Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-03 / 258. szám

T982. november 3., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 H politikai kinyvnapokra T úlzás volna azt állítani, hogy egy or­szágban a demokrácia színvonala azon mérhető, milyen politikai köny­vek jelennek meg és hányán olvassák azo­kat. Az viszont igaz, hogy a politikai iro­dalom tartalma, színvonala, olvasottsága je­lentős hatást gyakorol a közéletre, s ezért a jövőjét tudatosan építő szocialista társa­dalmunkban mindig is a figyelem közép­pontjában állott. Ezt bizonyítják az idén huszonegyedik alkalommal megrendezendő politikai könyvnapok is, amelyek országos megnyitója ma, november 3-án lesz Szege­den. Az elmúlt két évtized eredményei azt is bizonyítják, hogy a politikai könyvek ter­jesztése és tanulmányozása a pártmunka szerves részévé vált. A pártszervezetek él­tek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a politikai kiadványok felhasználása nyújthat a párt politikájának ismertetésében, a mar­xizmus—leninizmus eszméinek terjesztésé­ben, a nemzetközi és a belpolitikai helyzet­ben való jobb tájékozódásban. A politikai kiadványok a tömegpolitikai munka egyik fontos eszközévé váltak, erősítették a kom­munisták és a pártonkívüli dolgozók kap­csolatát, szélesítették az aktív párttagok kö­rét. Pártunk kiadója, a Kossuth Könyvkiadó mindinkább megtalálja a helyes arányokat alapvető feladata, a marxizmus—leninizmus klasszikusainak gondozása, újbóli kiadása, illetve a társadalomtudományok mai fejlő­dését, időszerű problémáit nyomon követő művek megjelentetése, valamint a politi­kailag egyelőre talán még csak a napi ese­mények szintjén érdeklődők igényeinek ki­elégítése között. A Kossuth Könyvkiadónak nincs monopóliuma a politikai témakörre, nem is igényli azt: a többi kiadóval együtt arra törekszik, hogy a kiművelt emberfők sokasága politikai tekintetben sem marad­jon el. Megismerteti az érdeklődőkkel pár­tunk tevékenységét, politikáját, közreadja a nemzetközi kommunista , és munkásmozga­lom friss tapasztalatait, miközben a töme­gek ismereteit népszerű tudományos mun­kákkal, szépirodalmi művekkel, érdekes, gyakran új ismereteket adó kiadványokkal is gyarapítja. A vásárlók (és a kiadó megbecsült, tár­sadalmi munkában dolgozó terjesztői) örö­mére az idén is gazdag a Kossuth Könyv­kiadó ünnepi kínálata. Egyebek között meg­jelenik Marx, Engels, Lenin: A kultúráról című gyűjteményes kötete, amely napjaink sok vitás kérdésében is jó iránytűül szol­gálhat. Most kerül az érdeklődők kezébe Leonyid Brezsnyev: Az SZKP és a szovjet állam külpolitikája című kötjyve, segítve jobban megérteni a Szovjetunió rendkívüli erőfeszítéseit a békéért, a háború nélküli világ megteremtéséért. Égető mai problé­mákat világít meg a Fegyverkezés és világ- gazdaság című tanulmánykötet, valamint Havasi Ferenc könyve, az Üj fejlődési pá­lyán. Hasznos lexikális ismereteket ad a kétkötetes Világtörténeti enciklopédia; so­kak érdeklődésére tarthat számot Hollósi Ervin és Lajtai Vera új könyve, a Hideg­háború Magyarország ellen 1956. Talán ízelítőül ennyi is elég annak szem­léltetésére, hogy az idei politikai könyvna­pok — amelynek megyei megnyitó ünnep­sége november 12-én lesz az edelényi ifjú­sági házban — kínálata ismét nem okoz majd csalódást. Az idén közreadott művek gazdag tematikája jól mutatja politikai könyvkiadásunk látószögének szélesedését; azt a hasznos törekvést, hogy korunk leg­haladóbb eszméje iránt érdeklődők éppúgy kielégíthessék tudásszom jukat, mint a korunk politikai problémái iránt érdeklődők. (Petra) Műszaki vizsga — bukás nélkül Szakad szombaton az flilifeiegyelelnél ' Szombat, délelőtt fél tíz. Miskolcon, a KPM Autófel- ügyélet Futó utcái állomása előtt jókora autósor várako­zik. Egyik kocsiban a pilóta keresztrejtvényt fejt, a má­sikban ott az egész csalód, nagymamástól, kutyástól. Ám mindannyian ugyanazért jöttek: az Autófelügyelet munkatársai ma díjmentesen elvégzik azokat a vizsgála­tokat, melyekért a szomszé­dos AFIT-ban bizony fizet­ni kellene az autótulajdo­nosnak. Ráadásul: ha a gép­jármű kifogástalan — s gaz­dája előzőleg befizette a vizs- gadíjat —, a forgalmi enge­délybe új pecsét kerül. Bizo­nyítandó, hogy az autó si­keres műszaki vizsgát tett. Nagy Tibor vizsgabiztos öt kollegájával jött be dolgozni szabad szombaton, hogy a reggel 7 órára érkező autó­kat fogadja. Azóta folyama­tosan dolgoznak, délután 3- ig. Ogy számolják, 80 gép­kocsi átvizsgálását tudják el­végezni, ha lesz ennyi je­lentkező. Ellenőrzik a gépkocsi pa­pírjait. majd a villamos be­rendezések, futómű, alváz, fékek következnek. Javítás­sal ők nem foglalkoznak — legfeljebb a helytelenül be­állított fényszórókon igazíta­nak, vagy ha lehet, szabá­lyozzák a kipufogógáz CO- tartalmát —, ám a felvett hibákról jegyzéket adnak a tulajdonosnak, aki erről meg­tudhatja, melyek azok a hiá­nyosságok, amelyeket a biz­tonságos közlekedés érdeké­ben meg kell szüntetnie jár­művén. A vizsgabiztos tapasztala­tai szerint elég sok a rossz műszaki állapotú jármű. A vizsgálat utón máskor, ha azt a feltárt hiba jellege indo­kolja, érvénytelenítik a for­galmi engedélyt, s a kocsi ily módon csak 50 forint ellené­ben kiadott útvonalengedély- lyel térhet haza. Ma:, bárld bármilyen hibás autójával büntetlenül elmehet, legfel­jebb figyelmeztetik: „Uram, ezzel ne közlekedjen!” A legtöbb baj különben a lámpákkal, jelzőberendezé­sekkel, fékekkel van, s bi­zony hagynak kívánnivalót maguk utón a gumiabron­csok is. Lefutottak, eseten­ként diagonál—radiál „ve­gyes páros” is található, ami szabálytalan. Gyurkota József Trabant­jában újságot böngészve vá­rakozik, valahol a kocsisor közepén. A hároméves autó alig 12 ezer kilométert , gu­rult, no meg a tulajdonos maga is autószerelő, így nem­igen izgul, vajon megfelel-e a „Trabi” műszaki állapota. Maga készítette fel alig hasz­nált járművét. Ritkán veszi elő, ülhet eleget kocsiban nap mint nap. Foglalkozá­sa gépkocsivezető. Most is inkább hazafelé tartana, egy-egy szabad szombaton éppen elég tenni­való van a ház körül, kert­ben. Eljött még reggel nyolc­kor otthonról, de már délre aligha végez. Mindegy, ha hétköznap hozza, szabadságot kellett volna kivennie. így megússza egy délelőttel. Bár, ha egy jó órával korábban jön. az elsők között lehet. Ki későn kel... Nos. erre még nem született közmon­dás. (csendes) Ki tud többet a Szovjetunióról? A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 65., a Szov­jetunió megalakulásának 60., valamint a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény aláírásának 35. évfordulója jegyében, immát tizedik alkalommal hirdetik meg a Ki tud többet a Szov­jetunióról? című politikai ve­télkedősorozatot. A Művelő­dési Minisztérium, a KISZ Központi Bizotsága, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság, a Lapkiadó Vállalat és a Szovjetunió című folyó­irat szerkesztősége rendez­vénysorozatával arra ösztön­zi a középfokú tanintézetek diákjait, hogy mind jobban megismerjék a Szovjetunió életét, erősítsék a magyar és a szovjet fiatalok kapcsola tát, barátságát. hasznosítása A hulladékanyag-hasznosí- tási tevékenységről, s a MÉH Tröszt dolgozóinak szociális helyzetéről tárgyalt kedden a KPVDSZ elnöksé­ge. A tröszt -vállalatai az év végéig várhatóan 4,5 milliárd forint értékű hulladékot gyűjtenek be, vasból, színes­fémekből, papírból és textí­liából egyaránt többet, mint a múlt évben, s többet az idei évre tervezettnél is. A begyűjtött anyagok mintegy felét gépii és kézi úton válo­gatják, s olyan módon elő­készítik, hogy azt az ipar könnyebben feldolgozhassa. Jogászunk válaszol KUTATÁS PALERMÓBAN ELHUNYT ELSŐ VILÁGHÁBORÚS MAGYAR KATÓNAK HOZZÁTARTOZÓI UTÁN . .... -..á• ár . , 'J . J '■ < * í jj.VtíWcRf v * «“"S WH PUHA * ANELAXTi AlDOUtbüi t ATh€ 11* m ' SOCMsna lém i * mim LONTANA. fOMM W SECPU I JL fmmNiTA DR i € f,L NTIi ' A -Xi.C F. A palermói emlékmű olasz felirata. A másik három oldalon a volt hadifoglyok nevei. Szicília fővárosa, Paler­mo legnagyobb temetőjé­ben, közel a főbejárathoz, mondhatni díszhelyen, egy magas emlékmű áll. A ta­lapzat fölött a márványosz- lop egyik oldalán ez az — olasz nyelvű — felirat ol­vasható: „A nagy háború magyar harcosainak emlé­kére,' akik e szent helyen nyugosznak, t akiknek éle­te nem kemény fogságban hunyt ki itt, Garibaldi Szi­cíliájának testvéri szívé­ben, s akik sóvárgó szere­tettel gondoltak innen sze­retteikre, a távoli szabad hazáról álmodozva. Paler­mo népének évszázadokra visszanyúló szilárd testvéri együttérzése jeléül, 1933. május 27.” Amikor elvitt az emlék­műhöz Ninó Santamarina, a Magyar—Olasz Szicíliai Kulturális Társaság elnö­ke, friss virág volt az em­lékművön. „Ne csodálkozz rajta” — mondta —, „így van ez mindig.” Hogy kik helyezik ei a virágot? Ezt ő sem tudta megmondani. Pedig milyen régen por­ladnak már szicíliai föld­ben azok az első világhá­borús ideszakadt hadifog­lyok, akiknek nevét és élet­korát bevésték a márvány­tömb három oldalára! S hogy fogságuk nem volt igazi hadifogság, arra a felirat „nem kemény fog­ságban" kitétele is utal Nino Santamarina szerint ez a kitétel nem a Musso­lini rezsim hízelkedése akart lenni Horthy rend­szere iránt, jóllehet az em­lékművet 1933-ban állítot­ták fel. Tény, hogy a ma­gyar hadifoglyok Szicílián különleges bánásmódban részesültek. A szicíliaiak­ban ott élt Tüköry, Türr és magyar katonáik emlé­kezete. a Garibaldinak nyújtott segítségük. Ilyen gondolatok, felis­merések, érzések játszhat­tak közre abban, h >gy a magyar hadifoglyok Szicí­lián különleges, „nem ke­mény” fogságban éltek. Nino Santamarina azon­ban többet szeretne, mint a magyar közvéleménnyel megismertetni, tudatni ve­le, hogy Palermóban léte­zik ilyen emlékmű. Szeret­né felkutatni az elhunytak hozzátartozóit, meghívni őket vendégül Palermóba. Eredménnyel járhat a ku­tatás ennyi évtized után? Ki tudja? Ezért is közöl­jük az emlékművön sze­replő valamennyi nevet és életéveik számát: Kelemen Imre 39. Babos Ferenc 28, Molnár Imre 24, Geisz Já­nos 34. Furák István 38, Balogh István 21, Répás Imre 44, Szabó György 27, Varga Péter 26, Kovács Já­nos 38, Orbán Árpád 21, Barakonyi István 32, Ig- mándi Antal 27, Suba Emil 29, Richter János 25, Fóris Lajos 34, Beck Péter 32, Koltán István 32, Kovács István 32, Balázs József 26, Stiller Péter 27, Koppondi János 31, Bartalis Ferenc 36, Kessler Sándor 35, Sza­bó Sándor 37, Németh Jó­zsef 23, Bereczky János 35, Lencsés Géza 24, Ridey János 34, Baes István 38. Talán akadnak az ottho­nt emlékek között sárguló levélpapírok, képeslapok, amelyek az emlékműbevé­sett nevek tulajdonosainak küldeményei voitak, s ame­lyek nyomra vezethetnek. Kérjük, akinek valamilyen bizonyító dokumentum, le­vél, képeslap van a tulaj­donában. értesítse erről a szerkesztőségünket. F. J. Üzemi baleset esetén milyen kártérítést lehet kérni? M. L. miskolci olvasónk üzemi balesetet szenvedett, munkáltatója felszólította, hogy a sérelem miatt bekö­vetkezett kárát jelentse be megtérítés céljából. Levél­írónk arra kér választ, hogy milyen károkat jelenthet be? A Munka törvénykönyve általános szabályai szerint a munkáltató a dolgozónak munkaviszony keretében oko­zott kárért, vétkességére te­kintet nélkül, teljes mérték­ben felel. Ha a munkáltató kárfelelőssége megállapítható és kimentési oka nincs, ak­kor a dolgozó az életének, egészségének és testi épségé­nek sérelméből származó ká­rainak megtérítését kérheti. A munkaviszony során el­szenvedett baleset, illetve sé­relem miatt elsősorban a tár­sadalombiztosítás nyújt kár­pótlást, de ezek a szolgálta­tások rendszerint keveseb­bek, mint a dolgozó sérelme előtti keresete. A különbözet az. amelynek megtérítése ér­dekében a dolgozó a mun­káltatója ellen fordulhat, fel­téve. ha az egyéb feltételek is fennálInnak. Ha a jogalap megvan, akkor teljes kárról lehet szó. Elmaradt jövede­lem címén a dolgozó kérheti azt a kárt, amit a sérelem­ből származó munkaképte­lensége, illetve munkaképes­ség-csökkenése miatt nem kapott meg, tehát, a sére­lem előtti keresetét. Kérheti továbbá' azt az összeget is, amelynek elvesztését a dol­gozó — a sérelemből eredő jelentős testi fogyatkozása el­lenére — rendkívüli munka­teljesítménnyel hárította el. A munkaviszony keretében elmaradt jövedelemként le­het kérni a természetben és pénzben megállapított el­maradt munkabért, továbbá azoknak az egyéb rendszeres szolgáltatásoknak (pl.: egyen­ruha, nem kárjellegű termé­szetbeni juttatások) pénz.beni értékét, amelyre a dolgozó munkaviszonya alapján a munkabéren felül jogosult — feltéve, ha azokat a sérelem bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe is vet­te. Nem lehet kérni a mun­ka-védőruha és védőétel érté­két. Elmaradt jövedelemként kérhető még az egyéb rend­szeres kereset is. amelyhez a dolgozó a sérelem miatt nem juthatott hozzá. Megtérítendő jövedelemnek számít a dol­gozónak a másodállásban és mellékfoglalkozásban elért munkabére, továbbá az a jö­vedelem is, amelyet rendsze­resen visszatérő mez.őgazda- sági munkával szerzett. Pl.: rendszeres bérmunka, vagy szabadság alatti mezőgazda­sági munka. A jogszabály értelmében a munkáltatónak — az elma­radt jövedelmen túlmenően — meg kell térítenie azt a kárt is. ami a sérelem foly­tán a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban, vagya nála levő egyéb dolgokban keletkezett. Ennél figyelembe kell venni, hogy volt-e üze­mi beviteli tilalom, vagy nem. A kár összegénél álla­tában a megállapítás idő­pontjában érvényes fogyasz­tói ár az irányadó, kivéve, ha a dolgozó — a munkál­tatónál biztosított kedvez­ményes beszerzés folytán — alacsonyabb érőn juthat hoz­zá. A kártérítésnél az avulás mértékét is figyelembe kell venni, javítás esetén pedig csak a javítási költséget le­het kérni. Ha a kár máshon­nan megtévült, azt levonásba kell hozni. Az említett károkon túl­menően a dolgozó kérheti az olyan költségeinek és kiadá­sainak megtérítését, amelyek a sérelem következtében az elhárításhoz szükségesek, to­vábbá az egyéb indokolt költségeit és kiadásait is, amelyek szintén a sérelem­mel kapcsolatban keletkez­tek. Pl.: a feleségnek, gyer­meknek, szülőnek a sérült látogatásával kapcsolatos költségei, a sérült feljavított táplálkozásával, a szükséges­nek mutatkozó diétás élelme­zésével kapcsolatos, orvosi­lag is indokolt többletkiadás, az otthoni ápolásával kelet­kezett kiadás, az otthoni ápo­lás vagy tartózkodás miatt felmerült többletköltség, gyógyszerbeszerzésre fordított tényleges kiadás, azoknak az eszközöknek a beszerzése, amelyek a sérelem által oko­zott helyzetben különféle életfunkciók végzését teszik lehetővé (gyógycipő, tolóko­csi, szemüveg stb.), feltéve,’ ha ezekért külön kellett fi­zetni. Lehet kérni továbbá az olyan tevékenységért fizetett tényleges kiadásokat, ame­lyet korábban a sérült saját munkájával látott el. külö­nösen női sérült esetében, a háztartási kisegítő igénybe­vétele miatti kiadást, a gyógykezeltetéssel kapcsola­tos közlekedési költségei stb. Néhány költség és kiadás in­dokoltságát orvosszakértővel kell bizonyítani. Dr. Sass Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom