Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-08 / 236. szám

ÉSZAK-MA GYARORSZAG 4 1982. október 8., péntek Nyári egyetem nyári egyetem előtt Június — július fordulóján rendezték meg — ezúttal már hetedik alkalommal a miskolci nyári egyetemet. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei Szervezetének ügyvezető el­nöksége most értékelte az idei programot, s egyben ál­lást foglalt a miskolci nyári egyetem jövőjéről is. La­punkban annak idején fi­gyelemmel kísértük a nyári egyetem előadásait — egy­fajta mérleg megvonására is sort kerítettünk — talán mégsem haszontalan, ha új­ra szót ejtünk róla. Nem­csak statisztikai eredményei érdekesek a hetedik nyári egyetemnek. Bár alighanem egyfajta minősítésnek is be­tudható (kedvező előjellel), hogy a nyári egyetemnek vannak' visszatérő hallgatói. A mostani résztvevők közül például 18-an már hat alka­lommal, 32-en pedig öt alka­lommal vettek részt az elő­adásokon, programokon. Az idei 123 résztvevő között nem rossz az arányuk. A ta­pasztalatok szerint igen jó visszhangot váltott ki anyá­it egyetem témaváltósa is; az, hogy az életmód kérdés után, a jelen gazdasági fel­adatokhoz, a társadalmi kö­vetelményekhez és igények­hez igazodva, az alkotás­megújulás, az innováció nagy kérdéskörét járják körül. Alkotás és megújulás té­makörében kerül sor a jövő nyáron a nyolcadik miskolci nyári egyetemre is. Ez pedig mutatja, változatlanul azt a szándékot kívánják megvaló­sítani, hogy a konkrét tár­sadalmi-gazdasági követel­ményekre, feladatokra, a mindennapi változásokra a lehetséges reagálásokra ké­szítsék fel a hallgatóikat. Az elképzelések szerint egyéb­ként változatlanul országo­san ismert szakemberek részvételével tartanák az előadásokat, ami nem zárja ki, hogy a helyi szakembe­rek is részt vegyenek — sa­ját kutatási területükön — a munkában. A tervek szerint egyébként a jövő nyáron Nyers Rezső tartja a nyári egyetem vitaindító előadá­sát. Alighanem érdemes e he­lyen is felvetni; az idei nyá­ri egyetem iránt is meglehe­Az októberi A Napjaink októberi szá­mát Illyés Gyula 80. szüle­tésnapjának szenteli. Feledj/ Gyula Illyés Gyulát ábrázoló rajza vezeti be az összeállí­tást, amelyben Vekerdi László, Laczkó András, Gerencséri Zsigmond, Sipos Lajos, Ko­csis Rózsa, Odorics Ferenc, Bakonyi István, Kovács Kristóf András, Cs. Varga István Illyést, illetve Illyés műveit elemző-méltató írá­sait találjuk, s ehhez az ösz- szeállításhoz tartozik Fodor András Illyést köszöntő ver­se 1952-ből. Folytatódik a lapszámban A jövő magyar faluja vita és most Kulcsár Attila — Urbanista faluépí­tészet — és Kelemen Gábor — Tekintsenek egyenrangú­nak ! — című írásait olvas­hatjuk. Elbeszéléssel jelentkezik Önagy Zoltán (Nyomdász­tős érdektelenséget mutat­tak a helyi, a borsodi üze­mek. A résztvevőknek csak igen csekély hányada került ki a megyéből. Az ország távolabbi vidékein sokkal nagyobb figyelmet váltott ki a téma. Ez egyébként azért is sajnálatos, mert éppen a miskolci nyári egyetem té­maválasztása olyan, amely — anélkül, hogy receptet tudna adni — a mindennapi feladatokhoz, követelmények­hez igazodik. Azon is érde­mes elgondolkodni, hogy va­lamit változtassanak az elő­adások és az előadásokhoz kapcsolódó programok ará­nyán. A többi, más helyeken működő szabadegyetemek sokkal inkább kikapcsolódás jellegűek, mint éppen a mi­énk. A jövőben változatlanul — már szervezését tekintvevál- tozatlanul — meg kell szer­vezni a nyári egyetemet — foglalt állást a TIT Borsod megyei Szervezetének ügyve­zető elnöksége. Ugyanakkor azonban szó esett arról is, hogy az ismeretterjesztés korántsem használta ki ed­dig a meglevő lehetősége­ket. Lehetséges, hogy már a jövő nyáron egy nemzetközi jellegű nyári egyetem meg­szervezésére is sor kerül. Az elképzelések szeriwt Tokaj­ban lenne a színhelye, a a magyar konyha témakörét ölelné fel. Nagyon SanUm azonban — ■ ezt megfogal­mazták: ax ügyvezető elnök­ség tagjai —, hogy a oae*- vezéa ne csússzon el egy „gulasctT’-romantika irányá­ba, hanem a szórakoztató programhoz kapcsolódva, ad­jon mást is. A tervek, az elképzet&sek: szerint legalább két — egy­mástól merőben eltérő típu­sú — nyári egyetem meg­szervezését szeretné a me­gyei szervezet. Ebből a mis­kolci az, amely szorosabban kapcsolódik az ismeretter­jesztő társulat azon törek­véséhez, hogy a tudományos ismeretek jobban igazodja­nak a mindennapi követel­ményekhez, a konkrét, a tu­dománnyal szemben egyre határozottabban és követke­zetesebben megfogalmazott elvárásokhoz. (csutorás) Napjainkból névnap), irodalmi tanulmá­nyokkal Bakó Endre — La­dányi Zoltánról —,• Tarján Tamás — a drámaíró Maróti Lajosról —, Kása Zoltán — Jókai Anna regényének ér­telmiségképéről —; Bálint Tiborról Bottlik József raj­zol portrét, a gyulai líra­fesztiválról M. Takács Lajos ír. Könyvrecenzióval Szé­kelyhídi Ágoston és Seres József jelentkezik. A borso­di várakat bemutató soroza­tában Csorba Csaba Szendrő várának históriáját ismerte­ti. Versekkel Takács Imre, Rózsa Endre, Káldi János, Papp Lajos, Galambosi László, Zentai László, raj­zokkal Feledy Gyula, Len­keiI Zoltán, Reich Károly és Mezey István van jelen a Napjaink októberi számá­ban. Ma este premier „Csak egy nap a világ Miskolci lakosokat ériekei Tegnap este már a kö­0 zönség is látta, ám a hi­vatalos bemutatója csak ma este hét órakor lesz a Mis­kolci Nemzeti Színház első idei áj darabjának. Gát György m. v. rendezésében mutatják be Polgár András „Csak egy nap a világ" című kétrészes színművét. Az évadnyitás egy­ben ősbemutató is, a darabot most mutatják be először, s benne egy • szociális otthon életének tükrében kívánnak az alkotók egyet, s mást elmon­dani mai mindennapjainkról. Képünkön az előadás egyik je­lenete, a népes szereplőgárdá­ból az előtérben Milviusz And­rea, Csapó János, Polgár Gé­za, Fehér Tibor (háttal, a toló­kocsiban)' és Márffy Vera. A bemutató előtt 18.30-kor nyílik meg a színház nézőtéri társal­gójában a Nemzeti színmű ve­szetünk a XIX században című kiállítás. (Fotó: JŐrmey) (fotytatás az 1. oldalról) A következő évi lakóház­felújítási címjegyzék össze­sen 526 lakást sortíl fel, ebből 41 tatarozása „áthúzódik” a következő évre, azaz 1984- ben fejeződik be. A címjegy­zék egyébként még csak elő­zetes felújítási tervezet, ki- sebb-nagyobb változtatások még várhatók benne. Ezért csak főbb vonalaiban ismer­tetjük, aki a részietekre is kíváncsi, a címjegyzéket megtekintheti a városi tanács építési osztályán, illetve a Miskolci Ingatlankezelő Vál­lalat központjában. A renoválások zöme úgy­nevezett elmaradt felújítás, ariíi azt jelenti, hogy az épü­letek műszaki állapota már régebben is megkívánta vol * na az átalakításokat, festést, mázolást. Az Ady Endre u. 18. sz. épületet például 1870- ben emelték, tíz évvel idő­sebb a Szemere utca 6. szám alatti épület. Mindkét utcá­ban nagyobb felújítási mun­kák várhatók a következő évben. Felújítják a Tanács­ház tér elöregedett épülete­it; a Rákóczi utcában is sok házat sorol fel a címjegyzék. Tatarozzák, renoválják még a kijelölt Kazinczy utcai, Fel­szabadítók úti épületeket, to­vábbá felújítanak néhány, Bajcsy-Zsilinszky úti, Zie- linsky utcai és Szabadság téri házat. Huszonnyolc év­vel ezelőtt, 1954-ben épültek a Bajcsy-Zsilinszky út 21—25., és a Kun Béla út 4—8. szánt közötti épületek, az itteni re­noválás tehát az úgynevezet# időszerű felújítások közé tar­tozik majd — 25—30 évnyi időt visel el ugyanis nagyobb károsodás nélkül egy jól meg­épített lakóház. A városi tanács legutóbbi ülésén jóváhagytak egy ha­tározatot, amelynek értelmé­ben szeptember 15-i hatállyal megszűnik a Balázs diák ut­cai óvoda. A határozat meg­hozatalára a vb művelődés- ügyi osztályának javaslata alapján került sor. Az emlí­tett óvoda a Mátyás király utcai gyermekintézmény tag­óvodájaként üzemelt. Az egycsoportos, integrált óvoda egy valamikori lakásban ka­pott helyet. Az épület fala­zata vályogból készült, gaz­daságosan felújítani és bőví­teni már nem volt lehetséges. Az épületben konyha sem volt, így a napközi otthoni igényeket nem tudták kielé­gíteni. Az óvoda működési engedélyét a KÖJÁL csak a demográfiai hullámra való tekintettel hosszabbította meg évről évre. Az elmúlt évben viszont már csak 22 gyermek szülei jelentették be igényüket, s időközben fel­épült a közeli, Vologda lakó­telep új, korszerű óvodája. A lakótelepen így már összesen három óvoda várja a gyere­keket, s lehetővé tette a Ba­lázs diák utcai óvoda meg­szüntetését. U. J. Adige nyelven Bányászati «zeni létesül A bányásznap tiszteletére Miskolcon, a Borsodi Szén­bányák Vállalat igazgatósá­gán, a nagy tanácsterem­ben kis bányászati múze­um fogadta a vendégeket. Ez a rögtönzött kiállítás sok ér­téket mutat be, amelynek gyűjtését már a korábbi idők­ben elkezdték és erről Pukkel Jenő bányamérnök elmondot­ta; azt tervezik, hogy Királ- don bányászati múzeumot és ipari skanzent fognak létesí­teni. Királdon megszűnik a szén­bányászkodás és az ott levő épületek alkalmasak arra, hogy ezt a nemes tervet meg­valósítsák. A mostani miskol­ci rögtönzött múzeumi kiállí­táson is olyan értékekkel le­het találkozni, amelyeknek megőrzése, 'ápolása és megis­mertetése elsőrendű köteles­ség. A borsodi szénbányászok múltját érdemes feltárni; megismerni. Érdeklődéssel nézegettük a szerszámokat, azokat a szakkönyveket, ame­lyekből régen tanulták a fia­talok a szakmát, látható egy községi erkölcsi bizonyít­vány a régi világból, amikor annak idején csak ilyen iga­zolvány birtokában lehetett munkát vállalni. Jó állapot­ban látható 1917-bői való szakszervezeti tagkönyv is. Megtudtuk, hogy régebben fegyverviselési joga is volt a bányászoknak, a bányamér­nökök bányatisztek voltak, és vitrinben láthatók azok a kardok, amelyeket magukon viseltek. Kíváncsian várjuk a Királ­don létesülő bányászati, mú­zeum és ipari skanzenterv megvalósítását, amelyet 1986- ra terveznek, a borsodi, szén­bányászat 200. évfordulójá­nak tiszteletére. B. X KPVDSZ koltirális napok Tegnap ünnepélyes kere­tek között került sor a XXII. KPVDSZ kulturális napok megnyitó ünnepségére Mis­kolcon, az SZMT-székház- ban. A rendezvényen a ke­reskedelmi, vendéglátóipari, valamint a pénzintézetek dol­gozóinak képviselői, szak- szervezeti aktívái és gazdasá­gi vezetői vettek részt. Tóth Ferencné, a KPVDSZ megyei titkárának megnyitóját kö­vetően Pilisy Sándor, a KPVDSZ közgazdasági és bérosztályának vezetője tar­tott vitaindító előadást. Tájékoztatta a jelenlevőket a vállalatok tevékenységéről, az eddig elért eredményekről, hangsúlyozva a szakszerve­zet gazdasági munkát ellen­őrző és segítő feladatait. Be­szélt a munkakörülmények javításának jelentőségéről, minden vállalatnál az adott lehetőségek maximális ki­használásáról, a munkaver­seny szerepéről és a még ki­aknázatlan tartalékok fel­színre hozásának fontossá­gáról. Az Adige autonóm körzet a Szovjetunió európai terü­letének déli részén terül el. Ma már nehéz elhinni, hogy hat-hét évtizeddel ezelőtt 100-ból 96 adige nem tudott írni és olvasni. Ma a közép­iskolai oktatás is adige nyel­ven folyik, az itt oktató pe­dagógusok utánpótlásáról pe­dig a pedagógiai főiskola gondoskodik. Könyveket, új­ságokat jelentetnek meg adij ge nyelven, és műsorokat su­gároz a területi rádióstúdió is. Az adige-próza megalapí­tója, Tembot Kerasev, az „Ut és boldogság” című re­gényéért Állami-díjat kapott Több tízezer adige dolgozik; pedagógusként, orvosként, agronómusként, közülük so-; kan vezetnek iskolát, kórhá­zat és különböző intézmé­nyeket. A pedagógiai intézetben képezik a leendő fizika-matematika tanárokat, akik adige nyelven oktatnak majd. Megint nyerhet AZ UNIÓ ÁFÉSZ ABC-ÁRUHÁZAIBAN!, OKTÓBER 1-TÖL DECEMBER 31-IG, MINDEN 500 FORINT FELETTI VÁSÁRLÁS UTÁN TOMBOLAJEGYETKAP. NYEREMÉNYEK: 1 DB SZÍNES TV ÉS 10 DB, 500 FT FELETTI, ÉRTÉKES MŰSZAKI CIKK SORSOLÁS 1983. JANUAR 14-ÉN, A PALOTÁS ÉTTEREMBEN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom