Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-27 / 279. szám

WJtG FWDLEURJAL EGYESOUESEW Illést tartott a megyei pártbizottság r 'A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Bizottsága tegnap, pénteken Újhelyi Tibornak, a megyei párt- bizottság titkárának elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen ott voltak a járási és városi pártbizottságok első titkárai, a megyei pártbizottság osztályvezetői, a nagyüzemi pártbizottságok titkárai, a megye társadalmi és tómegszervezeteinek, különböző intézmé­nyeinek vezetői, a nagyvállalatok igazgatói, vezérigazgatói. Az ülésen részt vett és felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; jelen volt Baranyai Tibor és Lakatos Ernő, a Központi Bizottság osztályvezetői. A pártbizottsági ülés résztvevői Grósz Ká- rolynak, az MSZMP Központi Bizottsága tag­jának, a megyei pártbizottság első titkárának előterjesztése alapján megtárgyalták a XII. kongresszus óta végzett munka tapasztala­tait. a megyei pártérlekezlel időszerű felada­tait. Az előterjesztés és a vita legfontosabb meg­állapításait — kivonatosan — lapunk vasár­napi számában közöljük. December 16-ára Összehívták az országgyűlést Ä lítolddaród tsz-ben Markó Gyula autószerelő egy IFA típusú teherautó adagoló­jának beállítását és ellenőrzését adagoló beállitópadon végzi a tibolddaróci Rákóczi Termelőszövetkezet gépműhe­lyében. ;>HM| Sitmú vapk, ragy gazttOK? (3. oldal) fi sziPiüzi élei (4 oldott ti, kő (5. oldat) r (7. oldal} Ünnepség a TIGÁZ-ná! Elnöki Tanacs ülése 4 Az r A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. az alkotmány 22. paragra­fusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1982. decem­ber 16-án, csütörtökön 10 órá­ra összehívta. A Miniszterta­nács javasolja, hogy az or­szággyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Nép- köztársaság 1983. évi költség- vetéséről szóló törvényjavas­latot. A Budapest főváros 41. szá­mú választókerületben 1983. január 29-re időközi 'ország- gyűlési képviselőválasztást tűzött kiv i Az Elnöki Tanács határoza­tot hozott a Magyar Népköz­társaság és az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság között megkötött barátsági és együttműködési szerződés megerősítéséről. Losonczi Pál, az Elnöki Ta- , «ács elnöke beszámolt a Ku- j va.it államban tett hivatalos I látogatásáról. A testület a be. számolót elfogadta, és meg­állapította, hogy a látogatás és a tárgyalások hasznosak ' voltak, ráirányították a fi­gyelmet az együttműködés új ' területei re, s elősegítik a köl­írokat tegnap a Parlament­ben dr. Abraham Kalman építésügyi és városfejlesztési miniszter. Többek között el­mondta. hogy az építésügyi ágazatban működő 873 szer­vezet több mint félmillió dolgozót foglalkoztat. Ezen­kívül a házilagos építőipar­ban 171 ezren dolgoznak, a magánkisiparosok és azok alkalmazottainak száma 30 ezer, s 77 «ezerre becsülhető a saját építkezéseken dolgo­zó lakosok száma. — A népgazdaság egyen­súlyi helyzetének javításával összefüggésben, építési igé­nyek növekedési üteme mér­séklődött, majd csökkent, és ezzel egyidejűleg a megren­delt munkák összetétele, vo­lumene is átrendeződött — állapította meg a miniszter — Növekedett a fenntartási munkák aránya az iparban és egyéb ágazatokban is. Az ég létesítmények helyett etó­csönös kapcsolatok erősítését és többirányú fejlesztését. Az Elnöki Tanács a Minisz­tertanács előterjesztése alap. ján törvényerejű rendéletet fogadott el kötvény kibocsá­tásáról. Az új jogszabály elő­segíti a népgazdaságban meg­takarított pénzeszközök ru­galmas és hatékony felhasz­nálását, szabad áramlását és kiegészítését. A jövőben az állam mellett — megfelelő feltételek esetén — a taná­csok, a bankok,- a pénzintéze­tek, a biztosító intézmények, a talvaréi-cszövetkezetek, vala­mint a gazdálkodó szerveze­tek is bocsáthatnak, ki kötvé­nyeket. Általában pénzinté­zetek és gazdálkodó szerveze­tek vásárolhatják meg a köt­vényeket. A lakosság részére csak helyi közösségi létesít­ményeket eredményező bé­rű házasokra, vagy például la­kásépítés, telelők ialakítás ér­dekében bocsátható ki köt­vény, amelyet az állampolgá­rok személyes döntésük alap­ján vásárolhatnak meg. Az Elnöki Tanács módosí­totta a szövetkezetekről szó­ló 1971. évi III. törvényt A szövetkezeti jogszabályokat 1977-ben korszerűsítették. Az általános fejlődés és különo­térbe került a bonyolultabb rekonstrukció, kevesebb a mélyépítési munka, és meg­sokasodtak a befejező szak­ipari és szerelőipari mun­kák. Mindezek az előmunka- igényesség jelentős növekedé­sei eredményezték. Az igény- struktúra átrendeződésé miatt az eddig megteremtett kor­szerű állóeszköz-állomány, a házgyárak, a könnyűszerke­zetes gyártóbázisok és nagy értékű építőipari gépek, gép­láncok kihasználása egyes te­rületeken nehézségekbe ütkö­zik. Az idei terv várható telje­sítéséről szólva a miniszter hangsúlyozta, hogy az építő­ipar termelése — az előze­tes .számadatok szerint — a népgazdasági tervnek meg­felelően, 2—3 százalékkal csökken. Az építőipari szer­vezetek a múlt évinél rugal­masabban alkalmazkodtak az építési kereslet. változá­saihoz. mindenekelőtt a naenosw-ögi ügenjekei fas­sen a gyorsan változó gazda­sági körülmények ismét fel­vetették a jogi szabályozás to­vábbfejlesztésének szükséges­ségét. A mostani korszerűsí­tést a szövetkezetek gazdasá­gi önállóságának erősödése, gazdasági körülményeik dif­ferenciálódása, s a szövetke­zeti kongresszusok határoza­taiban megfogalmazott javas­latok is indokoltak. Ezeknek megfelelően az Elnöki Tanács módosította az ipar! szövetkezetekről szóló, 1971. évi 32., a takarékszövet­kezetekről szóló 1978. évi 22., a lakásszövetkezetekről szó­ló 1977. évi 12., a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövet­kezetekről szóló 1971. évi, 35. számú törvényerejű rendese­teket es a mezögazdasagi ter­melőszövetkezetekről szóló, 1967. évi III. törvény egyes rendelkezésed.. Hatályon kívül helyezte az Elnöki Tanács az alkoholisták kenyszer-gyógy kezeléséről szóló, 1974. évi, 19. számú Tvr-t, és újólag átfogó­an szabályozta, korszerű­sítette az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezele- seról szóló rendelkezéseket. kesetek kielégíteni. Ac. épfllet- lénntarás és -korszerűsítés aránya az összes építésen belül 29—:22 százalékra nö­vekedett, ami egyben azt is jelenti, hogy az epületek és lakások felújítása, állagának megóvása. felszereltségük növelése érdekében 10 szá­zalékkal több munkát vé­geztek. mint tavaly. A szá­mítások szerint ilyen dina­mikus előrelépésre lesz szük­ség a jövő esztendőben is. Enyhült az idén a kereslet- kínálat feszültsége, a kisebb értékű megbízások elvállalá­sa révén is. Ezzel kapcsolat­ban dr. Ábrahám Kálmán megemlítette, hogy a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat éves programját ko­rábban kitöltő 20—40 jelen­tős beruházás helyett már több mint 500 építési feladat szerepelt a szervezet éves tervében. óRojjtfaftlí • 2. etOdiami Kereken száz éve annak, hogy a Miskolcon felépített légszeszgyár vezetékeire kap­csolt1 gázlámpák fénye fel­gyulladt, hogy az olajmécse­sek helyén fellobbant az első 25 gázlámpa fenve. Az évfor­duló alkalmából ünnepséget rendezett tegnap Miskolcon, a jogutód, a T1GAZ miskolci üzem igazgatósa ga az EMÁSZ- szekház nagy termében. A centenáriumi üonepc-eg részt­vevőit, Katona Zoltán, av. üzemigazgatóság vezetője kö­szöntötte. Az elnökségben fog- iáit helyet Fejes László, a megyei tanacs elnökhelyette­se, dr. Kovács Lásziii. a Mis- kok: városi Pártbizottság tű- kora. dr. Balogh András, ar. SZMT titkára. Kusztoe Fe­renc, az OKGT gázipari igaz­gatója, Zombor Gábor, a Fő­városi Gázmüvek vezérigaz­gatója. Czike Gábor, a T1GAZ igazgatója. A légszeszgyár megépítésé­nek évfordulójáról, az első miskolci közmű fejlődéséről íw. üzem igazgatóság vezetője. ^Katona Zoltán emlékezett meg. Korabeli dokumentumok segn.sege*el»idézte, milyen je­lentős változást hozott a gáz- lámpás közvilágítás megjele­nése az iparosodó, «fejlődő Miskolc életében. Pippig Fri­gyes és Budde Sándor beriini vállalkozókkal 1882 áprilisá­ban állapodtak meg a lég- szeszgyár felállításáról, a gáz­szolgáltatás kiépítéséről és ugyanabban az évben novem­ber 26-án már égtek • az első közvilágítási , 'lámpák: Egy év elteltével már tízszer eny- nyi, a századfordulón pedig már csaknem félezer lámpa lényé emelte a város rangját. A felszabadulásig aztán már csak kevés változás tör­tént, majd a gázszolgáltatás kibővítése, a földgázra való átállás a szolgáltatás új feje­zetét nyitotta meg. A földgáz megjelenése felgyorsította a műszaki fejlesztést. Miskol­con az országban elsőkent ' végezték el a városi gázról a földgázra való átállást. Mind. ez a gázművek, később a TI- GAZ üzemigazgatósága szak­embergárdájától. dolgozói­tól elismerést érdemlő erőfe­szítést, helytállást követelt. A tegnapi, cenienáritHm ünnep­ségen, a miskolci gázszolgál­tatás évszázados történeté­nek emlékezetes napjait idéz­te az üzemigazgaló. Köszöntötte az ünneplő kol­lektívát dr. Kovács László, a Miskolc városi Partbizottság titkára, aki beszedőben ki­emelte : — Amikor a történeti ada­tokat ismertetjük, nem sza­bad megfeledkeznünk az em­berekről, akik nélkül az esz­közök tökéletesítése, ae áj eljárások bevezet esc. a lakos­sági és ipari gázszolgáltatás nem fejlődhetett volna, nem 1 evezne. Munkájuk, tevékeny­ségük mindannyiunk előtt is­mert, eredményeik birtokában készülhetnek a jövő felada­tainak megoldására. A városi pártbizottság tű- kara után dr. Vida Miklós, a Fővárosi Gázművek műszaki igazgatója tolmácsolta a bu­dapesti gázművek dolgozói­nak üdvözletét, áttekintett adott a hazai gétsszolgáíí8>CSB történt- öl. Kasztos Ferenc, az OKGT gázipari igazgatója nemcsak a múltról szólt, de felvázolta a jövő gázszolgáltatási fel­adatait is. Ismertette a követ­kező években megvalósítás­ra váró terveket. Ott, ahol meg jelenleg is városi gazt használnak, sor kerül a föld­gázra való átállásra. A köszöntő szavak után as OKGT gázipari igazgatója át­adta a Minisztertanács jubi­leumi, tanúsító oklevelet Ka­tona Zoltánnak. A felszabadulást teövető évek gázszolgáltatási törté­netét Szilas A. Pál profes»- szor, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékve. zető tanára személyes élmé­nyei alapján idézte fel. Ezt követően kitüntetése­ket, jutalmakat adtak át a gázszolgáltatásban kiemelke­dő munkát végző dolgozók­nak. Exporte A Mezőkövesdi Cipőipari Szövetkezet fő profiljába a sportcipők készítése tartozik. Ebben az évben az NSZK-beli Balzer-cég meg­rendelésére 12 500 pár hokicipőt szállítottak, összesen 3 200 000 torint értékben. A kövesdiek természetesen szállítanak a hazai pi­acra is. Az ország sportszerboitjaiba oz idén mintegy 200 000 pár szobadidő-cipö és 10 000 pár jéghokreipő került az üzemben dol­gosa tanyok-asszon^ok kezéből. (Fohftatés a 2. oHtabcm) Íz építőipar teljesítése Ábrahám Kálmán sajtótájékoztatója a Parlamentben Az építésügyi ágazat hely­zetéről tájékoztatta az újság­■ m

Next

/
Oldalképek
Tartalom