Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-13 / 267. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 6 1982. november 13., szombat Árrendezés és tartalmi bő­vítés után csütörtökön nyílt meg Lillafüreden, Herman Ottó egykori lakában, ame­lyet ő Pelehá/.ának nevezett (egyesek szerint Pelelaknak) a nagy tudós életét és mun­kásságát, valamint a Bükk élővilágát bemutató kiállí­tás. Korábban a Herman Ottó emlékházban a tudós munkásságát és gyűjtései­nek egyes darabjait bemu­tató kiállítás volt látható 1964-től napjainkig. Ez a tárlat változott most át úgy; hogy az egyik- teremben Herman Ottó élete és mun­kássága, másikban pedig az ő tevékenységétől elválaszt­hatatlan zSkki fauna és flóra kincseiből kap tájé­koztatást a látogató. Igen sokan keresik fel a Herman, Ottó emlékházat. Nemcsak a közeli Palota- szálló egymást váltó ven­dégei, hanem turistacsopor­tok, iskoláscsoportok, egye­dileg Lillafüredre látogatók sem mulasztják el megte­kinteni a házat, ahol az utolsó magyar polihisztor élt. nem mulasztják el. hogy megismerkedjenek szemé­lyes relikviáival, a munkás­ságát nagy vonásokban be­mutató kiállításokkal. A ne­vét viselő miskolci múzeum néhány éve természet tudo­mányi gyűjteménnyel is bő­vült. s így természetesnek tűnik, hogy a természettu­dós emlékmúzeumában na­gyobb szerepet kapjon a természettudomány, az élő­világ. Ezt a feladatot kí­vánja szolgálni a ház belső termében levő új kiállítási anyag. A most átadott kiál­lítást. Szabadfalvi József és Gyulái Iván rendezte, a lá­togatókat pedig Tóth Jó- zsefné, az emlékház vezetője kalauzolja szíves és értő szó­val. Tulajdonképpen lehetetlen leírni, mi látható egy em­lékházban, annak zsúfolt kis termeiben. De megpróbál­juk. legalább nagy voná­sokban. Az első terein, ,mint em­lítettük, Herman Ottó éle­iét és munkásságát, hivatott bemutatni. Itt láthatók qz egyik tablón életének képei fotókban, az 1835-ös brez- nvóbányai születéstől az 1914-es elhalálozásáig; itt vannak egy másik tablón lillafüredi életének képei, annak az időszakának do- Kumentumai, amelyet éppen ebben a házban töltött; a terem egyik sarkában ott van tükre, dolgozóasztala, széke, szemüvege, írószer­számai, cilindere, vasúti igazolványa, több más hasz­nálati tárgya. Külön tabló­kon a tudós Herman Ottó életének, egy másikon a po­litikus Herman Ottó mun­kásságának megörökített pillanatai, tárlókban köny­vei, kéziratai, képviselői vá­lasztási beszéde, különböző levelei és sok. egyéb, a mun­kásságát jélző dokumentum. S itt van a gyászjelentése, 1914. december 27-ről. A második teremben a Bükk élővilágát felvázoló kiállítás látható. Maga Her- ■ man Ottó is kutatta a Bükk faunáját és flóráját, életé­től, munkásságától ez elvá­laszthatatlan. Ezért jó és helyes, hogy itt kapott he­lyet. E teremben az egyik vitrinben lepkék, rovarok, a továbbiakban kisállatok — mókus, menyét, pézsmapo­cok, vakondok, borz, óz, egerek, barna varangy, — a Bükkben honos, íelsorol- hatatlanui sokféle madár jól elrendezetten. Ha hirte­Egy sarok „A Bükk élővilága” kiállításról. A fa tetején uhu, alatta őz, a háttérben lillafüredi panoráma. Herman Ottó élete fotókban. Xözéperi a születési anyakönyvi kivonata és „Oskolai bizonyít- yány"-a len összeszámolom, huszon­ötféle madár található itt nagyon sok példányban, a császármadártól az uhuig, a karvalytól a süvöltőig, a zöldikétől az aranymálin- kóig. Természetesen, a fenti szűkszavú „leltár” nem adhat érzékletes képet a Herman Ottó emlékház minden látnivalójáról. De talán felhívhatja a figyel­met az ott látható értékes relikviákra, növényi, állati látnivalókra. Herman Ottó magát a Bükktől és Lilla­füredtől elválaszthatatlan­nak érezte. Emlékházán ke­resztül ma is jelen van. Ér­demes felkeresni. (benedek) Fotó: Laczó Mezgerelés A langyos levegőben kései ökörnyál úszik. Körös-körül — amerre csak autóulunkon elhaladunk — az abaúj- ■;szántói, tállyai, módi, sze­rencsi határban egyenlete­sen kelt, sűrű, üdezöld ve­tések sorjáznak. Itt-otl hatalmas, letaka­rított kukoricatáblák bar- ' nállanak kombájnolás utáni * szármaradványokkal. Köz­tük felnőttek, gyermekek ; hajladoznak: egy-egy teljes i család gyűjtögeti szorgalma­san a gép után maradt csö­veket. Hiába, a gép csak gép. . Ném tudja úgy ér- [ zékelrű a betakarítandó ter- ' mésl. mint a törést kézzel végző ember. Így hát itt is egy elhullatott szép, egész­séges, aranysárga kukori­cacső, amott is egy másik. Akaratlanul is hajdanvolt gyermekkorunk jut eszünk­be, amikor aratás után a tarlón a gereblye alól ki­maradt búzakalászt, ősszel pedig a kukoricaföldön sár­gálló csöveket ugyanígy mezgereltük össze, s boldo­gan. vittük „szerzeményün­ket” a falusi boltosnak, aki töltött savanyút vagy cipő­zsinórra emlékeztető med­vecukrot adott érte. Pár í szemet csak, hiszen órák , gyűjtögető munkájával is legfeljebb egy-két liternyi j búzát, 10—15 cső kukoricát tudtunk összeszedni a nad- rágszíjnyi parcellákon. Változtak az idők, váltó- , zott a mezgerelés módja és I eredménye is azóta. Mert i manapság a nagyüzemi táb­lákról nem csövenként, ha- ! nem zsákokban hordhatják haza a kombájn olás után j künn maradt kukoricát a ! I szorgalmas gyűjtögetek.; Méghozzá saját Ladájuk! Combi-terében. És nem; medvecukor értékben, ha- '■ nem disznót hizlalnak meg! rajta, hogy szilveszter, újév i táján toros lakomát ülhes- j senek fáradozásuk jutái- i mául. ■ „Korszerű” mezgerelés — i mondhatnánk. Avagy ■ in- j kább mostanában divatos j családi „kisvállalkozás” — í a nagyüzemben? ... (h. j.) Szovjet étet Érettségizel* szaiiiikások Szabásztanulók, saját tervezésű gyermekruháik bemutatóján Évente mintegy 2,á , ® millió szovjet fiatal kapja meg az érett- 3 ségi bizonyítvánnyal együtt > a szakmunkás-oklevelet. A • tizenegyedik ötéves tervben ? — a korábbiakhoz hasonló­tj an — sikeresen folytatódik l a jól képzett szakmunkások í felkészítése. Az ország 7200 | szakmunkásképzőjében 1400 I foglalkozás titkaiba vezetik be a fiatalokat. A szakmun­kásvizsgával egyidőben érettségi vizsgát Is tesznek, ilyen módon az ország bár­mely felsőfokú oktatási in­tézményébe jelentkezhetnek. Az utóbbi években Mongó­liából, Vietnamból és több fejlődő országból érkezett fiatalok is tanulnak a Szov­jetunió szakmunkásképző intézeteiben. Puskin kézírása Manapság eredeti Puskin. kéziratra bukkanni rendkí­vüli esemény. Rimma Tye- rebennyina, a Szovjet Tu­dományos Akadémia orosz irodalmi intézetének mun­katársnője átvizsgálva B. N. Tyihonov ismert gyűjtő régi kéziratokat és könyveket tartalmazó gyűjteményét, talált egy papírlapot a kéz­irat-másolatok között. Ez eredeti kéziratnak bizo­nyult! Két vers volt rajta, Puskin lendületes kézírásá­val. Az egyik vers címe; „A tiéd és az enyém”, a másiké pedig — „Rögtönzés .Ogarevára”. A versek 1816- ban íródtak, amikor Puskin a Carszkoje Szeló-i líce­umban tanult. Miciniecké az egész ivaisn A jvliskolci Nemzeti Szín­ház ez évadra bemutatott gyermekdarabját, a Milne műve nyomán készült Mici­mackót rajongó örömmel fo­gadták a legilletékesebb né­zők, a gyerekek. Az októ­ber 30-i bemutató óta min­dig zsúfolt1 széksorok előtj. játszották, de a hónap hátra levő részében a színház már csak két előadást tud tar­tani a kedvelt gyermekda rabból. Pedig' igen nagy az igény, ostromolják a jegy pénztárt.