Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-10 / 264. szám

1982. november 10., szerda

ESZAK-MAGYARORSZAG 3

Á realitások talaján

Sok szó esik manapság a kohászatról, amelyet az ágazatok közül a leginkább sújt a tőkés világgazdaságban bekövetkezett recesszió. Ma úgy fest a helyzet, hogy a fejlett tőkés országokban kiépített korszerű' kohászati termelő- kapacitások bőven elegendőek a saját belső szükségletek kielégítésére, sőt az ezredfordulóig jelentős mennyiséget tudnak külpiacon értékesíteni. A fejlődő országok is gyors ütemben fejlesztik kohászatukat, elsősorban a tömegacél minőség előállítása a fő cél. Mindezekből következik, hogy exportpiacunk tartósan kedvezőtlenné vált, ezért a külkereskedelemben új utakat, lehetőségeket kell keresnünk. Szinte bizonyos, hogy például a melegen hengerelt készáruk exportjának korábbi szintjét nem lehet tartani, vagyis számolni kell a kivitel csökkenésével. A magasabb feldolgo- zottságú termékekből a külkereskedelem lehetőséget lát a jelenleginél nagyobb exportra, bár ennek mennyisége mindenképpen kevesebb lesz, mint a hengereltárúké.

A kohászati ágazatban az év első kilenc hónapjában szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az éves terv- előirányzatok tendenciájukban reálisak voltak, de néhány vonatkozásban az elért teljesítések nem igazolják számításainkat. Így többek között a nyersvastermelés — az országos helyzetet alapul véve — pillanatnyilag eléri a tervezettet, viszont az acél- termelés és a hengerelt készáru-gyártás kevesebb lesz, mint a vállalati tervekben szereplő mennyiség. A szocialista export az előirányzottnak megfelelően alakul, ugyanakkor a nem rubel elszámolású kivitel — annak ellenére, hogy mintegy fél- milliárd forinttal több lesz az előző évinél —, várhatóan körülbelül egymilliárd forinttal elmarad a többletfelajánlással növelt vállalati célkitűzésektől. A fenti prognózis az ágazatra vonatkozik, am hasonló cipőben járnak a megye kohászati vállalatai is.

Az idén bonyolultabb feltételek közepette dolgoztak a kohászati üzemek. Az év elején feltételezett importanyag- beszerzési nehézségek az idő múlásával tovább fokozódtak. A kényszerhelyzet, a külkereskedelmi egyensúly

A dűlőnév általában utal qz egykori rendeltetésre. A Diószer név eredete is nyilván összefüggésben van a legnagyobb lombkoronájú gyümölcsfánkkal. Talán útszegélyt alkottak, netán az egész' dűlőt borították? Nyitott kérdés, annál is inkább, mert most nem látok egy diófát sem. A dűlőnevet is úgy tudom, hogy idős Jónyer Balázs — ez a nyugdíjas bányász, jelenleg mezőőrféle — elárulja. Szóval diófa nincs a Diószeren, akad viszont annál több káposzta. Kemény, kerek, acélkék, téli káposzták. Ezek borítják most a Diószer egészét. Lám a mezőőr is ezérl szükségeltetik! Nehogy valaki jogtalanul kedvet kapjon rá. Például olyan, aki semmit nem tett ezekért a három- ötkilós káposztafélékért.

1-Iogy mit lehetett volna tenni? Azt. amit a káposztát jogosan szüretelők tettek! Vállalták egy bizonyos területnek a művelését. Tehetségük szerint. Falun így mondják: az akaratot, az erőt. a dolgos kezet együttesen. Kétszer kellett bekapálniuk a káposzta közét, most ősszel meg a leszedés a feladatuk. Ez utóbbi a fejek levágását, letisztítását, zsákba rakását együtt jelenti. A vetést a tsz végezte. A putnoki Egyetértés Tsz. mert ő a gazda a saióenlgóci határban. A tsz csinálta — géppel — a növényvédő munkákat is. Szóval, csak a kapálás és a szedés maradt a vállalkozónak. Csak? No nem kevés munka ez sem! Mennyiségileg

megteremtése rendkívüli intézkedéseket kívánt, így került sor az importkorlátozásra, amely szinte vala- ■ mennyi vállalat munkáját érintette. Ezt az időszakot azonban sikerült minimális veszteséggel túlélni, amit bizonyít az is, hogy az ágazat egészét tekintve több mint egymilliárd forint éves nyereségre lehet 1982-ben számítani. A vállalatok általában gyorsan és jól reagáltak a megváltozott gazdasági körülményekre, már ahol erre lehetőség nyílt, hiszen közismert, hogy ebben az ágazatban egyaránt megtá- lálhatók a világszínvonalon álló üzemek és a muzeális értékű, korszerűtlen technológiával dolgozó vállalatok Elmondható, hogy az anyag- és energiagazdálkodásban is megtették az első lépéseket, bár az ez irányú munka még kívánnivalót hagy maga után A fél év adatai arról tanúskodnak, hogy a költségcsökkentő intézkedéseknek csak mintegy 34 százalékát valósították meg a kohászatban.

Tekintettel arra, hogy a költségcsökkentés nemcsak napjainkban, hanem hosszú távon is meghatározója lesz a vaskohászat versenyképességének, időszerű szót ejteni néhány területről, ahol a helyzet rosszabbodott. Megemlítendő, hogy tovább csökkent az állóeszköz-hatékonyság. Ez döntően azzal függ össze, hogy egyrészről az új beruházásoknál (LKM, Dunai Vasmű) eddig az előirányzott többletteljesítéssel elmaradtak, ugyanakkor csaknem valamennyi vállalatnál visszaesett a régi termelőberendezések termelékenysége, üzem- biztonsága. A helyzet rosz- szabbodásának részbeni előidézője, hogy a költségszint mintegy 1,3 százalékkal ked- vezőtle'nebb, mint az előző év azonos időszakában volt; emelkedett az alapanyagok ára, romlottak a műszakigazdasági ’ mutatók, de a kokszfelhasználás fajlagos értéke. sem javult a kívánatos mértékben. A gondok közé sorolandó az is, hogy a dollárkitermelési mutató országosan több mint tíz százalékkal maradt el az 1981-es értéktől.

Bármennyire is szorítanak a kohászatban meglevő nehézségek, összességében a nem rubel elszámolású export-import egyenleg az idén

sem. nem is beszélve a körülményekről. Mert kapálni sohasem kellemes, különöser nem nyáron. Pedig ezt ak kor kell kapálni, merthog- azok a iránya gyomok vala hogy akkor nőnek legjobban A szedés meg éppen ellenkező időre esik! Hiába mozog. hajladozik az ember, bizony majdhogynem megfagy

kedvezőbb, mint egy évvel ezelőtt. Ugyancsak elismerésre méltó a készletgazdálkodás javításában bekövetkezett fejlődés is. Az eredmények nemcsak az előző évit múlják felül, hanem az idei előirányzatot is. Nem kevésbé örvendetes, hogy kohászati vállalataink ma már ütemesebben és szervezettebben szállítanak a hazai felhasználóknak. E tekintetben különösen az Ózdi Kohászati Üzemek jár elöl jó példával.

A tennivalók egyértelműek, világosak az ágazat számára. Mindenekelőtt mérsékelni kell a ráfordításokat, csökkenteni a fajlagos energiafelhasználást (főként kőolajból szükséges nagyobb megtakarítást elérni). A jövedelmezőség fokozásának egyik számba jöhető eszköze a gazdaságos anyagfelhasználás, valamint a technológiák korszerűsítésére vonatkozó program végrehajtása. Ezenkívül, sok lehetőség rejlik a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosításában is. A kohászatban változatlanul kulcskérdés a kokszfelhasználással kapcsolatos gondok megoldása, vagyis a felhasználás további mérséklése, hiszen kokszból nem áll olyan mennyiség a népgazdaság rendelkezésére, mint azt szeretnénk.

Országos követelményként fogalmazódik meg napjainkban a szerződésileg visszaigazolt minden egyes termékféleség határidőre történő legyártásának igénye, mert megengedhetetlen, hogy fontos közszükségleti cikkekből azért szenvedjünk hiányt, mert azok gyártáséhoz a kohászat nem biztosított időben megfelelő anyagot. Az elmúlt évben ugyanis előfordult, hogy a csavar-, kötőelem- és csőgyártásban anyagellátási problémákra hivatkoztak a gyártó üzemek.

Bizonyosra vehetjük, hogy az acéltermékek piacán az év hátralevő részében lényeges változás nem következik be. Semmiféle jel nem mutat arra, hogy a tőkés országok gazdaságában a legcsekélyebb élénkülésre számíthatnánk, ami fokozhatná a keresletet. Nem marad más lehetőség, mint gyors és pontos szállításokkal, kifogástalan minőségű termékekkel felvenni a versenyt a nemzetközi piacon. L. L

Ottjártunk napján legalábbis így tapasztaljuk. Ügy érzem, téljelző nap érkeztünk a galgóci határba. Még szerencse, hogy a káposztasze lök batyujában akad meleg tea és „Sabin-csepp”. Ez utóbbi a jóféle kisüstinek népiesen használatos neve Ellentétben azonban a gyerekeknek szánt gyógyszerrel,

Káposztások

A világtenger kutatása

Napjainkban a tenger nagyon fontos élelemszerző forrás. Sok országban nincs elegendő fehérje, és a problémát súlyosbítja, hogy a föld lakossága rohamosan növekszik. A tengerben levő biológiai források helyes fel- használásával a fehérje mennyiségét a többszörösére lehetne növelni. Itt nem csu- . pán a halászatról van szó, hanem a tenger mélyén található apró szervezetek, a plankton hasznosításáról is. A szakemberek úgy vélik, hogy az Antarktisz közelében az óceánból mintegy 60 millió tonna, táplálkozásra alkalmas fehérjét lehetne kivonni. Ez kb. annyi, mint a világtengerből egy év alatt kifogott halak mennyisége.

Ezenkívül a tenger kitűnő ásványkincs-, elsősorban olaj- és gázlelőhely is. Az olaj és gáz kitermelésének mintegy 20 százalékét a tenger mélye adja. A tengerfenéken jelentős mennyiségű vas- és mangántartalmú konkréciók találhatók, amelyek nagy százalékban tartalmaznak vasat, mangánt és kobaltpt.

A töltőgépnél

Az új termék, a Gervais krémtúró bevezetése sikerrel járt az elmúlt időszakban mind a Borsod megyei Tejipari Vállalat, mind pedig a vásárlók számára. A különféle gyümölcsökkel ízesített krémtúró különösen a gyermekek, valamint az édességeket kedvelő felnőttek körében araiott és arat tetszést. A krémtúró előállításának utolsó fázisa a töltés. A befejező műveletnél ugyanúgy, mint a megelőző munkafázisoknál rendkívül fontos a tisztaság, a higiénia, de o töltőgép kezelői ügyelnek arra is, hogy a műanyag edénykékbe mindig pontosan az előirt mennyiség kerüljön.

Ötlethiány a Mezőgépnél

Miért esett vissza az újitóiíiozgalcm?

Manapság, amikor a korábbinál szigorúbb feltételek mellett kell gazdálkodniuk a vállalatoknak, minden forint megtakarításnak, nyereségnek megnőtt a jelentősége. Az újítómozgalom olyan számottevő termelőerő, amely hozzájárul a célkitűzések eléréséhez, az eredményesebb gazdálkodáshoz. Ebből következően, az üzemek, gyárak vezetőinek jól felfogott érdekük, hogy támogassák az „ötletembereket”, segítsék az ésszerű javaslatok kidolgozását, minél szélesebb körben való bevezetését.

Milyen az újítómozgalom helyzete a Miskolci Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál? A kérdésre Mohai László újítási előadó válaszol:

ebből egyszerre 40 csepp rendeltetik. Van, aki esküszik rá — a rázósabbak —, hogy nem árt óránként ismételni. De mielőtt valaki azt gondolná, hogy itt a Diószeren csak „gyógyszerekkel” védekeznek a hideg ellen, az téved. Mozog itt a keze-lába, dereka egyaránt a tsz-tag- nak, bedolgozónak, vállalónak. Jelezve az elvégzett munkát, a legfelső lapuleveleitől megfosztott káposztafejek apró piramisokba rakva ott világítanak végig a vas- útig nyújtózkodó táblában. A vége — azt kezdték legelőször szedni — két napja már így hál kint, eddig ugyanis még nem jött érte a várva várt jármű. — Ma délre ígérték, hogy hoznak zsákokat és elszállítják — hallom. Ez számukra nagy megkönnyebbülés lesz, hisz végül is akkor kerül biztonságos helyre a termés, s akkor — mármint az átvétel után — lesz biztos az érte kapott járandóság. Persze azért számolnak, kalkulálnak így is. Megközelítő pontossággal tudják, mennyit ér a harmada, ami őket megilleti. Nem egy közülük évek óta káposztázik. De aki új, az is hallja a többitől! Újságolja is egyikük, aki három sort vállalt — jó hosszú sorok ezek! —, hogy 15—20 ezer ’orint között várja a fizef- 'éget. Egy összegben, egyezerre kapva nem kis összeg 'z! Hideg ide, hideg oda, er- e gondolni, ezt tudni, azt :szem, melengető érzés.

(hajdn) Fotó: Fojtán László

— Mielőtt a kérdésre felélnék — vesz mély lélegzetet a téma felelőse —, szabad legyen elmondanom: éveken át sikerült előbbre lépnünk a mozgalomban. Ezt igazolják a számok, a megyei újítási versenyben elért sikerek. Az idén azonban cseppet sem lehetünk elégedettek, hiszen megtorpant a jogosan várt fellendülés. Azaz, hogy pontos legyek: visz- szaesett vállalatunknál az újítómozgalom.

— Akkor nézzük a statisztikát ...

— Háromnegyed évi adatokkal szolgálhatok — lapozza fel a kimutatást Mohai László. — Eszerint az év említett időszakában dolgozóink 148 javaslatot nyújtottak be elfogadásra. Tavaly kilenc hónap után 166 beadott újítást jegyezhettünk. Az elfogadott ötletek száma az idén 101 volt,, tizenhéttel kevesebb, mint az elmúlt évben. A mostani időszakban 95, a tavalyiban 105 újítást vezettek be a gyakorlatban. A jelenlegi ciklusban az újítások által elért hasznos eredmény mindössze 1 millió 808 ezer forint volt. szemben az 1981. évi 4 millió 800 ezer forinttal.

— Vagyis a visszaesés minden téren nyilvánvaló. Milyen további tapasztalatok vonhatók le még a számokból?

— A leglényegesebb, hogy ötlethiányban szenvedünk. Magyarázható ez esetleg azzal, hogy egy kialakult, régebben bevezetett termelési technológián egyre kevesebb az ésszerű változtatási lehetőség. Bizonyítható tény: amikor új gépsort állítanak a termelésbe, megnövekszik az újítási kedv. Nos, nálunk mostanában nincs ez irányú látványos változás. Az említettekkel összefüggő továbbá, hogy kevesebb a jelentős, a nagy gazdasági hasznot eredményező javaslat. Az elmúlt év egészében az újítások 5,4 millió forinttal javították a vállalat eredményét, az idén ettől jócskán elmaradunk majd. A benyújtott és a bevezetett újítások aránya az egy év alatt nem változott. A benyújtott és az elfogadott javaslatok aránya tavaly volt jobb, míg az elfogadott és a gyakorlatban is alkalmazott ötletek százaléka az idén valamivel kedvezőbb.

— Vitán felüli az érv: részben azért kevesebb az 'újítás, mert túlnyomórészt változatlan a termelési technológia. Aligha hihető azonS

.ban, hogy csak erre vezethető vissza a mozgalomban tapasztalható visszaesés.

— Kétségtelenül más gondok is hozzájárulnak a kialakult helyzethez. Nem sike, rült például több nőt és fiatalt bevonni a mozgalomba. Különösen elszomorító, hogy az év első felében egyetlen, újítást sem adott be női dolgozó! Említésre méltó előrelépés azóta sem történt. Érthetetlenül állunk az eset fölött, nehéz magyarázatot találni. Talán az önbizalom hiánya, a kishitűség az ok. A fiatalok is a vártnál kevesebben újítanak. Korántsem az idősebbeknél alacsonyabb szakmai tudás adja a miérthez a megoldás kulcsát. Mi inkább úgy látjuk, hogy az ifjú szakemberek többsége a gyárkapun kívül keveset foglalkozik a termelőmunkával kapcsolatos gondokkal, mással foglalják el magukat, mással töltik az idejüket.

— A visszaesés jelentős oka egyik-másik helyen, hogy nem megfelelően foglalkoznak az újítómozgalommal. Elhúzódik az ügyintézés, az újító nem kap megfelelő segítséget az ötletének kidolgozásához, kész kálváriát jár. mire megkapja az újítási díjat Vagyis különféle ok miatt csalódik a dolgozó, s elmegy a kedve az újítástól. Nem állítom, hogy mindezek a hibák fellelhetők például a sátorai jaúihe- lyi üzemünkben, de tény: kilenc hónap alatt mindösz- sze három újítás érkezett be onnan a vállalathoz. Holott az idén is meghirdettük az éves újítási versenyt, s külön kategóriában lesznek elbírálva a nők. a fiatalok, a brigádok, a gyáregységek, és így tovább. Megfelelő az anyagi ösztönzés is, ennek ellenére az eredmények elmaradnak a várakozástól.

— A vállalati újítási feladattervben szereplő témák fontosak az adott gazdálkodó egység termelése szempontjából. Mégis sok helyen ezek a feladattervek képtelenek betölteni az újítómozgalom irányítását célzó szerepüket ...

— Ezen a téren tapasztalható némi előrelépés a Mezőgépnél — mondja Mohai László. — A közreadott 32 témára 20 pályamunka érkezett be, s úgy tűnik, hogy 1'2 elfogadható és bevezethető.

Kői aj László