Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-02 / 231. szám
1982. október 2., szombat ESZAK-RÄGYÄRORSZÄG 5 Igazságos döntés Tizennyolc évesek a textiliparban Érdekes tanácskozás volt a napokban a Miskolci Parnut- íonódában a Textilipari Dolgozók Szakszervezete képviselőinek jelenlétében. A rendezvény szervezője a gyári. TMTE volt. Napirenden a 18 éven aluliak éjszakai műszak alóli mentesítésének tapasztalatai szerepeltek. A magyar iparban egyedül a textiliparban foglalkoztattak 18 éven aluli fiatalokat éjszakai műszakban. A Munka Törvénykönyve 1980-ban paragrafusai közé foglalta ennek az áldatlan állapotnak a felszámolását. Kétéves időszak állt a textilipari vezetők rendelkezésére, hogy rendezzék a problémát Nem volt könnyű dolog, mert 5000 fiatal lány sorsáról kellett intézkedni. A Miskolci Pamutfonodában 100 leánynak kellett a munkát úgy biztosítani, hogy nagyon ne hiányozzék keresetükből a 40 százalékos éjszakai pótlék. A kétműszakos foglalkoztatást alapos munkaszervezéssel oldották meg úgy, hogy a fiatalok kisegítőként dolgozlak a fonónők mellett, akik. ezáltal emelni tudták teljesítményüket. Meghosszabbították 3 évre a szakmunkásképzést is, így csupán fél év a türelmi idő, hiszen a végzőKépünkön Tóth Katalin, a miskolci fonoda dolgozója, aki szeptember 20-án töltötte be 18. életévét, és most már három műszakra jár. Szívesen vállalta, mert keresete, számítása szerint legalább 1000 forinttal megemelkedik. Jelenleg nyújtógépkezelö. Fotó: Szabados György sok 17. életévüket betöltve, várják háromműszakos beosztásukat. Napjainkban már nem dolgozik 18 éven aluli éjszakai műszakban. S áld elérve 13. évét, teljes értékű szakmunkásként, vagy betanított dolgozóként kerül vissza a három műszakba. Utószezon az idegenforgalomban Az ország idegenforgalmi lehetőségei az őszi hónapokban nincsenek kihasználva. A főidény után az üdülőknek bosszúságot okoz, hogy zárva találják a vendéglőket, holott a szép őszi napokban is sokan fefl;ercsik a Balatont, az ismert kirándulási helyeket. A szezon meghosszabbításának még nem eléggé kiaknázott lehetőségeit nyújtják a termálfürdők is, amelyből kétszáz van az országban. Anyagmozgatás a mezőgazdaságban A mezőgazdasági termelés önköltségében 40 százalék részaránnyal szerepel a szállítás és anyagmozgatás. A közutakon 30 ezer 500 tehergépkocsi, 97 ezer pótkocsi szállítja a mezőgazdasági termékeket. Átlagos teherbírásuk négy tonna alatt van. A kis mennyiség szállítása növeli a költségeket. A 12—14 tonnás teherszállítás lenne az optimális. Sajnos egyelőre csak kis mennyiséget szállító teherautókat szereznek be. Az utóbbi időben gondot jelent, hogy a MÁV felére csökkentette árufelvevő helyeinek számát. így a terméket hosszabb úton kell utaztatni. jét rendszerint a kezében vitte, bedagadt lábával nem tudott belebújni. Több detektívszoba mellett kis betonozott helyiség volt, s a rovott múltú bűnöző — miután előzőleg alaposan elvertek és még nem vallott — odakerült. Lefektették a priccsre, és a talpát gumibottal verték. Ha még mindig hallgatott, a mennyezeten levő csigára, hátrakötött kézzel felhúzták. így azután rövid idő múlva már jegyzőkönyvbe vehették az elkövetett bűntetteket. Ezután már, mint „egyenrangú féllel” tárgyaltak vele, még ebédet is hozattak neki a közeli kocsmából. Általában 48 órán belül át is vitték a klozett- szagú, mocskos kétszázasból a bíróságra. Persze, ha komplikáltabb ügyről volt szó, az ügyész meghosszabbíthatta a nyomozás időtartamát. A gyilkosságok, vagy rab- lógyilkosságok gyanúsítottj ait nem bántották, hiszen ezeknek a legsúlyosabb bűncselekményeknek a bizonyításához corpus, azaz tárgyi bizonyíték kellett. Az intellektuális — csalás, sikkasztás és .hasonló — ügyekben sem vertek meg senkit, mert a 200-asban a delikvens hamarosan megpuhult. gazdi „KOMMUNISTA VESZÉLY .. Hogy a főkapitányság politikai osztályán milyen kínzásokkal csikarták ki a vallomást, azt magam is csak a felszabadulás utáni. emlékiratokból tudtam meg. Ennek az a magyarázata, alig néhányszor jártam csak a politikai osztályon, ahol annak vezetője, Hetényi Imre rendőr-főtanácsos, főkapitány-helyettes délelőttönként tájékoztatta az újságírókat. Kollégáimmal kíváncsiságból néhányszor felmentem ezekre a tájékoztatásokra, amelyek azzal végződtek, hogy a főnök uzsonnapénzt adott az újságíróknak. Lapjaim nem közölték a kommunisták elleni nyomozásokat, így valójában ezek a tájékoztatások nem érdekeltek, ezekkel az ügyekkel elsősorban a kormánylapok és a jobboldali lapok- foglalkoztak. Ugyanakkor sajtóirodabeli kollégáim gyakran beszéltek arról, hogy ezek közül az ügyek közül a legtöbb mondvacsinált volt. Hetényi egy sereg kommunista pert rendezgetett meg. Hogy miért? Kommunista veszélyre hivatkozva ugyanis az akkori kapitalista vállalatoktól szép összegeket zsebelt be. Az anyagiasság abban az időben még a rendőrség kö reiben is dominált. (Folytatjuk) A ZÖLD ÉRT-vállalatok többségénél bevált az önállóság, az állami támogatás megszűnése ellenére általában az elmúlt évinél jobb gazdasági eredményeket értek el — ez derül ki a ZÖLDKER-központban elkészült vállalati összesítőkből. Az év első nyolc hónapjában a ZÖLDÉRT-ek összesen 456 ezer tonna árut forgalmaztak, 5 százalékkal — mintegy 20 ezer tonnával — többet, mint az előző év hasonló időszakában. Az önállóság nyomán valamennyi vállalat törekszik a belső tartalékok fokozott feltárására. A korábbiaknál nagyobb gondot fordítanak a szállítási távolságok csökkentésére. Sok helyen a párhuzamos munkák részbeni megszüntetésével jelentős létszámot takarítottak meg, összesen több, mint 800 dolgozó változtatott munkahelyet. A nagy mennyiségben tárolt alma és burgonya minőségének fokozott megóvásával is jelentős megtakarítást értek el. Bár még nem vált általánossá, néhány helyen már a vállalatok az ügynöki tevékenység „felélesztésével” szó szerint elébe mennek a vevőnek, feltárják a még meglevő piaci lehetőségeket. Borsod és Baranya megyében például a ZÖLDÉRT-ek üzletkötői a vendéglátó egységeket, a gyermekélelmezéssel, közétkeztetéssel foglalkozó vállalatokat, naponta felkeresik a friss áruválasztékkal. A jó tapasztalatokat, a gazdálkodás javítását szolgáló ötleteket a hamarosan megalakuló Zöldért Egyesülés keretében a tagok egymásnak közreadják majd. B elpolitikai életünk jelentős eseményére készülünk. A Magyar Nők Országos Tanácsa október 30—31-re összehívta a III. országos nőkoníeren- ciát abból a célból, hogy számba vegye a társadalom fejlődése során a nők helyzetében bekövetkezett változásokat, értékelje az előző konferencián. 1977-ben elfogadott program megvalósításában elért, eredményeket, a végrehajtásban mutatkozó gondokat, és javaslatot tegyen a következő öt évre szóló feladatokra. Az esemény fontosságát a résztvevők köre és az általuk megvitatott téma társadalmi jelentősége egyaránt aláhúzza. A konferencia résztvevői arról fognak tanácskozni, hogy fél évtized alatt mennyit sikerült előrehaladni a nők hátrányára kialakult egyenlőtlenségek gazdasági és tudati okainak megszüntetésében. öt év ebben a folyamatban természetesen nem nagy idő, még akkor sem, ha az elmúlt 30 év részeként szemléljük. Hiszen sokunk előtt ismert — ma már szinte politikai közhelyszámba megy —, hogy a szocialista társadalom létrejötte megteremtette ugyan az évszázadok alatt összegyűlt hátrányok felszámolásának objektív feltételeit, de a szocializmus lényegéből fakadó társadalmi egyenlőség a nők tekintetében is csak fokozatosan, szívós munkával alakítható ki. Józan tárgyilagossággal szemlélve is szembetűnő változások következtek be — különösen az MSZMP Köb- ponti Bizottságának 1970-es határozata után, amely rendszerbe foglalta a nőpolitikái munka minden fontos elemét és tennivalóit — de mint a társadalom sok más kérdésében, úgy ebben is egy átalakulási folyamat kellős közepén vagyunk, ahol eredményekben és gondokban egyaránt bővelkedünk. A konferencia előkészítésének időszaka alkalmat ad arra, hogy ismét számba vegyük a nőpolitikái munka megyei tapasztalatait. Részben azért, hogy segítsük az országos tanácskozás munkáját, részben a saját tennivalóink megfogalmazása érdekében. Általános tapasztalat — ez részben a dolgok természetéből is következik, hogy a „csupán” gazdasági döntést igénylő változásokban gyorsabb a fejlődés és jobban számbavehetők az eredmények, mint a szemléleti, tudati elemek leküzdésében. Az is magától értetődő, hogy a két: terület szoros kölcsönhatásban van egymással — elég, ha az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének megvalósításához szükséges anyagi és szemléletbeli tényezőkre gondolunk. A nők politikai és közjogi értelemben biztosított egyenlőségének anyagi alapját. döntően a foglalkoztatásuk kiszélesedése teremtette meg. Megyénkben 1970-ben az aktív, tehát munkavállalási korban levő nők 56 százaléka volt kereső, jelenleg az érintett 230 ezer nő 74 százalékának van munkahelye. Megyénk nehézipari jellegét tekintve ezt nagy eredménynek tartjuk, ami a nők foglalkoztatását szem előtt tarló átgondolt ipartelepítés következménye. A népgazdasági és helyi igényekre alapozva van lehetőség a további bővítésre. A megye peremvidékein, vagy a gimnáziumot végzett nők között ma is vannak foglalkoztatási gondjaink. Ezért a tanácsok folyamatosan vizsgálják a. nők számára alkalmas munkahelyei; létrehozásánál; lehetőségeit és előnyben részesítik az ilyen javaslatokat. A bedolgozói hálózat és a termelőszövetkezeti kiegészítő tevékenység fejlesztésével is egyre több nő, fontos szükségleteket kielégítő foglalkoztatására nyilik mód. Ebben a folyamatban természetesen vállalnunk kell az egyes szakmák elnőiesedésével járó speciális gondokat is. A nők munkába való bevonása a gyermekgondozó és. -nevelő intézményhálózat kiépítése, a kereskedelem és szolgáltatások fejlesztése nélkül elképzelhetetlen lett volna. Nagy erőfeszítések történtek a gyermekintézmények fejlesztése érdekében. Tíz év alatt. 115 óvoda létesült. Csupán az V. ötéves tervidőszakban' 4087- tel nőtt az óvodai férőhelyek száma. A magas férőhely-kihasználás ellenére sem jut mindenkinek hely, tény azonban, hogy ma minden 100 gyermekből 64 óvodába jár. Számottevően — 10 év alatt két és félszeresére — emelkedett a szervezett étkeztetésben részesülő általános iskolai tanulók száma. A kereskedelem árukínálata, a szolgáltatások bővülése érezhetően enyhítette a második műszakkal járó leterheltséget. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a lehetőségeinkkel arányos fejlődés elmarad az igényektől, esetenként többet >s tehettünk volna. Jól ismert gazdasági nehézségeink közepette többen úgy vélik, hogy most a nőpolitikái feladatok végrehajtása háttérbe fog kerülni. Ezért szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy jelenlegi helyzetünkben sem mondunk le az anyagi befektetést igénylő célkitűzések megvalósításáról. Nyilvánvaló viszont, hogy néhány program végrehajtása lelassul, és ezek szorgalmazásakor, valamint az igények megfogalmazásakor a reális lehetőségekből szükséges kiindulni A foglalkoztatottság ki- szélesedése részben magával hozta, részben megkövetelte a nők általános és szakmai műveltségének fokozatos bővülését. Megyénkben az aktív kereső korban levő nők között 1970 óta 63 százalékról 80 százalékra nőtt az általános iskola 8 osztályát elérő, vagy azt meghaladó végzettségűek aránya. A párt-, a KISZ- és a szakszervezetek tömegpropaganda-tanfolya- main évente több mint 40 ezer nő vesz reset. örvendetesen gyarapodik a nők közéleti, politikai aktivitása. Nemcsak egyre többen vállalnak feladatokat (a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt aktivistái között például kb. 7500 nő dolgozik), hanem hozzáértésük, kezdeményezőkészségük is nőtt. Ugyanezt tapasztaljuk a legutóbbi választások óta a párt-, állami, társadalmi szervezetek testületéiben nagyobb számban dolgozó nők esetében is. Jelenleg a párttagság 24 százaléka, az újonnan felvettek 35 százaléka nő. Régi gondunk, bogy a nők vezetővé válása különösen gazdasági területen elmarad a szükségestől. Eb- ten sok tényező, közöttük munkánk gyengeségei is szerepet játszanak — elég, ha csak a mindkét nemben meglevő szemléleti problémákat, a nők sajátos feladatait, vagy a kádermunka hiányosságait emlitem. Vezetőként, főleg középvezetőként egyre több nő tesz bizonyságot vezetői alkalmasságáról, így ha szerényen is, de bővül azoknak a köre, akikkel ilyen pontokon számolni lehet. Többször utaltam már a szemléleti, tudati tényezők jelentőségére. A maradi nézetek és a belőlük fakadó megkülönböztető gyakorlat elleni harc eredményei nehezebben követhetők, ösz- szetettebben jelentkeznek. Az egyenjogúságot nyíltan megkérdőjelező nézetekkel ma már csak elvétve találkozhatunk, a részletkérdésekben megnyilvánuló formális, felületes értelmezésével gyakrabban. E tekintetben még van tennivalónk mindkét nem képviselői között. Mindenképpen biztatónál; tekintjük, hogy tudatosabb, rendszeresebb lett a társadalom törődése a nők kettős elfoglaltságával, sajátos gondjaival. Egyre több azoknak a családoknak a száma, ahol egyenrangú társként kezeli);, kölcsönösen segítik egymást. A munka, a helytállás és a társadalom növekvő ügyelnie jól érzékelhető«! gyarapítja a nők öntudatát, önbecsülését. Ezt tisztelnünk és támogatnunk keik Ismerve a megyében élő nők gondjait, a megyei pártbizottság — a konferencia előkészítésének időszakában — javaslatot tesz a nőtanácsnak néhány országos intézkedést igénylő probléma és kérés megvitatására. A nők helyzetének, életkörülményeinek javítása, a nemek közötti egyenlőség kiteljesedése a jövőben is napi politikai teendőt és fokozott figyelmet igényel. Fontos azonban, hogy illúzióktól mentesen, a valós társadalmi feltételek és lehetőségek figyelembevételével szervezzük tevékenységünket. Van tartalék mindannyiunk szemléletének alakításában, felelősségének növelésében. A megyei párt-végre- hajtóbizottság a nő- poliükai határozat végrehajtásával foglalkozó legutóbbi ülésén úgy foglalt állást, hogy ebben a munkában meghatározó szerepük van a kommunistáknak, a pártszerveknek és -szervezeteknek. Irányításukkal, példamutatásukkal a nőpolitikái kérdések megoldása mindinkább beilleszkedik a társadalompolitikába, valamint az állami szer- * vek, a tömegszervezetek, -tömegmozgalmak munkájába. Nagy érdeklődéssel tekintünk a III. országos nőkonferencia elé, vitáját, programját figyelembe vesz- szük majd saját tennivalóink kimunkálásánál. Begyik János a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője Új bölcsőde Angyalföldön Csütörtökön új bölcsődét avattak Budapest XIII. ke. rületében, a Kassák Lajos utca 17. szám alatt. A kerületi beruházásként, mintegy 20 millió forintos költséggel készült létesítmény hétfőtől — október 4-töl — 30 kisgyermekei fogad, A kerületnek egyébként ez a tizenhatodik tanácsi bölcsődéje, s ezekben összesen 989 gyermek elhelyezéséről gondoskodnak. Az igény ennél jóval nagyobb. A Kassák Lajos utcai bölcsőde átadása valamelyest enyhíti a gondokat. Több különleges timföld Az iparban sokféle célra alkalmazott különleges timföldekből jelentősen növelte az idén a tőkés országokba irányuló exportját az Almásfüzitői Timföldgyár. A külföldi vásárlók fokozódó érdeklődésének kielégítésére eredetileg T ezer tonnás terJ vüket 8 ezer tonnára emelték, noha már az eredeti előirányzat is azt jelentette, hogy a korábbinál jóval többet gyártanak ebből a termékből. i