- A színháztól ka­pott tájékoztatás szerint, a Micimackót az évad végéig, 1983.- júniusáig műsoron tartják, mód nyílik a későb­bi hetekben is a megtekin­tésére. A decemberi előadá­sokra pedig november 22-től árusítják a jegyeket. Herman Ottó íróasztala és személyes tárgyai (a tükörben a szemközti falon levő kép látható). Az öregasszony felkapasz­kodott a kád szélére. Imbo- lyogva kinyitotta a ldsabla- kot. Lenézett a kétméteres mélységbe és egy pillanatra visszahökölt. A könyöke lehorzsolódott, de szerencsésen sikerült a földre huppannia. Hátrabi­cegett a kert végébe. A suf­niból riadtan rebbentek szét a kismacskák. Az anyjuk felborzolt szőrrel és megve­tett lábakkal nyávogott. Az Öregasszony ügyet sem vet a macskákra, sebtiben bezárta az ajtót, íeporolta a ruháját és elindult. Az úton úgy bukdácsolt lefelé, mint egy elgurított fekete gyöngy. — Hová igyekszik any- nyira, Mária néni? — lassí­tott le mellette egy gépko­csi. .— Az orvoshoz — szu­szogta alig hallhatóan, mert a nyaka egyre jobban fájt. — Szálljon be, majd elvi­szem! — Az isten áldja meg, fiam! A férfi kiszállt a kocsiból és besegítette az öregasz- szonyt. — Mi történt magával? Az öregasszony csak sut­togni tudott. — Baleset. . — Hogyan? Szűcs Mariann; 'itóá É '^0 vá* — Nem érdekes — le­gyintett Mária néni, de leg­szívesebben sírni szeretett volna. Összefonnyadt, eres kezei meg-megrándultak. Hiába. Miért van az, hogy nyolcvan felé már a könnye is elapad az'embernek? A férfi gázt adott, és az útra összpontosított. Eszébe jutott az anyósa, aki azzal gyötrí, hogy őt meg akar­ják ölni. Minden héten leg-1 alább egyszer. Ilyenkor fel­hívja az irodájában, hogy jöjjön és csinálja meg az ajtón a zárat, mert be akar­nak törni hozzá. Nyitva fe­lejti az ajtót, és amikor ész­reveszi, pánikba esik, hogy betörő járt nála. Az orvos megmondta. Nem lehet se­gíteni, sajnos szenilis. Érde­kes, Mária néni is lehet vagy nyolcvanéves. Egyedül lakik, de ő biztos nem kép­zelődik. Igaz, nincs rá ideje, annyit dolgozik. — Mindjárt ott leszünk — vetett egy biztató pillantást a sápadt asszonyra. Az visz- szabiceenlett és lehunyta a szemét. Nem tudom, hogyan sikerült kiszabadulnom. Most mit csináljak? Remé­lem, ha visszamegy ele. ki- alussza magából ezt a dühöt. Az öregasszony kinyitotta a szómét, de forgott vele az egész kocsi. Ügy érezte, hogy az országút, mint egy szőnyeg, felgöngyölődik a szívére és nincs tovább. Amikor a kocsi hirtelen fékezett, előrebukott, majd­nem beverte a fejét a szél­védőbe. — Megérkeztünk, Mária . néni! — kászálódott ki a kocsiból a vezető. Az öreg­asszony nem mozdult. Ré­mülten vette a karjába. Csodálkozott, hogy milyen könnyű. Mint egy SZámya- szegett madár. Vitte egye- , nesen a rendelőbe. A vára­kozók döbbenten néztek utána. Az orvos a vérnyo­másmérői babrálta. — Tegye az ágyra! Mi történt?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom