteljesítik, a tőkés értékesítés a tervezettnek megfelelően alakul. Ettől na­gyobb eredményt szerettek volna elérni, de a világpiaci dekonjunktúra, a nem kielé­gítő külkereskedelmi tevé­kenység, a piac nem kellő ismerete befolyásolta ezt. A belkereskedelmi értékesítés a tavalyival azonos, s nagyjá­ból ez vonatkozik a szolgál­tatásra, az építőipari tevé­kenységre is. A KISZÖV elnöke a jövő évi feladatokról szólva, min­denekelőtt arra hívta fel a figyelmet. hogy szakítani kell a hagyományos módsze­rekkel, mert a megváltozott hazai és világgazdasági igé­nyeknek csak ily módon lehet megfelelni. Hasznosítani kell azokat a tapasztalatokat, amelyet a 16 igen jó ered­ménnyel dolgozó szövetkezet elért a költségszint csökken­tésében. A Költségszintet to­vább kell csökkenteni, mert ez biztosítja a szövetkezetek versenyképességét. Hasznosítani kell az új módszereket? Már működik például egy kis szövetkezet, s a héten alakult a másik, tíz szövetkezetben alakult, dol­gozik szakcsoport. A Hegy- alja Ruházati Szövetkezet január 1-től önálló export- oggal rendelkező társulás­ban vesz részt. A megye Ilii szolgáltató egységében tértek át az önelszámolási rend­szerre, s ezt a módszert is tovább kell fokozni A tanácskozáson részt vett és felszólalt Lipcsei Attila a megyei pártbizottság osztálv- vezető-helyettese, aki a párt­ós a tanácsszervek nevében köszöntötte a résztvevőket. Elismeréssel szólt, az szövet­kezetek ez évi tevékenységé­ről, az eredményekről. Ez alapul szolgál a további munkához, az éredmények- hez. A sikerhez vezető egyik jó módszerként javasolta az ipari és a mezőgazdasági szövetkezetek közötti még jobb összefogást, együttmű­ködést. Paja Frigyes mérlezet! Imii Púja Frigyes külügymi­niszter, aki Emilio Colombó- nak, az olasz diplomácia ve­zetőjének meghívására hiva­talos látogatást tett Rómá­ban, szombaton hazaérkezett Budapestre. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Mario Carfi. az Olasz Köztársaság magyarországi nagykövétségének ideiglenes ügyvivője. 1982. december 21-én 14 órakor az Egri Áfész és a Mohácsi Farostlemezgyár Egerben, a Koszorú utca V-**ám alatt , iieinyítja kim !arostleenez-s;aküzls!é Szeretettel várjuk vásárlóinkat. EGRI ÁFÉSZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom