Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-03 / 258. szám
eSZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. november 3., szerda Micimackó Micimackó a nevezetes Északi-sarkkal, amit sikerült megtalálnia ... , Fotó: Jármay György r Rokonszenves ifjú kollégám nemrégiben került városunkba. Kérdezem tőle, hogy érzi magát nálunk? Most ismerkedem a várossal, mondja. Biztatom, ismerkedjen csak gyorsan, addig, amíg van mivel ismerkedni, amíg a nagy-nagy városrendezések során marad valami a korábbi Miskolcból. (Ezt a sokesztendei tapasztalat és lokálpatrióta keserűség mondatta velem.) Mire ifjú kollégám így válaszolt: — Korábban nem jártam itt, nem ismerem a korábbi, pláne a régi Miskolcot, nincsenek emlékeim, hát nincsenek és nem lesznek hiányérzeteim .. • Azóta is sokat töprengek, milyen igazságot mondott ki ez a fiatalember. Nincsenek emlékei, nincsenek kötődései, hát mindent úgy fogad el, ahogyan ma találja. Töprengek álláspontján és bizonyé« mértékig irigyelem. Irigyelem a korosztályom nevében, irigyelem mindazok nevében, akiknek vannak kötődései Miskolchoz. Irigylem, mert legegyszerűbb valamit úgy elfogadni, hogy nincsen mihez hasonlítani. (Eszembe jut a Lúdas Matyi régi mottója, amely szerint nincsenek régi viccek, csak öregemberek vannak, s egy újszülöttnek minden vicc új.) A jövő ifjú kollégám generációjáé, s nekik már természetes, hogy az Avas déli lejtőin szőlők és gyümölcsösök helyett ijesztő betonerdő emelkedik, amely esténként a pesti vonatból nézve a kivilágított Manhattan talmi utánzatát asszociálja, nappal meg az autóval érkezőnek a kínai nagy falat juttatja eszébe roppant, szürke betontömegével, Nekik természetes lesz, hogy Miskolc legősibb pontján, a Széchenyi és Kossuth utcák sarkán, a félezer esztendőt megélt és utolsó formájában is háromszáz esztendős Lengyel - ház és szomszédai — köztük az 1828-tól 1071-ig élt Rorá- rius cukrászda — helyén az utcára ránehezedő, stílust törő épületkomplexum tornyosul, ellentmondva a Széchenyi utcát felújítani kívánó koncepciónak, amely szerint meg kell tartani a régi utca arculatát, hangulati egységét. Ennek jegyében építették be lábasházzal a Korvin Ottó utca torkolatát és építik újjá a közeljövőben a 105. számú házat, ahol az Expressz ön- kiszolgáló étterem is van. Ám nem lehet mindenki ma született gyerek, akinek nincsenek emlékei, kötődései! Nem lehet mindenki új Miskolcon, nem indulhat mindenki emlékek nélküli, „tiszta lappal”! Aki pedig együtt él a vámossal huzamosabb ideje, mindenképpen kötődik annak korábbi arculatához és hiányzik neki, ha ez, meg az nem egészen indokoltan eltűnik. A régi városlakó is tudja, hogy a régi Miskolc nem tartozott a szép városok közé („a város csúnya, de a környéke elragadó" — mondták róla hajdan és mondják most is), a hegyek közé, a Szinva keskeny völgyébe szorult város közlekedése napjaink követelményeinek nem felelhetett meg, egyes városrészek elavultak, a ma emberének méltatlan környezetet adók. Ma is éktelenkedik a múltból örökölt Szondy-telep és a nevét gya- lázó Békeszállónak nevezett dzsumbuj, amit viszont az nélkül (?) ötvenes években már mi teremtettünk, csak szanálni nem bírunk, pedig igencsak ráférne, helyén kisvárosnyi lakótelep épülhetne fel. Tudja a régi városlakó is, hogy a városrendezés áldozatokat követel: utcák, házak, egész települések kerülhetnek az áldozati oltárra. Eltűnik a régi, sok tekintetben rossz, korszerűtlen, ám részleteiben és összességében mégis a korábbi városnak jelleget, minden mástól megkülönböztető jegyeket adó arculat. S mi jön helyette? Az esetek nagy hányadában a gazdaságosság fétisével megídeologizált jelr legtelen egyhangúság, az agyontipizáltság. Mennyire meg tud örülni a régi városlakó egy még álló öreg gesztenyefának az új, sivár lakótelep egy kis grundján, mert abból kikövetkezteti, hogy itt mehetett valaha a Zrínyi utca, ahová hajdan így, meg úgy kötődött. (A Vándor Sándor és Kun Béla utcák között egyébként nem igazodna el a nem is olyan régi múltat keresve.) A városlakó jár más városokban is, ismeri például Kecskemét, vagy Nyíregyháza, esetleg éppen Eger példáit, ahol a belvárosi korszerűsítés úgy megy végbe, hogy Eger nem téveszthető össze Várpalotával, megmarad arculata, a lakók mégis korszerű belsejű lakásokban — nem: szemben a betonházakkal, otthonokban —élhetnek. Nem várostervezési, városrendezési szakember az átlag városlakó, nem szakmája a kereskedelmi egységek ide-oda való költséges átépftésének-áthelyezésének dolga. De lokálpatrióta, szereti városát, amelynek tegnapjához is kötődik. Nem vonja kétségbe a kötődés nélküli szakemberek hozzáértését, ám vitatja kettejük platformjának teljes azonosságát. A régi városlakó is tudja, hogy a sárga keramit- kockás Vörösmarty utca, két oldalán fasorral, nem jöhet vissza és a bele csatlakozó mesterutcáknak el kellett tűnniük. Tudja, hogy a város fekvésénél fogva az új mentesítő utak sem hozhatnak teljes megoldást (300 méteres sugarú körön belül minden új út megközelíti a Széchenyi—Szemere sarkot). Az is eszébe jut a régi városlakónak, hogy már látott néhány „megváltónak” meghirdetett átépítést, átszex-ve- zést, amelyről igen hamar kiderült, hogy megközelítőleg sem jó... Messzire szaladtam . lokál- patrióta töprengésemben. Ifjú kollégám kötődésnélküliségét, friss, tiszta szemmel való városlátását talán irigylem. ö nem fogja sajnálni a Weidlich-bolt mészárszékké való költséges átépítését, s nem töpreng a leendő új ABC-bolt Pátriának történt keresztelésén. (Patria hazát, szülőföldet jelent; egy élelmiszerbolt homlokzatán semmi értelme. Hajdan Pátria márkanévvel árultak egy pótkávéfajtát. Most a miskolci Pátria netán pót- weidlich akar lenni?) ... Mégsem irigylem a kollégát. Ha megéri, ő is öreg miskolci lesz valaha és talán egy akkori ifjú új pályatárs szemlélete — meg az akkori várostervezők, -rendezők — őt is az enyémhez hasonló meditációra készteti. Benedek Miklós Előbb-utóbb minden # gyerek megismerkedik Robert Gidával, Micimackóval, Fülessel, Nyuszival, Kangával, Zsebibabi- val, Malackával, a Bagollyal és a Tigrissel, A. A. Milne bűbájos könyvének szereplőivel. Nos, ők, a regény szereplői kelnek életre a Miskolci Nemzeti Színház idei gyermekprodukciójában, amelyet Galkó Balázs rendezett. A darab történetét felesleges lenne felidéznünk. Akik olvasták a könyvet, azok jól ismerik, milyen csodás és hihetetlen dolgok történhetnek meg abban a hatalmas nagy erdőben, amelyben ott áll Robert Gida házikója is, meg Micimackó kuckója is, hogy most ne beszéljünk Füles házikójáról, amely egy kicsit odébb vándorol. Ha pedig akadnak gyerekek és a legkisebbek között az óvodások soraiból, bizonyára jó néhányan kikerülnek, akik színpadon ismerkednek meg ezekkel a felejthetetlen, de nagyon is emberszabású figurákkal — állatokkal —, alighanem nagyon szép élményben lesz részük, felszabadult, igazi színházi élményben, köszönet érte elsősorban a Micimackó ruhájába bújt Máhr Áginak és a Fülest alakító Sallós Gábornak. Talán rendhagyó, hogy rögtön színészi alakítással kezdjük, de ők ketten magasan kiemelkednek a szereplők közül. Máhr Ági, miközben belebújt Micimackó tün- dérien ötletes, bő jelmezébe, olyan kis medveboccsá alakult át, amilyennek csak a gyerekek korlátlanul szárnyaló fantáziája tudja életre kelteni az ütött-kopott kis- mackót, az elmaradhatatlan, a kedvenc játékot. Mert Micimackó, Füles és a többiek mind-mind játékok. A gyerek elmaradhatatlan játékai, amelyekkel körül veszi magát, s amelyekkel úgy játszik, hogy közben a világ legnagyobb és legcsodálatosabb kalandjait éli át. És a játék közben minden megtörténhet, az is. hogy felfedezik az Északi-sarkot, A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Pozsonyi (Schmidt) Sándort, lapunk rovatvezetőjét a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesíKét olyan műsor készült el a közelmúltban a Magyar Televízió Pécsi körzeti Stúdiójában, amely hamarosan képernyőre kerül. Az egyiknek a címe: A rómahegyi villa vendégei. Rómahegyi villának Rippl Rónai József házát nevezték, ahol a művész annak idején, a Párizsból történt hazatelepülése után élt és alkotót. Megfordult itt nála Ady Endre, Móricz ' Zsigmond, Babits Mihály, a Nyugat' nemzedékének sok más tagja, vendégeskedett és dolgozott itt Medgyessy Ferenc, itt nevelkedett dr. Martyn Róbert orvos és Martyn Ferenc festőművész. Az elkészült is- meretterjesztő filmben, amelyet Jósfay György rendehogy a havas erdőbe megérkezik Tigris, aki nagyon szereti a csukamájolajat. Vannak olyan gyerekeknek íródott könyvek, amelyek felnőttekhez is szólnak. Ilyen Móricz Légy jó mindhalálig- ja, Saint-Exupéry A kis hercege és ilyen Milne Micimackója. Maradjunk Milne könyvénél: az övé azért, mert vissza tudja idézni a minden megtörténhet nagy varázslatát, a gyermek tiszta őszinteségét, s mert a végén egy pillanatra azt a fájdalmat is, amikor búcsút veszünk a gyerekkortól. A színpadi változat megőrzi a regény hamvas báját, megőrzi a csodát. Akkor ás megőrzi, ha olykor-olykor a miskolci előadás talán nem számolt kellően azzal, hogy más a látvány és a színpadi cselekvés, s más olvasni a könyvet. Talán érdemes lenne tette. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke Csutorás Annamáriának, lapunk főmunkatáx-sának a Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt adományozta. A kitüntetések átadására tegnap került sor a Parlamentben. zett, dr. Martyn Róbert és Takács Gyula költő idézik meg a rómahegyi villa század eleji életét. Ugyancsak Jósfay György redezte a másik müsox't, amely műfaját tekintve néprajzi szórakoztató dokumentum és a dunántúli betyárvilágról szól. A címe: Előttem a határ, utánam a zsan- dár. A dunántúli betyárvilág költészetét, dalait, emléktárgyait, dokumentumait mutatja be. Néprajzos szakemberek segítségével kalauzolja végig a nézőt a betyárvi- lág legendáin és valós dokumentumain. Megelevenedik a műsorban egy betyártörténet is, amelyet hajdan Vajda János irt le, és amejynek hitelességéről Simon István, a költő is ír. még utólag is legalább a Füles kuckója épülését követő jelenetet felgyorsítani. A gyerekek aktív részvétele az előadáson itt olyan mértékű, hogy szinte képtelenség elhinni, hogy még mindig nem hallották meg a szerpelők azt, amit bekiabáltak. Egy másik jelenetben, nagyon szerencsésen, tudott Máhr Ági reagálni a gyerekek kiabálására, s ezzel mintegy megnyugtatni is őket. Az említett házépítésnél Fülesnek sajnos erre nem volt lehetősége. Többek között azért sem, mert hosszú egy kicsit a jelenet, de azért sem, mert a gyerekek legnagyobb rokonszenvét alighanem ő nyerte el. (Az első nyíltszíni tapsot is Sallós Gábor kapta, akiről szinte kiabált a sértődöttség és a világfájdalom, miközben kedv Pályázat falusi A harminc-negyvenévesek még emlékezhetnek arra, hogv falvainkban divatja és „keletje” volt az amatőr színjátszásnak; a csoportokban meglett férfiak, családos anyák sem szégyenlették az együttjátszást. Azóta sok víz folyt le vizeinken, és sok víz folyt le a/, amatőr színjátszómozga- lom „vizein” is. A hatvanas évek közepétől szépen-csen- desen kihaltak falusi csoportjaink, fesztiválokon és találkozókon nagyítóval is csak véletlenül lehet közülük egyet-egyet felfedezni. Mára — mindennek eljön az ideje?! — sikerült a figyelmet visszavetni rájuk; sikerült „felfedezni”, hogy nincsenek és kevesen vannak, meg mostoha körülmények között vannak, ahol... — Számos együttes készül évenként egy-egy, vagy egykéi fellépésre, majd munkájukat — feltételek, figyelem és ösztönzés hiányában — hónapokon át szüneteltetne. Művelődéspolitikai célunk pedig az, hogy az együttesek folyamatosan, rendszeresen és lágabb értelemben vett közösségük (lakóhelyük) — művelődése érdekében működjenek. — E fenti összegzés országos tapasztalatokat foglal magába, s annak apvesen keveredik a hiúsággal. Sallós alighanem tobzódik Füles szerepében.) Szóljunk a többiekről is. M. Szilágyi Szabolcs kedves kis Robert Gida mindaddig, amíg a gyerekfantázia nagy kalandját éli át. Elköszönése sikeredett kicsit teátrálissá. Kanga (Horváth ~ Zsuzsa) folytonos aggódása, zsörtölő- dései bizonyára nagyon ismerősök lesznek a gyerekeknek. Gruiz Anikó, mint Zse- bibaba: szeretetreméltóan rakoncátlan. Somló István „Tigris-bukfenceit” bizon vára irigykedve fogják nézni a testnevelésből gyengébbek, míg Malacka (Kuna Károly) folytonos rettegése igazán derűs pillanatokat szerez. Nyuszi szex-epében Fráter Ku la kedvesen nagyképű és rettegő. Tardy Balázs pedig Bagolyként mosolyogni valóan tudálékos. De hát ilyenek ők mind, ilyennek ismertük meg őket a könyvből, vagy ilyennek ismerik meg őket. S hogy megmarad a regény illúziója, tegyük hozzá gyorsan, ez Gergely István díszleteinek és Fekete Mária jelmezeinek is köszönhető. Szellemesen egyszerű, s a gyermeki fantáziával harmonikus környezetet teremtettek. Az előadás zenei munkatársa Kalmár Péter volt. Mert a Micimackó zenés darab, kedves, fülbemászó dallamokkal, amit együtt is lehet énekelni. S amit énekelnek is közösen, mintegy bizonyságként. hogy nem színészek és nézők vannak jelen a színházban, hanem egyetlen nagy közösség, s együtt élik át azt a nagy-nagy játékot, varázslatot, amit Milne Micimackója jelent. Jó, hogy Micimackó megérkezett a Miskolci Nemzeti Színházba, jó, hogy megtörténik ez a szép varázslat, s reméljük, hosszú ideig itt tanyáznak majd Robert Gida, Micimackó. Füles és a többiek. Csutorás Annamária szíajátszóknah ropójából íródott le, hogy a Győr-Sopron megyei Művelődési Központ, a Népművelési intézet, a TOT, a SZŐ VOSZ. az OKISZ pályázatot hirdetett a falun működő sziniátszó együttesek számára ... A kiírás értelmében a pályázaton minden, falun, működő színjátszó együttes — akár iskolai, akár üzemi, akár tanácsi, vagy termelőszövetkezeti fenntartású: akár felnőtt, ifjúsági, vagy gyermekcsoport — bemutatkozhat, műfajra és stilus: a való tekintet nélkül. Pályázni lehet színművel, szerkesztett műsorral, folklórműsorral, dramatikus játékkal, ■ vagy akár műhelymunkával is. Feltétel a nevezéshez a folyamatos működés és a megfelelő szakmai színvonal. Miskolcról, a megyei művelődési központból is elmentek már a felhívások a főhivatású népművelőkhöz és a színjátszó-rendezőkhöz, mégsem tartjuk feleslegesnek ezúton felhívni a dolgozó csoportok' figyelmét erre a lehetőségre. A nevezéseket november 10-ig kell megküldeni Miskolcra, a megyei bemutató a jövő év február —március hónapban lesz: tíz országos találkozóra Kimién kerül sor, 19S3 tavaszán. (t. n. j.) fi pécsi Tv-mOlielvbcl Munkatársaink kitünlelése NAGY CSEMPEVASAR U4L LAL^ 1982. NOVEMBER 3-TÖL TELEPEINKEN 20-70 SZÁZALÉKOS ÁRENGEDMÉNY Amíg a készlet tart!
