Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-01 / 230. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1982. október 1., péntek Tanuljon Ön is világnyelveket! r Néhány nap múlva újra megnyitja kapuit a TIT Mis­kolc városi nyelviskolája A jelentkezési határidő ugyan már lejárt, de szoros kivétel­képpen az érdeklődők még mindig beiratkozhatnak va­lamelyik idegen nyelvi tanfo­lyamra. Nyelvtanuló ország lettünk, mert nyelvi elszigeteltségünk­ből csak a világnyelvek köz­vetítésével tudunk kitörni. A tudomány termelőerővé vált, és számos nemzetközi jelleget ölt. A legtöbb szakte­rületen a termelés tudomá­nyos megalapozásban, s a ku­tatómunkában nélkülözhetet­lenül fontos szerepe van a vi­lágnyelveken megjelenő szak- irodalom feldolgozásának, ezért a tárgyalóképes nyelv­tudás a konvertibilis ismeret- szerzés eszköze, gyors és ál­landó lépéstartást biztosít a világszínvonallal, a naprakész, korszerű ismeretekkel. A dolgozók idegennyehr- tudása a kutatás, a termelés és az értékesítés területén egyre gyorsabban szaporodó nyelvigényes munkahelyek miatt fontos népgazdasági ér­dek. Mind több üzemben, gyárban, vállalatnál bebizo­nyosodott, hogy nemcsak mű­szaki fogadóképességre van szükség a világpiacon is ver­senyképes áruk gyártásához, hanem idegen nyelvi fogadó- képességre is. A termelés ha­tékonyságának növelésében minden korábbinál jelentő­sebb szerepet játszanak az emberi tényezők, köztük a szakemberek szakmai és ide- . gén nyelvi felkészültsége, Ide- gennyelv-tudás nélkül nehe­zen és csak fáziskéséssel bon­takozhatnak ki a műszaki in­nováció, az alkotó tevékeny­ség, mert a fordítás útján szer­zett információ többnyire lé­péshátránnyal és jelentős költségtöbblettel jár együtt. Bár büszkék lehetünk a magyar nyelven megjelenő, rendkívül gaadag szakiroda- lomra, az mit sem változtat azon a tényen, hogy a világon a legtöbb tudományterületen a legfrissebb eredmények bir­tokába elsősorban angolai vagy oroszul, s ezt a két nyel­vet követően németül vagy franciául jutunk. Az elmúlt évtizedekben mind az iskolai, mind pedig az iskolám kívüli idegennyelv­oktatásban értünk el figye­lemre méltó eredményeket, azonban sem mennyiségi, sem pedig minőségi vonatkozás­ban nem lehetünk elégedet­tek. A Tudománypolitikai Bi­zottság az idegen nyelvek ok­tatásának kérdéseiről készí­tett értékelésében hiányos­ságként állapította meg, hogy: „Hazánkban mind az idegen- nyelv-tudással rendelkezők száma, mind pedig az idegen- nyelv-tudás átlagos színvona­la tekintetében kedvezőtlen a helyzet.” Az ebből fakadó hátrá­nyunk egyre inkább érezhető európai összehasonlításban. Számos üzemben, vállalatnál és intézményben több kiváló szaktudással és nyelvtudás­sal rendelkező dolgozóra len­ne szükség ahhoz, hogy zök­kenőmentesen tudják lebo­nyolítani külgazdasági kap­csolataikat, az 'exportot és importot, hogy időben létre tudjanak hozni nemzetközi termelési kooperációkat, hogy ésszerűbben ki tudják hasz­nálni a külföldön vásárolt gé­peket, berendezéseket, hogy fel tudják dolgozni az idegen nyelvű szakirodalmat, hogy könnyebbé tegyék a szellemi javak exportját stb. Hazánkban az idegen nyel­veket tanulók esetében az egyéni szándék és á közösségi érdek szorosan összefonódik, s egy korábbi párthatározat szerint az idegen nyelvek ta­nítása és tanulása sajátos esz­közökkel szolgálja dolgozó népünk általánps műveltégé­nek szélesítését, szocialista világnézetének formálását, termelési kultúrájának gaz­dagítását, mindezzel pártunk közművelődési politikáját. Az idegen nyelvek tanítása és tanulása a népek közötti barátság és együttműködés ápolásának is fontos eszköze. A TIT Borsod megyei Szer­vezete Idegennyelvi Szak­osztályának tagjai jól felké­szültek a küszöbön áöó köz- művelődési évre. Több új tí­pusú üzemi és központi alap-, illetve középfokú nyelvvizs­gára előkészítő kurzusokra várják az érdeklődőket. Gyer­mek- és ifjúsági csoportok is lesznek. Tudjuk, hogy a nyelvtanu­lás nagyon időigényes. Hosz- sará, fáradságos munkával le­het eljutni az alap- vagy a középfokú állami nyelvvizsga szintjéig is. Azonban a nyelv­tudással szerzett új ismere­tekben és a szellemi látókör szüntelen szélesedésében bő­ségesen megtérül minden be­fektetett energia.- Gárdus János zékeTés és a gyorsan változó r AUTÖ-MINfTESZT f Autó-mini teszt gyártását kezdték meg a Fővárosi Fi­nommechanikai Vállalatnál. Ez* a műszert két- és négy­ütemű autókhoz egyaránt használhatják, akik járművük „egészségi” állapotát otthon akarják diagnosztizálni. A i rrnniteszt méri a motor for- | dulatát, a gyújtás zárásszö- ; gét, ellenállását, teljesítmé- í nyét, tehát a gépjármű leg­fontosabb jellemzőiről ad felvilágosítást. ! AUTÓS TANÁCSOK I A* autóvezetésnél óriási jelentősége van a látásnak — hangsúlyozzák az Autóközle­kedési Tanintézet munkatár­sai. A szem legfontosabb tu­lajdonsága e tekintetben a látásélesség, a helyes színésr­képek gyors felismerése. Aki tudatában van annak, hogy szeme valamelyik funk­cióját hiányosan végzi, csak megfelelően csökkentett se­bességgel vezessen. Ezen a módon egyenlítheti ki a lé­nyegesen megnövekedett fel­ismerési késedelmet. Az egészséges szem szá­mára is jelentős korlátokat szabnak azonban az éjszakai közlekedés és a mesterséges világítás egyenlőtlenségeiből adódó körülmények. Ilyenkor a jó alkalmazkodóképességű szem sem tudja követni a gyors fényerőváltozásokat. Hasonló, de még fokozot­tabban veszélyes a helyzet a szembejövő jármű fényszó­róival való találkozáskor. Másodpercekig tart, amíg az erős fénytől átmenetileg el- uakitoU vezető úgy-ahogy r Szűkebb pátriánkban járt vendégek — akik úgy lát­szik, figyelemmel kísérik az Unokáink sem fogják látni című városvédő jelle­gű televízióműsort, meg Miskolc és környéke építé­szeti és egyéb értékeinek sorsát is — felhívták a fi­gyelmünket egy, a Bükk- ben található érdekes és romlásnak kitett „mű­tárgyra”. Lillafüreden a Herman Ottó Emlékház előtti parkolóból elindulva,- a kék jelzés mentén séta­út vezet Fehérkőlápára. Az út elején, egy kis alagút után, balkézre egy sziklába faragott Mária-szobor ta­lálható és annak két olda­lán van két obeliszkszerű oszlopra szerelt lámpakom­pozíció. A kovácsoltvas lámpák valaha villannyal működtek, erősen megron­gálódtak, rozsdásak, úgy tűnik, az enyészetnek ki- tettek. Külsejükből nagy szakértelmű, ügyes kezű ko­vácsokra, illetve lakatosok­ra lehet alkotóiként kö­vetkeztetni. Azt kérdezik látogatóink, vajon a nagy turistacsoportok által láto­gatott úton álló két lám­pát nem lehetne-e felújíta­ni, nem lehetne-e megmen­teni? Talán lenne vasműn kás brigád, vagy egyéb szakiparos, aki szereti a vá­ros környékét is, s vállal­koznék e lámpák szaksze­rű felújítására Képünkön az egyik oszlop lámpái. Fotó: Laczó József 1 Mától: Élj füinzeni sorozat a Renáta A Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ folytatja archívfilm-bemutató programját. A ma kezdődő és december 10-én végződő so­rozatban 8 filmet mutatnak be, s közöttük két magyar mű is szerepel. Például a ma a sorozatot kezdő előadáson is magyar mű látható: Kalmár László Tóparti látomás című 1940-ben készült műve. A másik magyar film november közepén jelentkezik: Farkas Zoltán Egy tál lencse című munkája. Látható a sorozatban Visconti Érzelem, Resnais Szerelmem, Hirosima, Leo­nard Talpig úriember, Le Roy Megtalált évek, Herzog Nos- feratu, a vámpír és Pasolini Canterbury mesék című mű­ve. A szokásnak megfelelően 18 és 20 órakor tartanak elő­adásokat a felnőtteknek, 16 órakor a tanulóifjúságnak, de részükre a legutolsóként em­lített Pasolini-film helyett Germi Elcsábítva és elhagyat­va című filmjét mutatják be. Soproni ásatások Jelentős eredménnyel zá­rultak Sopronban a római kori Scartantia több éve tar­tó kutatásának idei munká­latai. A soproni Liszt Ferenc Múzeum szakemberei Gömö- ri János régész irányításával feltárták a fórumot körül­határoló építmények marad­ványait Megállapították, hogy a római település köz­életének fontos színtere több mint 1600 négyzetméter alap- területű volt. A jelenlegi ut­caszinttől mintegy 4,5 méter mélyen fekvő kövezett teret az első-második században építették és a negyedik-ötö­dik századig használhatták. A későbbiekben — amikor különböző germán törzsek telepedtek meg ezen a tá­jon — fokozatosan elvesz­tette jelentőségét a fórum, amelyet északról a capitóliu- mi templom és szentélyek határoltak, nyugat felől gyü- lekezőcsamok, vagy bazilika szegélyezett. A déli oldalon rábukkantak egy öt és fél méter széles, téglatöredékek­visszanyeri előbbi látásképes- ségót. Ez idő alatt vakon, csak ösztönösen vezet, a bal­eseti veszély pedig óriási mértékben megnő. Az éjsza­kai közlekedés fő szabálya éppen azért a sebesség csök­kentése és a fényszórók tompítása. A vakítási tilal­mat sokan megszegik, egy­részt udvariatlanságból, illet­ve erőszakosságból, másrészt pedig a fényszórók hibás be­állítása miatt. Az elvakított személy tulajdonképpen né­hány másodpercig alkalmat­lanná válik az autóvezetésre. Elítélendő magatartás, ve­szélyes megoldás az is, ha valaki keresztbe köti lám­páit: ilyenkor ha tompítottra kapcsol az egyik lámpa, a másik akkor is reflektoroz. Sok súlyos, halálos baleset lehet a következménye a KRESZ ilyen brutális meg- sésTtésésasáEi. kel burkolt oszlopcsarnokra. Ebtől téglalap alakú helyisé­gek nyíltak — közülük az egyik padlófűtéses volt —,- a termeket valószínűleg a vá­ros vezetősége használta hi­vatali célokra. Az ásatás során évezredes tárgyi emlékek is felszínre kerültek. Rábuklcantak egye­bek között feliratos oltár­töredékekre. amelyet a felté­telezések szerint a fórum mellett egy légiós katona ál­lított. A kassaiak vendégjátéka Miskolcon: Porgy és Bess • * 't. : fij f n T \% A Miskolci Nemzeti © Színház és a Kassai Ál­lami Színház több évti­zedes együttműködésének, előadáscseréinek újabb állo­másaként a Kassai Állami Színház a közeljövőben musi­callel vendégszerepei Miskol­con: október 11-én a Miskol­ci Nemzeti Színházban be­mutatja Gershwin Porgy és Bess című musicaljét. George Gershwint Miskol­con szükségtelen részletesen bemutatni, mert nemcsak a Kék rapszódia, az Egy ame­rikai Párizsban és a Porgy és Bess alkotójaként Ismerjük, hanem a miskolci színházban az év elején láthattuk az ő zenéjére épült Vadnők című musicalt is. A Porgy és Bess egy néger településen játszó­dik, maga a története is ér­dekes, fordulatos, a zenéjé­ről, a sok évtizedes világsi­ker után külön talán nem is kell szólni. A vendégjáték elő­adását Vaclaw Veznik ren­dezte, vezényel Boris Velat. a a koreográfiát szintén ven­dégművész, Lubos Ogoun ké­szítette. Képünkön: jelenet az előadásból. Bállá Ödön: Grand Hotel Hungária (6) Hampton társadalmi életé­hez most már kicsinek bizo­nyult a Bank utcai lakás. Bérbe vette hát a Madaras- sy család Várban levő palo­táját, és megkezdődött az „édea édet”. Ezentúl ott ren­dezte a ragyogó estélyeket, amelyeken a felső tízezer számos tagja vett részt, köz­tük arisztokraták, magas rangú repülőtisztek, sőt még rendőrtisztek is. Megtörtént, hogy Hampton vendégei mindegyikét egy-egy arany cigarettaszelencével ajándé­kozta meg az est1 végén. VÁMVIZSGÁLAT NÉLKÜL... A lord gyakran utazott Angliába különrepülőgépen, otthoni ügyei intézésére, leg­alábbis ezt állította. Ezeket az utazásokat úgy időzítette, hogy azok rendszerint a" pa­lotában történt összejövete­lek végén, hajnalban történ­jenek. A mámoros vendégek közül ilyenkor többen — gyakran katona- vagy rend­őrtiszt barátai — kikísérték a repülőtérre. Talán monda­ni sem kell, hogy a vámtisz­tek minden alkalommal ud­variasan utat nyitottak, anél­kül, hogy útipoggyászát meg­A hamis kolié vizsgálták volna. De — amint az később kjderült — úgy­sem találtak volna a saját tulajdonát képező tárgyakon vagy néhány ékszeren kívül mást nála. Ezt azonban azok a vagyonos budapesti bará­tai, akik üzletileg összeköt­tetésben álltak vele, nem tudhatták. És itt kell keres­ni a rejtély nyitját. Mert Hampton itt-tartóz- kodása során, miután beke­rült a legfelsőbb körökbe, ezek tagjai közül többen, félve a közelgő háborútól, átadták a teljesen megbíz­hatónak vélt lordnak vagyo­nuk egy részét pengőben vagy valutában. Azzal, hogy vigye ki magával a sziget- országba, és helyezze el kü­lönböző bankokban. Hogy az első százezer pengőt — amellyel a hírét megalapozta — kitől kapta, az sohasem derült ki, ez a pénz elsősor­ban ahhoz kellett, hogy rek­lámot csináljon magának. Volt Hamptonnak Buda­pesten egy nöismerőse, az arizonabeli Lujzika. akit a lord elhalmozott pénzzel és ajándékkal. Köztük egy nagy értékű, briliánsokkal ki­rakott koliéval, amelyről Hampton azt állította, hogy családi ékszer. Később meg­kérte a lány kezét, majd egy napon kijelentette, hogy a házassághoz szülei beleegye­zése is szükséges. Ezután visszakérte a fejdíszt. — Beszélek szüleimmel, el­mondom nekik házassági ter­vemet. A briliáns fejdíszt azonban magammal viszem, csak azért, hogy megmutas­sam. megvan, de amint visz- szajövök, visszahozom ... Lujzika átadta az éltszert,' x lord elrepült vele. Rövide­sen visszajött a ltoliéval együtt, amelyet visszaadott a fiatal nőnek. De ahogy telt­múlt az idő. új nő — szin­tén arizonabeli fiatal tán­cosnő — bukkant fel Hamp­ton mellett, és Lujzika hop­pon maradt. Ezentúl a lord ezzel a lánnyal mutatkozott mindenütt, estélyein ő volt a háziasszony. EGY RIPORTER GYANÚT FOGOTT az egyik éjszaka egy porter vetődött be az Ari­zonába, aki történetesen jő Kai-áfcnohnn írnlf T.iiiyilrávnl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom