Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-27 / 279. szám

ESZAR-MÁG? ARORS ZAG 2 1982. november 27., szombat Kádár János fwiita Rans-Dietrich Genscher! Kádór János, az MSZMP KB első titkára fogadta Hans-Dietrich Genschert, az NSZK külügyminiszterét. Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására pénteken reggel hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Hans- Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság kül­ügyminisztere. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Púja , Frigyes fogadta. Jelen volt i Kővári Péter, hazánk NSZK- beli és Norman Dencker, az j NSZK magyarországi nagy­követe. * ;! Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársa­ság külügyminisztere 1927. március 21-én született Reide- burgban. 1952 óta tagja a Szabaddemokrata Pártnak, az FDP-nek. Négy évvel később a párt parlamenti frakciójá­nak tudományos munkatársa lett, majd — 1959-től 1965-ig ' — a. frakció ügyvezetőjeként tevékenykedett. Ebben az ' időszakban két éven át a párt ' srzövetségi ügyvezetői tisztéi is betöltötte. 1908-tól az FDP szövetségi elnökhelyettese volt, 1974-től pedig szövetségi elnöke. A szövetségi gyűlésnek 1975 óta tagja, s a: Bundestagban 1965-től 1969-ig a Szabadde­mokrata Párt frakciójának parlamenti ügyvezetője volt. 1969 októberétől szövetségi belügyminiszterként tevé­kenykedett, 1974. május 16-ig, amikor szövetségi külügymi­niszter és a szövetségi kancel­lár helyettese lett. * Délelőtt a Külügyminisz­térium épületében megkez­dődtek a hivatalos külügy­miniszteri tárgyalások. A megbeszélésen — amelyen részt vettek a két külügymi­niszter kíséretében levő sze­mélyiségek — a felek átte­kintették hazánk és az NSZK kapcsolatainak alakulását, Az elnöki palota sajtóköz­pontját, a „fehér házi sajtó­lyuk” nevén emlegetik, mi­vel hely híján az épület alag­sorában, részben pedig- pin­céjében húzódik meg. Lyuk vagy nem lyuk — pár mé­terre van az ovális irodától, ahol az elnök napi munkáját végzi. Az is igaz, hogy azt a pár métert a lyukban dolgo­zó újságírók soha nem fog­ják megtenni. Újságíró az ovális szobába nem teheti be a lábát. Tévékamerát is csak a i-ikor engednek be, ha az elnök akar országos televí­ziós beszédet mondani. Ennek ellenére a fehér házi tudósítók, közülük is fő­ként a tévériporterek, Ame­rika legismertebb emberei közé tartoznak. Ezt mégis­csak az elnökhöz való fizikai közelségüknek köszönhetik. Sam Donaldson, az ABC te­levízió tudósítója például szinte feltételes reflexnek engedelmeskedve kezd kér­déseket kiabálni, mihelyt Reagan feltűnik a látóhatá­ron, s abba sem hagyja, amíg el nem tűnik' irodájában," lakosztályában, helikopteré­ben, vagy más védett he­valamint a kölcsönösen ér­deklődésre számot tartó nem­zetközi kérdéseket. Ezt követően Lázár György, a Minisztertanács elnöke hi­vatalában fogadta a bonni diplomácia vezetőjét. Az esz­mecserén részt vett Púja Frigyes, Kővári Péter és Norman Dencker is. A kor­mány elnöke és Hans-Diet­rich Genscher a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt, kü­lönös tekintettel a gazdasági együttműködés továbbfejlesz­tésének lehetőségeire. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken délben a KB székházában fogadta Hans- Dietrich Genschert. A szívélyes légkörű talál­kozón véleménycserét foly­tattak a nemzetközi élet, el­sősorban az európai bélve és biztonság időszerű kérdései­ről, valamint a magyar— NSZK kapcsolatokról. A találkozón részt vett Púja Frigyes külügyminisz­ter, Kővári Péter, valamint Norman Dencker. Az NSZK külügyminiszte- 'rének budapesti programja délután tiszteletadással foly­tatódott: Hans-Dietrich Gen­scher a Hősök terén megko­szorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Délután 'a Külügyminiszté­riumban folytatódtak a hiva­talos tárgyalások. Ezt köve­tően Hans-Dietrich Genscher a Hilton-szállóban találkozott a magyar és a külföldi sajtó képviselőivel. Bevezetőben magyarországi látogatásáról, a magyar vezetőkkel folytatott megbeszéléseiről szólt. Ezekre az eszmecserékre utalva hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság közötti kapcsolatok jól lyen. Mivel Reagan egy-egr kérdésre néha válaszol, Do- naldsont az Egyesült 'Álla­mokban jobban ismerik, mint a kormány bármelyik tagját az elnök kivételével. Jobban ismerik, mint James Restont vagy Joseph Kraftot, akik a világ számára az amerikai újságírást reprezentálják. Az agresszív Sam Donald- sonnál is nagyobb tisztelet övezi a vörös hajú, rekedt hangú 72 éves Sarah McClen- dont, a texasi lapok tudósí­tóját. Országos sajtóértekez­leteit az elnök rendszeresen ezzel a megszólítással kezdi: „Sarah”. McClendon időnként leteremti az elnököt, amiért kevés nőt foglalkoztat a kor­mányban. Reagan elnéző mosollyal hallgatja. Hisz te­levíziós sajtóértekezletei al­kalmával sok millió ameri­kai nő honorálja a dühös Sarah és a nőmozgalom iránti „végtelen türelmét”. Amikor már nagyon unja Sarah rikácsolását, akkor el­sőként „Helent” szólítja — Helen Thomast, a UPI hír- ügynökség tudósítónőjét. A fehér házi saitópineébe bejutná kiváltság. A külföldi fejlődnek, problémamentesek. A két ország viszonyára jel­lemző az állandó politikai dialógus, s a gazdasági kap­csolatok olyan rendszere, amelyet nem csupán a jelen­tős kereskedelmi forgalom fémjelez, hanem az együtt­működés minőségileg maga­sabb formái is: a szocialista országok közül ugyanis Ma­gyarországgal kötötte eddig a legtöbb kooperációs szerző­dést az NSZK. Jól fejlődött az idegenforgalom is, s ugyan­csak kedvezőnek értékelhetők a kulturális kapcsolatok — mondotta a miniszter, példa­ként említve a most zajló NSZK-filmhét eseménysoro­zatát. A nemzetközi kérdésekről, a kelet—nyugati politikai vi­szonyokról folytatott magyar —NSZK véleménycserét őszinte, nyílt és bizalommal teli megbeszélésnek nevezte. Kormánya álláspontjáról szólva kifejtette: ma, amikor különösen bonyolult és feszült a nemzetközi légkör, fontos­nak tartják, hogy a külpoliti­ka áttekinthető, kiszámítható legyen. Mint mondotta: — nyugat-európai partnereink­kel együtt érdekeltek vagyunk (Folytatás az 1. oldalról) Előzetesen a jogszabály-ter­vezetet az országgyűlés ille­tékes bizottságai megvitatták. Az új jogszabály mind a pol­gári, mind a büntető bíróság által elrendelt intézeti gyógy­kezelésre vonatkozik. Az ilyen intézkedések célja — a gyó­gyításon túl — az alkoholista családjának, lakó. és munka­helyi környezetének védelme. A törvényerejű i-endelet meg­határozza a kötelező intézeti gyógykezelés elrendelésének teltételeit, a kezelés végrehaj­tásának módját, illetve meg­szüntetésének lehetőségeit. Részletesen szabályozza az el­járásjogi kérdéseket, az egész, ségügyi szervek, az ügyészsé­gek, a bíróságok feladatait és az intézetből való elbocsátást követő utógondozással össze­függő tennivalókat. A tudományos továbbkép­zés elősegítése céljából az El­nöki Tanács módosította a tu_ dományos minősítésekről szó­ló 1970. évi 9., valamint a fel­sőoktatási intézményekről szóló 1962. évi 22. számú tör­vényerejű rendeletét. Az Elnöki Tanács ugyan­csak módosította a társada­lombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt. A módosí­tás szélesíti annak lehetősé­tudósítóknak a „kiváltság” majdhogynem automatikusan jár, leltéve, hogy túlestek a titkosszolgálati ellenőrzésen. A fehér házi belépőt ugyanis csak azután kérhetik, ha már megszerezték a kong­resszusi belépőt. Utóbbiért viszont csak azután folya­modhatnak, ha már birtoká­ban vannak egy külügymi- nisztériumi igazolványnak. A kérvényekkel és ujjlenyomat­vételi procedúrákkal kezdődő folyamat hat hónapot, „ke­leti” tudósító esetében kilenc hónapot is igénybe vesz. De ha egyszer a fehér házi be­lépő megvan, Washington belvárosában akár hitelkár­tya helyett is elfogadják. A külföldiek csak a déli- sajtótájékoztatókra járnak be. Az igazi pincelakók azon­ban reggeltől estig lesik, mi­lyen nyilatkozatot ad ki az elnöki sajtóiroda, mikor mu­tatkozik Larry Speakes szó­vivő egy pár mondatos köz­leménnyel. Ha egy fehér házi riporter „komoly” újságot tudósit, ak­kor információit nem a szó­vivőtől, hanem a Fehér Ház többi irodáiban tanyázó ei­abban, hogy eredmények szü­lessenek a fegyverzetellenőr­zés és a leszerelés kérdései­ben. Ezzel összefüggésben ki­emelte annak fontosságát, hogy a' madridi konferencia érdemi záródokumentum el­fogadásával fejeződjék be, s ennek nyomán Európa egé­szét érintő bizalomerősítő in­tézkedéseket hozzanak. A nagy fontosságú politikai dialógu­sok sorában említette a bécsi haderőcsökkentési értekezletet is. Hozzátette azonban — az ismert nyugat-európai állás­pontnak hangot adva —, hogy el kell érni az európai hagyo­mányos fegyverzetek kiegyen­súlyozását is, mivel e terüle­ten a Varsói Szerződés orszá­gai fölényben vannak. Nyilatkozatában aláhúzta: a gazdasági kapcsolatok a ke­let—nyugati viszony stabili­tásához is hozzájárulhatnak, a politikai párbeszéd pedig az eltérő elképzelések kölcsönös megértéséhez, közelítéséhez nyújt lehetőséget, az enyhü­lés, az együttműködés érde­kében. A sajtókonferenciát köve­tően Púja Frigyes díszvacso­rát adott Hans-Dietrich Gen­scher tiszteletére. gél, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek tagjai családi pótlékban részesüljenek. Ezen kívül meghatározza a beteg­ségi, baleseti és anyasági el­látásra, családi pótlékra, nyugellátásra jogosultak új körét. A jövőben például az ügyvédek, a munkaviszony­ban nem álló előadóművé­szek, kisiparosok és magán- kereskedők a társadalombiz­tosítási ellátás terén lénye­gében a munkaviszonyban állókkal azonos helyzetbe ke­rülnek. Az új jogszabály azt is figyelembe veszi, hogy az egyéni gazdálkodók a szak­csoporttagokkal lényegében azonos kistermelői tevékeny­séget folytatnak. Ezért indo­kolt, hogy e réteg is jogo­sulttá váljon — a szakcso­port tagjaira vonatkozó fel­tételek szerintj — a nyugel­látásra, a baleseti ellátásra és a családi pótlékra. Az Elnöki Tanács az en­gedély nélküli pálinkafőzés megakadályozása és a szesz­főzés ellenőrzésének hatéko­nyabbá tétele végett módosí­totta az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény egyes rendelkezéseit. A továbbiakban az Elnö­ki Tanács bírákat mentett fel és választott, valamint ke­gyelmi ügyben döntött. nöki tanácsadóktól szerzi be. Steven Weisman, a The New York Times tudósítója első­ként írta meg, hogy az elnök a Szovjetunióval kötött ga­bonaszerződés újabb meg­hosszabbítására készül. A The Washington Post, a nagy ve- télytárs persze „égett”. Pedig a hírt nem azért szivárog­tatták ki egy lapnak, hogy kitoljanak a konkurenciával — így lehetett kétszer is el­sütni a szenzációt. Egyszer, amikor a New York Times „értesült”, másodszor, ami­kor a szóvivő „megerősítet­te”. A nagy amerikai'1 lapszer­kesztőségek a legjobbjaikat küldik a Fehér Házba. Ám azok ott sem riporteri, sem irodalmi képességeiket nem gyümölcsöztethetik. Mint Ni­cholas von Hoffman, a The New Republic című hetilap fehér házi tudósítója írja, „a sajtócsoport manapság ugyan­úgy kiszolgálja a Fehér Há­zat. mint a szőnyegtisztítók”. Hoffman egyébként úgv véli. hogy épp ezért a Fehér Ház sajtóközpontját ideje volna bezárni. De a saitőpince la­kói nem véletlenül vannak mindössze pár, lépésre az ovális irodától. Ott van rá­juk szükség. Még nagyobb is mint a szőnyegtisztítókra. A fehér házi Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta Miguel d'Escoto Brockmann nicaraguai külügyminisztert. Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára pénteken fogadta Miguel d’Escoto Brockmann, nicara­guai külügyminisztert, a San­dinista Nemzeti Felszabadítá- si Front közgyűlésének tag­ját, aki hivatalos, baráti láto­gatáson tartózkodik hazánk­ban. A szívélyes légkörben és a teljes egyetértés szellemé­ben folytatott megbeszélésen tájékoztatták egymást párt­jaik tevékenységéről, véle­ményt cseréltek a pártközi kapcsolatokról, valamint az időszerű nemzetközi kérdé­sekről. A találkozón jelen volt Éva Conrado Flores, a Nicaraguai Köztársaság magyarországi nagykövete, Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője és Garai Róbert, külügyminisz-j ter-helyettes. A nap folyamán a nicara­guai külügyminisztert íogad-j ta Lázár György, a Miniszter-; tanács elnöke. Az eszmecse­rén megvitatták a nemzetkö­zi helyzet kölcsönös érdeklő­désre számot tartó kérdéseiig és kétoldalú államközi kap-i csolataink alakulását. A megbeszélést követően Miguel d’Escoto Brockmann és lusérete megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét; majd városnézésen ismerke­dett Budapest nevezetessé-! geivel. Délután Losonczi Pál, aa Elnöki Tanács elnöke hivata­lában fogadta a nicaraguai diplomácia vezetőjét. A nyílt; őszinte légkörű találkozón részt vett Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes. Áz építőipar teljesítése (Folytatás az 1. oldalról) A miniszter szólt .á nagy- beruházások’ megvalósításá­nak helyzetéről. Mint mon­dotta: a kiemelt nagyberu- házasokon összességében a szerződéses kötelezettségeik­nek megfelelően dolgoznak a kivitelező vállalatok, s a tervhez közelállóan teljesí­tik ez évi építési feladatai­kat. Beszélt arról, hogy az utóbbi időben, mind gyako­ribb az olyan nagyberuhá­zás, ahol az építők a terve­zett költség-előirányzatot nem túllépve, és az előírt ütem szerint dolgoznak. Itt említette meg a Lenin Ko­hászati Müvek kombinált acélművét, amely kiváló pél­da a jól összehangolt kivite­lező munkára. A miniszter tájékoztatójá­ban érintette a lakásépílé* helyzetét is. Mint megálla­pította, az előirányzatot vár­hatóan az idén is teljesíti az ágazat, s ily módon 77 ezer új otthonnal gazdagodik aa ország. Felhívta a figyelmei! rá, hogy az ÉVM-válíalatola által, az idén felépítendő la­kásoknál az utolsó hónapok­ra még mindig nagy volu­menű munka marad hátra." Ezért meg kell találni azo­kat a megoldásokat; amelyek lehetővé teszik, hogy a leg­fontosabb társadalmi célki­tűzéseink között szereplő la­kásépítést az( igényeknek megfelelő minőségben, szín­vonalasabban és rugalma­sabban végezzék. L. L. Értesítjük önöket, hogy a RUTEX (volt ÉTEX) mis­kolci lerakató 1982. december 15-től 31-ig év végi vagyonmegállapító leltározási munkálatokat vé­gez, mely idő alatt a kiszolgálás, árukiadás szü­netel. Az áruellátás biztosításához szükséges megrende­léseikkel kérjük miiig! előbb keressék meg lerakói unkát, hogy az áru kiszállítását fenti időpontig meg tud­juk oldani. A leltározás időtartama ólat! az egri lerajcat üze­mel, kérjük, hogy megrendeléseiket ott eszközöl­jék. Cím: Eger, Münnich Ferenc utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom