Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-01 / 282. szám

ÉSZAK «MAGYARORSZAG 2 1982. december 1., szerda Jarin-palesztin bizittsáp Jordán—palesztin vegyes bizottságot hoztak létre Am- manban. A bizottság két társelnöke: Jasszer Arafat, a PFSZ vb-elnöke és Mudar Badran jordániai kormányfő — adta hírül hétfőn a jor­dániai hírügynökség. A tes­tület feladata „a jordán—pa­lesztin kapcsolatok jövőjének megvitatása, különös tekin­tettel a közel-keleti térség problémáival kapcsolatos po­litikai kezdeményezésekre”. A bizottság felállításáról hozott döntést Arafat amma- ni látogatásának befejeztével hozták nyilvánosságra. A testületben helyet kap több jordániai miniszter és a PFSZ Végrehajtó Bizottsá­gának néhány tagja. A bizottság létrehozásáról már Arafat októberi amma- ni tárgyalásain is szó volt. Arafat a múlt hónapban, 12 év után először látogatott el a jordániai fővárosba. A PFSZ és Jordánia közötti viszony sokáig volt a mélyponton, de a bejrúti tragédia után kezd­tek megjavulni kapcsolataik. Ellentéteik történelmi hátte­re az, hogy 1972-ben Husz- szein. jordániai király sú­lyos csapást mért az orszá­gában élő palesztinokra, és kiűzte a még életben maradt PFSZ-harcosokat. Arafat mostani ammani tárgyalásai után egy nyilat­kozatában közölte: a palesz­tin kérdés rendezésének kü­lönböző lehetőségeiről folyó vitákban tanulmányozzák a Reagan-tervet - is. Beruházáspolifikánk • I ## r# $ ff Me időszerű keidesei Tanácskozást tartottak teg­nap Miskolcon, az MTESZ- Bzékházban, ahol „A fejleszr- téspolitika és a beruházás mechanizmusa a gazdasági reform bevezetésétől nap­jainkig” című téma szerepelt napirenden. A rendezvény fölött ez al­kalommal a Miskolci Akadé­miai Bizottság gépészeti szak- bizottsága, az Építő- és Épí­tőanyag-ipari munkabizottság, az Építőipari Tudományos Egyesület, valamint a. Szili­kátipari Tudományos Egyesü­let vállalt védnökséget. A tanácskozást, amelyre most kizárólag a témával foglalkozó szakembereket hívták meg, az MTESZ el­nöke, dr. Szaladnya Sándor nyitotta meg. A témáról Simon Jenő, az ÉVM főosztályvezetője tar­tott bevezető előadást. Rész­letesen szólt a fejlesztéspoli­tika főbb változásairól, gaz­daságpolitikai okairól. Hang­súlyozta: a változás nem ok, hanem okozat, pontosabban a gazdaságpolitikai változások következménye a napjaink­ban tapasztalható ciklikusság. A beruházások témakörével mindig is sok bajunk volt; az alapvető kérdés most: milyen úton kell keresnünk a meg­oldást? A legfontosabb a nemzetközi versenyképesség biztosítása, illetve a jövedel­mezőség szavatolása. A mód­szer pedig nem egyéb, mint a vállalkozási rendszer álta­lánossá tétele. Cél: a vállal­kozó építőipar létrehozása. Ehhez kell igazítanunk a fel­tételrendszert, amelynek leg­fontosabb elemei: a bér- és jövedelemszabályozás, a fej­lesztéspolitika, valamint a döntési rendszer. A beruhá­zások kulcsmegoldása a terv- szerűség. Azaz: csökkente- nünk kell a beruházások át­futási idejét és költségeit, ja­vítanunk kell a minőség szín­vonalát. Az előadást követően az érdekelt szakemberek tették meg a témához kapcsolódó korr ef erátumaika t. A MEDOSZ főtitkárának tájékoztatója Miskolcon Tegnap, november 30-án, kedden a Mezőgazdasági, Er­dészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete Borsod me­gyei Bizottsága kibővített tit­kári értekezletet tartott Mis­kolcon az SZMT-székházban. A szakszervezethez tartozó vállalatok,' állami gazdasá­gok, szövetkezetek gazdasági veztőinek, párttitkárainak, a szakszervezeti bizottságok titkárainak dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára adott tájékoztatást a MEDOSZ XXV. kongresszusa határo­zatainak végrehajtásáról, az elmúlt több, mint két eszten­dő szakszervezeti munkájáról és a soron következő legfon­tosabb feladatokról. A főtitkár elmondta, hogy a követelményekhez jól al­kalmazkodó szakszervezeti vezetésnek, a javuló szak- szervezeti testületi munká­nak jelentős része van ab­ban, hogy azoknál a vállala­toknál, gazdaságoknál, tsz- eknél, ahol az ágazati szak- szervezet 400 ezres tagsága dolgozik, zömmel eiőbbrelé- pés tapasztalható a gazdasá­gi munkában. Az állami gaz­daságok például országosan az idén érik el fennállásuk óta a legnagyobb eredményt. Fejlődött, tartalmában erősö­dött a szocialista brigádmoz­galom, a munkaverseny cél­tűzései lényegre törőbbek. Számos területen volt ered­ményes a MEDOSZ érdekvé­delmi munkája, sokat fejlő­dött a jogsegélyszolgálat, ja­vult a munkásszállítás, az étkeztetés. A MEDOSZ fő­titkára a szakszervezeti mun­ka soron következő legfonto­sabb feladatairól szólva hangsúlyozta, hogy döntő kérdés az üzemi, vállalati de­mokrácia még szélesebb kö­rű kiteljesedése. A szakszer­vezeti munka sajátos eszkö­zeivel elkötelezetten mozgó­sítani kell a nagyobb, em­bert próbáló feladatokra, a termelés ütemének gyorsulá­sára, az eredményesebb gaz­dálkodásra. A MEDOSZ megyei érte­kezletén részt vett és felszó­lalt Tóth József, az SZMT vezető titkára. A megyei szakszervezeti vezetés elis­merését tolmácsolta a ME- DOSZ-hoz tartozó gazdasá­gok, tsz-ek, .a mezőgazdasági dolgozók felelősségteljes, szor­galmas munkájáért, idei gaz­dasági eredményeiért Közlemény Aczél György romániai tárgyalásairól Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára november 30-án a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására látogatást tett Bu­karestben. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára fogadta Aczél Györ­gyöt és Várkonyi Pétert. Az MSZMP Központi Bi­zottságának titkárai megbe­szélést folytattak Petru Enacheval és Miu Dobrescu- vah az RKP KB Politika^ Végrehajtó Bizottságának póttagjaival, a KB titkárai­val. Az őszinte, nyílt légkörű tárgyalásokon kölcsönösen tá­jékoztatták egymást az or­szágaikban folyó szocialista építőmunka eredményeiről és a napirenden levő feladatok­ról. Megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottak a Kádár jános és Nicolae Ceausescu 1977. évi találkozóján az együttműködés fejlesztése ér­dekében elhatározott közös lépések és intézkedések meg­valósítására. A Magyar Nép- köztársaság és a Román Szo­cialista Köztársaság együtt­működése, a magyar és a román nép barátságának el­mélyítése, egymás kölcsönös megismerése és a tisztelet erősítése érdekében elenged­hetetlenül szükséges a politi­kai, gazdasági, tudományos, oktatási, kulturális kapcsola­toknak és a két ország la­kossága érintkezéseinek fo­lyamatos fejlesztése, a két szomszédos szocialista ország sokoldalú együttműködésének erősítése. Ebben fontos ösz­tönző szerep illeti meg a Magyarországon élő román és a Romániában élő magyar nemzetiséget. Megállapodtak abban, hogy a nyitott kérdé­sek rendezése érdekében megbeszéléseiket Budapesten folytatják. Aczél György és Várkonyi Péter kedden este hazaérke­zett Budapestre. E' Hz MSZBT Országos Eliikségéiek ütése Kedden a Parlament Va­dásztermében ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság Országos Elnöksége. A tanácskozást Apró Antal, az MSZBT elnöke nyitotta meg, majd a Szovjetunió megala­kulása 60. évfordulójára em­lékezve, méltatta a szovjet állam létrejöttének történel­mi jelentőségét. Hangsúlyoz­ta: hat évtizede annak, hogy a forradalom győzelme után öt esztendővel a Nagy Ok­tóber logikus folytatásaként államszövetségre léptek a győztes forradalom egyes köztársaságai. December 30- án jött létre, szerveződött ál­lamszövetségbe a világ első, sok nemzetiségű, egységes munkás-paraszt szocialista állama. A megnyitót követően György Sándor, a társaság titkára összegezte az MSZBT- nek az ifjúságnak, a szocia­lista hazafiságra és proletár internacionalizmusra nevelé­se területén elért eredmé­nyeit, körvonalazta a továb­bi teendőket. Egyebek kö­zött hangsúlyozta: speciális és fontos teendői vannak e téren a társadalmi szerveze­teknek, közöttük a Magyar— Szovjet Baráti Társaságnak is. A vitában felszólaló Köpj Lászióné, a KISZ Központi Bizottságának titkára hang­súlyozta: az ifjúságnak a társadalomban elfoglalt he­lyéből, szerepéből, hivatásá­ból fakad, hogy nagy fon­tosságot kell tulajdonítani annak, miként gondolkodnak a fiatalok a nemzet, a haza, a nemzetköziség kérdéséről. Mindez ma különösen indo­kolttá teszi a hazafias és in­ternacionalista nevelőmunka tudatos fejlesztését. Grósz Károly, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Párt- bizottság első titkára hang­súlyozta: senki sem születik szocialista hazafinak és el­kötelezett internacionalistá­nak. Az ehhez vezető út minden korszakban, minden generáció számára más és más nehézségekkel van tele. Még inkább szükséges elmé­lyíteni a fiatalokban a be­csületes munka iránti szere- tetet, a nem látványos, de semmivel sem pótolható ap­rómunka tekintélyét. GATT-kommentár ■Ívben kiállnak a nemzetek a szabadkereskedés mellett, a gyakorlatban legtöbbjük él a kereskedelmi megszorítá­sokkal, a protekcionizmussal —ezt az ellentmondást tük­rözi a genfi világkereskedelmi értekezlet záródokumentuma. A dokumentumot aláíró országok arra kötelezték magukat, hogy igyekeznek enyhíteni a kereskedelmi korlátozásokat, nem nyújtanak a GATT szabályaiba ütköző támogatásokat, meg­őrzik, erősítik a világkereskedelem játékszabályain őrködő GATT (általános kereskedelmi és vámtarifa egyezmény) szerepét. A szívós alkudozások ellenére csak ezekben az ál­talános elvekben tudtak kompromisszumra jutni az érte­kezlet részvevői. Évekig tartó előkészítés után most egy évtizede először ült tárgyalóasztalhoz 88 ország kei-eskedelmi minisztere, hogy kiutat mutasson a nyolcvanas évek világgazdaságának, orvosolja válságos helyzetét. A világkereskedelem alakulá­sától leginkább függő nyitott gazdaságú országok számára különösen fontos lett volna, ha a tárgyalópartnerek egyet­értésre jutnak abban például, hogy a hazai ipar, a honi munkahelyek védelme címén csak meghatározott ideig, a GATT szigorú felügyelete mellett és a diszkriminációt elke­rülve lehet eltérni a szabadkereskedelem gyakorlatától. Döntés azonban csak e kérdés tanulmányozásáról született. Ez az országcsoport érdekelt volt abban is, hogy a nemzetek kössenek „tűzszünetet” a kereskedelmi háborúskodásban — a moratórium melletti elkötelezettség mégsem szerepel a záródokumentumban. Az agrárkiviteltől erősen függő or­szágok csoportja szigorúbb nemzetközi szabályokat köve­telt a mezőgazdasági terménykereskedelemben és azt. hogy a GATT terjessze ki fennhatóságát az ágazat piacának sza­bályozására is — a Közös Piac azonban elzárkózott az elől, hogy a GATT megkérdőjelezze a termelőket és a kivitelt támo­gató közösségi agrárpolitikát. Várhatóan az atlanti partnerek sem szüneteltetik az ütésvál­tásokat: a genfi világkereskedelmi értekezleten részt vevő amerikai küldöttségvezető szerint az amerikai törvényhozás megtorlásul a Közös Piac képviselőinek magacssága miatt fel­hatalmazást adhat a farmereknek, árasszák el dömpingáron vajjal, búzával, takarmánnyal a világpiacot. A GATT szerződő felei nem rögzíthették — mint ezt Jo- bert francia külkereskedelmi miniszter többször ja­vasolta —, hogy a világszervezet csődbe jutott, de nem is állhatták ki nyíltan a kereskedelmi háborúskodás folytatása mellett. így születhetett meg a közlemény, amely munkabizottságokat bíz meg azzal, hogy dolgozzanak ki konkrét javaslatokat a védzáradék, a mezőgazdaság, a szol­gáltatások témakörében. A nyilatkozatot elfogadó országok — köztük Magyarország is — abban bíznak, hogy a sza­badkereskedelem nyilvánvaló előnyei belátásra, értelmes ál­dozatvállalásra és persze konkrét intézkedéseiére késztetik a jövőben a megkülönböztető kereskedelmi eszközökkel élő országokat v.: - vő • ««•»*w «MX-M*»». i. :: w v-Ntoxtoo»» mint félszáz éves írói pályafutása alatt 79 könyve jelent meg, 500 milliót adtak el belőlük 100 nyelven. 1976-ban bekö­vetkezett halála előtt éveken át reklám- szöveg volt: Christie for Christmas (Chris­ti e-t karácsonyra). Egérfogó című, nálunk is bemutatott darabját mintegy három évtizede szünet nélkül játsszák a londo­ni West Enden. Leghíresebb figurái Hercule Poirot és Miss Jane Marple. Agatha Christie ezt mondta: „Gondoltam, legyen a detektí- . vem belga. Legyen nyugalomba vonult rendőrtiszt. Ne legyen túl fiatal. Mekko­ra hibát követtem el 1 Az lett belőle, hogy az én fiktív detektívemnek végül már száz éven felülinek kellett volna lennie.” Miss Jane Marple kétségkívül a detek­tívirodalom leghíresebb aggszűze. A fi­gurát az írónő halványan saját nagyany­járól mintázta. Miss Marple az emberi természet éles eszű tanulmányozója, aki St. Mary Mead falucskában az évek során a maga látszólagos naivságával derít fényt sok titokra. ................................. , Agatha magánéletének is voltak drá­így hirdetik a Hová tunt A. Christie, című fii- maj szakaszai. Két házassága között volt egy alaposan megszellőztetett „eltűnés”, amit amnéziának tulajdonítottak. 1914- ben ment férjhez Archie Christie-hez, mielőtt az bevonult az első világháború­ba, mint a Királyi Légierő ezredese. Má­sodik férje Max Mallowan archeológus­professzor volt. akivel 1930-ban Mezopo­támiában ismerkedett meg. Számos könyvét megfilmesítették, köz­tük a Gyilkosság az Orient Exprefcszen, a Halál a Níluson, a Bűntény a Nap alatt címűt. A legutóbbi években nemcsak művei­ből, hanem róla is készült. fdm. Az Agat tha című életének azt a bizonyos rejtélyes szakaszát dolgozza fel. amikor eltűnt. Az írónőt a világhírű angol színésznő. Va­nessa Redgrave alakítja, partnere Dustin Hoffman. A legújabb regényadaptáció a nálunk A kristálytükör meghasadt címen megjelent könyvéből készült, A megrepedt tükör címmel. Miss Marple-t Angela Lansbury játssza, a parádés szereplőgár­da többi tagja: Geraldine Chaplin. Tony Curtis, Edward Fox, Kim Novak és Eli­sabeth Taylor. E. M. met. Agatha Vajon mit szólna, ha élne és olvasná, amit a JTilms című angol folyóirat ír ró­la: „Anglia vezető írónője kétségkívül több pénzt csinált gyilkosságokból, mint Lucretia Borgia óta bárki asszony.” Agatha Mary Clarissa Miller Christie Mallowan. akinek könyveiből Angliában a legtöbb fogy a Biblián és Shakespeare művein kívül a nyájas Torquayban szü­letett. Devon környékén, és sohasem járt iskolába Még egészen fiatal volt, amikor elveszítette édesapját, anyja nevelte, há­zitanítók és nevelőriőlc oktatták. Nagyon korán kezdett verseket, és rövid történe­teket írni. Hogv tehetséges amatőrből hi­vatásos lett azt a szükség tette — nem volt pénze. 1926-ban vált híressé Az Ack- royd gyilkosságok megjelenésekor. Több. Ünnepi vásár A RÉGI OLCSÓ CIPÖBOLT HELYÉN (Bajcsy-Zsilinszky út 4.) EGYES KOZMETIKAI CIKKEK 30-40% ENGEDMÉNNYEL, ÉDESSÉGEK, ITALÁRUK, MOSÓSZEREK NAGY VÁLASZTÉKBAN i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom